Ugrás a tartalomhoz

Rumbach utcai zsinagóga

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rumbach utcai zsinagóga
TelepülésBudapest VII. kerülete
Ország Magyarország
Vallászsidó
Építési adatok
Stílushistorizmus
Építés kezdete1870. május 1.
Építés befejezése1873
TervezőOtto Wagner
Építész(ek)Buzzi Bódog
Elhelyezkedése
Rumbach utcai zsinagóga (Budapest)
Rumbach utcai zsinagóga
Rumbach utcai zsinagóga
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 53″, k. h. 19° 03′ 32″47.497920°N 19.058890°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 53″, k. h. 19° 03′ 32″47.497920°N 19.058890°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Rumbach utcai zsinagóga témájú médiaállományokat.

A Rumbach utcai zsinagóga romantikus, a mór stílus építészeti jegyeit magán viselő zsinagóga a budapesti „zsinagóga-háromszögben”, a későbbi budapesti gettó területén, a VII. kerületben található, a Rumbach Sebestyén utca 11–13. (egykor a 8-as) szám alatt. „Kis zsinagóga”-ként is ismert (a „nagy zsinagóga” a Dohány utcai).

Története

[szerkesztés]

A zsinagóga 1870 és 1873 között épült közadakozásból, tervezője az osztrák Otto Wagner, aki a bécsi szecesszió vezető alakja volt.

Az építkezés 1870. május 1-én indult, az izraelita hitközség azonban csak június 14-én folyamodott építési engedélyért. Az 1870. június 13-i és július 5-i datálású engedélyezési terveken Felix Buzzi (Buzzi Bódog) aláírása szerepel, aki mint a munkálatokat vezető építőmester a kivitelezésért volt felelős. A tanács a templom és a hozzá kapcsolódó lakóház építését azzal a kikötéssel hagyta jóvá, hogy a telek utcai határvonalát szabályozni kell, „és a kupola s födelének szerkezete s leírása tervben utólag bemutattassék".[1]

A szakrális tér ünnepélyes átadása 1872. október 1-jén zajlott le és az év végén már több istentiszteletet tartottak az új zsinagógában. A templomhoz kapcsolódó lakóház azonban még nem készűlt el teljesen. A tanácsnak 1873. április 1-én jelentették, hogy az épület készen áll, ami az egész együtteshez (zsinagóga- és lakóépület) május 10-én utólagos hatállyal május 1-től kiadta a használatbavételi engedélyt.[2][1]

A falán magyar nyelvű emléktábla olvasható, amely azokra a zsidókra emlékeztet, akiket 1941-ben ebben az épületben gyűjtöttek össze, mielőtt a megszállt ukrajnai Kamenyec-Podolszijkba szállítottak a magyar hatóságok, ahol a németek legyilkolták őket.

Az épületen jelentősebb változtatás nem történt. A második világháborúban csak a lakóházrész szenvedett kisebb sérüléseket. A hívek, s az életben maradottak gyülekezete egyre fogyott, 1956 után alig maradtak nyolcvanan, így használaton kívül került és 1959 óta nem használták vallási célokra, így templom állapota erősen leromlott,[1] 1979-ben a teteje is beszakadta a Tóra-szekrény fölött, majd leszakadt a női karzat is. 1982-ben ismeretlen tettesek kifosztották az épületet.[3] 1980-ig laktak az épülethez csatlakozó bérlakásban, akkor azonban ezt kiürítették, mert az épület életveszélyessé vált. Számos elképzelés született új célra történő felhasználására és ezzel kapcsolatos helyreállítására, átépítésére — szóba került itt raktár, székház, lakberendezési áruház, levéltár, könyvtár, könyvkötő üzem, kultúrközpont létesítése.[1] Az 1980-as években az Alba Regia Állami Építőipari Vállalat vásárolta meg a hitközségtől. Az 1990-es években állagmegőrző munkákat hajtottak végre rajta, a felújítást azonban nem fejezték be. több száz millió forintot fordított az épület rekonstrukciójára abban a reményben, hogy busás haszonnal adhat rajta túl. Mintegy két év alatt Baliga Kornél és munkatársai eredeti szépségében helyreállították a templomteret, és a minden négyzetcentimétert beborító vörös-kék-arany stukkókat. Az ehhez kapcsolódó, irodaház céljára szánt utcai traktus azonban csak a szerkezetkész állapotig jutott. A templomtérben hangversenyek, szimpóziumok, kiállítások rendezésére alkalmas termet, az utcai traktusban bérirodákat kívántak kialakítani. Komoly vevő azonban nem jelentkezett.[3] A Rumbach utcai Zsinagóga rekonstrukciós tervei Gereben Gábor középülettervezéssel is foglalkozó irodájában készültek el.[4] 1992-ben az Alba Regia átalakult,[5] 1993-ban pedig megkezdődött decentralizált privatizációja, amely során az izraelita hitközség egy olyan ajánlattal kereste meg az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-t (ÁVÜ), hogy inkább a régi zsinagóga épületét szeretné megkapni és cserébe felajánlja az Amerikai úti ingatlanját (az idegsebészet épületét annak idején elkobozták az izraelita hitközségtől, így azt 1993-ban visszakapták). A cégmagánosítás folyamata azonban elhúzódott, mivel a vállalatnak hiteladósságai voltak éppen a zsinagóga miatt, így 1994-ben vásárlás útján került a „csak hitközségi célra használható” épület az ÁVÜ tulajdonába.[6][7] A Holokauszt Múzeum létrehívásakor felmerült a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga, végül azonban – hosszas huzavona után – a 2004-ben megnyílt Páva utcai zsinagógát építették körül a Holokauszt Emlékközponttal. 2004 decemberében egy friss alapítású zsidó hitközség, a Köves Slomó vezette Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (Status Quo Ante) megvásárolta volna, hogy saját forrásaiból felújítsa – amit Yonah Metzger(wd), Izrael Állam főrabbija is támogatott, hiszen már a zsinagóga az építése idején is a status quo ante irányzat kezelésében volt. De ez állami tulajdonú épületet a 2003-as költségvetési törvény a Mazsihisznek ítélte azzal a feltétellel, ha az lemondana a korábban jogszerűtlenül privatizált Budakeszi úti épületéről. Ebbe az ingatlancserébe azonban a szövetség csak úgy egyezett volna bele, ha az állam garanciát vállal az épület felújítására.[8]

2005 szeptemberében a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) végül „visszakapta” az ingatlant, miután az egyházi tulajdonokról szóló törvény értelmében a Budakeszi úton lévő, sokáig a kanadai nagykövetségnek otthont adott épületét erre, az addigra újra leromlott állapotú műemlékre cserélte.[9] 2006-tól látogathatóvá vált az épület, amely ugyan impozáns maradt, de a belső tartozékai hiányoztak.[10] 2007-ben kihirdették a felújításra kiírt pályázat eredményét, amely terve szerint az épületben a Kárpát-medencei Zsidó Néprajzi Múzeum kapott volna helyet.[11] A felújítási tervek a König-Wagner irodában készültek a Wagner-hagyatékban őrzött tervek és korabeli fényképek alapján.[12] A munkálatok tíz év múlva, egy 2017-es kormányhatározat nyomán kezdődtek meg. A felújításhoz szükséges 3,2 milliárd forintot részben a Miniszterelnökség, részben az Emberi Erőforrások Minisztériuma adta.[13] 2019-ben az ICOMOS (Műemlékek és Helyszínek Nemzetközi Bizottsága) Magyar Nemzeti Bizottsága a Műemléki világnap alkalmából ICOMOS-díjjal tüntette ki többek között az ekkorra már (teljes egészében az állami támogatásból) elkészült[12] Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga felújítását (építészek: König Tamás, Wagner Péter, belsőépítész: Baliga Kornél, kutató: Dávid Ferenc, műemlékes szakértő: Tahi-Tóth Ilona, műemlékfelügyelő: Völgyes Cecília).[14] A nyolcszögletű tér közepén beépítettek egy gombnyomással működésbe léptethető színpadtechnikai szerkezetet, ami a Tóraolvasó emelvényt képes a mélybe vagy a magasba emelni. Ilyen hidraulikus emelőszerkezet a világon egyedül ebben a zsinagógában működik. Az eredeti fapadok helyett modern, rugalmas nézőtéri berendezést biztosító kényelmes székek kaptak helyet. Ezzel a mellett, hogy rituális célra továbbra is működni tud az épület, egyben alkalmassá tették koncertek, kulturális rendezvények, konferenciák megrendezésére is.[13] A műemléki felújításon átesett épületet ünnepélyesen 2021. június 10-én adták át.[15]

Leírása

[szerkesztés]
A zsinagóga tornyai

Ugyanaz a sárga–narancs motívum található meg rajta, amely a Dohány utcai nagy zsinagógán is. Ez az imaház azonban azoknak a tradicionalista zsidóknak épült, akiknek a neológ zsinagóga nem felelt meg, akik annál konzervatívabbak voltak.

A zsinagóga utcai homlokzata szimmetrikus. A kétoldalon lévő nyolcszögletű falrészek fölül a mecsetek minaretjére emlékeztető, kis kupolás tornyokban folytatódnak. A homlokzat középső részén díszített keretű, összefogott kettős ablakok helyezkednek el, illetve a zsinagógáknál szokásos módon Mózes két kőtáblája. Az épület vakolása kívülről szürkés sárga, amelyet vörös téglából készült csíkok díszítenek, kék színű zománcos téglákkal, egymástól egyenlő távolságban elrendezve.

A zsinagóga belsejét a nyolcszögletű, tágas, magas, díszes kupola határozza meg, amelyet nyolc karcsú vasoszlop tart, mór jellegű Alhambra oszlopfőkkel. A falakon arany, kék és vörös színű domborműveket találunk.

Irodalom

[szerkesztés]
  • P. Brestyánszky, Ilona. Budapest zsinagógái. Budapest: Ciceró (1999). ISBN 9635392516 
  • Haraszti György: Két világ határán Tradíció és modernitás: A Rumbach utcai zsinagóga és hívei, in: Múlt és Jövő 1993/2, 15–27.
  • Haraszti György: A Rumbach utcai zsinagóga és hívei, in: Ines Müller: A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga (Budapest–Bécs: MTA Judaisztikai Kutatócsoport – Löcker Verlag, 1993), 103–119.
  • Kormos, Péter, Villányi András–Raj Tamás. Budapest zsinagógái – The Synagogues of Budapest. Budapest: Villányi Kiadó (2007). ISBN 9789632179735 

Galéria

[szerkesztés]
  • A zsinagóga homlokzata
    A zsinagóga homlokzata
  • Utcai homlokzat
    Utcai homlokzat
  • Árkádos főbejárat
    Árkádos főbejárat
  • A Kőtáblák az utcai homlokzaton
    A Kőtáblák az utcai homlokzaton

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c d Sisa József: A Rumbach utcai zsinagóga, Ars Hungarica 10. évfolyam 1. szám, 1982 adt.arcanum.com)
  2. ↑ Hadik András: »Ez az Úrnak kapuja: igazak mennek be azon« [zsolt. 118. 20.] Ines Müller könyve a Rumbach utcai zsinagógáról, Múlt és Jövő 4. évfolyam 2. szám, 1993. ("Félix%20Buzzi"&pg=257&layout=s adt.arcanum.com)
  3. ↑ a b Baliga Kornél: Pusztulásra ítélve? (A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga), Magyar Iparművészet 3. új folyam 1. szám, 1996. (adt.arcanum.com)
  4. ↑ Ybl-díjasok 1991, Magyar Építőművészet 83. évfolyam 2-3. szám, 1992 (adt.arcanum.com)
  5. ↑ Az Alba Regia átalakulása Világgazdaság 24. évfolyam 13. (5769.) szám, 1992. január 21. (adt.arcanum.com)
  6. ↑ Március végétől Pillér 2, Népszabadság 52. évfolyam 40. szám, 1994. február 17. (adt.arcanum.com)
  7. ↑ Zsinagógát vesz az ÁVÜ, Világgazdaság 26. évfolyam 33. (6289.) szám, 1994. február 17. (adt.arcanum.com)
  8. ↑ Hamvay Péter : Jelentkező több is lenne a lerobbant műemlék épület felújítására, de a megoldásra még nincs Vita a Rumbach utcai zsinagógáról, Népszava 132. évfolyam 109. szám, 2005. május 11. (adt.arcanum.com)
  9. ↑ Elcserélt zsinagóga, Figyelő 50. évfolyam 22. szám, 2006. június 1. (adt.arcanum.com)
  10. ↑ A „lezárt dossziét” újra megnyitották (Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, 2006. június)
  11. ↑ Zsidó néprajzi múzeum lesz a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga (Múlt-kor, 2007. január 25.)
  12. ↑ a b Vadas József: Zsinagóga hidraulikus bimával - A felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga, Mozgó Világ 45. évfolyam 10. szám, 2019 október (adt.arcanum.com)
  13. ↑ a b Czene Gábor: Csodát avattak, Népszava 148. évfolyam 133. szám, 2021. június 11. (adt.arcanum.com)
  14. ↑ Régi-Új Magyar Építőművészet MÉ 2020/02. szám, 2020. (adt.arcanum.com)
  15. ↑ Így néz ki a felújított Rumbach utcai zsinagóga – HVG, 2021.06.10.

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rumbach_utcai_zsinagóga&oldid=27080033”