1960-as Formula–1 belga nagydíj
1960-as belga nagydíj | |
Az évad 5. versenye a 10-ből az 1960-as Formula–1 világbajnokságon. | |
Versenyadatok | |
Dátum | 1960. június 19 |
Hivatalos elnevezés | XX. Grand Prix de Belgique |
Helyszín | Spa-Francorchamps, Belgium |
Versenypálya | 14,100 km |
Táv | 507,600 km |
Körök | 36 |
Pole-pozíció | |
Versenyző | Jack Brabham (Cooper-Climax) |
Idő | 3:50,0 |
Leggyorsabb kör | |
Versenyző | Jack Brabham (Cooper-Climax) |
Idő | 3:51,9 (9. a(z) 36-ból) |
Dobogó | |
Első | Jack Brabham (Cooper-Climax) |
Második | Bruce McLaren (Cooper-Climax) |
Harmadik | Olivier Gendebien (Cooper-Climax) |
Az 1960-as Formula–1-es világbajnokság ötödik futama a belga nagydíj volt.
Futam
[szerkesztés]A belga nagydíj a sportág történetének egyik legtragikusabb versenye volt, a hétvégén két versenyző halálos balesetet szenvedett, két másik pedig súlyosan megsérült az edzésen. A pénteki edzésen Moss tengelye meghibásodott és versenyző kiesett az autójából. Moss mindkét lába eltörött. A debütáló Mike Taylor kormányműve meghibásodott, Lotusa a pálya szélén lévő fák közé csapódott. Számos sérülést szenvedett, ami karrierje végét jelentette. Jack Brabham 2,5 másodperc előnnyel indult az első helyről a BRP által benevezett Cooperes Brooks és Phil Hill előtt. Brabham a rajttól a célig vezetve győzött. A belga Olivier Gendebien a második sorból indulva jó rajtjának köszönhetően a második helyre jött fel. Később Irelandé lett a második hely, de hamar kiesett kuplunghiba miatt. A 17. körben a BRP Cooperrel haladó Chris Bristow a hatodik helyért támadta Willy Mairesse Ferrariját, de elveszítette uralmát autója felett, a Malmedy-kanyarban kiesett belőle, és meghalt. Öt kör múlva Alan Stacey arcának a Masta-egyenesben egy madár ütközött. A brit balesetet szenvedett, kiesett autójából és meghalt. Brabham nyerte a versenyt csapattársa, McLaren előtt. Graham Hill az utolsó kört Gendebien előtt teljesítette, de a boxban befejezte a versenyt. Mivel autója a szabályok értelmében nem haladt át a célvonalon, nem rangsorolták a futam végén, így a harmadik helyet az egy kör hátrányban célba érő Gendebien szerezte meg.
Rsz. | Versenyző | Csapat | Futott körük | Idő/Kiesés oka | Rajthely | Pontszám | |
---|---|---|---|---|---|---|---|
1 | 2 | Jack Brabham | Cooper-Climax | 36 | 2:21'37,3 | 1 | 8 |
2 | 4 | Bruce McLaren | Cooper-Climax | 36 | + 1'03,3 | 14 | 6 |
3 | 34 | Olivier Gendebien | Cooper-Climax | 35 | + 1 kör | 5 | 4 |
4 | 24 | Phil Hill | Ferrari | 35 | + 1 kör | 4 | 3 |
5 | 18 | Jim Clark | Lotus-Climax | 34 | + 2 kör | 10 | 2 |
6 | 32 | Lucien Bianchi | Cooper-Climax | 28 | + 8 kör | 15 | 1 |
Kiesett | 10 | Graham Hill | BRM | 35 | Motorhiba | 6 | |
Kiesett | 16 | Alan Stacey | Lotus-Climax | 24 | Halálos baleset | 17 | |
Kiesett | 22 | Willy Mairesse | Ferrari | 23 | Váltó/erőátvitel | 13 | |
Kiesett | 26 | Wolfgang von Trips | Ferrari | 22 | Váltó/erőátvitel | 11 | |
Kiesett | 36 | Chris Bristow | Cooper-Climax | 19 | Halálos baleset | 9 | |
Kiesett | 30 | Chuck Daigh | Scarab | 16 | Motorhiba | 18 | |
Kiesett | 6 | Jo Bonnier | BRM | 14 | Motorhiba | 7 | |
Kiesett | 14 | Innes Ireland | Lotus-Climax | 13 | Baleset | 8 | |
Kiesett | 8 | Dan Gurney | BRM | 4 | Motorhiba | 12 | |
Kiesett | 38 | Tony Brooks | Cooper-Climax | 2 | Váltó | 2 | |
Kiesett | 28 | Lance Reventlow | Scarab | 1 | Motorhiba | 16 | |
NI | 12 | Stirling Moss | Lotus-Climax | 0 | Baleset | 3 | |
NI | 20 | Mike Taylor | Lotus-Climax | 0 | Baleset | 19 |
Statisztikák
[szerkesztés]Vezető helyen:
- Jack Brabham: 36 kör (1-36)
Jack Brabham 4. győzelme, 2. pole-pozíciója, 2. leggyorsabb köre, 1. mesterhármasa (pp, lk, gy)
- Cooper 10. győzelme.
Willy Mairesse első versenye.
Források
[szerkesztés]
Előző nagydíj: 1960-as Formula–1 holland nagydíj |
FIA 1960-as Formula–1 világbajnokság | Következő nagydíj: 1960-as Formula–1 francia nagydíj |
Előző nagydíj: 1958-as Formula–1 belga nagydíj |
Formula–1 belga nagydíj | Következő nagydíj: 1961-es Formula–1 belga nagydíj |