Dakar

Dakar
Dakar repülőről
Dakar címere Dakar zászlaja
Közigazgatás
Ország	Szenegál
Polgármester	Khalifa Sall (2009)
Testvérvárosok	Lista Iszfahán Bissau Marseille (1968–) Ann Arbor Milánó (1974. április 23. – ) Szfaksz (1965–) Kelet-Jeruzsálem Niamey Kinshasa (2015–) Bamako (1974–) Brazzaville (2015–) Washington Tajpej (1997–) Orán Baku Rosario (1998. november 20. – ) Douala (1994–) Dijon
Népesség
Teljes népesség	1 438 725 fő (2021)
– elővárosokkal	2 452 656 fő
Népsűrűség	12,510 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	10 m
Terület	82,38 km² km²
Időzóna	Nyugat-európai idő (UTC+0)
Elhelyezkedése
é. sz. 14° 43′ 55″, ny. h. 17° 27′ 26″14.731944444444, -17.457222222222
Dakar weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dakar témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Dakar városrészei

Dakar Szenegál fővárosa, a Dakari főegyházmegye érseki székvárosa.

Földrajzi helyzete

Az afrikai kontinens (tehát a Zöld-fok legnyugatibb pontján, az Európából Dél-Afrikába és Dél-Amerikába vezető tengeri útvonal elágazásánál épült.

Éghajlata

A város félszáraz (semi-arid) klímával rendelkezik, melyet egy rövid esős évszak, és egy hosszú száraz évszak jellemez. Az esős évszak júliustól októberig tart, az éves csapadék mennyisége 495 mm. Dakar december és május között általában kellemesen meleg, a nappali átlaghőmérséklet 24-27 °C körül, éjszaka 17-20 °C a jellemző. Május és november között melegebbre fordul a nappali hőmérséklet, ekkor 29-31 °C a jellemző, éjszaka pedig 23-24 °C.

Dakar éghajlati jellemzői

Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	25,0	24,6	25,0	25,3	26,3	28,9	30,0	30,1	30,4	30,4	29,7	26,5	27,7
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	17,4	17,0	17,4	18,4	20,2	23,1	24,5	24,6	24,4	24,3	22,5	19,6	21,1
Átl. csapadékmennyiség (mm)	2	1	0	0	0	10	83	184	156	51	3	3	493
Havi napsütéses órák száma	244	245	276	278	291	252	232	223	219	257	249	238	3004
Forrás: Weltwetter Spiegel Online

Történelme

A belváros

Az óceánparti külváros

Helyén a 19. század közepéig a lebu törzs kis halászfaluja állt. 1857-ben alapították 1885-ben megépült a Saint Louis-Dakar vasútvonal, ami megkönnyítette a francia áruk behatolását Nyugat-Afrikába. Az 1902-ben Dakar Francia Nyugat-Afrika közigazgatási központja lett. A franciák kiépítették kereskedelmi kikötőjét, és haditengerészeti támaszpontot is létesítettek. Hamarosan Szenegál, Szudán és Mauritánia gazdasági életének központja és tengerr nyíló kapuja lett. Ez a pozíciója 1923-ban a Bamako-Dakar vasútvonal megnyitása után még jobban megerősödött. Itt létesítették nyugat-afrikai fiókjaikat a nagy kereskedelmi vállalatok és pénzintézetek, a város iskoláiban képezték ki a többi francia gyarmat közigazgatási tisztviselőit is.

1924 és 1946 között Gorée szigetével és a félsziget tövénél épült Rufisque várossal együtt 150 km²-es autonóm terület volt, amit egy 1946. május 17-én kelt dekrétum egyesített újra Szenegállal. 1958 óta az ország fővárosa.

1940-ben, Franciaország katonai összeomlása után a nyugat-afrikai francia gyarmatok a Vichy-kormány fennhatósága alá kerültek. 1940. július 10-én a Richelieu csatahajót a britek megrongálták Dakar kikötőjében. 1940. szeptember 23-án de Gaulle brit hajók támogatásával szabad francia haderőt vezetett Dakar elfoglalására abban a reményben, hogy a gyarmat kormányzója megadja magát. Ő azonban ellenállt, a helyőrséget nem sikerült átcsábítani a felkelők oldalára, a brit hajók pedig nem tudták semlegesíteni a várost védő francia flottát. A próbálkozás kudarcot vallott; Szenegál (és Dakar) csak a Fáklya hadművelet sikere után (1942 végén) állt át szabad francia oldalra.

2008-ig itt volt a Párizs–Dakar-rali hivatalos végállomása; a verseny nevét is a szenegáli fővárosról tartotta. 2008-ban a verseny biztonsági okokból elmaradt, majd (nevét megtartva) áthelyezték Dél-Amerikába.

Az ezredforduló táján népessége rohamosan nő, a 2020-as évek közepére elővárosaival együtt mintegy 2,5 millió.

Oktatása

• Kedge Business School

Gazdasága

Szenegál vezető iparvárosa

• Hazai termékeket dolgoznak fel:
  • az olajütők,

• • a szappangyárak és
  • a konzervgyárak.

Importárukra alapoz:

• • a malomipar,
• a pamutipar és
• a kőolajfinomító ipar.

A kikötőhöz csatlakozó szabadkereskedelmi zónában egyebek közt:

• műtrágyagyár,

• félvezetőgyár,

• kerámiákat és

• közszükségleti cikkeket

gyártó üzemek épültek.

Közlekedése

Elsősorban korszerű kikötőjének köszönhetően Nyugat-Afrika legfontosabb közlekedési csomópontja.

Vasúti személypályaudvara az afrikai kontinens legnyugatibb vasúti állomása.

Testvérvárosai

• Baku, Azerbajdzsán
• Ann Arbor, Amerikai Egyesült Államok
• Washington, Amerikai Egyesült Államok
• Douala, Kamerun
• Iszfahán, Irán
• Milánó, Olaszország
• Orán, Algéria
• Rosario, Argentína
• Rangpur, Banglades

Források

• Simon Pál: Dakar, Szudán kapuja, Búvár (1935-1944), 1941. (7. évf.) 9. sz. 425-427. old.
• Magyar nagylexikon VI. (Csen–Ec). Főszerk. Berényi Gábor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. 268. o. ISBN 963-85773-2-0