Garamkeszi
| Garamkeszi (Hronské Kosihy) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nyitrai | ||
| Járás | Lévai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1294 | ||
| Polgármester | Jozef Seneši | ||
| Irányítószám | 935 27 | ||
| Körzethívószám | 036 | ||
| Forgalmi rendszám | LV | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 742 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 93 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 171 m | ||
| Terület | 7,09 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 16′, k. h. 18° 36′48.266667°N 18.600000°EKoordináták: é. sz. 48° 16′, k. h. 18° 36′48.266667°N 18.600000°E | |||
| Garamkeszi weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Garamkeszi témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Garamkeszi (szlovákul Hronské Kosihy) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Lévától 5 km-re északra fekszik.
Története
[szerkesztés]1294-ben "Kezw" alakban említik először. Neve arra utal, hogy a honfoglalást követően a Keszi törzs szállásterülete volt. A Kálnai család ősi birtoka, majd 1388-tól 1848-ig a lévai váruradalom része volt. 1601-ben 45 ház állt a faluban, melyet 1618-ban elfoglalt a török. 1720-ban kocsma és 15 adózó háztartás volt itt. 1828-ban 74 házában 499 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "KESZI. Elegyes falu Bars Várm, határja termékeny, fája, legelője van, piatzozása jó."[2]
Fényes Elek szerint "Keszi, (Garan-), Kosihi, Bars m. tót f. Lévától északra 1 mfd. 510 kath., lak. Határjában láthatni azon kápolnát, melly a lévai ütközetben elesett gr. Koháry István örök emlékére állitatott. F. u. h. Eszterházy."[3]
A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1880-ban 601 lakosából 587 szlovák, 9 német és 3 magyar anyanyelvű, illetve 2 csecsemő volt.
1890-ben 674 lakosából 18 magyar és 656 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 760 lakosából 209 magyar és 549 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 804 lakosából 535 szlovák, 257 magyar, 2 német és 10 más anyanyelvű volt.
1921-ben 717 lakosából 4 magyar és 707 csehszlovák volt.
1930-ban 725 lakosa mind csehszlovák volt.
1991-ben 686 lakosából 4 magyar és 678 szlovák volt.
2001-ben 660 lakosából 651 szlovák és 1 magyar volt.
2011-ben 662 lakosából 638 szlovák, 7 magyar, 4 cseh, 2 lengyel és 10 ismeretlen nemzetiségű volt.
2021-ben 742 lakosából 8 (+2) magyar, 682 (+4) szlovák, (+32) cigány, (+1) ruszin, 20 (+1) egyéb és 32 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]
Neves személyek
[szerkesztés]- Koháry István holttestét a garamkeszi határig hurcolta a lova.
- Itt született 1756-ban Jancsó András katolikus lelkész.
- Itt született 1816-ban Mácsay Lukács ügyvéd, újságíró, országgyűlési követ, országgyűlési képviselő.
- Itt született 1824-ben Mácsai Lukács királyi tanácsos, Léva polgármestere, Bars és Hont vármegye tanfelügyelője.
- Itt született 1825-ben Mácsai Mihály megyei főügyész.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Jakab apostol tiszteletére szentelt késő gótikus, római katolikus temploma a 18. század végén épült.
- Barokk kápolnája 1714-ben, a török elleni harcok emlékére épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Községinfó
- Garamkeszi Szlovákia térképén
- E-obce.sk Archiválva 2013. június 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
A Lévai járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
