Mezőerked
| Mezőerked (Archiud) | |
 | |
| A 20. század elején épült mezőerkedi ház a besztercei múzeumban | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Beszterce-Naszód |
| Község | Teke |
| Rang | falu |
| Községközpont | Teke |
| Irányítószám | 427346 |
| Körzethívószám | +40 x63[1] |
| SIRUTA-kód | 35009 |
| Népesség | |
| Népesség | 467 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 7 (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 370 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 53′ 25″, k. h. 24° 26′ 15″46.890377°N 24.437421°EKoordináták: é. sz. 46° 53′ 25″, k. h. 24° 26′ 15″46.890377°N 24.437421°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőerked témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mezőerked (1890-ig Szászerked, románul: Archiud, németül: Arkeden) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Fekvése
[szerkesztés]A Mezőség keleti részén, Szászrégentől 32 km-re északnyugatra, Besztercétől 39 km-re délre fekszik.
Népessége
[szerkesztés]| Év | Lakossága | Magyar lakosság | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1850 | 930 | 197 | ||||||||||||
| 1880 | 986 | 253 | ||||||||||||
| 1890 | 1115 | 275 | ||||||||||||
| 1900 | 1147 | 253 | ||||||||||||
| 1910 | 1174 | 289 | ||||||||||||
| 1920 | 1075 | 190 | ||||||||||||
| 1930 | 1075 | 151 | ||||||||||||
| 1941 | 1270 | 177 | ||||||||||||
| 1966 | 1122 | 116 | ||||||||||||
| 1977 | 1114 | 79 | ||||||||||||
| 1992 | 805 | 35 | ||||||||||||
| 2002 | 710 | 28 | ||||||||||||
Míg 1910-ben lakói közül 871 volt görögkatolikus, 164 római katolikus, 113 református, 13 zsidó és 12 unitárius vallású, 2002-ben 667 ortodox, 29 római katolikus, hat református és hat görögkatolikus vallású.
Története
[szerkesztés]Először 1238-ban Erkud, majd 1304-ben Erdkud, 1322-ben Herked, 1469-ben Erked, 1514–15-ben Ewrked néven említették. A középkorban szász falu volt Kolozs vármegyében. Száz lakói 1601-ben kihaltak, illetve Dedrádra és Fehéregyházra költöztek, helyükre pedig románok települtek. Hívők nélküli evangélikus egyháza 1729-ben megszűnt, templomukat Lázár Ferenc birtokos befolyására a katolikusok szerezték meg. A 17–19. században főbb birtokosa a Lázár család volt, akiknek már a 17. század közepén udvarházuk állt itt. 1733-ban 350 román görögkatolikus lelket írtak össze benne, templommal. 1827-ben országos (éves) vásár tartására szóló jogot kapott.[3]
Az 1927-ben befejeződött agrárreform kiosztotta a Bethlen család birtokát, és miután a gróf elköltözött Romániából, a kormány a kastélyukat is kisajátította, amelyben az 1928/29-es tanévtől az iskola működött. 1968-ig községközpont volt Mezősolymos, Mezőbarátfalva és Budurló falvakkal. A falu református templomát Putnoky Domokos és néhány más helyi nemes építtette 1893–98-ban. 2008–10-ben felújították.[4] A római katolikus templom 1905–08-ban, az ortodox (volt görögkatolikus) pedig 1908-ban épült. A faluban áll még az erősen átépített volt Lázár-, majd Bethlen-kastély.
Látnivalók
[szerkesztés]- A falu múzeumát 2007-ben avatták fel.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt hunyt el 1861. április 24-én Lázár György honvédtábornok.
- Itt hunyt el 1861. november 10-én Móga János honvéd altábornagy, a magyar honvédsereg főparancsnoka, a pákozdi csata győztese.
- Itt született 1929. november 26-án Ion Vlad esztéta, irodalomkritikus.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
- ↑ [1]
- ↑ Illéssy János: Vásárszabadalmak jegyzéke. Budapest, 1900
- ↑ 'Üzenet 2010. május 15.. [2014. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 30.)
Források
[szerkesztés]- A falumúzeum honlapja Archiválva 2014. március 8-i dátummal a Wayback Machine-ben (románul)
Beszterce-Naszód megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}