Veresmart
Megjelenés
Veresmart (Roșia) | |
Az erődtemplom | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szeben |
Község | Veresmart |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 557210 |
Körzethívószám | +40 x69[1] |
SIRUTA-kód | 145417 |
Népesség | |
Népesség | 1527 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 3 (2011)[2] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 459 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 49′ 00″, k. h. 24° 18′ 40″45.816700°N 24.311100°EKoordináták: é. sz. 45° 49′ 00″, k. h. 24° 18′ 40″45.816700°N 24.311100°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Veresmart témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Veresmart (románul Roșia, németül Rothberg) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében, az azonos nevű község központja.
Története
[szerkesztés]A község területén késő bronzkori kerámialeleteket tártak fel. A községtől keletre, egy földből épített megfigyelőállás maradványai láthatóak[3] A helység első írásos említése 1327-ből maradt fenn de Ruffo Monte néven. További névváltozatok: Weryzmorth (1337), Veresmort (1413), Ecczel (1365), Heczeldorf (1548).
Lakossága
[szerkesztés]1850-ben a község 3876 lakosából 1982 román, 43 magyar, 1206 német és 642 cigány volt. 1992-re a 4700 lakos nemzetiségi összetétele a következőképpen alakult: 4437 román, 5 magyar, 166 német és 92 cigány.[4]
Látnivalók
[szerkesztés]- Az evangélikus erődtemplom 1225 körül épült román stílusban. A nyugati homlokzat elé a 16. században előcsarnokot építettek. Az oltár 1782-ből származik. A mennyezetet 1889-ben barokk boltozatra cserélték.[5]
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt él Eginald Schlattner (1933) író, evangélikus lelkész.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Szeben megye. adatbank.ro
- ↑ Sabin Adrian Luca, Zeno Karl Pinter, Adrian Georgescu: Repertoriul arheologic al judetului Sibiu (Szeben megye régészeti repertóriuma), Editura Economică, Sibiu 2003, ISBN 973-590-856-5 [1]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Szász András: Veresmart