Hégen
| Hégen (Brădeni) | |||
 | |||
| A hégeni szász erődtemplom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Erdély | ||
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Szeben | ||
| Község | Hégen | ||
| Rang | községközpont | ||
| Irányítószám | 557060 | ||
| Körzethívószám | 0269 | ||
| SIRUTA-kód | 144385 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 860 fő (2021. dec. 1.) | ||
| Magyar lakosság | 21 (2011)[1] | ||
| Népsűrűség | 10,67 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 482 m | ||
| Terület | 80,6 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 04′ 47″, k. h. 24° 49′ 45″46.079722°N 24.829167°EKoordináták: é. sz. 46° 04′ 47″, k. h. 24° 49′ 45″46.079722°N 24.829167°E | |||
 | |||
| Hégen weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hégen témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Hégen (románul: Brădeni, 1964-ig Hendorf, németül: Henndorf, szászul Händerf) falu Romániában, Szeben megyében, az azonos nevű község központja.
Fekvése
[szerkesztés]Segesvártól 21 km-re délre, a Hortobágy folyó jobb partján fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Az ófelnémet Hagino személynévből való. Első említésekor, 1297-ben terra Heen, 1349-ben Hegun, 1353-ban Hendorff, 1353-ban Hegny, 1733-ban Hégen néven szerepelt. Mai román nevét a mellette található fenyőerdőről kapta (brad 'fenyő').
Története
[szerkesztés]A 13. században települt szász lakossággal. Temploma a 14–15. században búcsújáróhely volt. 1427-ben országos vásár tartására nyert jogot. 1488-ban 59 gazda, négy pásztor és egy iskolamester lakta. A 16. században háromszor is porig égett, lakossága 1488-ra mégis 185 családra nőtt, ezzel Segesvárszék negyedik legnépesebb települése volt. Mivel a Segesvár és Fogaras közötti úton feküdt, sokat szenvedett a hadak átvonulásától. Amikor 1658-ban a török hadak felgyújtották a falut, a lakosok a templomerődben találtak menedéket.[2] 1711-ben már tizenegy román család is lakta. Ácsai a 19. században messze földön híresek voltak. 1876-ban csatolták az akkor létrehozott Nagy-Küküllő vármegyéhez. 1897-ben kisközségből nagyközséggé alakult.[3] 1946-ban a szárazság miatt települtek ide szegény magyar gazdasági cselédek Vámosgálfalváról, Haranglábról és Szászcsávásról.[4] A kivándorolt szászok 1982-ben alapították meg a németországi hégeniek szövetségét.
1910-ben 1039 lakosa közül 474 volt német, 292 román, 240 cigány és 33 magyar anyanyelvű; 530 ortodox, 469 evangélikus és 29 református vallású.
2002-ben 785 lakosából 407 vallotta magát román, 346 cigány, 27 magyar és 5 német nemzetiségűnek; 735 ortodox, 21 református, 13 pünkösdista, 6 evangélikus és 6 adventista vallásúnak.
Nevezetességek
[szerkesztés]- 14–15. századi gótikus evangélikus erődtemploma védőfalát eredetileg négy saroktorony erősítette, melyek közül három ma is áll. A hajó ablakait a 18. században megnagyobbították és egyenes záródásúvá alakították. A festett kazettás karzat 18–19. századi. A szentélyben, az orgona mellett 15. századi szentségfülke található. Belseje 1776 és 1851 között háromszor töltődött föl iszappal, ezért padlóját megemelték. A bal oldali padok alatt egy csapóajtóval lezárt kút nyílik. A templom két védőemeletén őrzött, 16-19. századi, festett és festetlen ládákat 2002-től német- és magyarországi szakemberek restaurálták Segesvárott. Ugyancsak a védőemeleten maradtak meg a sorszámozott élelmiszer-tároló kampók. Ezek mellett megmaradt 118 gabonatároló hombár, amelyek nagy részét a segesvári hegyi templomban állították ki restaurálás után. Körülötte a talajszint az áradások miatt három méterrel emelkedett meg 1500 óta.[2] Egyik harangját a 13–14. században öntötték.[5]
- A falu közvetlen közelében három víztározó, melyeket halastóként is használnak.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1904-ben Remus Răduleț mérnök.
- Itt született 1910-ben Ilarion Cocișiu zeneszerző, népzenekutató.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ [1]
- ↑ a b Karczag Ákos – Szabó Tibor: Hégen erődtemploma. Várak, kastélyok, templomok, IV. évfolyam 1. szám, 2008. február. [2014. május 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 13.)
- ↑ Belügyi Szemle 1898, 29. o.
- ↑ Vetési László: Nem emlékszem! In V. L.: Ne csüggedj el, kicsiny sereg! Kolozsvár, 2002
- ↑ Benkő Elek: Erdély középkori harangjai és bronz keresztelőmedencéi. Budapest – Kolozsvár, 2002 [2] Archiválva 2013. december 20-i dátummal a Wayback Machine-ben PDF
Hivatkozások
[szerkesztés]- Történeti összefoglaló a faluról[halott link] (németül)
- A szász faluközösség honlapja (németül)
- Kovács Petronella: Beszámoló a Magyar Képzőművészeti Egyetem fa-bútorrestaurátor hallgatóinak Erdélyben végzett munkáiról. Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek 5. 2006
- A hégeni ortodox egyházközség honlapja (románul)
Fényképek
[szerkesztés]-
-
-
A volt vasútállomás -
Községháza -
-
Ortodox templom
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Szeben megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
