Ugrás a tartalomhoz

Mangrove (fa)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Mangrove (növénynemzetség) szócikkből átirányítva)

A mangrove olyan cserje vagy fa, amely tengerparti sós vízben nő. Túlnyomórészt a trópusi partok árapály-övezetében élnek, 20 °C feletti vízhőmérsékletű, sótűrő mangroveerdőket alkotnak.[1] Világszerte előfordulnak a trópusokon, továbbá a szubtrópusokon, sőt néhány faj a mérsékelt övi tengerparti övezetben is.

Vörös mangrove (Rhizophora mangle, Florida Keys)
Fekete mangrove (Avicennia sp.) sűrű szellőzőgyökerei (pneumatofórái)
A sekély vízben magányosan álló közönséges vörös mangrove (Rhizophora mangle) az Everglades Nemzeti Park Cape Sable területén

A konvergens evolúció eredményeként a növények öt(!) családjából fejlődtek ki. A vörös mangrove a mangrove életmódú fák egyik legismertebb csoportja négy nemzetség több mint 20 fajával.

Család Nemzetség, fajainak számával Magyar neve
medvekörömfélék (Acanthaceae) Avicennia, 9 fekete mangrove
nyálkafafélék (Combretaceae) Conocarpus, 1; Laguncularia, 1; Lumnitzera, 3 fehér mangrove
pálmafélék (Arecaceae) Nypa, 1 mangrovepálma
Rhizophoraceae Bruguiera, 7; Ceriops, 5; Kandelia, 2; Rhizophora, 8 vörös mangrove
füzényfélék (Lythraceae) légzőfa (Sonneratia), 5 mangrovealma

Ezek a „mangrove életmódú” fák határozzák meg a mangroveerdő lombkoronaszintjének fajösszetételét. Közös sajátosságaikat a fitocönológiai társuláscsoport leírásánál ismertetjük.

A „mangrove” név eredete

[szerkesztés]

Valószínűsítik, hogy a „mangrove” szó guaraní eredetű, és más nyelvekbe spanyol (esetleg még portugál) közvetítéssel kerülhetett át – portugál alakja „mangue”. A spanyol „mangle” alak a tudományos nevezéktanba egyebek közt a közönséges vörös mangrove (Rhizophora mangle) fajneveként épült be. Az angolba eredetileg „mangrow”-ként használták, és ezt a „grove” szó hatására a népetimológia torzította jelenlegi alakjába.

Származásuk, elterjedésük

[szerkesztés]

A Malpighiales rend Rhizophoraceae családjában, párhuzamos evolúcióval tértek át sajátos életmódjukra. Valószínűsítik, hogy az ausztrál flórabirodalomban (Australis) alakultak ki, és utána a szomszédos Dél- és Délkelet-Ázsiában találtak igazi élőhelyükre – ide értve az Indonéz szigetvilágot is. Többségük ma is ezeken a vidékeken él; az afrikai és amerikai mangroveerdők jóval fajszegényebbek.

Megjelenésük, felépítésük

[szerkesztés]

Életmódjuk, termőhelyük

[szerkesztés]
Közönséges vörös mangrove-erdő Fajardónál (Puerto Rico, San Juan Erdőrezervátum)

A többi mangrovefélénél jobban tűrik a folyamatos elöntést, ezért többnyire a mangroveerdők frontális (tenger felé néző) zónájában, az árapályöv mélyebb részén élnek, esetenként a légzőfa (Sonneratia) fajokkal közösen.

Rendszertani felosztásuk

[szerkesztés]

Bruguiera nemzetség 6-7 fajjal:

Ceriops nemzetség 5 fajjal:

Kandelia nemzetség 2 fajjal:

Rhizophora nemzetség 8 természetes és egy hibrid fajjal:

Hibrid faj: Rhizophora x annamalayana

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a mangrove című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Gotthilf Hempel (Hrsg.): Faszination Meeresforschung. Ein ökologisches Lesebuch. Hauschild, Bremen 2010, ISBN 978-3-89757-310-9, S. 235. (németül)

Források

[szerkesztés]
  • KVLEX: Környezet- és Természetvédelmi Lexikon II. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002. p. 60. ISBN 963-05-7849-2

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]