Ugrás a tartalomhoz

Iszfahán

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Iszfahán (اصفهان)
Iszfahán főtere, a Nags-e-Dzsahán tér
Iszfahán főtere, a Nags-e-Dzsahán tér
Közigazgatás
Ország Irán
PolgármesterMorteza Saqaeian Nejad
Irányítószám811
Körzethívószám
  • 031
  • 0913
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség1 961 260 fő (2016)[1][2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1574 m
Terület658 km²
IdőzónaUTC+03:30
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 32° 39′ 09″, k. h. 51° 40′ 29″32.652500°N 51.674722°EKoordináták: é. sz. 32° 39′ 09″, k. h. 51° 40′ 29″32.652500°N 51.674722°E
Iszfahán weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Iszfahán témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Iszfahán (اصفهان) Irán harmadik legnagyobb városa, Iszfahán tartomány székhelye. Népessége hozzávetőleg 1,5 millió fő.

Története

[szerkesztés]

Iszfahán alapításának ideje nem ismert. Aspandana néven Elám városa volt. Nevét a régies aszpahan (magyarul: katonai tábor) elnevezésből származtatják. Az i. sz. 3. évszázadában a pártusok birodalmának fővárosa volt.

A város a 78. században arab uralom alatt volt. Ekkor fejlődése nem volt számottevő. A 11. században a Szeldzsukoknak köszönhetően fellendült ugyan, de később mégis a mongolok kezére került. 1387-ben pedig Timur Lenk dúlta fel, 1502-ben pedig a Szafavidák hódították vissza.

Masdzsidi mecset

A Szászánida uralom során lett belőle jelentős központ. Elfoglalták az Abbászida Kalifátus katonái ugyanúgy, mint a szeldzsukok. Virágkorát I. Abbász (1588–1629) idején élte a 16. században. 1598-ban Abbász sah ide helyezte át udvartartását is. Ekkor épült monumentális főtere, mely szerepel az UNESCO világörökség javaslati listáján is.

Iszfahánnak régi híres iparművészete (szőnyegszövés, rézművesség, ötvösművészet) van.

A 17. század elején itt Iszfahán Dzsolfa negyedében telepítette le Abbász sah a vallásuk miatt szülőföldjükről az ősi Dzsolfa városából és környékéről elűzött örmény keresztényeket. Templomaik közül híres az 16551664 között épült Megváltó katedrális, mely szerencsés ötvözete a perzsa és európai építészetnek és az 1627-ben épített Betlehem templom. Különlegesség még az örmény temető is. 1862 táján Vámbéry Ármin dervisként járta be Perzsiát. Iszfahánról is megemlékezett írásában.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Medresze Csahar Bag – a sah anyjáról elnevezett korániskola
  • Sah mecset
  • Lotfollah-mecset – melyet a síita szentként tisztelt tudós doktorról neveztek el. A mecset az uralkodó magántemplomának épült, csodálatos díszítése különleges élményt jelent.
  • Harun Velajat-mauzóleum – a 17. században épült.
  • Ali minaretje
  • Dzsafar-mecset
  • Masdzsidi Dzsomé - helyén Irán történetének hajnalán egy tűztemplom állt, ennek romjaira épült 700 körül az első mecset, melyet a szeldzsukok 1057-ben teljesen átépítettek, a régi vályogtégla helyett Malik sah építészei az átépítésnél már égetett téglát használtak.
Chenel sutun
Iszfahán, örmény templom belseje
  • Csehel Dokfaran-minaret
  • Nizam-ol-Molk síremléke
  • Zadeh Iszmail imám síremléke
  • Darb-e Imam mauzóleum
  • Örmény (Dzsolfa) Múzeum - a 17. században az Irán északi részén levő Dzsolfában letelepedett vallásuk miatt szülőföldjükről elűzött örmény keresztényeket még Abbász sah telepítette ide. Kis múzeumukban a bizánci ihletésű egyházművészeten nevelkedett mestereik munkáit láthatjuk.
  • Bazár
A bazár
Egy kézműves a bazárból
A híres iszfaháni szőnyegek a bazárból
  • Megváltó katedrális – 16551664 között épült. A katedrális minden részlete szerencsés ötvözete a perzsa és európai építészeti megoldásoknak.
  • Betlehem-templom – 1627-ben épült.
  • Mejdán Saha világ talán legnagyobb tere[forrás?], melynek hosszúsága 512, szélessége 164 méter.[3]

Abbasz sah egy régi lovaspólópályából építtette ki a 17. század elején. A teret díszes épületek veszik körül.

Közlekedés

[szerkesztés]

A várostól észak-keletre található a település nemzetközi repülőtere.

Testvértelepülések

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. https://www.citypopulation.de/Iran-MajorCities.html
  2. جمعیت به تفکیک تقسیمات کشوری (perzsa nyelven). (Hozzáférés: 2023. október 29.)
  3. Centre, UNESCO World Heritage: Meidan Emam, Esfahan (angol nyelven). UNESCO World Heritage Centre. (Hozzáférés: 2024. január 20.)
  4. No committee to develop ties with Lahore’s twins. Daily Times of Pakistan, 2007. március 2. [2012. május 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 8.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]