Gyüreg
| Gyüreg (Giroc) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Bánság | ||
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Temes | ||
| Község | Gyüreg | ||
| Rang | községközpont | ||
| Irányítószám | 307220 | ||
| SIRUTA-kód | 155323 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 17 999 fő (2021. dec. 1.) | ||
| Magyar lakosság | 100[1] | ||
| Népsűrűség | 75,87 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 90 m | ||
| Terület | 55,28 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 42′, k. h. 21° 14′45.700000°N 21.233333°EKoordináták: é. sz. 45° 42′, k. h. 21° 14′45.700000°N 21.233333°E | |||
| Gyüreg weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gyüreg témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Gyüreg, 1910-ig Gyirok (románul: Giroc, németül: Girock vagy Kirok) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Nevének eredete
[szerkesztés]Nevét Kiss Lajos a György személynév ómagyar Györök alakváltozatából eredezteti.[forrás?]
Először 1371-ben Gyrug, 1569-ben (egy arab betűs defterben) G'urıq, 1717-ben Jurok. 1723–25-ben Jurak, 1783-ban pedig Diurak alakban írták. Nevét az 1900-as években a község tiltakozása ellenére változtatták meg.[2]
Fekvése
[szerkesztés]A 2000-es évekig Temesvártól két kilométerre délre feküdt, de a Florilor lakónegyed megépülése tulajdonképp összekötötte a várossal.
Népessége
[szerkesztés]Etnikai és vallási megoszlás
[szerkesztés]- 1900-ban 2215 lakosából 1979 volt román, 117 német és 114 magyar anyanyelvű; 1981 ortodox, 199 római katolikus, 18 izraelita és 12 evangélikus vallású.
- 2002-ben 2291 lakosából 2202 volt román, 41 magyar, 23 cigány és 10 német nemzetiségű; 1983 ortodox, 122 baptista, 108 pünkösdista és 43 római katolikus vallású.
Története
[szerkesztés]Határában, a Temes mellett bronzkori földvár található.[3] 1569-ben és 1579-ben pusztaként tüntették fel. 1717-ben hetven házból állt, 1727-ben 47 ortodox család, 1838–40-ben 2400 ortodox hívő lakta.[4] Földesura a jobbágyfelszabadításig az államkincstár volt. 1874-ben, majd 1912–13-ban építették meg a falutól öt–hat kilométerre délre, a falu határában a Temes folyó töltését. Első sváb lakói 1865 és 1870 között települtek be földbérlőként és iparosként, később 1910–12-ben egy tönkrement nagybirtok helyén vásárolt (meglehetősen rossz minőségű) földet az a tizenkét–tizenöt sváb család, akik a falutól kb. egy kilométerre egy saját tanyaközpontot hoztak létre. Ők az 1921-es földreformot követően települtek be a faluba, főként a déli részébe. A faluban élő katolikus németek és magyarok 1971-ban illegálisan szentelték fel az egy lakóház helyére épült templomukat. A helybeli ortodox tanító 1897-ben népbankot szervezett.[5] A századfordulótól a második világháborúit téglagyár működött benne. A két világháború között sok lakója szamárháton tejet szállított az erzsébetvárosi piacra. Baptista közössége 1956-ban alakult. Az 1960-as években Bihar megyeiek, a 70-es években ezenkívül erdélyiek és moldvaiak is beköltöztek. 1977-ben Temesvárhoz csatolták a második világháború után beépült Besenyei-pusztát.
Nevezetességek
[szerkesztés]- A falu melletti erdőben egy bronzkori földvár maradványait tárták fel. A lelőhely a romániai műemlékek jegyzékében a TM-I-s-B-06061 sorszámon található.[6]
- Szent Demeternek szentelt ortodox temploma 1759-ben épült, falfestményei a 19. század első feléből valók. (TM-II-m-B-06235)[6]
- 2000 után horgász- és pihenőhellyé alakították a falutól délre fekvő Gărbărit-tavat. Ugyanekkor a falutól északra lecsapolták a Cătana-tavat.
- Határában görögkatolikus kolostor épül.[7]
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ [1]
- ↑ Mező András: Adatok a magyar hivatalos helynévadáshoz. Nyíregyháza, 1999, 132. o.
- ↑ A földvár részletes ásatástörténetét bemutatja Liviu Măruia et al.: ArheoGIS: Baza de date a patrimoniului arheologic cuprins în Lista Monumentelor Istorice a județului Timiș; rezultatele cercetărilor de teren. 1. köt. Cluj-Napoca, 2011 [2] Archiválva 2013. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben PDF
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Florin Zamfir: Școala și societatea românească din comitatul Timiș, între anii 1867-1900. Timișoara, 2009, 271. o.
- ↑ a b Lista monumentelor istorice: Județul Timiș. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
- ↑ www.preasfantatreime.ro
Források
[szerkesztés]- Octavian Gruița – Ion Murariu – Marius Matei: Giroc – arc peste timp. Timișoara, 2010 [3] PDF
- Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
Temes megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}