Dolmány (település)
Megjelenés
Dolmány (Daia) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szeben |
Község | Veresmart |
Rang | falu |
Irányítószám | 557213 |
Körzethívószám | 0269 |
SIRUTA-kód | 145444 |
Népesség | |
Népesség | 1181 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | - (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 470 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 48′ 05″, k. h. 24° 17′ 10″45.801389°N 24.286111°EKoordináták: é. sz. 45° 48′ 05″, k. h. 24° 17′ 10″45.801389°N 24.286111°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Dolmány témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Dolmány (románul Daia, németül Thalheim) falu Romániában, Szeben megyében, Nagyszebentől keletre. Közigazgatásilag Veresmart községhez tartozik.
Története
[szerkesztés]A falu mellett újkőkorszaki, bronzkori és 4.-5. századi település nyomait tárták fel. Első írásos említése 1327-ből maradt fenn Talheim alakban. A román stílusú evangélikus templom a 13. században épült. A templomot a 15. században gótikus stílusban bővítették, oltára 18. századi.
Népessége
[szerkesztés]1850-ben 369 lakosából 212 német, 102 cigány és 55 román volt, 1992-ben a 753 lakosból 704 román és 49 német.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Szeben megye. adatbank.ro
Források
[szerkesztés]- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
- Sabin Adrian Luca, Zeno Karl Pinter, Adrian Georgescu: Repertoriul arheologic al judetului Sibiu (Szeben megye régészeti repertóriuma), Editura Economică, Sibiu 2003, ISBN 973-590-856-5
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája (1850–1992)