Mahathir bin Mohamad
Mahathir bin Mohamad | |
Született | 1925. július 10. (99 éves)[1][2][3] Alor Setar |
Álneve |
|
Állampolgársága | maláj |
Házastársa | Siti Hasmah Mohamad Ali |
Gyermekei |
|
Szülei | Wan Tempawan Wan Hanapi Mohamad bin Iskandar |
Foglalkozása | |
Tisztsége |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
Magassága | 170 cm[15] |
Mahathir bin Mohamad aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Mahathir bin Mohamad témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Mahathir bin Mohamad (teljes nevén: Datuk Seri Mahathir bin Mohamad, politikai beceneve: dr. M[16]) (Malajzia, Kedah állam, Alor Setar 1925. július 10.[17] –) maláj politikus, miniszter, Malajzia 4. miniszterelnöke 1981 és 2003, valamint hetedikként 2018–2020 között.
Élete
[szerkesztés]Mahathir jómódú maláj családból származik, orvosként diplomázott a szingapúri Malaya Egyetemen 1953-ban. 1957-ig az állami egészségügyben, majd ezt követően magánorvosként praktizált. 1964-ben választották meg először képviselőnek az Egyesült Maláj Nemzeti Szervezet (Pertubuhan Kebangsaan Melayu Bersatu PKMB, angol rövidítése alapján: UMNO) tagjaként.[18] 1970-ben megjelent könyve, A maláj dilemma a háromnemzetiségű ország maláj népességének elmaradottságáról és a kínaiak előnyeiről szólt, valamint javaslatokat fogalmazott meg a malájság felemelkedésének érdekében. A könyv hatalmas botrányt kavart, még a pártjából is kizárták az akkor szélsőségesen nacionalistának minősített munkája miatt.[19]
1974-ben oktatási miniszter, majd 1976-ban miniszterelnök-helyettes lett, 1981-ben pártja, az UMNO elnökévé választották, s ugyanabban az évben nyerte meg a választásokat, és Husszein Onnt váltva lett Malajzia 4. miniszterelnöke. A nevében szereplő Datuk Seri valójában egy méltóságnév, amit kormányfőként kezdett használni. Miniszterelnökként részben szakítva korábbi nacionalista politikájával az ország nemzetiségi és felekezeti ellentéteinek csillapítása mellett a gazdaságélénkítést, azon belül elsősorban az iparfejlesztést támogatta. Ugyanakkor a maláj népesség vezető szerepének erősítésén is fáradozott, legalábbis a malájok gazdasági pozícióinak javítását kívánta elérni, összekötve ezt az ország egészének fejlődésével. Híres jelszava, a Keletre nézz! egyfelől a régión belüli kereskedelem növelését, másfelől a japán gazdaságfejlődés mintájának követését jelentette. Politikájában egyszerre jelentkezett a kiegyensúlyozottságra való törekvés, a kompromisszumképesség, ugyanakkor a föderatív állam egységének megteremtése érdekében számos határozott intézkedést, a malájság erősödésének eléréséért pedig elfogult döntéseket is hozott.[20] Összességében azonban 22 éves miniszterelnökségének eredményéül az ország saját erőből való nagyon jelentős gazdasági fejlődését és a három nagy nemzetiség: a malájok, kínaiak és indiaiak viszonylag békés együttélését, a megosztottság tompítását tartották.[16] Ugyanakkor Mahathirt többször bírálták antiszemitizmusa miatt, számos felszólalásában bírálta a zsidóságot, Izraelt[21] és személyesen Soros Györgyöt is.[22]
2003 után sem szakadt el a politikától, sőt, a 2015-ben alakult Pakatan Harapan nevű ellenzéki politikai koalícióban vállalt szerepet, majd a 2018 májusában tartott malajziai választásokat megnyerve a formáció miniszterelnök-jelöltjeként 92 esztendősen ismét betöltötte a kormányfői posztot. A leköszönő Najib Razak – korábbi párttársa az UMNO-ban – a kampányban már ellenfele volt, saját favoritját, Anwar Ibrahimot pedig – akinek a javára ígérete szerint 2020-ban lemond majd – korábban ő maga juttatta börtönbe.[23]
Elődje: Husszein Onn |
Malajzia miniszterelnöke 1981–2003 |
Utódja: Abdullah Ahmad Badawi |
Elődje: Najib Razak |
Malajzia miniszterelnöke 2018–2020 |
Utódja: Muhyiddin Yassin |
Források
[szerkesztés]- ↑ 145788396
- ↑ En Malaisie, du neuf avec un vieux, 2018. május 11.
- ↑ Mahathir, now 94, says his only wish is to see Malaysia's recovery, 2019. július 9.
- ↑ a b http://lib.perdana.org.my/PLF/Digital_Content/Prominent_Leaders/Mahathir/Profiles/Biodata/biodata.pdf
- ↑ https://web.archive.org/web/20190402094610/http://iccr.gov.in/content/nehru-award-recipients
- ↑ BOE-A-1995-8020
- ↑ http://isap.sejm.gov.pl/isap.nsf/DocDetails.xsp?id=WMP20020200354
- ↑ https://www.data.gov.my/data/ms_MY/dataset/senarai-penerima-kurniaan-seri-maharaja-mangku-negara-tahun-1958-hingga-2017
- ↑ http://en.kremlin.ru/events/president/transcripts/22080
- ↑ https://www.keio.ac.jp/en/about/learn-more/honorary-degrees/
- ↑ kínai, http://www.moe.gov.cn/s78/A22/xwb_left/moe_829/tnull_44386.html, Ministry of Education of the People's Republic of China, 2019. április 11.
- ↑ The Malay Mail
- ↑ https://www.thenews.com.pk/print/469330-malaysia-pakistan-ties-given-impetus-says-high-commissioner
- ↑ https://www.tatlerasia.com/people/mahathir-mohamad, 2022. november 3.
- ↑ https://biographybd.com/mahathir-mohamad/, 2020. január 14.
- ↑ a b Sitkei Levente: A maláj dilemma. MNO (2003. november 3.) (Hozzáférés: 2018. augusztus 1.) arch
- ↑ Petra Zwickert: Officina világévkönyv '94/95. Dortmund-Budapest: Officina Nova. 1994. 286. o.
- ↑ Mahathir bin Mohamad. Encyclopædia Britannica (Hozzáférés: 2018. augusztus 1.)
- ↑ Győri Sándor: Mahathir Mohamad. Magyar Ifjúság, XXV. évf. 38. sz. (1981. szeptember 18.) 26. o.
- ↑ Egedy Gergely: A doktor diagnózisa. Magyarország, XXIII. évf. 21. sz. (1986. május 18.) 12. o.
- ↑ Dunai Péter: Iszlámkendő és hipermágnesvasút. Népszabadság, LXI. évf. 262. sz. (2003. november 11.) 7. o.
- ↑ Malajzia: Soros nem túl etikus ember. MNO (2002. december 21.) (Hozzáférés: 2018. augusztus 1.) arch
- ↑ Iván András: 92 évesen visszatért, hogy megbuktassa saját protezsáltját. Index.hu (2018. május 9.) (Hozzáférés: 2018. augusztus 1.)