Malajzia
.svg)
Malajzia délkelet-ázsiai ország az Egyenlítő közelében, tizenhárom államból és három szövetségi területből álló föderáció. 330Területe 803 km², amelyből 130 598 km² van a Maláj-félszigeten, a többi pedig - kisebb szigetektől eltekintve - Borneón. A több mint 34 millió lakosú ország (2024)[1] fővárosa Kuala Lumpur, de a szövetségi kormány székhelye Putrajaya.
Az ország többnemzetiségű és multikulturális, ami jelentős hatással van a politikájára is. A lakosság mintegy fele etnikailag maláj, a jelentős kisebbségeket a kínaiak, indiaiak és a bennszülöttek teszik ki. Az ország elsődleges, hivatalos nyelve a maláj, de az angol széles körben beszélt. Az alkotmány az iszlámot ismeri el az ország hivatalos vallásaként, de vallásszabadságot biztosít a nem muszlimok számára. Az államfő megválasztott uralkodó, akit a szövetségi államok szultánjai közül választanak ötévente.
A múltja a területén létező maláj királyságokban gyökerezik, de a 18. század óta a Brit Birodalom uralma alatt állt. 1957-ben a Maláj-félsziget (Malaya) elnyerte függetlenségét. 1963-ban Malaya egyesült Sabahhal, Sarawakkal és Szingapúrral, és megalakították Malajziát. 1965-ben Szingapúrt kizárták az államszövetségből, és az független városállammá vált.[3]
Malajzia függetlenné válása (1957) után a bruttó hazai termék (GDP) közel ötven évig rohamosan, átlagosan évi 6,5%-kal nőtt. Az ország gazdasága hagyományosan a természeti erőforrásokra támaszkodik, de terjeszkedik a kereskedelem, a turizmus és a gyógyturizmus irányába is. Az újonnan iparosodott országok közé tartozik és előkelő helyen szerepel a humán fejlettségi indexen (HDI). Alapító tagja az Iszlám Együttműködési Szervezetnek (OIC), a Kelet-Ázsia Csúcstalálkozónak (EAS) és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN), valamint tagja az el nem kötelezett országoknak (NAM), a Nemzetközösségnek és az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködésnek (APEC).
Földrajza
[szerkesztés]A délkelet-ázsiai ország két, egymástól 600–650 km távolságban lévő országrészből áll:
- Nyugat-Malajziából (Maláj-félsziget, mely az Indokínai-félsziget déli nyúlványa),
- Kelet-Malajziából (Borneó sziget északi része, mely a Maláj-szigetvilághoz tartozó Nagy-Szunda-szigetek legnagyobb tagja).
A félszigeten északon Thaifölddel, délen Szingapúr szigetével határos. Borneó szigetén délen Indonézia tartományaival határos, északnyugaton körbezárja a független Brunei állam területét.
Domborzat
[szerkesztés]A Maláj-félsziget tengelyében sűrű erdőkkel borított hegység, a Központi-hegyvidék húzódik, amelyet nyugatról parti síkság övez. Borneó sziget partvidékét síkságok tagolják (sok helyen mocsaras, mangrovés síkságok), amelyekből kelet és dél felé hegységek, fennsíkok emelkednek ki. Legmagasabb pontja Borneó szigetén a Kinabalu (4101 méter). A Borneón (Sarawak) található karsztos Mulu-hegység (2371 m) rejti magában a Föld legnagyobb barlangtermeit.[4]
-
Tengerpart Redang szigetén -
Őserdő, Endau-Rompin Nemzeti Park -
Kinabalu-hegy, Kinabalu Park, Sabah, Malajzia legmagasabb pontja
|
Vízrajz
[szerkesztés]A maláj-félszigetet nyugaton a Malaka-szoros, keleten a Dél-kínai-, illetve Borneót a Sulu- és a Celebesz-tenger határolja. Délen a félszigetet a Dzsohori szoros (Straits of Johor) választja el szomszédjától, Szingapúrtól.
A sok csapadék bővizű, de rövid folyókat táplál. Nagyobb folyói:[4]
- A félszigeten: Pahang (475 km), Perak (400 km), Kelantan (350 km).
- Borneón: Rajang (560 km), Kinabatangan (560 km), Baram (400 km).
Éghajlat
[szerkesztés]Malajzia éghajlata egyenlítői, az időjárás itt forró, páradús és csapadékos. Mindkét országrész a Föld legmelegebb pontjait összekötő termikus Egyenlítő mentén fekszik. Az évi középhőmérséklet 27-28 °C, az évszakos ingadozás 1-2 °C, a nappalok és az éjszakák között 5-8 °C. A forrósággal nagy légnedvesség párosul (átlagosan 85%). A térség az egyenlítői esők övezetébe tartozik, a csapadék mennyiségét a váltakozó irányú szélrendszer is növeli. Májustól szeptemberig a DNy-i monszun érvényesül, majd 6-8 heti átmeneti időszak után az ÉK-i monszun (tkp. passzát) uralkodik, amely a tenger felől érkezve szintén sok esőt hoz. A Maláj-félsziget nyugati oldalán évi 2200-2700 mm, a keleti parton 2800-3000 mm, Borneón 3000-4000 mm eső hull. A belső hegyvidéken az évi csapadék 5000-6000 mm.[4]
Élővilág
[szerkesztés]Faunája bennszülött fajokban gazdag. A főemlősöket az orangután, a sziamang, a fürge- és a szürke gibbon, a nagyorrú majmok és a makákók képviselik. A ragadozók közül megtalálható a maláji vadkutya, a maláj tigris, a ködfoltos párduc, az ázsiai aranymacska és a maláj medve. Előfordul még az ázsiai elefánt, a páratlanujjú patások közül az indiai tapír, illetve a jávai- és szumátrai orrszarvú.[4]
Zonális eredeti növénytakarója trópusi esőerdő. A síkvidéki esőerdők 800 méter magasságig hatolnak a hegyek oldalán. Felettük hegyi esőerdők, majd köderdők nőnek. Az ország területének kb. 2/3-át borítja erdő (a 2000-es évek elején). A kiirtott erdők helyén kaucsukfa-, olajpálma- és rizsültetvények húzódnak. A part menti síkságon sok helyen mocsárerdők, az árapály zónában mangroveerdők élnek.
A gazdasági életben a 19. század folyamán volt nagy szerepe a fakitermelésnek. Az 1960-as években ismét hirtelen megnőtt a fakitermelés. A következmény: nagyon gyorsan súlyos gonddá vált a talajerózió. Ekkor tervszerű erdőgazdálkodást vezettek be az egész országban. A kivágott erdők egy részét újratelepítették, a leromlottakat feljavították. A kormány ösztönözte az értékes fafajták (pl. teakfa) telepítését, de a gyorsan növő, a papírgyártás nyersanyagaként szolgáló fajták telepítését is.
.jpg)
Nemzeti parkok
[szerkesztés]A tengerpartok mangrove mocsaraitól a hegytetőkön élő tölgyesekig sokféle erdő van Malajziában.[5] Sok helyen ezekben alakítottak ki nemzeti parkokat.
Természeti világörökség
[szerkesztés]Az UNESCO Malajzia két nemzeti parkját tekinti a természeti világörökség részének: a Gunung Mulu Nemzeti Parkot és a Kinabalu Parkot.
Történelem
[szerkesztés]Legkorábbi lakói negritó és veddid eredetűek voltak, akik valószínűleg 5-8 ezer évvel ezelőtt érkeztek a területre a mai Kína DNy-i vidékéről. Az első maláj telepesek (protomalájok) a Kr. e. 2. évezredben jöttek DK-Ázsia felől, őket több hullámban követték később az újmalájok.[6]
Az időszámítás első századaiban már centralizált hindu-maláj államok alakultak ezen a területen. Ekkor Indiával és Kínával állandó kereskedelmi kapcsolatot folytattak. Malajzia mai területe a korai időktől fogva DK-Ázsia egyik hajózási-kereskedelmi központja volt.
-
A világ képe 800 körül -
A Srivijaya Birodalom maximális kiterjedése a 8. század körül -
A dél-indiai Csola Birodalom (kék) és vazallusai (rózsaszín) 1030 körül
Az 1. évezred fordulóján az indonéz szigetvilág túlnyomó része a nagy Srividjaya (Srivijaya) buddhista-maláj birodalomban egyesült, amely a 8-13. század között uralta a félszigetet. A 14. századtól a jávai hindu állam, Majapahit terjesztette ki a fennhatóságát a területre.
Az első bizonyíték az iszlám megjelenésére a Maláj-félszigeten szintén a 14. századból származik. Melaka (Malakkai Szultanátus), a maláj kereskedők egyik központja az iszlám DK-ázsiai támasza lett.
A 16. század elején a portugálok hódították meg a Malakkai Szultanátust , majd 1641-ben holland uralom alá került. Egyik európai hatalom sem tudta azonban ellenőrzése alá vonni az egész félszigetet, ahol később is újabb szultanátusok alakultak. A Szumátra szigetéről érkező minangkabau telepesek létrehozták a Kilenc Állam (Negri Sembilan) szövetségét.
Közben a hollandokat az angolok váltották fel 1795-ben, majd 1818 és 1824 között rövid időre ismét a hollandok kezére került a terület, az 1824-es londoni szerződésben azonban kénytelenek voltak lemondani róla Nagy-Britannia javára.
A 19. század folyamán a maláj államok gyakran vettek igénybe brit segítséget belső konfliktusaikban. Az itt kitermelt ón fontossága a brit kormányzatot beavatkozásra késztette az óntermelő maláj államok ügyeibe. A 19. század második felétől kínai és indiai (tamil) bevándorlók jelentek meg a félszigeten.
A 20. század fordulójára Pahang, Selangor, Perak, Negeri Sembilan államokban, vagyis a szövetséges maláj államokban a tényleges hatalom a brit megbízottak kezében volt, akiket a maláj uralkodók ellenőrzésére neveztek ki. A britek „tanácsadónak” nevezték őket, de a valóságban döntő befolyásuk volt a maláj uralkodókra. Az angol uralom kiterjesztése 1909-ben fejeződött be, amikor Sziámtól elhódították a mai északi államok területét is. Az országot 1941–42-ben megszállták a japánok, majd a második világháború után visszatértek az angolok, és 1948-ban megalakították a Maláj Államszövetséget, amely brit protektorátus volt. Az ötvenes években kiéleződtek a belső ellentétek és felkeléssé fajultak, amit a briteknek csak külső segítséggel sikerült leverniük.
Az ország önállóságát csak 1957-ben ismerték el, amikor Maláj Államszövetség néven a brit Nemzetközösség független állama lett. 1963-ban csatlakozott az államszövetséghez az észak-borneói terület és Szingapúr, ekkor változott az ország neve Malajziai Államszövetségre. Szingapúr 1965-ben kivált, és önálló köztársaságként független állam lett.
A függetlenség első éveit az Indonéziával való konfrontáció jellemezte. Indonézia ellenezte Malajzia létrejöttét. Szingapúr 1965-ben ki lett zárva a szövetségből. A Fülöp-szigetek igényét jelentette be Sabahra. Ezt arra alapozta, hogy Brunei északkeleti területei 1704-ben a Sulu szultánsághoz csatlakoztak, amely utóbb Fülöp-szigetek része lett. Ezt az igényt Malajzia elutasította. Az 1969. május 13-i faji zavargások után Abdul Razak miniszterelnök ellentmondásos új gazdaságpolitikába kezdett. Ennek célja a jövedelmek egy részének átcsoportosítása volt a bumiputras („hazai nép”) számára. Ebbe a malájok többségét beleértették, de nem a teljes bennszülött lakosságot. Malajzia azóta egy különleges etnikai-politikai egyensúlyt tart fenn, ahol a kormányzat arra törekszik, hogy minden rassz részesedjen a gazdaság fejlődésének hasznából, a gazdasági és politikai hatalomból.
Az 1980-as években az 1990-es évek közepéig Malajzia jelentős gazdasági fejlődést élt át Mahathir bin Mohamad miniszterelnöksége idején. Ekkor lett Malajzia mezőgazdasági országból ipari országgá, ahol az ipar fő ága a számítástechnikai és fogyasztói elektronikai eszközök gyártása. A tájképet is megváltoztatta számos óriásberuházás. Ezek közül legnevezetesebb a Petronas kettős tornya, Kuala Lumpur nemzetközi repülőtere, az észak–déli autópálya, Sepang Formula–1 pályája, az új szövetségi főváros, Putrajaya.
Államszervezet
[szerkesztés]Malajzia államformája monarchia, kormányformája föderatív választói alkotmányos monarchia.
Az ország vezetése
[szerkesztés]
A tizenhárom államot szultánok és rádzsák vezetik, közülük választják meg ötévente a föderáció protokolláris szerepkörű államfőjét, aki a Yang di-Pertuan Agong (legfőbb szultán) címet viseli. 2016-tól V. Muhammad uralkodott az országban, de 2019-ben lemondott, helyére Abdullah pahangi szultánt választotta az uralkodók testülete.
Malajzia szövetségi államfője a Yang di-Pertuan Agong, vagyis a legfőbb szultán, aki a parlament és a kormány tanácsaival összhangban uralkodik . A legfőbb szultánt ötévente választják meg a maláj államok 9 örökletes szultánja közül; a másik 4 állam, akiknek névleges kormányzóik vannak, nem vesznek részt a választásban. Malajzia kormányzati rendszerét a nyugati parlamentáris rendszerekről mintázták, ez a brit gyarmati uralom hagyatéka. A gyakorlatban mégis több hatalommal van felruházva a kormányzat végrehajtói ágában, mint a törvényhozóiban, és a bírói testület meggyengült a kormány hosszan tartó támadásaitól a Mahathir korszakban. Az 1957-es függetlenség óta Malajziát egy több pártból álló koalíció kormányozza, a Nemzeti Front (korábban Szövetség).
A törvényhozói hatalom megoszlik a szövetségi és tagállami parlamentek között. A kétkamarás parlament alsó házból (Képviselők Házára vagy Dewan Rakyat, szó szerint a „Nép Terme”) és a felső házból (Szenátus vagy Dewan Negara, szó szerint a „Nemzet Terme”) áll. A 222 tagú Képviselők Háza az 5 évre választott egyéni választókerületi képviselőkből áll. A 70 szenátor mandátuma 3 évre szól; 26-ot a 13 nemzetgyűlés választ meg, 2 képviseli Kuala Lumpur szövetségi kerületét, és 1-1 Labuan és Putrajaya szövetségi területéről; 40-et a király nevez ki. Minden egyes állam rendelkezik egykamarás törvényhozó nemzetgyűléssel (malájul: Dewan Undangan Negeri, melynek tagjait egyéni választókerületben választanak meg. Bejegyzett szavazó minden 21. életévét betöltött állampolgár, aki szavazhat a Képviselők Háza tagjaira és a legtöbb tagállamban a törvényhozó nemzetgyűlésre is. A 2019-es alkotmánymódosítás óta, 18 éves kortól lehet szavazni.[7] A szavazás nem kötelező.
A végrehajtói hatalom a kabinet, melyet a miniszterelnök vezet, aki a malajziai alkotmány szerint a parlament alsó házának tagja. Ő a maláj király (Yang di-Pertuan Agong) felhatalmazásával irányítja a parlamenti többséget. A kabinetet a Parlament mindkét házából választják és annak a testületnek tartozik felelősséggel.
A tagállamok kormányait a Legfőbb Miniszterek vezetik (Menteri Besar a maláj államokban vagy Ketua Menteri azokban az államokban ahol nincs örökletes uralkodó) aki tagja nemzetgyűlésnek a többségi pártból a Dewan Undangan Negeri. Minden államban, ahol örökletes uralkodó van, a Legfőbb Miniszternek muszlim malájnak kell lennie, bár ez a szabály tárgya a uralkodók diszkriminációjának.
Közigazgatási beosztás
[szerkesztés]Az ország 13 szövetségi államból és 3 szövetségi területből áll.
- A 13 állam: Johor · Kedah · Kelantan · Melaka · Negeri Sembilan · Pahang · Perak · Perlis · Pulau Pinang · Selangor · Terengganu · Sabah · Sarawak
- A 3 szövetségi terület: Kuala Lumpur · Labuan · Putrajaya
Nyugat-Malajzia
Kelet-Malajzia
|
.png){kind=spacer}
Politikai pártok
[szerkesztés]| Politikai pártok [és vezetőik] - (2017-ben)[8] |
|---|
|
Nemzeti Front (Barisan Nasional, BN):
Remény Szövetsége (Pakatan Harapan, PH):
Más:
|
Védelmi rendszer
[szerkesztés]Népesség
[szerkesztés]Az ország népessége 34,7 millió fő volt 2024 nyarán.[1]
Népességének változása
[szerkesztés]| Lakosok száma | 8 160 975 | 9 844 116 | 11 741 849 | 13 504 433 | 15 764 340 | 19 205 112 | 22 355 057 | 25 365 089 | 28 758 968 | 32 447 385 |
| 1960 | 1966 | 1973 | 1979 | 1985 | 1992 | 1998 | 2004 | 2011 | 2020 |
Népesebb települések
[szerkesztés]|
Képek   .jpg)  |
Népek
[szerkesztés]A Maláj-félsziget őslakói a sötét bőrű, göndör hajú, ausztralid tipusú negritók, valamint az ősmalájok (protomalájok) töredékei, akik mára a félsziget eldugottabb hegyei közé szorultak vissza. Borneó belsejét szintén protomaláj törzsek lakják (punan, iban stb.), őket nevezik összefoglaló néven dajakoknak. A mai lakosság mintegy felét alkotó újmalájok Kr. e. 1500-tól több hullámban érkeztek Indokína felől. A kínaiak a 18. századtól kezdve vándoroltak be, számuk a 19. század második felében, az ónbányászat fellendülésével ugrott meg. Az indiaiakat (tamilokat) a 19. századtól a britek telepítették be a vasútépítkezésekhez.[6]
Etnikailag a mai lakosság 50%-a maláj, 12%-a ősmaláj (protomaláj) bennszülött, 24%-a kínai, 8%-a indiai (főleg tamil) és 6%-a egyéb.
A maláj államok népessége és etnikumai a 2010-es népszámlálás alapján.[9][10] Rendezhető táblázat:
| Állam | Népesség | Terület (km2) | Népsűrűség | Városi lakos(%) | Maláj (Bumiputra) (%) |
Kínai (%) | Indiai (%) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Johor | 3,348,283 | 19,210 | 174 | 71.9 | 58.9 | 33.6 | 7.1 |
| Kedah | 1,890,098 | 9,500 | 199 | 64.6 | 77.9 | 13.6 | 7.3 |
| Kelantan | 1,459,994 | 15,099 | 97 | 42.4 | 95.7 | 3.4 | 0.3 |
| Malacca | 788,706 | 1,664 | 470 | 86.5 | 66.9 | 26.4 | 6.2 |
| Negeri Sembilan | 997,071 | 6,686 | 150 | 66.5 | 61.3 | 23.2 | 15.2 |
| Pahang | 1,443,365 | 36,137 | 40 | 50.5 | 79.0 | 16.2 | 4.4 |
| Penang | 1,520,143 | 1,048 | 1,500 | 90.8 | 43.6 | 45.6 | 10.4 |
| Perak | 2,258,428 | 21,035 | 110 | 69.7 | 57.0 | 30.4 | 12.2 |
| Perlis | 227,025 | 821 | 280 | 51.4 | 88.4 | 8.0 | 1.2 |
| Selangor | 5,411,324 | 8,104 | 670 | 91.4 | 57.1 | 28.6 | 13.5 |
| Terengganu | 1,015,776 | 13,035 | 69 | 59.1 | 97.0 | 2.6 | 0.2 |
| Sabah | 3,117,405 | 73,631 | 42 | 54.0 | 84.8 | 12.8 | 0.3 |
| Sarawak | 2,420,009 | 124,450 | 19 | 53.8 | 74.8 | 24.5 | 0.3 |
| FT Kuala Lumpur | 1,627,172 | 243 | 6,891 | 100.0 | 45.9 | 43.2 | 10.3 |
| FT Labuan | 86,908 | 91 | 950 | 82.3 | 83.7 | 13.4 | 0.9 |
| FT Putrajaya | 67,964 | 49 | 1,400 | 100.0 | 98.0 | 0.7 | 1.2 |
Nyelvek
[szerkesztés]Az országban a hivatalos nyelv a maláj. A lakosság nagy része beszél angolul. További fő használt nyelvek: a kínai, a tamil, a telugu, a thai és egyéb törzsi nyelvek.[11]
Vallások
[szerkesztés]2010-ben a lakosság 61%-a szunnita muszlim, 20%-a buddhista, 9%-a keresztény, 6%-a hindu, 1,3% taoista, konfuciánus és kínai népi vallású, a maradék egyéb, illetve nem vallásos.[12]
Egyéb adatok
[szerkesztés]- Városi lakosság aránya 2015-ben: 75%[12]
- Születéskor várható élettartam (2015): férfiaknál 72 év, nőknél 78 év.
- Írástudatlanság (2015): 5,4%.[12]
Gazdaság
[szerkesztés]|
Képek      |
Az elmúlt évtizedekben Malajzia gyökeres változáson ment keresztül. Egy elmaradott, eldugott országból erős, ipari nemzetté vált. Az 1990-es évektől igen gyors gazdasági fejlődés jellemezte, amit részben a nagyarányú külföldi tőkebefektetéseknek köszönhetett. A Maláj-félsziget nyugati pereme az ország legsűrűbben lakott vidéke és ez gazdasági életének a központja is.[13]
Mezőgazdaság, halászat, erdőgazdálkodás
[szerkesztés]Legfontosabb élelmiszernövénye a rizs, amelyből behozatalra is szorul. Mezőgazdasága kivitelre kókuszdiót, kakaót, teát, kaucsukot és pálmaolajat termeszt. Az ültetvények mintegy 80%-a a Maláj-félszigeten van (2008-ban).
A pálmaolaj termelésében világelső. Az olajpálma fő területe a Maláj-félsziget déli része, de újabban Borneón is egyre inkább telepítik. Kiemelt fontosságú a kaucsukfa.
Egyéb termesztett növények: cukornád, manióka, ananász, fűszerek, zöldségfélék.[14] Jelentős a gömbfa kivitele.
- Malajzia világgazdasági szerepkörét és hírnevét valamikor a nyersgumi exportja alapozta meg. A 20. század közepe óta a gumi vegyipari előállítása nyomán a természetes nyersgumi piaca beszűkült, mígnem a kétféle alapanyag költségének aránya közt érzékeny egyensúly jött létre. [15]
Ipar, bányászat
[szerkesztés]Ásványkincsekben (ón, volfrám, vas, bauxit, kőolaj, földgáz) gazdag ország.
A kaucsuk mellett Malajzia világpiaci fontosságát hosszú ideig az ónércnek köszönhette. Az ónérc bányászatának két fő központja Ipoh és Taiping. Mára a bányák kimerülése és a magas termelési költségek miatt a bányászat erősen visszaesett. Energiahordozók közül jelenleg a kőolaj a legfontosabb az ország exportjában.[16]
A feldolgozóipar a gazdasági élet meghatározó ága.[15] Ennek legfontosabb ágazatai a világszínvonalú elektronika, elektrotechnika, precíziósgép-gyártás, közlekedési eszközök gyártása, vegyipar, valamint a gumi- és a fafeldolgozás. Malajzia világszinten az integrált áramkörök egyik legfontosabb exportálója. A vegyipar vezető ága a kőolajfinomítás.
Külkereskedelem
[szerkesztés]- Exporttermékek: elektronikai berendezések, kőolaj és földgáz, fa és faipari termékek, pálmaolaj, gumi, textil, vegyszerek.
- Importtermékek: elektronikai berendezések, gépek, kőolajtermékek, műanyag, járművek, vas- és acéltermékek, élelmiszerek.
Legfőbb kereskedelmi partnerek: Kína, Szingapúr, USA, Japán, Thaiföld. A 2016-os adatok alapján:[17]
- Export:
Szingapúr 14,7%, 
Kína 12,6%, 
USA 10,3%, 
Japán 8,1%, 
Thaiföld 5,7%, 
Hongkong 4,8%, 
India 4,1% - Import: Kína 19,4%, Szingapúr 9,8%, Japán 7,7%, USA 7,6%, Thaiföld 5,8%,
Dél-Korea 5%, 
Indonézia 4%
Egyéb gazdasági adatok
[szerkesztés]- A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása [mikor?]: mezőgazdaság 12%, ipar 40%, szolgáltatások 48%.
Közlekedés
[szerkesztés]
Közút
[szerkesztés]Malajzia úthálózata 144 400 km, amelyből 116 000 km burkolt és 1821 km gyorsforgalmi út. (2014)[17]
Vasút
[szerkesztés]A vasúthálózat hossza 2418 km. Az ázsiai kontinens legdélebbre fekvő vasúti megállója Malajzia Johor Bahru városának vasúti megállója.
Légi közlekedés
[szerkesztés]118 repülőtere van, amelyből 2015-ben 38 burkolt pályájú.
Nemzetközi forgalmú repülőterek:
- Nyugat-Malajzia: Kuala Lumpur (KUL), Penang (PEN), Senai (Johor Bahru, JHB), Subang (Shah Alam, SZB), Malacca (MKZ), Langkawi (LGK)
- Kelet-Malajzia: Kota Kinabalu (BKI), Kuching (KCH)
A nemzeti légitársaság a Malaysia Airlines; további fő helyi kereskedelmi légitársaságok az AirAsia, a Malindo Air, a Firefly, a MASwings, a Berjaya Air.
Vízi közlekedés
[szerkesztés]A két legfontosabb kikötője a félszigeten található: Port Klang és Tanjung Pelepas.
További fő kikötők: Bintulu, Kota Kinabalu, Kuantan, Kemaman, Kuching, Kudat, Labuan, Lahad Datu, Lumut, Miri, Pasir Gudang, George Town, Penang, Port Dickson, Sandakan, Sibu, Tanjung Berhala, Tanjung Kidurong, Tawau, Kuala Kedah.
Telekommunikáció
[szerkesztés]| Hívójel prefix | 9M, 9W |
| ITU zóna | 54 |
| CQ zóna | 28 |
Kultúra
[szerkesztés]Malajzia egy többnemzetiségű ország. A három fő nemzet: malájok, kínaiak és indiai népek. A malájok a népesség kicsit több, mint felét alkotják, leginkább muszlimok és a maláj kultúrát képviselik. A kínaiak Malajzia népességének kb. negyedét teszik ki, és többnyire a félsziget nagyobb városaiban élnek. A legtöbb kínai buddhista, taoista vagy keresztény. Az indiaiak a népesség kb. 7-8% -át teszik ki. Leginkább tamil, malajálam és hindi anyanyelvűek és többnyire hinduk vagy muszlimok.
|
Képek   .jpg)         .jpg)  |
Turizmus
[szerkesztés]Fő látnivalók
[szerkesztés]- Kuala Lumpur,
- Petronas-ikertorony
- Merdeka 118, a világ második legmagasabb épülete
- Melaka
- Pinang (Penang)
- Langkawi, Tioman, Pankor, Redang, Kapas szigete
- Cameron Highlands (teaültetvények, vízesések, vadvilág)
- Sarawak és Sabah Nemzeti Parkjai
- A maláj (iszlám, kínai, hindu és őslakos) kultúra; templomok, fesztiválok stb.
Közbiztonság
[szerkesztés]A bűnözési ráta magas[19] amely azonban csak ritkán erőszakos, testi sérülést okozó bűncselekmény.
Turista helyeken elterjedtek a kismotorosok által elkövetett rablások, akik elsősorban külföldi nők válláról rántják le a kézitáskát. Jelentős még a bankkártyacsalás és a bankautomaták manipulálása.[20]
Sport
[szerkesztés]
Olimpia
[szerkesztés]Ünnepek
[szerkesztés]Ünnepek
[szerkesztés]Országos szintű ünnepek:
| Időpont | Ünnep | Megjegyzés |
| Január-Február | Kínai újév | 2 napos |
| Január-Március | Mawlid | Mohamed próféta születésnapja |
| Május 1. | A munka ünnepe | |
| Május | Vészák | Buddha születésnapja |
| Június | Agong emléknapja | a király születésnapja |
| Aug 31 - Szept. 1 | Hari Merdeka | az ország függetlenségének ünnepe |
| Szeptember 16 | Malajzia-nap (Hari Malaysia) |
|
| Október-November | Diwali | kivéve Sarawak |
| December | Karácsony | |
| változó | Eid ul-Fitr | 2 napos |
| változó | Hari Raya Aidiladha | |
| változó | iszlám újév |
Fesztiválok
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Worldometers 2024
- ↑ Worldometers 2024
- ↑ Singapore separates from Malaysia and becomes independent – Singapore History. eresources.nlb.gov.sg . National Library Board. (Hozzáférés: 2020. március 9.)
- ↑ a b c d Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007.
- ↑ http://www.geographia.com/malaysia/nationalparks.htm
- ↑ a b Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007
- ↑ TAN, MARTIN CARVALHO, HEMANANTHANI SIVANANDAM, RAHIMY RAHIM AND TARRENCE: Dewan Rakyat passes Bill to amend Federal Constitution to lower voting age to 18 (angol nyelven). The Star. (Hozzáférés: 2022. május 7.)
- ↑ http://www.indexmundi.com/malaysia/government_profile.html
- ↑ Department of Statistics Malaysia 2010 census
- ↑ Department of Statistics Malaysia. statistics.gov.my. [2015. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 2.)
- ↑ Nyelvi és etnikai sokszínűség Malajziában – Egy igazán multikulturális ország (Nyelv és Tudomány, 2011. január 28.)
- ↑ a b c Archivált másolat. [2019. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 11.)
- ↑ ELTE: Ázsia földrajza, 1998
- ↑ Országok lexikona, Magyar Nagylexikon Kiadó, 2008.
- ↑ a b Probáld Ferenc: Ázsia földrajza
- ↑ Probáld Ferenc - Horváth Gergely: Ázsia, Ausztrália és Óceánia földrajza, ELTE, 1998
- ↑ a b CIA World Factbook
- ↑ Archivált másolat. [2012. június 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 27.)
- ↑ http://www.numbeo.com/crime/rankings_by_country.jsp
- ↑ http://konzuliszolgalat.kormany.hu/azsia?malajzia
További információk
[szerkesztés]
- Az Index.hu képriportja Malajziáról (magyarul)
- Malajzia.lap.hu (linkgyűjtemény)
- Malajzia, Perhentian-szigetek (képek)
_without_national_boundaries.svg) Dél-Ázsia | |
|---|---|
.svg) Délkelet-Ázsia | |
.svg) Délnyugat-Ázsia | |
.svg) Észak-Ázsia | |
.svg) Kelet-Ázsia | |
.svg) Közép-Ázsia | |
| Függő területek | |
| Vitatott státuszú területek | |
1 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Európához tartozónak számítják 2 Földrajzilag Ázsiához és Európához is tartozik 3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Óceániához tartozónak számítják | |
| Földrajzi alapon |  | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Abszolút | |||||||||||||||
| Alkotmányos | |||||||||||||||
| Parlamentáris |  Andorra ·  Antigua és Barbuda ·  Ausztrália ·  Bahama-szigetek ·  Belize ·  Belgium ·  Dánia ·  Egyesült Királyság ·  Grenada ·  Hollandia ·  Jamaica ·  Japán ·  Kambodzsa ·  Kanada ·  Luxemburg ·  Malajzia ·  Norvégia ·  Pápua Új-Guinea ·  Spanyolország ·  Saint Kitts és Nevis ·  Saint Lucia ·  Saint Vincent és a Grenadine-szigetek ·  Salamon-szigetek ·  Svédország ·  Thaiföld ·  Tuvalu ·  Új-Zéland | ||||||||||||||
| Országon belüli monarchiák |
| ||||||||||||||
