Casablanca (Marokkó)

	Casablanca
; Casablanca címere	; Casablanca zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Marokkó
Régió	Nagy Casablanca
Polgármester	Nabila Rmili
Irányítószám	20000-20200
Testvérvárosok	Lista Barcelona (2011–); Ammán (2008–); Bordeaux (1988. november 3. – ); Isztambul (2009–); Chicago (1982–); Dubaj emírség (1988–); Párizs (2005–); Jakarta (1990–); Kuala Lumpur (1991–); Rio de Janeiro; Buenos Aires (2006–); Montréal; Szentpétervár; Sanghaj (1986–); Sosnowiec; Tokió; Bengaluru; Szfaksz; Dzsidda; Artvin; Puszan; Orán; Bengázi; Sidi Bennour; Dakar (1967–); Nouadhibou (1988–);
	Népesség
Teljes népesség	3 215 935 fő (2024)
– elővárosokkal	3 850 000 fő
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	115 m
Terület	324 km²
– elővárosokkal	1 615 km²
Időzóna	WET (UTC+0); WET (UTC+1)
	Elhelyezkedése
	é. sz. 33° 35′ 57″, ny. h. 7° 37′ 12″33.599167°N 7.620000°WKoordináták: é. sz. 33° 35′ 57″, ny. h. 7° 37′ 12″33.599167°N 7.620000°W
	Casablanca weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Casablanca témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a városról szól. Hasonló címmel lásd még: Casablanca (egyértelműsítő lap).

Casablanca (spanyol „fehér ház”, sztenderd arab neve: الدار البيضاء ad-Dār al-Bayḍāʼ; Marokkói arab: dar elbeïda الدار البيضا , berber: Anfa) város Marokkó nyugati részén, az Atlanti-óceán partján.

A város Marokkó gazdasági fővárosa^[2] (a politikai főváros Rabat); itt található az ország fő kikötője és haditengerészeti (Marokkói Királyi Flotta) központja. Nagy-Casablanca régió központja.

Területe 324 km², népessége 3,1 millió, ezzel Marokkó és a Magreb legnagyobb, Afrika hatodik legnagyobb városa. (Nagy-Casablancáé 1615 km², illetve – a 2005-ös népszámlálás szerint – 3,85 millió.)

Éghajlat

Casablanca (1981–2010) éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	31,1	29,4	32,2	32,8	36,6	37,5	40,1	39,5	40,5	37,8	34,7	30,3	40,5
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	17,3	18,0	19,6	20,2	21,9	24,1	25,8	26,3	25,7	23,8	20,9	18,7	21,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	9,2	10,4	11,8	13,2	15,6	18,7	20,5	20,9	19,7	16,8	13,3	11,1	15,1
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−1,5	−0,7	2,3	5,0	7,4	10,0	13,0	13,0	10,0	7,0	4,6	−2,7	−2,7
Átl. csapadékmennyiség (mm)	68	45	38	40	15	3	1	1	9	37	86	74	417
Havi napsütéses órák száma	190	189	241	262	294	285	303	294	258	234	191	183	2923
Forrás: Pogoda.ru.net^[3] , NOAA (sun, 1961–1990)^[4]

Történelem

A Francia Protektorátus előtt

A mai Casablanca területét legalább a 7. századtól berberek lakták.^[5] Az arab hódítások idején egy kis független királyság, Anfa uralta a környéket, amíg 1068-ban meg nem hódították az Almorávidák. A 14. században, a Merinida dinasztia uralma idején Anfa kikötőjének fontossága megnőtt. A 15. század elején a város ismét független államot alkotott. Biztonságos kikötőt nyújtott a kalózok és tengeri rablók ellen és hamarosan a portugálok célpontjává vált, akik 1468-ban el is pusztították a várost.

Anfa romjain a portugálok 1515-ben erődöt építettek. A körülötte kinőtt várost Casabranca néven emlegették, ami portugálul „fehér házat” jelentett. 1580 és 1640 közt a területet Spanyolország uralta, majd ismét portugál kézbe került. A portugálok 1755-ben hagyták el, miután egy földrengés elpusztította a város jó részét. A várost Mohammed ben Abdallah (1756-1790) szultán (Iszmáil marokkói szultán unokája, George Washington szövetségese) építtette újra. A város arab neve الدار البيضاء ad-Dār al-Bayḍāʼ (fehér ház) volt, spanyol neve Casa Blanca.

A 19. században Casablanca a virágzó brit textilipar egyik fő gyapjúellátója lett és fellendültek a tengeri szállítások, ezért a vidék lakossága felduzzadt. Az angolok ekkor kezdték el beszállítani a mai Marokkó nemzeti itala, a puskaportea alapanyagát.

Az 1860-as évekre Casablancának mintegy ötezer lakója volt, ami az 1880-as évek végére tízezerre nőtt.^[6] Amikor 1906-ban a francia gyarmatosítók – akkor még mint egy független szultánság hivatalnokai – ideérkeztek, Casablancának mintegy 12 ezer lakója volt. Ezután szédületes ütemű fejlődés kezdődött, és 1921-re a lélekszám 110 ezerre szökött fel.^[7]

A francia uralom

1907 júniusában a franciák vasutat akartak építeni a kikötő közelében, egy temetőn keresztül. A feldühödött helyiek rátámadtak a francia munkásokra és zavargások kezdődtek. A rend helyreállítására francia csapatok szálltak partra, de a város nagy károkat szenvedett, mielőtt helyreállt a nyugalom. Ezzel gyakorlatilag megkezdődött a francia gyarmatosítás, bár hivatalosan csak 1910-ben vezették be a francia uralmat.

Az 1942-ben készült híres film, a Casablanca a gyarmatosítás állapotában mutatja be a várost, amelyben európai hatalmak vetélkedése folyt. A film szereplői nemzetközi kavalkádot mutatnak: van köztük amerikai, francia, német, cseh, bolgár, orosz. (Egyetlen arab szereplője van, jelentéktelen szerepben: Abdul, az ajtószolga.)

Az 1940-es és 1950-es években Casablanca leginkább a franciaellenes zavargásairól volt ismert. 1953 karácsonyán egy bombamerénylet szörnyű pusztítást okozott.

Gazdaság

A város gazdaságában meghatározó az ipar szerepe. Itt koncentrálódik az ország termelő üzemeinek 55%-a és az iparban foglalkoztatottak 60%-a. Az ország teljes foglalkoztatásában is 39% a szerepe, a villamosenergia-fogyasztásból pedig 35%.^[2]

Infrastruktúra

Közlekedés

Casablanca és Mohammedia kikötői Marokkó külkereskedelmi szállításainak 55%-át bonyolítják. A légiutasok 51%-a a város repülőterét használja.^[2]

Casablanca tömegközlekedési rendszerének fejlesztése az 1950-es években kezdődött, amivel az egyik legrégebbinek számít Afrikában. 2009-ben fogadták el a városi közlekedési tervet (PDU), melynek első eredménye a 2012-ben megnyitott 31 km hosszú villamosvonal. A következő években egy könnyűmetró építését is tervezik.^[8]

Nemzetközi repülőtere a V. Mohammed repülőtér.

Oktatás

Jegyzetek

↑ 2024 Moroccan census
↑ ^a ^b ^c Casablanca – A Prosperous City (angol nyelven). Nagy-Casablanca, 2007. (Hozzáférés: 2014. június 13.)^{[halott link]}
↑ Climate Averages for Casablanca (russian nyelven). Weather and Climate (Погода и климат). (Hozzáférés: 2016. október 15.)
↑ Casablanca Climate Normals 1961–1990. National Oceanic and Atmospheric Administration. (Hozzáférés: 2016. október 15.)
↑ Casablanca - Jewish Virtual Library
↑ Pennell (2003), i. m. 121. o.
↑ Pennell (2003), i. m. 149. o.
↑ CIVITAS Forum Conference 2014 (angol nyelven). CIVITAS Initiative, 2013. [2014. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 18.)

Források

Pennell (2003): Pennell, C.R.. Morocco from Empire to Independence (angol nyelven). Oxford: Oneworld Publications (2003). ISBN 9781851683031

További információk

Hivatalos honlap (arab, francia, angol, spanyol)
Idegenforgalmi oldal
Online Casablanca Map - Indik.ma
The Portal of Casablanca
Casablanca entry in Lexicorient Archiválva 2005. április 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
Tourist map
Casablanca at the Magic Morocco

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[b3a8edd708b211832501f9fb6e4df3bf90846934-1] 2024 Moroccan census

[prosper-2] Casablanca – A Prosperous City (angol nyelven). Nagy-Casablanca, 2007. (Hozzáférés: 2014. június 13.)^{[halott link]}

[3] Climate Averages for Casablanca (russian nyelven). Weather and Climate (Погода и климат). (Hozzáférés: 2016. október 15.)

[NOAA-4] Casablanca Climate Normals 1961–1990. National Oceanic and Atmospheric Administration. (Hozzáférés: 2016. október 15.)

[JVL-5] Casablanca - Jewish Virtual Library

[6] Pennell (2003), i. m. 121. o.

[7] Pennell (2003), i. m. 149. o.

[8] CIVITAS Forum Conference 2014 (angol nyelven). CIVITAS Initiative, 2013. [2014. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 18.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]