Ugrás a tartalomhoz

Kuala Lumpur

Hivatkozások szerkesztése
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kuala Lumpur (كوالا لومڤور)
Kuala Lumpur címere
Kuala Lumpur címere		 Kuala Lumpur zászlaja
Kuala Lumpur zászlaja
Becenév: KL
Mottó: Maju dan makmur (maláj: Haladás és virágzás)
Közigazgatás
Ország Malajzia
Malajzia szövetségi kerületeKuala Lumpur szövetségi terület
Alapítás éve1857
PolgármesterDatuk Abdul Hakim Borhan
Irányítószám50000–59999
Körzethívószám03
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség1 982 100 fő (2020)[1]
Népsűrűség7388 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság21,95 m
Terület243,65 km²
IdőzónaMST (UTC+8)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 3° 08′ 52″, k. h. 101° 41′ 43″3.147778°N 101.695278°EKoordináták: é. sz. 3° 08′ 52″, k. h. 101° 41′ 43″3.147778°N 101.695278°E
Kuala Lumpur weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kuala Lumpur témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kuala Lumpur Malajzia fővárosa és egyben legnépesebb városa is. Itt található az ország kereskedelmi és gazdasági központja. A város egyike a három maláj szövetségi területnek.

Egyik legfőbb turisztikai látványossága a Petronas-ikertorony.

Történelem

[szerkesztés]
Kuala Lumpur utcái a II. világháború alatt

A város története az 1850-es években kezdődött, amikor Klang maláj főnök ónbányákat nyitott a területen. A várost ezután árvizek, tüzek, járványok és a Selangor polgárháború sújtotta. Végül 1880-ban Selangor állam adminisztrációját Kuala Lumpurba telepítették át Klangból. 1881-ben egy tűzvész elpusztította a város faházait. Frank Swettenham, Selangor brit kormányzója úgy rendelkezett, hogy a házakat téglából építsék újjá.

1896-ban Kuala Lumpurt az újonnan alapított Maláj Államszövetség fővárosává választották. A város különböző etnikumai Kuala Lumpur különböző negyedeiben telepedtek le. A kínaiak a Market Square kereskedelmi központtól délre és keletre, a malájok északon a Java Street körül. A brit adminisztráció központja a folyótól nyugatra, Padangban volt. Kuala Lumpur a két világháborúban a gumi- és ónkivitel központja volt.

1957-től a független Maláj Államszövetség fővárosa. 1972-ben a várost szövetségi területté nyilvánították.

Földrajz

[szerkesztés]

Kuala Lumpur 35 km-re fekszik a tengertől. Két kis folyó folyik át rajta: a Gombak és Klang.

Éghajlat

[szerkesztés]

Éghajlata trópusi, magas páratartalommal és meleggel az év minden napján. Az esőzések intenzívebbek novembertől januárig, illetve április-május tájékán. Jellemzőek a helyi esők. Az éghajlat egyik jellemzője a magas páratartalom. Az átlagos hőmérséklet 30 °C, de a 20 °C már hidegnek számít.

Kuala Lumpur éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)36,037,037,036,036,036,036,036,035,035,035,035,037,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)32,132,933,233,132,932,732,332,132,132,131,631,532,4
Átlagos min. hőmérséklet (°C)22,522,823,223,723,923,623,223,123,223,223,222,923,2
Rekord min. hőmérséklet (°C)18,020,020,021,021,020,019,020,020,021,021,019,018,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)1691652402592041251271551922532672452401
Havi napsütéses órák száma1861942071982071952011891651701531612226
Forrás: World Meteorological Organization, Hong Kong Observatory, BBC Weather


Kuala Lumpur centrumát évente többször elöntötte a hirtelen megáradó Klang folyó. Ilyenkor a közlekedés leállt a centrumban, kocsik rekedtek bent az elöntött mélygarázsokban. Szorosan beépült a belvárosi folyópart, lehetetlenné téve a meder szélesítését. Korábbi tanulmányok javasolták, hogy az árvizek megakadályozására csapolják meg az árvizet egy nagy, 11,83 m belső átmérőjű, 9 km hosszú alagúttal a belvárosi szakasz fölött. Ez lett a „Többcélú, autópálya- és árvízelvezető alagút”

Gazdaság

[szerkesztés]
A város toronyházai a magasból
  • Elektronika
  • Szabadkereskedelmi övezet
  • Biotechnológia
  • Automatizálás
  • Élelmiszer-feldolgozás és vegyipar
  • Bank- és pénzügyek
  • Idegenforgalom

Látnivalók

[szerkesztés]
A Petronas-ikertorony
Sultan Abdul Samad
A belváros egy része, a pálmafák között a Jamek (Dzsamek) - mecsettel
  • A Petronas-ikertorony, amely Malajzia legmagasabb épülete
  • Menara Kuala Lumpur: az egyik legmagasabb tv-torony Ázsiában (421 m) - fentről kilátás a városra
  • Dataran Merdeka vagy angolul Merdeka Square: a függetlenség tere
  • Sultan Abdul Samad Building
  • Istana Negara, a malajziai király rezidenciája
  • Lake Gardens: 92 hektáros park
  • Kuala Lumpur-i Madárpark
  • Stadium Merdeka: sportstadion
  • Batu Caves: a város szélén hindu szent hely
  • Nemzeti Mecset (Masjid Negara)

Múzeumok

[szerkesztés]
  • Maláj Nemzeti Múzeum (Muzium Negara)
  • Iszlám Művészeti Múzeum (Islamic Arts Museum)
  • Textilmúzeum (Kuala Lumpur Textile Museum)
  • Ázsiai művészetek múzeuma (Museum of Asian Arts)

Média

[szerkesztés]

Közlekedés

[szerkesztés]

Szárazföldi

[szerkesztés]

A városnak fejlett úthálózata van, amin azonban sok a torlódás. Ez az úthálózat a várost az ország többi részével kapcsolja össze. Egy nemrég befejezett alagút, a Smart Tunnel segítségével az autósok elkerülhetik a felszíni torlódásokat.

Légi

[szerkesztés]

A város nemzetközi repülőtere a Kuala Lumpur nemzetközi repülőtér, mely Sepangban található. A repülőtérhez Kuala Lumpurból autópályán vagy gyorsvasúton lehet eljutni.

Oktatás

[szerkesztés]

A városban két fontos egyetem található:

  • Kuala Lumpur Egyetem
  • Malaya Egyetem

Városkép

[szerkesztés]
Panorámakép a város keleti részéről, a Menara Kuala Lumpurból (Kuala Lumpur Toronyból) fotózva. Középen a Petronas ikertornyok.
Nagyítás
Panorámakép a város keleti részéről, a Menara Kuala Lumpurból (Kuala Lumpur Toronyból) fotózva. Középen a Petronas ikertornyok.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
Commons:Category:Kuala Lumpur
A Wikimédia Commons tartalmaz Kuala Lumpur témájú médiaállományokat.

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kuala_Lumpur&oldid=27426486”