Dwight D. Eisenhower

Dwight David Eisenhower
Az Amerikai Egyesült Államok 34. elnöke
Hivatali idő 1953. január 20. – 1961. január 20.
Alelnök(ök)	Richard Nixon
Előd	Harry S. Truman
Utód	John F. Kennedy
Katonai pályafutása
Csatái	első világháború második világháború koreai háború hidegháború
Született	1890. október 14. Denison, Texas
Elhunyt	1969. március 28. (78 évesen) Washington
Sírhely	Dwight D. Eisenhower Presidential Library, Museum and Boyhood Home
Párt	Republikánus
Szülei	Ida Stover Eisenhower David Jacob Eisenhower
Házastársa	Mamie Doud Eisenhower
Gyermekei	Doud Eisenhower John Eisenhower
Foglalkozás	politikus író katonatiszt államférfi fegyveres erők tagja a hadsereg tisztje
Iskolái	West Point (1911. június 14. – 1915. június 12., the class the stars fell on) United States Army Command and General Staff College (1925–1926) United States Army War College Abilene High School
Halál oka	szívinfarktus
Vallás	presbiteriánus
Díjak	Atoms for Peace Award Companion of the Liberation Grand Cross of the Order of the Oak Crown (1945. augusztus 3.) Bath-rend lovagja nagykereszttel (1943. június 12.) Grand Cross of the Order of Wissam El Alaouite (1943. július 9.) legionnaire of Legion of Merit (1943. november 25.) Győzelem-rend (1945. június 5.) Africa Star (1943. november 18.) Distinguished Service Medal Mexican Border Service Medal (1918. július 9.) World War I Victory Medal (1919. április 9.) American Defense Service Medal (1947. április 2.) European-African-Middle Eastern Campaign Medal (1947. július 22.) II. Világháborús Győzelmi Érdemérem (1947. április 2.) Army of Occupation Medal (1947. április 2.) National Defense Service Medal (2, 1953, 1966) Order of Aeronautical Merit (1946. augusztus 5.) Grand Cross of the Order of the Southern Cross (1946. augusztus 5.) Grand cross of the Order of the White Lion (1945. október 11.) Elefántrend (1945. december 19.) Grand Cross of the Order of Polonia Restituta (1945. május 18.) Order of the Royal House of Chakri (1960. június 28.) Grand Cordon of the order of Nichan Iftikhar (1943. május 29.) Szuvorov-rend (1944. február 19.) Croix de guerre (1945. július 30.) Order of Ismail (1946) Horatio Alger-díj (1961) World Golf Hall of Fame Hoover Medal (1960) Order of the Cross of Grunwald, 1st class (1945. szeptember 7.) Czechoslovak War Cross 1939–1945 (1945. október 11.) Knight Commander of the Order of the Bath a francia Becsületrend nagykeresztje (1943. június 15.) Collar of the Supreme Order of the Chrysanthemum Knight Grand Cross of the Military Order of Savoy Order of Manuel Amador Guerrero (1956. június 8.) Belga Lipót-rend fősávja (1945. július 30.) honorary doctor of the Hofstra University Grand Cross of the Order of the Liberator General San Martin (1950. május 12.) Knight Grand Cross in the Order of the Netherlands Lion (1945. július 14.) Nishan-e-Pakistan (1957. december 7.) Order of Vasco Núñez de Balboa (1946. augusztus 13.) Sikatuna-rend (1960. június 16.) Order of Propitious Clouds Silver Cross of the Virtuti Militari Victory Medal Order of the Redeemer Az év embere (1959) Brüsszel díszpolgára (1945. június 29.) Theodore Roosevelt Award (1967) honorary doctor of Caen University (1948)
Dwight David Eisenhower aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Dwight David Eisenhower témájú médiaállományokat.

Dwight David „Ike” Eisenhower (Denison, Texas, 1890. október 14. – Washington, 1969. március 28.) az Amerikai Egyesült Államok tábornoka és 34. elnöke.

Fiatalkora

Szegény családban született 1890. október 14-én. Ő volt a harmadik gyermek, összesen 6 testvére volt. Édesapja David Jacob Eisenhower, tejüzemi munkás, édesanyja Ida Elizabeth Stover. Szigorú mennonita nevelést kapott. Tanulmányait az abilene-i középiskolában és a West Point Katonai Akadémián végezte.

Katonai pályafutása

Eisenhower 1947-ben a hadsereg tábornokaként

Mamie Geneva Doudot, későbbi feleségét San Antonióban ismerte meg, ahol hadnagyként szolgált. 1916-ban házasodtak össze, két fiú gyermekük született, de Doud, első gyermekük, négy évesen meghalt. Az első világháború idején egy páncélos kiképző központ parancsnoka volt, amiért századosi rangot és „kiváló szolgálatért járó érdemrendet” kapott. 1922–1924 között a Panama-csatorna övezetében teljesített szolgálatot. Fort Leavenworth hadvezetési és vezérkari iskolájában tanult, melyet őrnagyi ranggal fejezett be, majd az Army War College-ban folytatta tanulmányait. Washingtonban MacArthur tábornok vezérkari főnök hadsegéde volt. A Fülöp-szigeteken töltött szolgálatáért megkapta a „kiemelkedő szolgálatot teljesítők érdemrendjét”. A második világháború idején ezredesként a 3. hadsereg vezérkari főnöke lett Washingtonban, a háborús tervezési osztály főparancsnoka. Előbb dandártábornoki, majd vezérőrnagyi rangot kapott. A hadügyminisztérium hadműveleti osztályának vezetője, emellett az USA Európában harcoló csapatainak parancsnoka. 1942-ben nevezték ki altábornaggyá. Észak-Afrikában a szövetséges Torch hadművelet parancsnoka volt. A szicíliai seregek tábornokaként 1944-ben bevette Rómát. Az expedíciós haderők parancsnokaként részt vett a normandiai partraszállás (Overlord-hadművelet) előkészítésében. 1944 decemberében ötcsillagos tábornokká nevezték ki. A háború után a hadsereg vezérkari főnöke, és a csapatok leszerelésével foglalkozik. 1948-ban szerelt le, és a Columbia Egyetem rektoraként dolgozott tovább. A Keresztes hadjárat Európában című műve gazdaggá tette, majd 1950-ben Párizsban elfogadta a NATO főparancsnoki posztját. Már 1943-ban szóba került a neve az elnökválasztás kapcsán. Mindkét párt meg akarta nyerni magának, de Eisenhower a republikánusok mellett döntött. 1952-ben vonult vissza a katonai pályáról, és innentől koncentrált politikai karrierjére.

Első elnöksége

Eisenhower tábornok 1943 körül

A választásokon demokrata ellenfele E. Stevenson volt, de Eisenhower népszerűsége és választási ígéretei elsöprő győzelmet hozott a republikánus jelöltnek (39 államban nyert). Alelnöke Nixon lett. Első elnöksége alatt önmaga csak a legfőbb kérdésekre koncentrált, az irányítást a tanácsadóira hagyta. Konzervatív belpolitika jellemezte, amit modern republikanizmusként emlegetnek. Csökkentették az adót, kevésbé avatkoztak bele a gazdaságba, törvényen kívül helyezték az Amerikai Kommunista Pártot. A növekvő népesség hatására kiszélesítették a társadalombiztosítást, és 1953-ban létrehozták az Egészségügyi, Oktatási és Népjóléti Minisztériumot. Külpolitikusként mindent megtett a békéért. 1953-ban, Sztálin halála után Koreába utazott, hogy meggyorsítsa a háború befejezését. 1954-ben megalakult a SEATO (Délkelet-ázsiai Szerződés Szervezete) a kommunista terjeszkedés ellen, melyben nagy része volt az amerikai kommunistaellenességnek. 1955-ben a genfi találkozón ismertette „nyitott égbolt”-elméletét, mely a Szovjetunió és az USA katonai létesítményei feletti légi felderítést biztosította volna mindkét fél számára, de ezt a Szovjetunió nem fogadta el. 1957-ben „atommal a békéért” javaslatára 62 ország megalapította a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (IAEA).

Második elnöksége

Szívrohama és csípőműtéte ellenére elsöprő győzelmet aratott, másodszor is őt választották meg az Amerikai Egyesült Államok elnökének. A második ciklusban fellépett a faji megkülönböztetés ellen, 1957-ben fogadták el a polgárjogi törvényt. Eisenhower csökkentette a katonai kiadásokat, és kevesebb pénzt szánt az űrkutatásra. Miután a Szovjetunió fellőtte a Szputnyikot, megalapították a NASA-t 1958-ban, és megindult a nagyszabású űrprogram. 887 millió dollárt költöttek több szakember képzésére az új oktatási törvénynek megfelelően. Nevét fémjelzi az Eisenhower-doktrína, mely kimondta, hogy az USA köteles segítséget nyújtani minden olyan közel-keleti államnak, mely kéri azt a kommunista agresszióval szemben. Libanonban sikerült, Kubában nem. Ennek keretében 500 millió dolláros segélyt nyújtottak a dél-amerikai országoknak. Dulles külügyminiszter halála után az elnök nagyobb szerepet vállalt a külpolitikában. 1959-ben Európába, Ázsiába és Afrikába utazik, majd 1960-ban Latin-Amerikát látogatja meg. Közben Hruscsov az USA-t utazza be, és tárgyalásokat folytat Eisenhowerrel. A javuló diplomáciai viszonyokat az rontotta meg, hogy 1960-ban a szovjetek lelőttek egy amerikai felderítő repülőgépet. A Fidel Castro-vezette Kubával 1960-ban szakadtak meg a kapcsolatok.

Időskora

Eisenhower elnök 1956-ban

Miután mandátuma lejárt, gettysburgi birtokára vonult vissza, ekkor írta meg emlékiratait:

• 1963. Mandate For Change (A megbízás a változásra szól)
• 1965. Waging Peace (Békeviselés)
• 1967. At Ease: Stories I Tell to Friends (Pihenj!: Történetek, melyeket barátaimnak mesélek)

Szívbetegségben hunyt el 1969. március 28-án. A kansasbéli Abilene-ben temették el, ahol ifjúkorát is töltötte.

Magyarul megjelent művei

• Keresztes háború Európában; utószó Juhász Gyula, ford. Auer Kálmán; Zrínyi, Bp., 1982 ISBN 9633263069
• Keresztes háború Európában; ford. Auer Kálmán; 2. jav., bőv. kiad.; Kossuth, Bp., 1998

Rendfokozatai

	Hadnagy: 1915. június 12.
	Főhadnagy: 1916. július 1.
	Százados: 1917. május 15.
	Őrnagy: 1918. június 17.
	Alezredes: 1918. október 14.
	Állandó jellegű századosi rangra váltották: 1920. június 30.
	Őrnagy: 1920. július 2.
	Alezredes: 1936. július 1.
	Ezredes: 1941. március 11.
	Dandártábornok: 1941. szeptember 29.
	Vezérőrnagy: 1942. március 27.
	Altábornagy: 1942. július 7.
	Vezérezredes: 1943. február 11.
	A Hadsereg Tábornoka: 1944. december 20.

Kitüntetések

Amerikai kitüntetések

	Distinguished Service Medal – Kiemelkedő hadseregi szolgálatért érem négy tölgyfalevéllel
	Navy Distinguished Service Medal – Kiemelkedő haditengerészeti szolgálatért érem
	Legion of Merit – Becsületrend
	World War I Victory Medal – Első világháborús győzelmi érem
	European-African-Middle Eastern Campaign Medal – Európai, afrikai és közel-keleti hadszintér érem egy ezüst és négy bronz szolgálati csillaggal
	American Campaign Medal – Amerikai hadszíntér érem
	American Defense Service Medal – Amerikai honvédelmi szolgálati érem
	World War II Victory Medal – Második világháborús győzelmi érem
	Mexican Border Service Medal – Mexikói határszolgálatért érem
	Army of Occupation Medal – Megszálló hadsereg érem Németország kisdíszítéssel

Elődje:
Harry S. Truman

Az Amerikai Egyesült Államok elnöke
1953. január 20. – 1961. január 20.

Utódja:
John Fitzgerald Kennedy

Irodalom

• Stephen E. Ambrose: The Supreme Commander: The War Years of Dwight D. Eisenhower
• Eisenhower elnök beszédéhez. A Pravda 1953. április 25-i szerkesztőségi cikke; Politikai Kiadó, Bucureşti, 1953
• Derek Kartun: Ahol a legfőbb érték a dollár; ford. Réz Ádám; Szikra, Bp., 1953