Eginald Schlattner

Eginald Schlattner
2015-ben
Élete
Született	1933. szeptember 13. (91 éves) Arad
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	próza
A Wikimédia Commons tartalmaz Eginald Schlattner témájú médiaállományokat.

Eginald Norbert Schlattner (Arad, 1933. szeptember 13. –) erdélyi német író és lelkész.

Életrajza

Fogarason nőtt fel. Édesapját a második világháborút követően a Szovjetunióba deportálták, a családtól 1948-ban elvették a házukat. 1952-53-ban evangélikus teológiát, majd egy félévig matematikát, utána öt félévig hidrológiát hallgatott Kolozsváron. 1957-ben az államvizsga előtt letartóztatták, húsz hónapig vizsgálati fogságban tartották. Az 1959-es brassói íróperben „hazaárulás feljelentésének elmulasztása” miatt két évi börtönre és vagyonelkobzásra ítélték; az időtartamba beszámították a vizsgálati fogságot. Szabadulása után napszámos segédmunkásként dolgozott. 1969-ben engedélyezték, hogy letegye az államvizsgát, ezt követően vízügyi mérnök volt.

1973-ban újrakezdte teológiai tanulmányait. 1978-tól nyugdíjazásáig a Nagyszeben melletti Veresmarton evangélikus lelkészként szolgált; ezenkívül ellátta Szamosújváron a börtönlelkészi feladatokat is. A tevékenységét nyugdíjazása után sem hagyta abba, annak ellenére, hogy az egyházközség időközben megszűnt. Ő végzi a romániai női elítéltek, valamint a Romániában letartóztatott németek lelkigondozását.

A három megjelent regénye önéletrajzi elemekkel tárgyalja az erdélyi németek életét 1943 és az 1950-es évek között. A főszereplő minden esetben egy polgári származású erdélyi szász kamasz vagy fiatalember, benne az olvasó könnyen felismerheti a szerzőt.

A „Rote Handschuhe” című regény megjelenése (2000) után, számos vita bontakozott ki (többek között a Der Spiegel, Siebenbürgische Zeitung, Frankfurter Allgemeine Zeitung hasábjain, valamint az osztrák rádióban) az írónak az 1959-es perben játszott szerepét illetően. A kihallgatási jegyzőkönyvek alapján a per vádlottai (például az időközben emigrált Wolf von Aichelburg vagy Hans Bergel), részben Schlattner vallomásának tulajdonították elítéltetésüket.

Regényeit nyolc nyelvre fordították le; kettőt közülük (Der geköpfte Hahn, Rote Handschuhe) Radu Gabrea filmesített meg. 2002-ben Románia "kulturális követévé" nevezték ki; 2004-ben Ausztriában az Érdemkereszt I. osztályával tüntették ki.

Német és román nyelvtudása mellett magyarul is jól beszél, édesanyja Budapesten született 1912-ben, anyai nagyanyja a magyar nemesi származású Sebess-Zilahi Berta.

Művei

Eredeti cím	Hely	Kiadó	Év	Magyar cím	Fordító	Hely	Kiadó	Év
Der geköpfte Hahn	Wien	Paul Zsolnay Verlag	1998	Fejvesztett kakas	Hajdú Farkas-Zoltán Hajdú Iringó	Kolozsvár	Koinónia	2006
Rote Handschuhe	Wien	Paul Zsolnay Verlag	2000	Vörös kesztyű	Fodor Zsuzsa	Kolozsvár	Koinónia	2012
Das Klavier im Nebel	Wien	Paul Zsolnay Verlag	2005
Mein Nachbar, der König. Verlassene Geschichten	Hermannstadt-Bonn	Schiller Verlag	2012

Források

• Balogh F. András: Eginald Schlattner kakasai. Korunk, XVIII. évf. 9. sz. (2007. szeptember)
• Carmen Dinu: Seară de literatură cu scriitorului Eginald Schlattner. amosnews.ro, (2007. november 28.)
• Hajdú Farkas-Zoltán: Szászok – egy árulás. Kolozsvár: Koinónia. 2004. ISBN 973 8022 90 8  
• Oana Corina Moldovan: Eginald Schlattner - Rațiunea turismului literar la Roșia-Sibiu. Studii de Știință si Cultură, IV. évf. 1. sz. (2008. március)
• Szucher Ervin: Aki a padoknak prédikál. Erdélyi Napló, (2019. július 18.)

További információk

• Michaela Nowotnick: 95 Jahre Haft. Kronstädter Schriftstellerprozess 1959: Darstellungsformen und Deutungsmuster der Aufarbeitung. Halbjahresschrift für südosteuropäische Geschichte, Literatur und Politik, XXIV. évf. 1–2. sz. (2012) 173–181. o.
• Sánta-Jakabházi Réka: Örök börtön: Egy erdélyi szász író németországi fogadtatása. Korunk, XVII. évf. 9. sz. (2006. szeptember)
• William Totok: Procesul Biserica Neagră - Der Schwarze-Kirche-Prozess. halbjahresschrift.blogspot.de (2012. február 25.)
• William Totok: Techniken der Manipulation - tehnici de manipulare. halbjahresschrift.blogspot.de (2013. február 1.)
• William Totok: Empathie für alle Opfer. Eginald Schlattner, ein Leben in Zeiten diktatorischer Herrschaft. Halbjahresschrift für südosteuropäische Geschichte, Literatur und Politik, XXIV. évf. 1–2. sz. (2012) 181–198. o.