Hortobágyfalva
| Hortobágyfalva (Cornățel) | |
 | |
| Az egykori hortobágyfalvi vasútállomás | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szeben |
| Község | Veresmart |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 557212 |
| SIRUTA-kód | 145435 |
| Népesség | |
| Népesség | 486 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 48′ 05″, k. h. 24° 21′ 25″45.801389°N 24.356944°EKoordináták: é. sz. 45° 48′ 05″, k. h. 24° 21′ 25″45.801389°N 24.356944°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hortobágyfalva témájú médiaállományokat. | |
Hortobágyfalva (románul: Cornățel, németül: Harbachsdorf, szász nyelven Harwesterf) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében. Közigazgatásilag Veresmart községhez tartozik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Német és magyar nevét a Hortobágyról kapta. Román neve a 'som' jelentésű corn szóból való. Először 1319-ben Hortobagh, majd 1335-ben Harbasdorff, 1534-ben Horthobaghfalwa alakban szerepelt.
Fekvése
[szerkesztés]Nagyszebentől húsz kilométerre keletre, a Hortobágy partján fekszik.
Népesség
[szerkesztés]A népességszám változása
[szerkesztés]Népessége 1850-től a két világháború közöttig 600 és 750 fő között mozgott, azóta csökken.
Etnikai és vallási megoszlás
[szerkesztés]- 1880-ban 611 lakosából 709 volt román és 22 magyar anyanyelvű; 580 ortodox, 14 római katolikus és 11 református vallású.
- 2002-ben 449 lakosából 438 volt román, öt cigány és négy magyar nemzetiségű; 424 ortodox, 12 pünkösdi és hat baptista.
Története
[szerkesztés]A falutól északkeletre egy kicsiny földvár maradványai találhatók. Egy elmélet szerint ez egy korai Árpád-kori határvédelmi vonal része lehetett.[2] A középkor végén szász, a 17. századtól román lakosságú falu.[3] Közigazgatásilag kétfelé oszlott: keleti része Felső-Fehér vármegyéhez, a nyugati Talmácsszékhez tartozott. Ortodox temploma 1792-ben épült. A Grecu fivérek által az 1820-as években készített belső festéséből a kupolában még láthatók részletek.[4] 1876-ban a teljes falut Szeben vármegyéhez csatolták. 1910-ben megépült a Hortobágy-völgyi keskeny vágányú vasút, és Hortobágyfalvánál egy szárnyvonal ágazott el Vurpód felé. 2002 óta a vasút nem üzemel, bár komoly tervek készültek újraindítására.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Szeben megye. adatbank.ro
- ↑ Sabin Adrian Luca, Zeno Karl Pinter, Adrian Georgescu: Repertoriul arheologic al judetului Sibiu, Editura Economică, Sibiu 2003. ISBN 973-590-856-5 [1] és Wanek Ferenc: Kiállítás-vezető. X. Bányászati, Kohászati és Földtani Konferencia (Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság).
- ↑ Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
- ↑ Marius Porumb: Dicționar de pictură veche românească din Transilvania. București, 1998
Képek
[szerkesztés]-
Ortodox templom (1700 k.)
Szeben megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
