Kondor hadművelet

	Kondor hadművelet
	Fő országok (Argentína, Bolívia, Brazília, Chile, Paraguay és Uruguay) Együttműködő ország (Peru) Támogató és finanszírozó (Egyesült Államok)
Dátum	1975–1983
Helyszín	Latin-Amerika
Casus belli	A katonai diktatúrákkal szemben álló demokratikus kormányok, politikai pártok, diákok, szervezetek, újságírók, művészek, tanárok, értelmiségiek és baloldaliak (szocialisták, anarchisták, kommunisták) kiiktatása.
Eredmény	Az argentin katonai junta bukása.
	Veszteségek
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
60 000–80 000 halott (főleg baloldali szimpatizáns); 400–500 halott (külföldön, USA, Európa)	400 000 politikai fogoly
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kondor hadművelet témájú médiaállományokat.

A Kondor hadművelet (portugálul: Operação Condor, spanyolul: Operación Cóndor) titkosszolgálati eszközökkel és puccsokkal végrehajtott politikai beavatkozás volt Dél-Amerikában 1975 és 1983 között.^[1] Az Egyesült Államok által is támogatott hat katonai diktatúra – Argentína, Bolívia, Brazília, Chile, Paraguay és Uruguay titkosszolgálatainak összehangolt szövetségét jelentette.^[2] Formálisan 1975 novemberében jött létre, amikor Augusto Pinochet kémfőnöke 50 hírszerző tisztet hívott össze Santiagóba.^[3]

A Kondor során a titkosszolgálatok együttműködve kerestek fel sok ezer baloldali csoportokhoz köthető, vagy kötődéssel meggyanúsított személyt, akiket bebörtönöztek, kihallgattak, megkínoztak és titokban kivégeztek, de sokan közülük szimplán csak eltűntként lettek nyilvántartva. Azok a személyek se voltak biztonságban, akiknek valamilyen módon sikerült elmenekülniük a saját országuk titkosszolgálatai elől, mert a Kondorban szerepet vállaló országokban is letartóztatták, megkínozták, majd visszaküldték őket, ahol kivégzés várt rájuk.^[4] A titkosügynökök nem csak Latin-Amerikában voltak aktívak, hanem az Egyesült Államok és számos európai ország területén is. A halálos áldozatok magas száma mellett több százezeren kerültek börtönbe politikai fogolyként. A hadművelet csúcsidőszaka 1975 és 1978 közé tehető, amikor 35 ezer embert gyilkoltak meg, sokukat nyom nélkül eltüntetve.^[5]

Titkos jellege miatt nincsenek pontos adatok a halálos áldozatok számát illetően és csak becsélesekre lehet hagyatkozni, miszerint legalább 60 ezer ember esett áldozatul a politikai elnyomásnak. A gyilkosságok nagyjából felét minden bizonnyal egyetlen országban, Argentínában követték el.^[6] Habár a Kondor célja alapvetően a kommunizmus és baloldali mozgalmak elleni fellépés volt, az áldozatok között voltak emberjogi aktivisták, írók, papok, diákok, értelmiségiek, újságírók.

A Chile és Argentína közötti feszültség fokozódásával és Argentínának a falklandi háborúban a brit hadseregtől elszenvedett veresége miatt az argentin junta 1983-ban megbukott, ami egyben több dél-amerikai diktatúra bukásához is vezetett. Az argentin junta bukását a Kondor hadművelet végének tekintik.^[7]