Heinrich Heine (vonat)

	Heinrich Heine
Típus	Trans Europ Express (TEE); (1979–1983); InterCity (IC); (1985–1989); EuroCity (EC); (1989–2003)
Hely	Németország; Franciaország
Névadó	Heinrich Heine
Első járat	1979. május 28.
Utolsó járat	2003. december 14.
Volt üzemeltető	Deutsche Bundesbahn /; Deutsche Bahn
Vonal kezdete	Dortmund Hauptbahnhof
Vonal vége	Frankfurt Hauptbahnhof
Távolság	340 km
Vonatszám	TEE 29 / TEE 28; EC 54 / EC 55
Nyomtáv	1435 mm
Villamos vontatás	25 kV 50 Hz (Franciaország); 15 kV 16,7 Hz (Németország)
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Nem tévesztendő össze a következővel: Heinrich Heine.

A Heinrich Heine egy németországi belföldi vasúti járat volt, amelyet a Deutsche Bundesbahn üzemeltetett, és eredetileg összekötötte Frankfurt am Mainot és Dortmundot. A járatot Heinrich Heine német költőről és újságíróról nevezték el.^[1]

Története

Trans Europ Express

A Heinrich Heine része volt az 1979. május 28-án bevezetett IC79 rendszernek. Ez volt a Goethe "tükörképe" a nyugat-rajnai vasútvonalon. Kora reggel indult Frankfurtból észak felé, a Goethe pedig Dortmundból dél felé. Este mindkét vonat az ellentétes irányban haladt.^[2] Ezt a koncepciót, amely során közel egyazon időben ugyanazon az útvonalon ellentétes irányban halad két járat, később az EuroCity hálózat menetrendjének alapelveként alkalmazták.

Az IC79 rendszer egy része csak hétköznapokon működött.^[3] Egy év szolgálat után nyáron felfüggesztették a Heinrich Heine-t, így 1980-ban, 1981-ben és 1982-ben a vonat június, július és augusztus folyamán nem közlekedett.^[4] 1982. szeptember 26-tól a járatok csak hetente egyszer közlekedtek, hétfőn észak felé, péntekenként dél felé, mert a Lufthansa elindította a Lufthansa Airport Express-ét, ugyanazon ügyfeleknek, ugyanazon az útvonalon. Végül a TEE-korszak a Heinrich Heine számára 1983. május 27-én ért örökre véget.

InterCity

A Heinrich Heine InterCity formájában indult újra 1985. június 2-án Hamburg és Frankfurt am Main között.^[1]

TEE 29	Ország	Állomás	km	TEE 28
19:23	Németország	Dortmund	0	10:21
19:44	Németország	Essen	34	10:00
19:55	Németország	Duisburg	54	09:49
20:09	Németország	Düsseldorf	77	09:36
20:36	Németország	Köln	117	09:09
20:56	Németország	Bonn	151	08:45
21:31	Németország	Koblenz	210	08:13
22:22	Németország	Mainz	302	07:21
22:46	Németország	Frankfurt am Main	340	06:56

EuroCity

Annak érdekében, hogy növeljék az EuroCity-k gyakoriságát Párizs és Frankfurt am Main között, a Heinrich Heine járatot állították üzembe erre az útvonalra az EC Gustave Eiffellel együtt, ezzel megduplázva az EuroCity-k számát ezen az útvonalon. Az EC Heinrich Heine menetrendjét úgy tervezték, hogy reggel induljon Párizsból, az utasok részt vehessenek egy frankfurti találkozón, és már a vonaton ebédelhessenek a visszaúton Párizs felé.

EC 54	Ország	Állomás	km	EC 55
16:49	Németország	Frankfurt am Main	0	13:13
	Németország	Mannheim	81
	Németország	Kaiserslautern	142
	Németország	Saarbrücken	209
	Franciaország	Forbach Lorraine	219
	Franciaország	Metz	289
23:11	Franciaország	Paris Est	643	06:58

A német újraegyesítés után a Heinrich Heine-t 1991. június 2-án meghosszabbították kelet felé Drezdáig. 1995. június 28-án a keleti végállomás Prágába került át, de 1997. május 27-én az eredeti Frankfurt-Párizs szolgáltatásra rövidült. 2003. december 14-én névtelenítették az EuroCity-ket, így Heinrich Heine-t is, 2007. június 10-én pedig az EuroCity-t nagysebességű szolgáltatás váltotta fel az LGV Est használatával.^[5]

Források

↑ ^a ^b La Légende des TEE p. 388.
↑ TEE Züge in Deutschland p. 132.
↑ TEE Züge in Deutschland p. 130.
↑ Das grosse TEE Buch p. 92
↑ La Légende des TEE p. 389.

Irodalom

Hajt, Jörg. Das grosse TEE Buch (német nyelven). Bonn/Königswinter: Heel Verlag (2001). ISBN 3-89365-948-X
La Légende des Trans Europ Express (francia nyelven). Vannes: LR Presse (2007). ISBN 978-29-036514-5-9
Goette, Peter. TEE-Züge in Deutschland (német nyelven). Freiburg: EK-Verlag (2008). ISBN 978-3-88255-698-8

[ReferenceA-1] La Légende des TEE p. 388.

[2] TEE Züge in Deutschland p. 132.

[3] TEE Züge in Deutschland p. 130.

[4] Das grosse TEE Buch p. 92

[5] La Légende des TEE p. 389.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]