Lotfolláh sejk-mecset

Lotfolláh sejk-mecset
Település	Iszfahán megye
Megnyitás	1619
Építési stílus	Safavid architecture
Építész(ek)	Bahāʾ al-dīn al-ʿĀmilī
Hasznosítása
Felhasználási terület	mecset kultúrkincs tájékozódási pont
Magassága	32 m
Alapterület	2500 m²
Világörökségi adatok
Világörökség-azonosító	115
Kritériumok	I., V., VI.
Felvétel éve	1979
Elhelyezkedése
Lotfolláh sejk-mecset Pozíció Irán térképén
é. sz. 32° 39′ 27″, k. h. 51° 40′ 43″32.657454, 51.678535
A Wikimédia Commons tartalmaz Lotfolláh sejk-mecset témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Lotfolláh sejk mecset (Perzsa: مسجد شیخ لطف الله Masjed-e Sheikh Lotf-ollāh) a szafavida építészet kiemelkedő alkotása az iráni Iszfahánban, a Nags-e Dzsahán tér keleti részén. Építését Nagy Abbász sah rendelte meg Saikh Bahái főépítésztől, aki a munkát 1603 és 1618 között elvégezte. A kupolás csarnok Mohamed Reza alkotása.

A Nags-e Dzsahán („a világ képe”) teret építményeivel együtt az UNESCO 1979-ben kulturális helyszínként vette fel a világörökségi listára.

Építészet

Lotfolláh Maiszi al-Amili sejk híres, korának nagy tekintélyű hittudósa volt, akit Nagy Abbász hívott udvarába. Bár a mecset még a sejk életében elkészült, csak halála után, 1622 körül nevezték el az építményt róla.

A mecset egy 19 m oldalhosszúságú, egyenlő oldalú tér, amelyet impozáns, szokatlan módon színezett, sárgásbarna kupola fed. A kibla szerinti tájolás miatt mihrábja a főhomlokzattal mintegy 45 fokos szöget zár be. Az kapuívánt 1940 után Reza Pahlavi sah építtette, amikor a komplexumot restaurálták. Ez egy sötét folyosóra vezet, amely a mihrábot két oldalról megkerülve, azzal szemben biztosítja a bejutást a harmonikusan kialakított, gazdagon díszített belső térbe. A hagyományos homlokzattagolású falfelület alul négyszögletes, a kupola alatt nyolcszögletű, amelyet spirális vakárkádsor kapcsol össze. Ennek előképe a még a szeldzsukok által 1088-ban épített iszfaháni nagymecset. A kupola egyhéjú, így kivételt képez a szafavida építészeti megoldások között.

A belső falfelület csempedíszítése sem a szafavida hagyományokat tükrözi. A napkoronát mintázó kupoladíszítés kihasználja az ablakrácsokon bevetülő napsugarak fényjátékát, ezzel a kék csempedíszítés különleges hatásúvá válik. A kék alapon fehér színű kalligráfiát Ali Reza Abbászi, az udvari kalligráfus tervezte.

Az épület funkcióját ma is többen vitatják. A bejárat felirata szerint mecset (maszdzsid), azonban a mecset kötelező elemei, a minaretek, ívánok, vagy az árkádos udvar hiányzik. Szerkezetét tekintve inkább mauzóleum lehetett, de temetkezésre utaló bizonyítékokról nincs tudomásunk. Felmerült a királyi kápolna lehetősége is, de az iráni építészettől ez az épülettípus idegen, és a palotaegyüttestől is messze van.

Galéria

• 
  Távlati kép az Ali Kapu tér erkélyéről
• 
  A mecset belső díszítése
• 
  A falak és a mennyezet díszítései
• 
  A kupola, és az ablakok
• 
  Mihráb
• 
  Csempék

Források

• Iszlám művészet és építészet, Peter Ferienabend (ed.), Budapest: Vince (2005. november 4.). ISBN 963-9552-61-5 
• Barbara Brend. Islamic Art. Harvard University Press, 153–. o. (1991). ISBN 978-0-674-46866-5. Hozzáférés ideje: 2012. augusztus 15. 
• Iran, 3rd. Bradt Travel Guides, 108–. o. (2009. november 30.). ISBN 978-1-84162-289-7. Hozzáférés ideje: 2012. augusztus 15. 

Kapcsolódó szócikkek

• Az iszlám művészete