Ugrás a tartalomhoz

Mahathir bin Mohamad

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mahathir bin Mohamad
Született1925. július 10. (99 éves)[1][2][3]
Alor Setar
Álneve
  • Tun M
  • Dr M
  • Chedet
Állampolgárságamaláj
HázastársaSiti Hasmah Mohamad Ali
Gyermekei
  • Marina Mahathir
  • Mokhzani Mahathir
  • Mukhriz Mahathir
  • Mirzan Mahathir
  • Melinda Mahathir
  • Mazhar Mahathir
SzüleiWan Tempawan Wan Hanapi
Mohamad bin Iskandar
Foglalkozása
Tisztsége
  • Member of the Dewan Rakyat
  • Member of the Dewan Negara (1972. december 30. – 1974. augusztus 23.)
  • Malajzia oktatásügyi minisztere (1974. szeptember 5. – 1977. december 31.)
  • Malajzia miniszterelnök-helyettese (1976. március 5. – 1981. július 16.)
  • Malajzia külkereskedelmi és ipari minisztere (1978. január 1. – 1981. július 16.)
  • Malajzia miniszterelnöke (1981. július 16. – 2003. október 31.)
  • Malaysian National Council for Islamic Religious Affairs chairman (1981. július 16. – 2003. október 30.)
  • Malajzia honvédelmi minisztere (1981. július 18. – 1986. május 6.)
  • Malajzia belügyminisztere (1986. május 8. – 1999. január 8.)
  • Minister of Finance 2 (1998. szeptember 2. – 1999. január 7.)
  • Minister of Finance 2 (2001. június 5. – 2003. november 2.)
  • El nem kötelezett államok főtitkára (2003. február 20. – 2003. október 31.)
  • Malajzia miniszterelnöke (2018. május 10. – 2020. március 1.)
  • Malaysian National Council for Islamic Religious Affairs chairman (2018. május 10. – 2020. február 24.)
Iskolái
  • National University of Singapore
  • Yong Loo Lin School of Medicine
  • Malaya Egyetem (–1953)
Kitüntetései
  • Al-Gaddafi International Prize for Human Rights
  • Commander of the National Order of the Cedar
  • Grand Cross of the Order of Good Hope
  • honorary doctor of Waseda University
  • Order of the White Elephant
  • Order of Sultan Mahmud I of Terengganu
  • Order of Loyalty to the Royal House of Kedah
  • Order of the Crown of Johor
  • Most Exalted Order of the Star of Sarawak
  • Order of Kinabalu
  • Kedah Supreme Order of Merit
  • Royal Family Order of Kedah
  • Royal Family Order of Johor
  • Grand Cross of the National Order of Mali
  • Dostyk Order of grade I
  • Order of the Paulownia Flowers
  • Order of the Republic
  • Grand Cross of the Order of the Aztec Eagle
  • Order of the Rising Sun, 1st class
  • Grand Cross of the Order of the Sun of Peru‎
  • Family Order of Laila Utama
  • Order of the Liberator General San Martín
  • Order of Mubarak the Great
  • Felkelő Nap érdemrend
  • Order of Diplomatic Service Merit
  • Order of the Liberator
  • José Martí-rend
  • Azték Sas Mexikói Érdemrend
  • Order of Good Hope
  • Order of Merit
  • Royal Order of the Polar Star
  • Lengyel Köztársasági Érdemrend
  • Order of Civil Merit
  • Star of the Republic of Indonesia
  • Order of Merit
  • National Order of the Cedar
  • Order of Lakandula
  • Medal of the Oriental Republic of Uruguay
  • Order of the Sun of Peru
  • National Order of Mali
  • Grand Cross of the Order of the Liberator General San Martín (1991. július 2.)[4]
  • Jawaharlal Nehru Award for International Understanding (1994)[5]
  • Grand Cross of the Order of Civil Merit (1995. március 24.)[6]
  • Commander of the Order of the Polar Star (1996. március 11.)[4]
  • King Faisal International Prize in Service to Islam (1997)
  • a Lengyel Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (2002. március 15.)[7]
  • Grand Commander of the Order of the Defender of the Realm (2003)[8]
  • Barátságért Érdemrend (2003. augusztus 5.)[9]
  • a Keió Egyetem díszdoktora (2004)[10]
  • a Csinghua Egyetem díszdoktora (2004)[11]
  • Grand Cordon of the Order of the Paulownia Flowers (2018. november 3.)
  • Nishan-e-Pakistan (2019)[12][13]
  • Asia's Most Influential Malaysia (2021)[14]

Magassága170 cm[15]

Mahathir bin Mohamad aláírása
Mahathir bin Mohamad aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Mahathir bin Mohamad témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Mahathir bin Mohamad (teljes nevén: Datuk Seri Mahathir bin Mohamad, politikai beceneve: dr. M[16]) (Malajzia, Kedah állam, Alor Setar 1925. július 10.[17] –) maláj politikus, miniszter, Malajzia 4. miniszterelnöke 1981 és 2003, valamint hetedikként 2018–2020 között.

Élete

[szerkesztés]
Mahathir és Az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere Mike Pompeo (2018. augusztus 3.)

Mahathir jómódú maláj családból származik, orvosként diplomázott a szingapúri Malaya Egyetemen 1953-ban. 1957-ig az állami egészségügyben, majd ezt követően magánorvosként praktizált. 1964-ben választották meg először képviselőnek az Egyesült Maláj Nemzeti Szervezet (Pertubuhan Kebangsaan Melayu Bersatu PKMB, angol rövidítése alapján: UMNO) tagjaként.[18] 1970-ben megjelent könyve, A maláj dilemma a háromnemzetiségű ország maláj népességének elmaradottságáról és a kínaiak előnyeiről szólt, valamint javaslatokat fogalmazott meg a malájság felemelkedésének érdekében. A könyv hatalmas botrányt kavart, még a pártjából is kizárták az akkor szélsőségesen nacionalistának minősített munkája miatt.[19]

1974-ben oktatási miniszter, majd 1976-ban miniszterelnök-helyettes lett, 1981-ben pártja, az UMNO elnökévé választották, s ugyanabban az évben nyerte meg a választásokat, és Husszein Onnt váltva lett Malajzia 4. miniszterelnöke. A nevében szereplő Datuk Seri valójában egy méltóságnév, amit kormányfőként kezdett használni. Miniszterelnökként részben szakítva korábbi nacionalista politikájával az ország nemzetiségi és felekezeti ellentéteinek csillapítása mellett a gazdaságélénkítést, azon belül elsősorban az iparfejlesztést támogatta. Ugyanakkor a maláj népesség vezető szerepének erősítésén is fáradozott, legalábbis a malájok gazdasági pozícióinak javítását kívánta elérni, összekötve ezt az ország egészének fejlődésével. Híres jelszava, a Keletre nézz! egyfelől a régión belüli kereskedelem növelését, másfelől a japán gazdaságfejlődés mintájának követését jelentette. Politikájában egyszerre jelentkezett a kiegyensúlyozottságra való törekvés, a kompromisszumképesség, ugyanakkor a föderatív állam egységének megteremtése érdekében számos határozott intézkedést, a malájság erősödésének eléréséért pedig elfogult döntéseket is hozott.[20] Összességében azonban 22 éves miniszterelnökségének eredményéül az ország saját erőből való nagyon jelentős gazdasági fejlődését és a három nagy nemzetiség: a malájok, kínaiak és indiaiak viszonylag békés együttélését, a megosztottság tompítását tartották.[16] Ugyanakkor Mahathirt többször bírálták antiszemitizmusa miatt, számos felszólalásában bírálta a zsidóságot, Izraelt[21] és személyesen Soros Györgyöt is.[22]

2003 után sem szakadt el a politikától, sőt, a 2015-ben alakult Pakatan Harapan nevű ellenzéki politikai koalícióban vállalt szerepet, majd a 2018 májusában tartott malajziai választásokat megnyerve a formáció miniszterelnök-jelöltjeként 92 esztendősen ismét betöltötte a kormányfői posztot. A leköszönő Najib Razak – korábbi párttársa az UMNO-ban – a kampányban már ellenfele volt, saját favoritját, Anwar Ibrahimot pedig – akinek a javára ígérete szerint 2020-ban lemond majd – korábban ő maga juttatta börtönbe.[23]

Elődje:
Husszein Onn
Malajzia
miniszterelnöke

1981–2003
Utódja:
Abdullah Ahmad Badawi
Elődje:
Najib Razak
Malajzia
miniszterelnöke

2018–2020
Utódja:
Muhyiddin Yassin

Források

[szerkesztés]
  1. 145788396
  2. En Malaisie, du neuf avec un vieux, 2018. május 11.
  3. Mahathir, now 94, says his only wish is to see Malaysia's recovery, 2019. július 9.
  4. a b http://lib.perdana.org.my/PLF/Digital_Content/Prominent_Leaders/Mahathir/Profiles/Biodata/biodata.pdf
  5. https://web.archive.org/web/20190402094610/http://iccr.gov.in/content/nehru-award-recipients
  6. BOE-A-1995-8020
  7. http://isap.sejm.gov.pl/isap.nsf/DocDetails.xsp?id=WMP20020200354
  8. https://www.data.gov.my/data/ms_MY/dataset/senarai-penerima-kurniaan-seri-maharaja-mangku-negara-tahun-1958-hingga-2017
  9. http://en.kremlin.ru/events/president/transcripts/22080
  10. https://www.keio.ac.jp/en/about/learn-more/honorary-degrees/
  11. kínai, http://www.moe.gov.cn/s78/A22/xwb_left/moe_829/tnull_44386.html, Ministry of Education of the People's Republic of China, 2019. április 11.
  12. The Malay Mail
  13. https://www.thenews.com.pk/print/469330-malaysia-pakistan-ties-given-impetus-says-high-commissioner
  14. https://www.tatlerasia.com/people/mahathir-mohamad, 2022. november 3.
  15. https://biographybd.com/mahathir-mohamad/, 2020. január 14.
  16. a b Sitkei Levente: A maláj dilemma. MNO (2003. november 3.) (Hozzáférés: 2018. augusztus 1.) arch
  17. Petra Zwickert: Officina világévkönyv '94/95. Dortmund-Budapest: Officina Nova. 1994. 286. o.  
  18. Mahathir bin Mohamad. Encyclopædia Britannica (Hozzáférés: 2018. augusztus 1.)
  19. Győri Sándor: Mahathir Mohamad. Magyar Ifjúság, XXV. évf. 38. sz. (1981. szeptember 18.) 26. o.
  20. Egedy Gergely: A doktor diagnózisa. Magyarország, XXIII. évf. 21. sz. (1986. május 18.) 12. o.
  21. Dunai Péter: Iszlámkendő és hipermágnesvasút. Népszabadság, LXI. évf. 262. sz. (2003. november 11.) 7. o.
  22. Malajzia: Soros nem túl etikus ember. MNO (2002. december 21.) (Hozzáférés: 2018. augusztus 1.) arch
  23. Iván András: 92 évesen visszatért, hogy megbuktassa saját protezsáltját. Index.hu (2018. május 9.) (Hozzáférés: 2018. augusztus 1.)