Csillagánizs
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Növényhatározó Pierre Jean François Turpin Flore Medicale könyvéből 1833
| ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Illicium verum Hook.f. | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Csillagánizs témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Csillagánizs témájú médiaállományokat és Csillagánizs témájú kategóriát. |
A csillagánizs (Illicium verum) a Schisandraceae családba tartozó Illicium nemzetség legismertebb növényfaja. Egyéb elnevezései: csillagos ánizs, kínai ánizs vagy ánizscsillag. Igen kellemes, a Magyarországon ismertebb, de tőle rendszertanilag távol eső ánizshoz (Pimpinella anisum) hasonló aromájú, de annál valamivel erősebb illatú, édeskés ízű, Dél-Kínában őshonos gyógy- és fűszernövény, több étel- és italkülönlegesség neki köszönheti különleges ízét és illatát.
A Dél-Ázsiában is termesztett örökzöld fának a termése sugarasan, csillag alakban helyezkedik el, benne 3–4 mm nagyságú mag (Anisi stellati fructus) fejlődik. Illóolajat, csersavat, cukrot, fehérjét tartalmaz, jellegzetes illatát és ízét az illóolajának nagy részét kitevő anetolnak köszönheti.
Elterjedése Európában
[szerkesztés]Londonba a nagy angol utazó, Sir Thomas Cavendish közvetítésével érkezett 1588. szeptember 9-én, aki Fülöp-szigetekről hozta magával. A kínai és vietnámi konyha ismertté válásával azonban Európában is egyre többet kezdték használni lekvárok, szirupok ízesítésére, és az ánizsmagból desztillált drágább ánizsolaj helyettesítésére. A 17. században egyre inkább elterjedt Európában, például a cári udvarban a tea ízesítésére is használták.[1]
Felhasználása
[szerkesztés]Több területen is hasznosítható: Magját (Anisi stellati fructus) előszeretettel alkalmazzák a konyhaművészet szerelmesei, gyógyászatban is ismert alapanyag és virágzása idején megcsodálhatjuk az örökzöld fa virágát is. Fontos azonban, hogy ne keverjük össze a rokonságába tartozó japán csillagánizs növénnyel, ami étkezésre nem használható, mert toxikus mérgező anyagot, anisatint tartalmaz. Az Európai Unióba néhány alkalommal összekeveredve importálták őket, amelyek ételmérgezésekhez vezettek, ezért behozatalukat a 2002/75/EK bizottsági határozat[2] külön szabályozta. Mivel a határozatban előírt ellenőrzések során nem került elő újabb szennyeződés, ezért a jogszabályt másfél évvel később, 2003 augusztusában hatályon kívül helyezték.[3]
Konyhában
[szerkesztés]Ínyencségre vágyók jellegzetes íze és illata miatt kiválóan használhatják sütemények, gyümölcslevesek, kompótok, édes borok, teák készítéséhez.[4] Az egyik alapvető összetevője a Gallianónak, a Sambucának, a Pastisnak és más ánizsos likőröknek. Az európai ánizs mellett változó mennyiségben használják az abszint készítésekor.[5]
Gyógyászatban
[szerkesztés]A hagyományos kínai orvoslás ajánlja elsősorban reumatikus fájdalmak enyhítésére, görcsoldó hatása miatt. Szélhajtó, ízjavító hatása miatt gyomorerősítő, étvágyjavító teakeverékek, fogkrémek és szájvizek alkotórésze. A tamiflu nevű influenza elleni antivirális gyógyszer hatóanyaga a növényből is előállítható sikimisav. Influenzajárványok és pánik esetén többszörösére emelkedik a tamiflu értékesítése.[6] Érdekesség, hogy 2005-ben időszakos hiány mutatkozott a csillagánizsból, mert belőle állították elő az akkor kitört influenzajárvány elleni gyógyszert.[7]
A kínai orvoslás a megelőzésre is kiemelt hangsúlyt fektet, ezért az influenza elleni védekezés során is előnyben részesíti a természetes gyógynövényeket és ezek között kiemelt helyen ajánlja a csillagánizs fogyasztását elsősorban az immunrendszer megerősítése érdekében.[8]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A bűvös szakács - csillagánizs. buvosszakacs.blog.hu, 2008. október 24. [2009. február 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 28.)
- ↑ A Bizottság 2002/75/EK határozata (2002. február 1.) a csillagánizs harmadik országokból való behozatalára vonatkozó különleges feltételek megállapításáról, 2002. február 1. (Hozzáférés: 2009. december 28.)
- ↑ A Bizottság 2003/602/EK határozata (2003. augusztus 12.) a csillagánizs harmadik országokból való behozatalára vonatkozó különleges feltételek megállapításáról szóló 2002/75/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (angol, francia, német stb. – hivatalos magyar fordítása nincs)
- ↑ Bio csillagánizs egész. (Hozzáférés: 2009. december 28.)[halott link]
- ↑ J. Fritsch: New treatise on the fabrication of liquors with the latest procedures (angol nyelven). Oxygenee Ltd, 1891. [2011. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 10.)
- ↑ Dr. Tihanyi László: Kínai csillagánizs és fehér bor a sertésinfluenza ellen?. AntalVali.com, 2009. december 3. (Hozzáférés: 2009. december 28.)
- ↑ VKF V. Fűszerek. aubergine, 2007. július 2. [2009. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 28.)
- ↑ Csillagánizs az influenza ellen - 2 hatásos tipp. WellnessCafe, 2009. november 3. (Hozzáférés: 2009. december 28.)
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2010. október 30.)
- Illicium verum Hook. f. (angol nyelven). Encyclopedia of Life. (Hozzáférés: 2010. október 30.)
- Sternanis (Illicium verum Hooker fil.) (német nyelven). uni-graz.at. [2010. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 30.)
