Szebenkákova
Szebenkákova (Fântânele) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szeben |
Rang | falu |
Községközpont | Szelistye város |
Irányítószám | 557229 |
SIRUTA-kód | 145550 |
Népesség | |
Népesség | 178 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | - (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 45′ 23″, k. h. 23° 55′ 28″45.756390°N 23.924504°EKoordináták: é. sz. 45° 45′ 23″, k. h. 23° 55′ 28″45.756390°N 23.924504°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szebenkákova, 1910-ig Kákova (románul: Fântânele, 1964-ig Cacova Sibiului, a népnyelvben Cacova, németül: Krebsbach) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.
Földrajz
[szerkesztés]A Szebeni-Hegyalja tájegységben, Nagyszebentől 17 kilométerre nyugatra, a Szebeni-havasok északi oldalán fekszik. 1941-ben 527 hektáros határának 59,5%-a volt erdős kaszáló és 39%-a legelő.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve víznévből származik. A Kresbach ('rákos patak') német név alapján elképzelhető, hogy eredeti neve a szláv eredetű Rakova volt, amelynek szókezdő mássalhangzója a románban (Kiss Lajos szerint a magyarban) a második /k/-hoz hasonult. A feltételezést gyengíti, hogy ugyancsak Cacova volt a történeti román neve legalább másik öt településnek (Sebeskákova, amely németül Krebsdorf, Vládháza, Aranyosivánfalva, Kákova és a Vâlcea megyei Deleni). Először 1366-ban Kakowa és Kakova, 1383-ban villa olachalis Gripzbach, 1509-ben Krybsssyffen alakban említették. Román nevét esztétikai okból változtatták meg a maira, melynek jelentése 'kutak'.
Népesség
[szerkesztés]A népességszám változása
[szerkesztés]1850-ben 1136-an lakták, azóta népessége szinte folyamatosan apadt, mára az akkori négy-ötödére. Az 1880-as években, az osztrák–magyar–román vámháború idején sok lakója Romániába és Oroszországba vándorolt, majd az 1900-as években tömeges visszavándorlás történt.
Etnikai és vallási megoszlás
[szerkesztés]2002-ben 252 lakosából 251 volt román nemzetiségű és ortodox felekezetű. 1850-ben 1136, ortodox vallású lakosából 1112 volt román és 24 cigány.
Története
[szerkesztés]A 14. században Salgó várához tartozó román határőrtelepülés, majd a vízaknai sóaknákhoz rendelt Fehér vármegyei falu volt. A későbbiekben Szelistyeszékhez tartozott. Lakói a 18–19. században transzhumáló pásztorkodással foglalkoztak, majd annak leáldozása után almatermesztésre tértek át. 1876-ban csatolták Szeben vármegyéhez. 1916 szeptemberében nagy véráldozattal járó harcok folytak a Merezi hegyen a központi erők és a román csapatok között.
Látnivalók
[szerkesztés]- A barokk stílusú Szent Miklós ortodox templom 1771–74-ben, tornya 1794-ben épült. Belső festése valószínűleg a resinári Stan munkája 1771-ből, de a pronaosz képeit és külső festését a szelistyei Vasile Muntean és Ioan Coman készítették, a torony felállításával egy időben.
- A falu múzeuma egy három helyiséges, eredetileg a 18. században, kocsmának épült házban létesült 1994-ben. Berendezett parasztszoba, ikonok és kegytárgyak láthatók benne.
- 19. századi fakereszt (Str. Bisericii 142)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Szeben megye. adatbank.ro
Források
[szerkesztés]- Cornel Irimie – Nicolae Dunăre – Paul Petrescu (Coord.): Mărginenii Sibiului. București, 1985
- Marius Porumb: Dicționar de pictură veche românească din Transilvania. București, 1998
További információk
[szerkesztés]- Cornel Mișinger, Monografia Satului Fântânele (Cacova) din Mărginimea Sibiului, Casa de Presă és Editură Tribuna, Sibiu, 2006, ISBN 973-7749-11-1.
- Ilie Hanzu, Monografia satului Fântânele(Cacova) din județul Sibiu, Editura Salgo, Sibiu, 2013, ISBN 6068015785, ISBN 9786068015781 (ld.: [1] @ Google Books)