Kuala Lumpur
| Kuala Lumpur (كوالا لومڤور) | |||
 | |||
| |||
| Becenév: KL Mottó: Maju dan makmur (maláj: Haladás és virágzás) | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Malajzia | ||
| Malajzia szövetségi kerülete | Kuala Lumpur szövetségi terület | ||
| Alapítás éve | 1857 | ||
| Polgármester | Datuk Abdul Hakim Borhan | ||
| Irányítószám | 50000–59999 | ||
| Körzethívószám | 03 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1 982 100 fő (2020)[1] | ||
| Népsűrűség | 7388 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 21,95 m | ||
| Terület | 243,65 km² | ||
| Időzóna | MST (UTC+8) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 3° 08′ 52″, k. h. 101° 41′ 43″3.147778°N 101.695278°EKoordináták: é. sz. 3° 08′ 52″, k. h. 101° 41′ 43″3.147778°N 101.695278°E | |||
.svg) | |||
| Kuala Lumpur weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kuala Lumpur témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
.svg)
Kuala Lumpur Malajzia fővárosa és egyben legnépesebb városa is. Itt található az ország kereskedelmi és gazdasági központja. A város egyike a három maláj szövetségi területnek.
Egyik legfőbb turisztikai látványossága a Petronas-ikertorony.
Történelem
[szerkesztés]
A város története az 1850-es években kezdődött, amikor Klang maláj főnök ónbányákat nyitott a területen. A várost ezután árvizek, tüzek, járványok és a Selangor polgárháború sújtotta. Végül 1880-ban Selangor állam adminisztrációját Kuala Lumpurba telepítették át Klangból. 1881-ben egy tűzvész elpusztította a város faházait. Frank Swettenham, Selangor brit kormányzója úgy rendelkezett, hogy a házakat téglából építsék újjá.
1896-ban Kuala Lumpurt az újonnan alapított Maláj Államszövetség fővárosává választották. A város különböző etnikumai Kuala Lumpur különböző negyedeiben telepedtek le. A kínaiak a Market Square kereskedelmi központtól délre és keletre, a malájok északon a Java Street körül. A brit adminisztráció központja a folyótól nyugatra, Padangban volt. Kuala Lumpur a két világháborúban a gumi- és ónkivitel központja volt.
1957-től a független Maláj Államszövetség fővárosa. 1972-ben a várost szövetségi területté nyilvánították.
Földrajz
[szerkesztés]Kuala Lumpur 35 km-re fekszik a tengertől. Két kis folyó folyik át rajta: a Gombak és Klang.
Éghajlat
[szerkesztés]Éghajlata trópusi, magas páratartalommal és meleggel az év minden napján. Az esőzések intenzívebbek novembertől januárig, illetve április-május tájékán. Jellemzőek a helyi esők. Az éghajlat egyik jellemzője a magas páratartalom. Az átlagos hőmérséklet 30 °C, de a 20 °C már hidegnek számít.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 36,0 | 37,0 | 37,0 | 36,0 | 36,0 | 36,0 | 36,0 | 36,0 | 35,0 | 35,0 | 35,0 | 35,0 | 37,0 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 32,1 | 32,9 | 33,2 | 33,1 | 32,9 | 32,7 | 32,3 | 32,1 | 32,1 | 32,1 | 31,6 | 31,5 | 32,4 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 22,5 | 22,8 | 23,2 | 23,7 | 23,9 | 23,6 | 23,2 | 23,1 | 23,2 | 23,2 | 23,2 | 22,9 | 23,2 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | 18,0 | 20,0 | 20,0 | 21,0 | 21,0 | 20,0 | 19,0 | 20,0 | 20,0 | 21,0 | 21,0 | 19,0 | 18,0 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 169 | 165 | 240 | 259 | 204 | 125 | 127 | 155 | 192 | 253 | 267 | 245 | 2401 |
| Havi napsütéses órák száma | 186 | 194 | 207 | 198 | 207 | 195 | 201 | 189 | 165 | 170 | 153 | 161 | 2226 |
| Forrás: World Meteorological Organization, Hong Kong Observatory, BBC Weather | |||||||||||||
Kuala Lumpur centrumát évente többször elöntötte a hirtelen megáradó Klang folyó. Ilyenkor a közlekedés leállt a centrumban, kocsik rekedtek bent az elöntött mélygarázsokban. Szorosan beépült a belvárosi folyópart, lehetetlenné téve a meder szélesítését. Korábbi tanulmányok javasolták, hogy az árvizek megakadályozására csapolják meg az árvizet egy nagy, 11,83 m belső átmérőjű, 9 km hosszú alagúttal a belvárosi szakasz fölött. Ez lett a „Többcélú, autópálya- és árvízelvezető alagút”
Gazdaság
[szerkesztés]
- Elektronika
- Szabadkereskedelmi övezet
- Biotechnológia
- Automatizálás
- Élelmiszer-feldolgozás és vegyipar
- Bank- és pénzügyek
- Idegenforgalom
Látnivalók
[szerkesztés]
- A Petronas-ikertorony, amely Malajzia legmagasabb épülete
- Menara Kuala Lumpur: az egyik legmagasabb tv-torony Ázsiában (421 m) - fentről kilátás a városra
- Dataran Merdeka vagy angolul Merdeka Square: a függetlenség tere
- Sultan Abdul Samad Building
- Istana Negara, a malajziai király rezidenciája
- Lake Gardens: 92 hektáros park
- Kuala Lumpur-i Madárpark
- Stadium Merdeka: sportstadion
- Batu Caves: a város szélén hindu szent hely
- Nemzeti Mecset (Masjid Negara)
Múzeumok
[szerkesztés]- Maláj Nemzeti Múzeum (Muzium Negara)
- Iszlám Művészeti Múzeum (Islamic Arts Museum)
- Textilmúzeum (Kuala Lumpur Textile Museum)
- Ázsiai művészetek múzeuma (Museum of Asian Arts)
Média
[szerkesztés]Közlekedés
[szerkesztés]Szárazföldi
[szerkesztés]A városnak fejlett úthálózata van, amin azonban sok a torlódás. Ez az úthálózat a várost az ország többi részével kapcsolja össze. Egy nemrég befejezett alagút, a Smart Tunnel segítségével az autósok elkerülhetik a felszíni torlódásokat.
Légi
[szerkesztés]A város nemzetközi repülőtere a Kuala Lumpur nemzetközi repülőtér, mely Sepangban található. A repülőtérhez Kuala Lumpurból autópályán vagy gyorsvasúton lehet eljutni.
Oktatás
[szerkesztés]A városban két fontos egyetem található:
- Kuala Lumpur Egyetem
- Malaya Egyetem
Városkép
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]
- Kuala Lumpurról információk (németül)
- Turizmus (németül)
További információk
[szerkesztés]- Útikalauz (magyarul)
- http://malajzia.lap.hu/
