Baráttelke
| Baráttelke (Magnezitovce) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Nagyrőcei | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Helena Súkeníková | ||
| Irányítószám | 049 16 (pošta Jelšava) | ||
| Körzethívószám | 058 | ||
| Forgalmi rendszám | RA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 455 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 31 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 331 m | ||
| Terület | 15,18 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 40′ 05″, k. h. 20° 13′ 31″48.668056°N 20.225278°EKoordináták: é. sz. 48° 40′ 05″, k. h. 20° 13′ 31″48.668056°N 20.225278°E | |||
| Baráttelke weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Baráttelke témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Baráttelke (1899-ig Mnisány, szlovákul: Magnezitovce, korábban Mnišany) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagyrőcei járásban. A jelenlegi település Baráttelke és Korpás községek egyesítésével jött létre.
Fekvése
[szerkesztés]Nagyrőcétől 7 km-re délkeletre, Jolsvától 6 km-re északra fekszik.
Története
[szerkesztés]A település legrégibb említése 1427-ből származik „Monorethe” néven, amikor egy kolostor mellett keletkezett. Ekkor már 20 adózó portája volt. Lakói rezet és ezüstöt bányásztak. A 16. században a murányi váruradalomhoz tartozó településen a vlach jog alapján pásztorok telepedtek le, akik kezdetben kiváltságokat élveztek. 1773-ban 33 család lakott itt, közülük 4 zsellér és 9 pásztor volt. 1828-ban 43 házában 402 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak, illetve a közeli ipari üzemekben és bányákban dolgoztak.
Vályi András szerint: „MNISCÁNY. Tót falu Gömör várm. földes Ura G. Koháry Uraság, lakosai többfélék, fekszik Jolsvához nem meszsze, és annak filiája, határja hegyes, fájok, legelőjök van.”[2]
Fényes Elek szerint: „Mnizsán, tót falu, Gömör és Kis-Honth vmegyében, Jolsvához egy órányira: 35 kath., 367 evang. lak. Határa hegyes, kősziklás, s rajta ezüst, réz is találtatik: Szenet éget. F. u. h. Coburg. Ut. p. Jolsva.”[3]
Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint: „Mnisány, a pelsőcz-murányi vasútvonal mentén fekvő tót kisközség, 60 házzal és 375 ág. ev. h. vallású lakossal. A murányi várbirtokok közé tartozott és azokkal együtt a Coburg herczegi család tulajdonába került. A községben a XVIII. század elején apáczakolostor volt. Hegyei ezüst- és rézérczet 72tartalmaznak. Az evangelikus templom 1814-ben épült. A község postája, távírója és vasúti állomása Hisnyóvíz.”[4]
A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Nagyrőcei járásához tartozott.
A háború után is megtartotta a település mezőgazdasági és bányászati jellegét. Lakói részt vettek a szlovák nemzeti felkelésben.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 408, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 435 lakosából 426 szlovák volt.
2011-ben 464 lakosából 459 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Itt található Közép-Európa legnagyobb magnezitbányája.
- Klasszicista haranglába a 19. század elején készült.
Lásd még
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 28.)
A Nagyrőcei járás települései | ||
|---|---|---|
Nagyrőce (Revúca) | ||
|  | |
