Föderáció
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/69/Map_of_federal_states.svg/350px-Map_of_federal_states.svg.png)
A föderáció vagy federáció (a latin nyelvből: foedus (genitivusa foederis) liga, társulás; magyarul szövetségi állam) két vagy több állam egyesülésével létrejövő állam, amelyben a legfontosabb állami funkciókat (pénzügyek, hadügyek, külügy) közösen, a föderáció erre a célra létrehozott szervei révén gyakorolják. A föderáció a nemzetközi jog szuverén alanya, tagállamai az államiságnak ezzel az attribútumával nem rendelkeznek. A föderációnak van saját alkotmánya, kormánya, törvényhozása, és a tagállamoknak el kell fogadniuk ezeknek a rendelkezéseit. A tagállamoknak is vannak végrehajtó és törvényhozó szervei, ezek hatásköre azonban jóval korlátozottabb a közösségi szerveknél. Az egyes föderációkban jelentős különbségek vannak a közösségi és a tagállami hatalomgyakorlás megosztásában.[1]
A föderációs berendezkedésű országra példa a 21. században az USA, Oroszország vagy Svájc.
Típusai
[szerkesztés]A föderációkat, szövetségi államokat számos különböző szempont alapján csoportosíthatjuk.
- Létrejöttük alapján
- Nagy területű országok (például USA), amelyek fokozatos kiterjedéssel, bővüléssel jöttek létre.
- Eleve föderációs céllal, megegyezés alapján létrejött államok (például Belgium).
- Történelmi fejlődés alapján (például Ausztria).
- Összetételük alapján
- Kongruens (az egységek között kevés az eltérés – Ausztria)
- Inkongruens (nagyobb vallási, etnikai, politikai különbségek – Belgium)
- Működésük alapján
- Kooperációra épül (összehangolt döntések – Németország)
- Kompetitív (nincs megállapodási kényszer, versengések az egységek közt – USA)
Az Egyesült Államok mint tagállamainak föderációja a térképen
[szerkesztés]![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a5/Map_of_USA_with_state_names.svg/langhu-820px-Map_of_USA_with_state_names.svg.png)
Oroszország föderatív felépítése
[szerkesztés]Az Oroszországi Föderáció 85 egyenjogú tagból (szubjektumok, vagy „a Föderáció alanyai”) áll:
Az Oroszországi Föderáció tagjai |
---|
46 terület (область)
|
22 köztársaság (республика)
|
9 határterület (край)
|
4 autonóm körzet (автономный округ)
|
3 szövetségi jelentőségű város (город федерального значения)
|
1 autonóm terület (автономная область)
|
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7d/Map_of_federal_subjects_of_Russia_%282014%29.svg/800px-Map_of_federal_subjects_of_Russia_%282014%29.svg.png)
Föderatív államok (szövetségi államok) a 21. század elején
[szerkesztés]Létrehozás | Föderáció | Egységeinek neve | Legfontosabb egységei | Kisebb alkotórészek | Államforma |
---|---|---|---|---|---|
1853 | ![]() |
Argentína tartományai | 23 tartomány | Buenos Aires autonóm város | Köztársaság |
1901 | ![]() |
Ausztrália államai és területei | 6 állam | 3 szövetségi terület és 7 külső terület | Monarchia |
1920 | ![]() |
Ausztria szövetségi tartományai (Bundesländer) | 9 szövetségi tartomány | Köztársaság | |
1970 | ![]() |
Belgium régiói | 3 nyelvi közösség, 3 régió, 10 tartomány | Monarchia | |
1995 | ![]() |
Bosznia-Hercegovina entitásai és kantonjai | 2 entitás, az egyiken belül 10 kanton | Brčkói Körzet: de jure mindkét entitás része, de facto központi irányítás alatt áll | Köztársaság |
1889 | ![]() |
Brazília államai | 26 tagállam, egy szövetségi terület | Köztársaság | |
1867 | ![]() |
Kanada tartományai és területei | 10 tartomány | 3 terület | Monarchia |
1975 | ![]() |
autonóm szigetek | 3 sziget | Köztársaság | |
1995 | ![]() |
Etiópia régiói | 9 régió | 2 város | Köztársaság |
1949 | ![]() |
Németország szövetségi államai | 16 szövetségi állam (Bundesländer) | Köztársaság | |
1950 | ![]() |
India államai és területei | 29 állam | 7 uniós terület, beleértve a Delhi Nemzeti
Fővárosi Területet |
Köztársaság |
2005 | ![]() |
Irak kormányzóságai | 18 kormányzóság | Köztársaság | |
1963 | ![]() |
Malajzia államai | 13 állam | 3 szövetségi terület | Monarchia |
1821 | ![]() |
Mexikó államai | 32 szövetségi egység (31 állam és a főváros, Mexikóváros) | Köztársaság | |
1979 | ![]() |
szövetségi államok | 4 szövetségi állam | Köztársaság | |
2015 | ![]() |
Nepál tartományai | 7 tartomány | Köztársaság | |
1963 | ![]() |
Nigéria államai | 36 állam | 1 szövetségi fővárosi terület | Köztársaság |
1956 | ![]() |
Pakisztán tartományai és területei | 4 tartomány | 2 autonóm terület és 1 szövetségi fővárosi terület | Köztársaság |
1991 | ![]() |
Oroszország közigazgatási beosztása | 46 terület, 22 köztársaság, 9 határterület, 4 autonóm terület, 3 szövetségi jelentőségű város, 1 autonóm terület | Köztársaság | |
1983 | ![]() |
Saint Kitts és Nevis szigetei | 2 sziget | Monarchia | |
2012 | ![]() |
Szomália szövetségi tagállamai | 18 régió[2] | Köztársaság | |
2011 | ![]() |
Dél-Szudán tagállamai | 32 tagállam | Köztársaság | |
1956 | ![]() |
Szudán államai | 17 állam | Köztársaság | |
1848 | ![]() |
Svájc kantonjai | 26 kanton | Köztársaság | |
1971 | ![]() |
Emírségek | 7 emírség | Monarchia | |
1776 | ![]() |
Az Egyesült Államok tagállamai | 50 állam | Washington (főváros); 16 különböző státuszú, lakott és lakatlan, terület, külbirtok | Köztársaság |
1863 | ![]() |
Venezuela államai | 23 állam | Caracas főváros (szövetségi kerület), 1 szövetségi külbirtok | Köztársaság |
Konföderációs állam
[szerkesztés]A konföderáció szuverén államoknak a föderációnál lazább szövetsége. A konföderáció alapja nemzetközi szerződés. Ilyen például a Független Államok Közössége, mely az egykori Szovjetunió tagköztársaságainak többségét tömöríti.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vilpollex
- ↑ The CIA World Factbook, 2017. szeptember 6. [2016. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 18.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Federation című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- ↑ Vilpollex: Bognár Károly (szerk): Világpolitikai kislexikon. 2. Budapest: Kossuth. 1978. ISBN 963 09 1213 9