Latin-Amerika
Latin-Amerika
Területe | 21,069,501 km² |
---|---|
Népessége | 560,287,688 |
Államok | 20 [1] |
Függő területek | 4 |
GDP | 2260 milliárd $ (Deviza) 4500 milliárd $ (PPP) |
Beszélt nyelvek | spanyol, portugál, francia, kecsua, ajmara, azték, maja nyelvek, guaraní, olasz, angol, német, walesi, holland |
Időzónák | UTC -3:00-tól (Brazília) UTC -8:00-ig (Mexikó) |
Legnagyobb városai | Mexikóváros São Paulo Buenos Aires Rio de Janeiro Lima Bogotá Santiago de Chile Havanna |
Latin-Amerika azon amerikai országok és területek gyűjtőneve, ahol újlatin nyelveket használnak hivatalos vagy fő beszélt nyelvként; elsősorban spanyol és portugál, továbbá francia nyelvet.[2]
Földrajzilag magában foglalja (északról dél felé haladva):
- Mexikót (Észak-Amerika),
- Közép-Amerikát a Karib-térséggel, valamint
- Dél-Amerikát,
vagyis az Amerikai Egyesült Államok és Kanada kivételével jóformán az amerikai országok zömét.
Definíció
[szerkesztés]- Hétköznapi értelemben véve a Latin-Amerika kifejezés csupán az amerikai kontinens azon területeire utal, ahol spanyolul vagy portugálul beszélnek.
- Más értelmezés szerint viszont az összes olyan országot magában foglalja, ahol a lakosság nagy része a latinból származó újlatin nyelvet beszél. Így tehát Latin-Amerika fogalmába gyakran beleértjük a francia és az újlatin alapú kreol nyelvű amerikai országokat is. Ezt a nézetet erősíti a tény, hogy kezdetben már magát fogalmat is III. Napóleon alkotta meg a Franciaország területi érdekei miatt.
- Gazdasági értelemben beletartozik az Egyesült Államok is (főként a déli rész), hiszen a nagy latin-amerikai gazdasági társaságok (pl. a spanyol nyelvű szórakoztatóipar) székhelyei is többnyire már az USA-ban vannak.
A név eredete
[szerkesztés]A kifejezést először 1856-ban egy konferencián Francisco Bilbao chilei filozófus használta először,[3] majd III. Napóleon francia császár kormánya népszerűsítette tovább az 1860-as években.[4]
III. Napóleon kormánya az Amérique Latine kifejezést mintegy célzásként szánva az angolszász világnak, remélvén, hogy a többi újlatin nyelvű országban társra talál az amerikai angolszász terjeszkedés megfékezésére. Majd az elnevezés hamar népszerűvé vált a francia, portugál, illetve spanyol ajkú telepesek között.
A spanyol Amerika kifejezést az Egyesült Államokban általánosan a 19. század végéig használták, és az Egyesült Államoktól délre fekvő országokat és területeket jelölte, ahol a domináns nyelv a spanyol volt. Ezt a kifejezést később felváltotta a pontosabb Latin-Amerika kifejezés.[5]
Országok és területek
[szerkesztés]Független államok | Franciaország tengerentúli területei |
Egyesült Államok társult állama | ||
---|---|---|---|---|
Kisebb karibi országok és függő területek és Francia Guyana kivételével az országok:
Ország | Népesség (2018) |
Terület | Főváros | Legnagyobb város |
Elnök (2020-'21 táján) |
---|---|---|---|---|---|
Argentína | 44,7 millió | 2 766 890 km² | Buenos Aires | Buenos Aires | Alberto Fernández |
Bolívia | 11,3 millió | 1 098 581 km² | Sucre | Santa Cruz de la Sierra | Jeanine Áñez (ideiglenes) |
Brazília | 208,9 millió | 8 547 877 km² | Brasilia | São Paulo | Jair Bolsonaro |
Chile | 17,9 millió | 756 950 km² | Santiago | Santiago | Sebastián Piñera |
Kolumbia | 48,2 millió | 1 141 748 km² | Bogota | Bogota | Iván Duque |
Costa Rica | 5 millió | 51 100 km² | San José | San José | Carlos Alvarado |
Dominikai Köztársaság | 10,3 millió | 48 730 km² | Santo Domingo | Santo Domingo | Danilo Medina |
Kuba | 11,1 millió | 110 861 km² | La Havane | La Havane | Miguel Díaz-Canel |
Ecuador | 16,5 millió | 283 560 km² | Quito | Guayaquil | Lenín Moreno |
Guatemala | 16,6 millió | 108 890 km² | Guatemala | Guatemala | Alejandro Giammattei |
Haiti | 10,8 millió | 27 750 km 2 | Port au Prince | Port au Prince | Jovenel Moses |
Honduras | 9,2 millió | 112 090 km² | Tegucigalpa | Tegucigalpa | Juan Orlando Hernández |
Mexikó | 126 millió | 1 972 550 km² | Mexico | Mexico | Andrés Manuel López Obrador |
Nicaragua | 6,1 millió | 129 494 km² | Managua | Managua | Daniel Ortega |
Panama | 3,7 millió | 75 640 km² | Panama | Panama | Laurentino Cortizo |
Paraguay | 7 millió | 406 750 km² | Asuncion | Asuncion | Mario Abdo |
Peru | 31,3 millió | 1 285 220 km² | Lima | Lima | Martín Vizcarra |
Puerto Rico | 3,2 millió | 8870 km² | San Juan | San Juan | Joe Biden, kormányzó: Alejandro García Padilla |
Salvador | 6,2 millió | 21 040 km² | San Salvador | San Salvador | Nayib Bukele |
Uruguay | 3,4 millió | 176 220 km² | Montevideo | Montevideo | Luis Lacalle Pou |
Venezuela | 31,7 millió | 916 445 km² | Caracas | Caracas | Nicolás Maduro |
Össz. | 618,3 millió | 20 021 506 km² |
Demográfia
[szerkesztés]Latin-Amerikában él a világ genetikailag egyik legsokszínűbb emberi populációja. A népesség összetétele országról országra változik, és a világ minden tájáról származó rasszok képviseltetik itt magukat. A populáció többsége európai és amerindián felmenőkkel rendelkezik, de nagy számban él afrikai, illetve kisebb számban ázsiai származású ősökkel rendelkező lakosság is.
Amerindiánok
[szerkesztés]Amerika őslakos népei, akiknek száma az erőszakos európai kolonizáció következtében jelentősen lecsökkent, azonban mára újra növekedésnek indult és meghaladja 60 milliót.[forrás?] Ennek ellenére csak Bolíviában alkotnak többséget, ahol a teljes lakosság 55% százalékát teszik ki. Továbbá jelentős kisebbséget alkotnak Peruban (45%), Guatemalában és Ecuadorban (25%).[forrás?]
Ország | Népesség | Fehér | Mesztic | Mulatt | Amerindián | Fekete | Fehér és mesztic |
Kevert | Egyéb |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Argentína | 40 301 927 | 97%[6] | 3% | ||||||
Aruba | 100 018 | 80% | 20% | ||||||
Belize | 311 500 | 49% | 25% | 11% | 6% | 10% | |||
Bolívia | 9 119 152 | 15% | 30% | 55% | |||||
Brazília2 | 190 010 647 | 53,7% | 38,5% | 6,2% | 1,6% | ||||
Chile | 16 800 000 | 52.7-90%[6][7] | 10%-44% | 3,2% | 0,1% | ||||
Costa Rica | 4 133 884 | 1% | 3% | 94% | 2% | ||||
Dominikai Köztársaság | 9 365 818 | 16% | 11% | 73% | |||||
Ecuador | 13 755 680 | 65% | 25% | 3% | 7% | ||||
Francia Guyana | 199 509 | 12% | 88% | ||||||
Guadeloupe | 452 776 | 5% | 95% | ||||||
Guatemala | 12 728 111 | 40,5% | 59,4% | 0,1% | |||||
Haiti | 8 706 497 | 95% | 5% | ||||||
Holland Antillák | 223 652 | 85% | 15% | ||||||
Honduras | 7 483 763 | 1% | 90% | 7% | 2% | ||||
Kolumbia | 44 379 598 | 20% | 58% | 14% | 1% | 4% | 3% | ||
Kuba3 | 11 394 043 | 65% | 10% | 25% | |||||
Martinique | 436 131 | 5% | 95% | ||||||
Mexikó | 108 700 891 | 12% | 75% | 12% | 1% | ||||
Nicaragua | 5 675 356 | 17% | 69% | 5% | 9% | ||||
Panama | 3 242 173 | 10% | 70% | 6% | 14% | ||||
Paraguay | 6 669 086 | 95% | 5% | ||||||
Peru | 28 674 757 | 15% | 37% | 45% | 3% | ||||
Puerto Rico | 3 944 259 | 80,5% | 0,4% | 8% | 4,1% | 7% | |||
Saint-Barthélemy | 6 852 | 100% | |||||||
Saint-Martin | 33 102 | 100% | |||||||
Saint-Pierre és Miquelon | 7 036 | 100% | |||||||
Salvador | 6 948 073 | 9% | 90% | 1% | |||||
Uruguay | 3 460 607 | 88% | 8% | 4% | |||||
Venezuela 4 | 26 023 528 | 21% | 2% | 10% | 67% | ||||
Átlag | 562 461 667 | 33,8% | 27% | 15,2% | 10,9% | 4,9% | 4,8% | 1,7% | 1,8% |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Nem számítva az angol vagy holland nyelvű (nem latin nyelvű) országokat, mint például a Bahamák, Belize, Guyana, Jamaica, Suriname és Trinidad és Tobago.
- ↑ Dressing, J. David. "Latin America" in The Encyclopedia of Latin American History and Culture", vol. 3, p. 390. New York: Charles Scribner's Sons 1996.
- ↑ Iniciativa de la América. Idea de un Congreso Federal de las Repúblicas (spanyol nyelven), 1856. június 22. (Hozzáférés: 2017. július 16.)
- ↑ John A. Britton. Cables, Crises, and the Press: The Geopolitics of the New Information System in the Americas, 1866–1903, 16–18. o. (2013). ISBN 9780826353986
- ↑ Испанская Америка. www.amerika.org.ua. [2016. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. szeptember 8.)
- ↑ a b Composición Étnica de las Tres Áreas Culturales del Continente Americano al Comienzo del Siglo XXI (PDF)
- ↑ Argentina, como Chile y Uruguay, su población está formada casi exclusivamente por una población blanca e blanca mestiza procedente del sur de Europa, más del 90% E. García Zarza, 1992, 19.. [2009. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 26.)