Teherán
| Teherán (تهران) | |||
 | |||
| Teherán | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Irán | ||
| Tartomány | Teherán | ||
| Alapítás éve | 1794. március 20. | ||
| Polgármester | Mohammad Bagher Ghalibaf | ||
| Irányítószám | 13ххх-15ххх | ||
| Körzethívószám | 021 | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 8 693 706 fő (2016)[1][2] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 1100–1700 m | ||
| Terület | 658 km² | ||
| Időzóna | IRST (UTC+3:30) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 35° 41′ 20″, k. h. 51° 23′ 23″35.688889°N 51.389722°EKoordináták: é. sz. 35° 41′ 20″, k. h. 51° 23′ 23″35.688889°N 51.389722°E | |||
 | |||
| Teherán térképe | |||
| Teherán weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Teherán témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Teherán (perzsául: تهران [Tehrán], tudományos átiratban Tehrân) Irán fővárosa, Teherán tartomány központja. Lakóinak száma több mint 8 millió, az agglomerációval együtt a 14 milliót is meghaladja.
A szó eredete
[szerkesztés]A város nevének eredete nem tisztázott, etimológiájáról több elmélet is létezik. A legvalószínűbbnek tartott teória szerint a Tiran/Tirgan szóból származtatható, amelynek jelentése „Tir hajléka”. (Tir a zoroasztriánusok istensége, a görög Hermész megfelelője.) Az ókori Parthiában létezett egy Tiran nevű település Mehran – azaz Mehr, a zoroászteri napisten hajléka – szomszédságában. Mindkettő falucska volt Ragesz (Réj) város közelében. Mehran ma lakóövezet Nagy-Teheránban, Réj pedig Teherán egyik déli külvárosa.
Egy másik elmélet szerint Teherán jelentése „meleg hely”, szemben a „hideg helyekkel”, mint amilyen például Semirán. Vannak források, amelyek szerint Teherán pontos jelentése perzsául „meleg hegyi lanka” (دامنه گرم).
Mások szerint a szó egyszerűen két hegy közti lankát jelent (دامنه ی بین دو کوه).
Földrajz
[szerkesztés]
A város az Elburz lábánál, 1100–1700 méteres tengerszint feletti magasságban, egy három oldalról hegyekkel körülvett völgyben, 658 km²-en terül el.
Éghajlat
[szerkesztés]Éghajlata száraz kontinentális. Mivel a város kiterjedt, így jelentős különbségek lehetnek az időjárásban: az északi, dombos területeken hűvösebb, míg a lankásban déli részein enyhébb az éghajlat.
A nyár általában forró és száraz, nagyon kevés az eső, a relatív páratartalom általában alacsony, az éjszakák hűvösek. A legtöbb csapadék késő ősztől tavasz közepéig fordul elő, de nincs különösebben esős hónap. A legmelegebb hónap a július (átlagos minimum hőmérséklet 26 °C, az átlagos maximum hőmérséklet 36 °C), a leghidegebb a január (átlag minimum hőmérséklet -1 °C, az átlagos maximum hőmérséklet 8 °C). A legmagasabb, valaha mért hőmérséklet 43 °C volt, a legalacsonyabb pedig -17 °C, ezt 2008. január 5-én és 6-án regisztrálták.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 19,6 | 23,0 | 28,0 | 32,4 | 37,0 | 41,0 | 43,0 | 42,0 | 38,0 | 33,4 | 26,0 | 21,0 | 43,0 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 7,9 | 10,4 | 15,4 | 22,1 | 27,9 | 33,9 | 36,6 | 35,6 | 31,6 | 24,4 | 16,2 | 10,0 | 22,7 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −1,0 | 1,0 | 5,0 | 12,0 | 16,0 | 22,0 | 26,0 | 24,0 | 21,0 | 14,0 | 7,0 | 2,0 | 12,5 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −17,0 | −13,0 | −8,0 | −4,0 | 2,4 | 5,0 | 14,0 | 13,0 | 9,0 | 2,8 | −7,0 | −13,0 | −17,0 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 34 | 32 | 40 | 30 | 15 | 3 | 2 | 1 | 1 | 10 | 26 | 34 | 228 |
| Havi napsütéses órák száma | 166 | 172 | 210 | 267 | 287 | 348 | 366 | 351 | 327 | 278 | 147 | 141 | 3060 |
| Forrás: IRAN METEOROLOGICAL ORGANIZATION (IRIMO) | |||||||||||||
Története
[szerkesztés]
Kezdetek
[szerkesztés]A feltárások szerint Teherán helyén már i. e. 6000 körül is léteztek települések.
Középkor
[szerkesztés]A 9. században Teheránt faluként ismerték és jelentősége eltörpült a szomszédos Réj városé mellett, amely a mongol hódítás előtti időszakban élte virágkorát. A mongol uralom idejéből származó források "Ragesz Tehránja" néven említik. Hamdollah Mosztufi 1340-ben írt Nuzhat al-Klub című műve híres falunak nevezi.
Valószínűleg Don Ruy Gonzáles de Clavijo, a kasztíliai király követe volt az első európai, aki meglátogatta Teheránt, amikor 1404 júliusában, útban Szamarkand felé (ma Üzbegisztán) megállt itt. Ebben az időben Teheránt nem vették körbe városfalak.
Újkor
[szerkesztés]A 17. században Teherán a Szavafida-dinasztia uralkodóinak székhelye lett. I. Tahmászp bazárt építtetett itt és falat a város köré. I. Abbász idején azonban kiesett az uralkodók kegyeiből, miután Abbász, az üzbégek elleni háborúba tartva, megbetegedett Teheránban.
A 18. század elején Karím zand kán elrendelte, hogy palotát és kormányzati épületet húzzanak fel Teheránban, később mégis Sirázba költöztette kormányát. Teherán 1795-ben végül Perzsia fővárosává vált, miután Aga Mohamed Kánt, a Kádzsár-dinasztia alapítóját a városban koronázták királlyá. Azóta főváros.
20. század
[szerkesztés]A második világháború idején brit és szovjet csapatokat szállásoltak el a városban. Itt tartotta 1943-ban a teheráni konferenciát a három szövetséges vezető, Franklin D. Roosevelt amerikai elnök, Winston Churchill brit miniszterelnök és Joszif Visszarionovics Sztálin szovjet diktátor.
A háborút követően a város régi építészeti szimbólumai Mohammad Reza Pahlavi iráni sah uralma áldozataivá váltak. A sah úgy gondolta, egy modern városhoz nem illenek olyan régi épületek, mint a Golesztán-palota nagy részei, a Takie-je Dovlat vagy a Tupkane tér. Ezért ezeket szisztematikusan lerombolták és modern épületeket húztak fel a helyükbe az 1950-es és 1960-as években. Az átalakítást ma már buta hibának tartják, amely visszafordíthatatlanul megkárosította a város arculatát. 1978. szeptember 8-án a sah elleni tüntetések lázongássá fajultak. A hadsereg többször is tüzet nyitott a tüntető tömegekre. Forradalom tört ki és 1978 és 1980 közt rendkívüli állapot volt érvényben.
Az 1980 és 1988 közt vívott irak–iráni háború alatt Teherán lakó- és ipari negyedeit ismételten Scud rakéta támadások érték, amelyek több ezer áldozatot követeltek. A város növekedése és a modernizáció az 1990-es években felgyorsult a háború végét követően.
Demográfia
[szerkesztés]Teherán Irán legnagyobb városa, elővárosokkal a 2010-es évek végén mintegy 14 millió fő lakosú,[3] és az egyik legnépesebb a világ nagyvárosai között. Magának a városnak a lakossága 2016-ban mintegy 8,7 – 8,8 millió fő.
.jpg)
Népességének változása
[szerkesztés]A város népességének változása:
| Lakosok száma | 7 711 230 | 8 846 782 | 8 693 706 |
| 2006 | 2012 | 2016 |
Etnikumok
[szerkesztés]A perzsákon kívül számos nemzetiség él a városban, mint azeriek, örmények, asszírok, kurdok és perzsa zsidók.
Vallás
[szerkesztés]A síita iszlám az államvallás az országban és a lakosok zöme ennek követője. A városban élnek még szunniták, és kevés keresztény, zsidó, szikh és zoroasztriánus is.
A sok mecseten kívül ezért több keresztény templom és zsinagóga is található Teheránban. A könyv népei megtűrt vallások.
Gazdaság
[szerkesztés]Irán iparának több mint fele a fővárosba összpontosul: többek közt autó-, elektronikai, fegyver-, textil-, cukor-, cementgyárai, vegyi üzemei és olajfinomítója van, a szőnyeg és bútorkereskedelem központja.
A hatalmas városnak Nyugat-Ázsiában példátlan nagyságú autópályahálózata is van.
Kultúra
[szerkesztés]
Khomeini-mauzóleum.
Színház
[szerkesztés]- városi színház: (Vahdat Concert Hall) 1000 ülőhely van a színházban.
- Rudaki Hall (Rudaki zenekar terme)
- Nasr (régi színház)
Múzeumok
[szerkesztés]- Szőnyegmúzeum
- Archeológiai múzeum
- A Nemzeti bank koronaékszer-múzeuma: rengeteg ékszer a 18. századból.
Egyéb
[szerkesztés]Híres emberek
[szerkesztés]- Itt hunyt el Alekszandr Gribojedov (1795–1829) orosz drámaíró
- Itt született Dáriús Mehrdzsúi (1939–2023) filmrendező, forgatókönyvíró
Közlekedés
[szerkesztés]
Teheránnak 280 km-es autópálya-hálózata van, és további 180 km ráhajtó- és csomóponti útja.
Metróhálózatát már az 1970-es években elkezdték tervezni, de csak 2001-ben nyitották meg. A metró fejlesztését akadályozta az Iszlám Forradalom és az Irak–iráni háború. A metró kései elkészülte a buszok forgalmát növelte meg, amik többnyire nagy távolságú útvonalakon járnak. A helyi közlekedés nagyrészt a taxisokra hárul, amik egy-egy körzeten belül, a főútvonalakon mozognak, így az utasnak célja eléréséhez rendszerint több taxiba is át kell szállnia.
Mindez nagy légszennyezettséghez vezetett a városon belül. A három metróvonal valamelyest enyhített a helyzeten.
A városnak két repülőtere van, a kisebb Mehrábádi nemzetközi repülőtér, ami egy katonai reptér bővítésével jött létre a város nyugati részében, és a Teheráni nemzetközi repülőtér, ami 50 km-re van délre a várostól.
Teheránban a központi pályaudvarról az ország minden részébe indulnak vonatok.
Négy buszpályaudvarról távolsági buszjáratok indulnak a vidéki települések felé.
Érdekesség: itt futott a leghosszabb magyar busz, a duplacsuklós Ikarus 293-as egyetlen példánya.
Galéria
[szerkesztés]-
Teherán légifényképe -
Teherán -
Kordesztán út -
Háttérben a Milad torony -
Mellat Park -
Vasútállomás -
Tiraje Bevásárlóközpont
Panoráma
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://citypopulation.de/en/iran/cities/
- ↑ جمعیت به تفکیک تقسیمات کشوری (perzsa nyelven). (Hozzáférés: 2023. október 29.)
- ↑ Tehran | History, Population, & Tourism (angol nyelven). Encyclopedia Britannica. (Hozzáférés: 2021. március 18.)
További információk
[szerkesztés]
- Képek a téli Teheránról Archiválva 2006. szeptember 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Teherán térképe
- Teheráni metrótérkép
