Zsinna
| Zsinna (Jina) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Erdély | ||
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Szeben | ||
| Község | Zsinna | ||
| Rang | községközpont | ||
| Irányítószám | 557110 | ||
| SIRUTA-kód | 144722 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 3396 fő (2021. dec. 1.) | ||
| Magyar lakosság | - (2011)[1] | ||
| Népsűrűség | 13 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 1000 m | ||
| Terület | 315,66 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 47′ 05″, k. h. 23° 40′ 36″45.784778°N 23.676806°EKoordináták: é. sz. 45° 47′ 05″, k. h. 23° 40′ 36″45.784778°N 23.676806°E | |||
 | |||
| Zsinna weboldala | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Zsinna (románul Jina, németül Schina) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében, az azonos nevű község központja.
Fekvése
[szerkesztés]Szeben megye délnyugati részén, a Csindrel-hegységben helyezkedik el, Nagyszebentől 50, Szelistyétől 25 kilométerre. A DJ 106E megyei úton közelíthető meg. Fehér, Hunyad, Gorj megyékkel és Râmnicu Vâlceaval szomszédos.
Története
[szerkesztés]Először 1466-ban, Zinna néven említették. Szászorbó határára települt, román lakossággal. I. Rákóczi György egy vadászatán Szalárdi János szerint huszonnégy medvét lőtt a zsinnai havason.[2] Lakói juhászok voltak, 1775-ben feljegyezték róluk, hogy Karcag határában legeltettek. A Kárpátokon túli transzhumálásban azonban nem vettek részt, mert határukat 1766-ban jelentős, korábban Havasalföldhöz tartozó legelőkkel bővítették. 1765 és 1851 között az orláti határőrezredhez tartozott, egyedül alkotta annak 5. századát. 1775-ben a határőrség triviális iskolát állított fel. Ugyanekkor a határőrség felállításához kötődő erőszakos katolizálási kísérlet elől 338 lakosa Havasalföldre menekült.[3] Érdekes és szinte egyedülálló jelenség, hogy a katonáskodás és 1776-tól, az iskolakötelesség bevezetése után a leányok foglalkoztak a nyájakkal. Szórtan álló házait 1776-ban vonták össze. A határőrség felállítása elől 338 családfő elmenekült.[4] Közülük az 1760-as–1770-es években sokan az olténiai Vaideeni, Băbeni, Novaci és Polovragi településekre költöztek. Teljes egészében innen települt a havasalföldi Corbi falu.[5] Szebenszékhez, majd Szeben vármegyéhez tartozott. 1945 után kivált belőle és Sugághoz csatlatkozott Dobratelep (Dobra).
2005-ben a falusiak 37 ezer juhot tartottak. Beás cigányok is lakják, akik korábban fafaragással foglalkoztak.
Lakossága
[szerkesztés]- 1850-ben 1846 lakosából 1702 volt román és 143 roma nemzetiségű; 1841 ortodox vallású.
- 2002-ben 4073 lakosából 4067 vallotta magát román nemzetiségűnek; 3921 ortodox és 147 baptista vallásúnak.
- A 2011-es népszámlálás adatai alapján a község népessége 3750 fő volt, melynek 85,57-a román és 4,27%-a roma.[6] Vallási hovatartozás szempontjából a lakosság 85,41%-a ortodox és 4,37%-a baptista.[7]
Látnivalók
[szerkesztés]- Nyaranta, Szent Iván napján rendezik meg a Sus pe Muntele din Jina elnevezésű nemzetközi folklórfesztivált.
- Régi ortodox temploma 1795–1796-ban épült. Belülről a szelistyei Vasile Munteanu festette ki 1801-ben. Ikonosztáza 1794-ből való.
- A temető csontházában 1827-ből való festmény található.
- Új ortodox temploma a medgyesi katedrális mintájára épült 1937 és 1939 között. Tervezője Alfred Cornea volt.[8] Más, a két világháború között Erdélyben épült reprezentatív ortodox templomokhoz hasonlóan egyszerre ikertornyos és centrális elrendezésű.
- Néprajzi kiállítás Ileana Morariu házában (428. sz., 2006 óta).
- Országos szinten védett területek:[9]
- La Grumaji: kristályos pala képződmény
- Pintenii din coasta Jinei (= a Zsinna-oldal sarkantyúi): kristályos pala képződmény
- Szebeni-havasok Natúrpark
- Masa Jidovului (= a zsidó asztala): kristályos pala képződmény
Híres emberek
[szerkesztés]- Zsinnán született Constantin Stezar (1814-1909) katonatiszt, az ASTRA alapító tagja.[10]
Képek
[szerkesztés]-
A régi ortodox templom -
Az új ortodox templom
.jpg)
.JPG)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Szeben megye. adatbank.ro
- ↑ Szalárdi János: 'Siralmas magyar krónika.' In Bitskey István szerk.: Magyar emlékírók 16–18. század. Budapest, 1982, 192. o.
- ↑ Eugen Străuțiu: Miercurea Sibiului: pagini de istorie, 2., jav. és bőv. kiad. (Sibiu, 2011), 46. o.
- ↑ Alexandru Bucur: Școlile grănicerești de pe teritoriul fostului Regiment de la Orlat (1871-1921). Sibiu, 2010, 23. o.
- ↑ Nicolae Dunăre: Forme de viață pastorală. In Nicolae Dunăre (Red.): Țara Bîrsei. 1. București, 1972, 209. o.
- ↑ Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2023. április 5.)
- ↑ Rezultatele finale ale Recensământului din 2011: Tab13. Populația stabilă după religie – județe, municipii, orașe, comune. Institutul Național de Statistică din România. [2020. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 5.)
- ↑ Raluca Diana (Băneasă) Jula: Arhitectura religioasă a românilor din Transilvania în perioada interbelică. Cluj-Napoca, 2010, 406. o.
- ↑ Lege nr. 5 din 6 martie 2000 privind aprobarea Planului de amenajare a teritoriului national - Sectiunea a III-a - zone protejate. Monitorul Oficial al României, 152. sz. (2000. április 12.)
- ↑ Jina Sibiu. www.marginimeasibiului.ro (Hozzáférés: 2017. december 29.) arch
Források
[szerkesztés]- Cornel Irimie – Nicolae Dunăre – Paul Petrescu (Coord.): Mărginenii Sibiului. București, 1985
További információk
[szerkesztés]Szeben megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}