Ugrás a tartalomhoz

Tienanmen téri vérengzés

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tienanmen téri vérengzés
Ország Kína
TelepülésPeking
NévadóMennyei béke tere
Elhelyezkedése
Tienanmen téri vérengzés (Kína)
Tienanmen téri vérengzés
Tienanmen téri vérengzés
Pozíció Kína térképén
é. sz. 39° 54′ 12″, k. h. 116° 23′ 30″39.903333°N 116.391667°EKoordináták: é. sz. 39° 54′ 12″, k. h. 116° 23′ 30″39.903333°N 116.391667°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Tienanmen téri vérengzés témájú médiaállományokat.

A Tienanmen téri vérengzés során 1989. június 3-án és 4-én a kínai hadsereg katonái megtámadták a pekingi Tienanmen téren április 14-én kezdődött diáktüntetés résztvevőit. A halottak számára vonatkozó különböző becslések kétszáztól tízezerig terjednek.[1]

Előzmények

[szerkesztés]

Az 1970-es években kezdett gazdasági reformok az 1980-as évek közepére Kínában is sokakat indítottak liberális politikai követeléseik megfogalmazására. 1986 decemberében 15 kínai nagyvárosban tüntettek a demokrácia mellett. A hatalom erre tömeges letartóztatásokkal válaszolt. Ez átmenetileg visszavetette a demokratikus törekvéseket.

1989 tavaszán újra felerősödtek a demokráciát és rendszerváltást követelő diáktüntetések, megmozdulások.

Gorbacsov 1989. májusi pekingi látogatása során a tüntetések miatt sokat kellett változtatni a programokon, ami a pekingi vezetés számára súlyos arcvesztéssel ért fel. A tüntetők Gorbacsovot éltették, és rendszerváltást követeltek. Naponta százezres nagyságrendben lepték el főleg fiatalok és diákok Peking főterét és a környező utcákat. Május 19-én Li Peng miniszterelnök és Jang Sang-kun államelnök rendkívüli állapotot hirdetett ki.[2]

A vezetés keményvonalasai elhatározták a szigorú példastatuálást. Június 3-4-én a hadsereg páncélos, ejtőernyős és egyéb egységeit vetették be a Tienanmen téri demonstrálók ellen. A beavatkozás különböző becslések szerint mintegy 200 - 10 000 ember életét követelte. Hasonló keménységgel léptek fel a többi nagyvárosban tüntetők ellen is. Ezzel sikerült elejét venni annak, hogy a Szovjetunióhoz és Kelet-Európához hasonlóan Kínában is többpárti demokrácia váltsa fel az egypárti diktatúrát. A tüntetés emlékezete is tiltott téma azóta Kínában.

A bomlási folyamat kudarca Kínában nem jelentette, hogy a keleti blokk többi országában ne történjen rendszerváltás. Az európai országokban fegyveres harcok nélkül megtörtént a kommunista rendszer felszámolása, egyedül Romániában kellett forradalom árán mindezt megtenni. A kínai kommunista vezetőket előszeretettel utánzó Nicolae Ceaușescu is a Tienanmen téren történt brutális fellépés hatása alatt maga is úgy vélte, képes fenntartani a román kommunista diktatúrát, és fegyveres erőszakkal eltiporni a megmozdulásokat, reménye azonban hamisnak bizonyult.

Irodalom

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 10 ezren halhattak meg a Tienanmen téri mészárlásban (Index, 2017. december 23.)
  2. P. Szabó József: A csend világa: Pekingi fordulatok nyomában. Magyarország, XXVI. évf. 22. sz. (1989. június 2.) 9. o.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]