Wikipédia:Kocsmafal (egyéb)/Archív114

---

« előző

109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119

következő »

Szükségállapot (politika)

Megoldva– Winston ^vita 2011. október 2., 09:32 (CEST)

Szükségállapot (politika) (vitalap | | hivatk | | | | | | | )

Elnézést, h itt hozom fel, de nem hiszem, h sokan figyelnék a vitalapját: valahogy nem az igazi ez a (politika) egyértelműsítés. Ez inkább a (közigazgatás) vagy (jog) kategória (nem tudom, mi a szokásos zárójeles rész ilyen esetekben). Mit gondoltok?

– Winston ^vita 2011. október 1., 15:20 (CEST)

Tulajdonképpen lehet, h itt nem is kell egyértelműsítés, hiszen ez egyértelműen az elsődleges jelentésnek tűnik. – Winston ^vita 2011. október 1., 15:22 (CEST)

+. Ennek a szónak egyetlen jelentése van, amennyire én a szavakat és jelentésüket ismerem. ♥♥♥ Kerge Kísértet ✍ 2011. október 1., 15:52 (CEST)

Azért ez nem olyan egyértelmű. ;) – Winston ^vita 2011. október 1., 16:55 (CEST)

Itt nyilvánvaló, melyik a főjelentés, nincs szükség tovább címkézni. ♥♥♥ Kerge Kísértet ✍ 2011. október 2., 09:26 (CEST)

No igen, de épp jelenleg zajlik az egyértelműsítés reformja, mely szerint a főjelentést (ha van egyáltalán ilyen) is zárójellel egyértelműsítjük! -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. október 2., 11:48 (CEST)

Nem reform, egyelőre csak közvéleménykutatás. A főjelentés ügyében nagyon megoszlanak a vélemények, általános kompromisszumra jelenleg nem látok esélyt, ezért valószínűleg minden ilyent egyesével kell majd megbeszélni. --Hkoala 2011. október 2., 11:53 (CEST)

 megjegyzés Mint a projekt vitalapján is jeleztem volt korábban: van már idei, eldőlt szavazás erről (ami nem mellesleg ma is olvasható a KF-en), így nem értem, hogy még mindig mit rágunk abban a szakaszban. -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. október 2., 12:30 (CEST)

 megjegyzés Nézd meg jobban, szavazást nem a kocsmafalon szoktunk tartani. --Hkoala 2011. október 2., 13:47 (CEST)

Akkor jó. Javítottam. – Winston ^vita 2011. október 2., 09:32 (CEST)

epigráfia

Az angol wiki szerint az epigáfia az irodalmi alkotások elején álló mottószerű vers. A magyar stilisztikai lexikonok is ismerik ezt a jelentést (az általam ismert lexikonokban az epigráfiát kizárólag történelmi segédtudományként ismerik)? ♥♥♥ Kerge Kísértet ✍ 2011. október 2., 13:09 (CEST)

Kategóriaprobléma

Idehoznám, mert a Katmegbeszéléseken többször is befulladt a probléma kitárgyalása. Elég sürgősen kéne valami elhatározó jellegű döntésre jutunk kategorizálási alapelvek ügyében, mert a katrendszerünk most is közel van már a fenntarthatatlanhoz, és a közröhejre is méltán tart számot.

Az egyik nagy problémahalmaz a többszempontú kategorizálás, amire a kategóriametszet volna alkalmas, a kategóriafa agyonbonyolítása azonban fenntarthatatlan és értelmetlen kategóriák százait eredményezi, melyek erősen hasonlítanak a képzeletbeli Csökkentlátó miskolctapolcai titkos jezsuiták kategória nevére, értelmességére és használhatóságára is. Mindenképpen egyezségre kéne jutni abban a tekintetben, hogy egy kategória hány szempontot emelhessen be a válogatásba, milyen szintű kategóriametszeteket engedjünk meg (másod-, harmad stb.).

A másik problémát a vándorpatkány szócikk alja illusztrálja: ez egy tarthatatlan helyzet, kiröhögtetjük magunkat a világgal. Először is sehol az értelmes univerzumban nem szokás politikai földrajzi szempontokat keverni az állat- és növényföldrajziakkal. Olyan, hogy Burkina Faso madarai, a valóságban nem egy létező kategória, de ha létezne is, azokat a madarakat jelentené, amelyek kizárólag a mondott ország területén élnek, amennyiben az történetesen egybeesik egy faunarégióval is.

A helyzet sajnos tényleg tarthatatlan, és tényleg röhejes. Valamit lassan lépni kéne, és ez a valami egy alapelv elfogadása lehetne elsőnek. Bennó^fogadó 2011. október 2., 15:32 (CEST)

• A probléma Vungadu általi elővezetését lásd itt: itt. Bennó^fogadó 2011. október 2., 15:37 (CEST)

Az hogy értelmes univerzumban nem szokás országok szerinti kategórizálni, nyilvántartani jó erős túlzás, vagy az IUCN sem a BirdLife International szervezete sem normális, ahogy az angol és a dán Wiki sem az (Birds of Burkina Faso). De ami szerintem nevetséges az angol Feral Pigeon oldal, ahol nem sorolják fel az országokat csak az írják, hogy kozmopolita, ja és még Kanada madarai, Európa madarai, valamint Észak-Amerika madarai közé sorolja, ennek nem látom értelmét. – VC-s^üzenet 2011. október 2., 17:05 (CEST)

Olyasmit cáfolsz, amit sosem állítottam. Én a politikai földrajz és az állatföldrajz keveréséről beszéltem, nem pedig arról, hogy egyes fajok a nevükben viselnek országnevet, vagy sem, és hogy egyébként szokás-e foglalkozni azzal, milyen állatok élnek mely országok területén. Egész egyszerűen semmi értelmét nem látom annak, hogy 180 kategória segítse a tájékozódást egy szócikk alján... Bennó^fogadó 2011. október 2., 22:13 (CEST)

Én a magam részéről fenntartom a már elmondott véleményemet. A kategória arra való, hogy használni lehessen. Ezeknek a kategóriáknak van értelmük addig, amíg a kategóriametsző eszköz nem lesz mindenki számára egyszerűen elérhető és használható. Attól, hogy létezik egy ilyen, a mezei olvasó nem tudja megnézni két adott kategória közös részét, nem tudja kitalálni a miskolci vak jezsuiták listáját. Az eszközt a kategórialapon jól láthatóan és használhatóan el kell helyezni, és akkor lehet a kategóriák egyszerűsítéséről beszélni. LA^pankuš→ 2011. október 2., 17:11 (CEST)

Ha a ktegóriametszet-készítő nem könnyen elérhető, akkor azt kell hozzáférhetőbbé tenni, nem pedig egy rossz megoldást egy még rosszabbal helyettesíteni. Bennó^fogadó 2011. október 2., 22:14 (CEST)

Egyetértek. De akkor arra rá kéne feküdni, hogy az olvasó is használhassa. Mert addig csak a probléma fele orvosolható a kategóriák csupaszításával. 2011. október 2., 22:16 (CEST)

Azért ez a vándorpatkány kategorizálás nagyon durva. Én a könnyűzenei szócikkeknél tavaly próbáltam elérni, hogy a "svéd progresszív rock együttesek" mintájú kategóriák helyett külön kategória legyen a nemzetiség, és külön az adott stílus. Több kevesebb sikerrel. Bővebben itt (akit érdekel). Szóval én támogatom Bennó javaslatát. – Ary ^vita 2011. október 2., 20:04 (CEST)

A vándorpatkány valóban hajmeresztő. Ez a cikk tönkreteszi a kategóriarendszer használhatóságát. Szerintem kell egy alapszabály, hogy

• ne lehessen egy cikken 20-nál több kategória, ezen több, mint kétszáz van, ahogy nagyjából számolom.
• Ha túl sok van, akkor el kell hagyni mindazokat, amelyek egymással egybevágóak. Itt az „ország emlősei” azok. Itt helyette valóban az „egész földön elterjedt faj”, vagy a „kozmopolita faj” lehet helyette.

Részletes szabályokat sajnos nehéz hozni, inkább az ilyen példákon keresztül kell egyet-egyet. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. október 2., 20:44 (CEST)

• az „ország madarai”, „ország emlősei”, stb. kategóriákat valóban törölni kellene Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. október 2., 20:57 (CEST)

 megjegyzés ez utóbbit visszavonom, lásd lejjebb Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. október 3., 02:51 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) Van egyébként irányelv a dupla kategorizálás ellen, ennek alapján máris eltávolítottam – most ésszerűen – az országkategóriákat. Az állatföldrajzon keresztül nagyon nehéz navigálni, mert pl. Kategória:Ázsia emlősei csak a Kategória:Ázsia gerinceseiben van benne, de a Kategória:Emlősökben nincs. Majd egy kicsit dolgozom rajta. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. október 2., 21:27 (CEST)

Hát igen a kategorizálás minden idők enciklopédia szerzőinek nagy problémája! Ephraim Chambers már a 17. században komoly eszmefuttatásokat ír erről a kérdésről: the growth of knowledge far beyond its classical limits made it more and more difficult to produce a convincing map of knowledge on which to base the contents of an encyclopedia írja az 1728-ban kiadott Cyclopaedia, or an Universal Dictionary of Arts and Sciences című művének előszavában! Egy biztos, DénesFeri felhasználónk kategorizálási módszere kizárólag a rombolást a wikipédia nevetségessé tételét szolgálja! --Texaner ^vita 2011. október 2., 21:33 (CEST)

Ebben a kategórizálási rendszerben vastagon benne vagyok én is, légy szíves ne sérts meg, mondjál róllam is pár negatív jelzőt, ne csak egyetlen szerkesztőt emelj ki. :) – VC-s^üzenet 2011. október 3., 19:15 (CEST)

Kérlek, állj le ezekkel a minősítgetésekkel vagy inkább sértegetésekkel! Egy kiwis szerkesztőtársunk (és nem felhasználónk) nyilván nem a rombolást tűzte ki célul. --Pagony^foxhole 2011. október 2., 21:44 (CEST)

Én is meg szeretném jegyezni, hogy tényleg lehet kritizálni bárkinek a tevékenységét, de azért DénesFeri ilyen jellegű "rombolását" nem elítélni, hanem kiigazítani kell. Hihetetlen munkát végez az állatokhoz kapcsolódó szócikkek terén. A kategóriák, lehet nem erőssége, de a kiemelt státuszát megvonni? Szerintem túlzó felvetés. Andrew69. 2011. október 2., 21:59 (CEST)

A kategóriakérdésről hosszadalmas beszélgetés/vita folyt/folyik az állatok műhelye vitalapján. Lehet, hogy ezt a kategóriajavaslatok között kellett volna megbeszélni, vagy a helyi megbeszélés eredményét arra plénumra vinni, hogy mit szólnak hozzá a többiek. Mindenesetre emellett is vannak érvek (mondom ezt úgy, hogy egyébként ellene érveltem). LA^pankuš→ 2011. október 2., 22:03 (CEST)

A 180 vagy 200 kategória a cikk alján tényleg olvashatatlan. Ennek ellenére nem értek egyet azzal az eljárással, hogy amíg itt folyik a megbeszélés, elkezdjük törölni őket, meg sem várva, hogy az érintett szerkesztő (aki sok munkát fektetett a kategorizálásba) elmondhassa a véleményét. Ha a vándorpatkány egy évet kibírt ezekkel a kategóriákkal, akkor talán most sem olyan sürgős. Miért kell az egzekúcióval kezdeni a processzust? --Hkoala 2011. október 2., 22:26 (CEST)

Erre van egy irányelv a dupla kategorizálás elkerüléséről. Mivel az összes kontinens és az összes ország fel volt sorolva, nyilván az összes ország eltávolítandó. Azt hiszem, most valamit félreéertesz. Ha van egy szabály, akkor arra ki lehet javítani a dolgokat. Nyilván nem úgy szól a szabály, hogy így kell csinálni, kivéve, ha nem akarod, mert akkor nincs egy szabály sem. A szabály itt van Wikipédia:Kategóriák#Mire ügyelj a szócikkek kategorizálásakor? és így szól most éppen: A cikkek ne legyenek egyszerre tagjai ugyanazon kategóriának és annak alkategóriáinak, ha lehetséges. Itt egyértelműen lehetséges, avagy megyénként is tegyük be minden országban? Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. október 2., 23:21 (CEST)

Az idézett szövegből nem az következik, hogy az országkategóriát törölni kell; az szöveg szerint vagy az ország, vagy a kontinens kategóriája felesleges. Éppenséggel lehetett volna a kontinens kategóriáját is törölni, de mivel most pont a kategorizálás szempontjairól tartunk megbeszélést, még az is lehet, hogy hamarosan változni fog a szöveg. Amiről pedig fentebb beszéltem, az nem az útmutató szövege, hanem tisztelet a többi szerkesztő munkája iránt, még akkor is, ha nem értünk velük egyet. --Hkoala 2011. október 3., 07:27 (CEST)

Nemrégiben volt szerencsém rengeteg kategóriát átnézni. Elsősorban társadalmtudományi témakörben. Sztem az alapprobléma az, hogy a kategóriák egy része duplum - cikkek sokasága tartalmaz fő-, al- és al-al-kategóriákat egyszerre, mert senki sem foglalkozik velük. Valamint, term csak sztem, sok kat neve hibás, át kéne nevezni, és akkor tisztább lenne a helyzet, sok hasonló, vagy gyak ua tartalmú kat megszűnhetne. Ezzel kellene foglalni sztem először, mielőtt globális kinyilatkoztatásokat teszünk. És ha ez rendben van, utána lehetne a többszörös metszetek problémájával foglalkozni, de nem mondvacsinált példák alapján, hanem konkrétakon. Ezt a kütyüt pedig senki olvasó nem fogja használni, ez elég egyértelmű. Az olvasó arra kattint, ami előtte van. Ne utasítsuk őt valami ketyeréhez. --eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2011. október 2., 23:44 (CEST)

Na ezt majdnem elfeledtem: Kategória:Szócikkek idegen nyelvű tartalommal. Ez például minek? Ez sztem egy tipikusan fölösleges kategória. --eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2011. október 2., 23:51 (CEST)

Élőlények országonkénti kategorizálása

Szerintem itt több kategorizálási problémára akarunk egyszerre megoldást keresni, és ez nem feltétlenül jó így. Ezért az engem is érdeklő résztémának külön alfejezetet nyitok.

Az eredeti felvetésre reagálva: Kedves Bennó! Állat- és növényföldrajzi szempontok egyáltalán nem keverednek politikaiakkal, ugyanis állat- és növényföldrajzi szempontokat nem alkalmaz a kategóriarendszer. Mert különben hol van az kimondva, hogy az állat- és növénycikkek állat- és növényföldrajzi alapon kategorizáltassanak (csak és kizárólag)? Sehol. Tessék előbb kimondani, hogy márpedig ez a szabály. És hogy lenne egy Burkina Faso madarai kategória értelmetlen? Van strucc Burkinában? Van. (A Wikipédiáról tudom, most néztem meg.) Na és császárpingvin? Nincs. Tehát BF és a strucc elterjedési területe átfedésben van, a közös metszet mégsem létezik? Csak azért, mert az ottani előfordulását nem az államhatár határozza meg, hanem az éghajlat és egyéb természeti tényezők? Szerintem van különbség e "nemlét" és a BF és a császárpingvin elterjedési területe közti átfedés nemléte között (hogy ti. utóbbi valóban nem létezik).

Természetesen megértem, ha az effajta kategóriák szúrják egyesek szemét, mivel hasznosságuk nem evidens és sok esetben limitált. De, hogy magamat idézzem rövidítve:

• Érdekes lehet tudni, hogy x államban milyen élőlényekkel találkozhatni. (Kvázi közszolgálatot látunk el.)
• Az államok által megtestesített emberi tényező sajnálatosan nagy hatással bír a vele nem egybeeső természetre. Így rendkívül sok múlik rajtuk az élőlények sorsát illetően - védik-e, akarják-e, tudják-e védeni őket... Igenis fontos, hogy x faj melyik országokban fordul elő, mert ez jelentősen meghatározza a továbbélési esélyeit és az élőlényt érintő emberi beavatkozás minőségét, lehetőségét és potenciális mértékét. Olyan esetben különösen, ha csak egy vagy kevés országban fordul elő az élőlény.
• Az adatszolgáltatás az azt végző szervezeteknek köszönhetően a források nagy részében államokhoz kötődik, így sok esetben ez az egy információ, ami biztosan tudható, a konkrét természetföldrajzi nem.

Ez nem azt jelenti, hogy ellene lennék a bármiféle természetföldrajzi kategorizálásnak. Ha valaki megalkotja a különböző flóra- és faunatartományok alapján a katrendszert, az nagyon jó és hasznos lesz. És bár az utóbbi hetek katatóniája során én is tettem néhány cikkre száznál több kategóriát, egyetértek azzal, hogy a tömeges kategorizálás használhatósága rossz. Mármint a cikkek felől közelítve, ahol tényleg nem lehet kiigazodni a lap alján – ugyanakkor maguk a kategóriák könnyű, betűrendes eligazodást biztosítanak. Mivel annak rögzítését, hogy adott élőlénnyel melyik ország határain belül találkozhatni, hasznos (ráadásul objektív és ellenőrizhető) információnak tartom a fentebbiek alapján, az információ eltüntetését semmi esetre sem támogatom. Az áttekinthetőséget kéne valahogy jobban megoldani. (A cikkbe beleírva rettentő hülyén néznek ki az országfelsorolások, mert az elvileg folyószövegben még csekélyebb az információérték, és rontja a cikk olvashatóságát.) Jelen pillanatban nekem a kategóriák tűnnek a legjobb megoldásnak, mert a cikkek születésével párhuzamosan tudnak hízni, míg egy listát nem könnyű összehozni, és kevésbé áttekinthető, mint a kategória. – Mathae Fórum 2011. október 3., 00:28 (CEST)

Megnézve a kategóriákat alaposan, nem olyan súlyos a helyzet. Tulajdonképpen a kategóriarendszer kikerekítésével és a dupla kategorizálás elkerülésével megoldható. Valamennyit már kerekítettem is. Fálig-meddig meg is voltak a dolgok itt-ott, ki kell teljesíteni a rendszert. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. október 3., 02:56 (CEST)

Majdnem egy évvel ezelőtt kikértem a érdeklődő szerkesztők véleményét a kérdésről [1] részletezve az enyémet. – VC-s^üzenet 2011. október 3., 20:08 (CEST)

Most, hogy az egész Katprobl láthatóan szétmászik (ld. lent a kontinenseket), valamint belemegy szakmaiba (jogosan), a magam részéről ismét megerősítve látom magamat abban, hogy a) ezek nagyon-nagy részt műhely-szakmai kérdések, b) ezzel azért többen is foglalkoznak a maguk területén és komolyan, c) még az alapfelvetés is (by Vungadu) rossz és indokolatlan volt. A "közröhejre számontartásra" meg inkább nem mondanék semmit. A katok akkor lesznek jók, ha sokan, figyelmesen, megbeszélve csinálják. Nem akkor, ha basztatják pusztán ötletelik egymást. --eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2011. október 3., 20:56 (CEST)

Javaslat szavazásra

Wikipédia:Szavazás/Javaslatok/Adminisztrátor megbízatása szűnjön meg, amennyiben 2 naptári év alatt egyetlen közösségi rendezvényen sem vesz részt

Érdeklődéssel várom a véleményeket! --Texaner ^vita 2011. október 3., 09:59 (CEST)

Ennek semmi értelmét nem látom. Henrik 2011. október 3., 10:12 (CEST)

Bocs, ha nem látod értelmét, szavazz ellene. Itt felesleges véleményt nyilvánítani. LA^pankuš→ 2011. október 3., 10:22 (CEST)

Hmmm Texaner maga mondta, hogy érdeklődéssel várja a véleményeket, de azt nem tette hozzá, hogy nem itt. Ezt magam sem látom egyértelműnek. ♥♥♥ Kerge Kísértet ✍ 2011. október 3., 19:23 (CEST)

Ralph Steinman

"kanadai immunológus, aki megosztva nyerte el a 2011-es orvosi Nobel-díjat."

Ez hibás mondat, egy 3 napja halott ember már semmit nem nyerhet. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 82.131.147.135 (vitalap | szerkesztései)

Megnyerheti, de átvenni nem tudja. – Ary ^vita 2011. október 4., 15:10 (CEST)

Kiegészítés: Lehet, hogy a Nobelnál nem így van, de vannak olyan díjak, amiket a díjazott halála esetén annak közeli hozzátartozója is átvehet. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2011. október 4., 15:22 (CEST)

Nobelt nem adnak posztumusz, de itt gyakorlatilag már megvolt az odaítélés, szerintem se lett volna illő megváltoztatni. Alensha 2011. október 4., 22:50 (CEST)

Pontosbb az, hogy a díjat odaítélő bizottságnak nem volt hivatalos tudomása Steinman haláláról, így még belesüllyeszthették abba a szabályba, hogy odaítélhető. William Vickrey volt még egy nem egészen hasonló eset a tudományos Nobel-díjak terén. Ő volt az egyik 1996-os közgazdasági Nobel-emlékdíjas, az odaítélést még megérte, de a decemberi díjátadót már nem. Amúgy két elhunyt személy kapott még Nobel-díjat, mindketten svédek voltak: Erik Axel Karlfeldt (irodalmi, 1931) és Dag Hammarskjöld (béke, 1961). Itt nem tudom, hogy hogyan oldották meg. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2011. október 4., 23:07 (CEST)

Az Európai Unió legnépesebb városai‎

Sziasztok! a Népességgel kapcsolatban nem tudom mit tegyek. A népességsablonban van egy szám, míg a forrásnál egy másik, ugyanis más-más területet vesznek alapul. Melyiket használjam. írjatok kérlek a vitalapjára. Köszönöm a segítséget előre is. Szajci ^pošta 2011. október 4., 19:52 (CEST)

Tiltakozásból leállt az olasz Wikipédia

A mai nappal tiltakozásból leállt az olasz Wikipédia, további infókat a hírek kocsmafal ugyanolyan című szakaszából (azaz Wikipédia:Kocsmafal (hírek)#Tiltakozásból leállt az olasz Wikipédia) lehet találni. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2011. október 4., 22:47 (CEST)

Külső weboldalra való hivatkozás a szócikkek szövegében

Meggyőződésem, hogy helytelen, javítani is szoktam az ilyeneket, de azért most rákérdezek, mert több helyen is találkozok vele, még ha nem is új szerkesztésekben. Pl. Litkai Gergely. Bár bevallom, egy kiemelt cikk példája nyomán magam is csináltam egyszer ilyet egy táblázatban: Andrea_Petković#Pénzdíjak. Szóval szabad-e, és ha igen, milyen mértékig? --Regasterios ^vita 2011. szeptember 30., 17:55 (CEST)

A lehető legritkábban. --Pagony^foxhole 2011. szeptember 30., 18:01 (CEST)

Köszönöm. Magyarán tehát ha megoldható másképp, akkor inkább kerüljük. Én így értelmezem. --Regasterios ^vita 2011. szeptember 30., 18:10 (CEST)

Gyakorlatilag mindig kerüljük. --Pagony^foxhole 2011. szeptember 30., 18:12 (CEST)

Kivéve itt: Halálozások 2011-ben és társainál. De ezek úgymond nem szócikkek. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2011. október 1., 15:48 (CEST)

A források és a további információk szakaszban szívesen látjuk a külső hivatkozásokat. A példaként felhozott lap, a Halálozások 2011-ben csak annyiban sajátos, hogy a forrásokat nem egy külön szakasz, hanem egy táblázatbeli külön oszlop segítségével adja meg. Értelemszerű használat, így az ilyen táblázatokat sem tekinteném kivételnek a szabály alól.  Karmela posta 2011. október 5., 23:22 (CEST)

Táblázaton belül bizonyos esetekben én is logikusnak tartanám a külső linkekre való hivatkozást, de folyamatos szövegben szerintem is irtandó, főleg az a formája, amikor egy szóra, kifejezésre húzzák rá, mintha valami belső hivatkozás lenne.--Regasterios ^vita 2011. október 6., 00:42 (CEST)

Translations wanted

Hello all, For Wiki Loves Monuments we would like the following page to be translated: http://etherpad.wikimedia.org/WLM-thankyou-survey-hu Please make sure that " here[LINK] " links to a local page on this wiki where new users can read about editing Wikipedia. The talkpage message should be in wikisyntax (and can be gender specific), the survey will be elsewhere. If you have questions, just ask on the chat on the right of the linked page, at IRC(webbased version) or at my talkpage. Thanks! - Romaine ^vita 2011. október 5., 14:46 (CEST)

Kontinensek

Tisztázni kellene, milyen értelemben használjuk a kontinensek fogalmát a kategóriákban.

Földrajzi értelemben a szokásos rendszer: Európa, Ázsia, Afrika, Amerika, Ausztrália és Óceánia, Antarktisz, ami lefedi az egész Földet poltikai, természetföldrajzi, kultúrális, stb. használatra. Ez a rendszer e lemeztektonika előtt született a fentebbi célokból, egy hagyományos leíró rendszer, ami széles körben használ az emberiség. Ezt kell használni szerintem a fenti célokra. Az olimpiai 5 karika is a fenti rendszert jelenti.

 megjegyzés Csak valószínűleg jelképezi az öt kontinenst, míg egy másik magyarázat szerint a sport alapelveit szimbolizálják: szenvedély, hit, győzelem, munkaerkölcs, sportszerűség. -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. október 3., 14:07 (CEST)

Lemeztektonikai értelemben a rendszer nem egészen ugyanaz. Például:

• Európa nem önálló kontinens.
• Izrael az afrika lemezen, azaz kontinensen van.
• India és Arábia önálló lemezek, nem tartoznak az eurázsiai kontinenshez.
• Japán jelentős része az észak-amerikai kontinenshez tartozik.
• Kamcsatka és a Csukcs-félsziget az észak-amerikai kontinenshez tartozik.

Mindezt a Kategória:Ausztrália és Óceánia kontra Kategória:Ausztrália kontinens kapcsán írom, ami belekutyul a rendszerbe. Ha összekutyuljuk a kettőt, akkor lejáratjuk a wikipédiát szerintem.

Az rendben van szerintem, ha Amerikát alkategóriákkal észak–közép–délre bontjuk, vagy Ausztrália és Óceániát a benne megnevezett két részre.

Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. október 3., 13:26 (CEST)

Hasonló megbeszélés zajlott a témáról a Wikipédia:Véleménykérés/Amerika és Észak-Amerika oldalon. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2011. október 3., 13:35 (CEST)

Semmilyen „kutyulás” nincs ebben. Ausztrália és Óceánia nem kontinens, semmilyen értelemben. Az egy kulturális-politikai-antropológiai fogalom. A kontinens Ausztrália. Óceánia meg nem tartozik kontinenshez természetföldrajzi és geológiai értelemben. Amerika kontinens nincs, ellenben van Észak-Amerika és Dél-Amerika. A kontinens fogalma nem alkalmas minden egység leírására, ez ennyire egyszerű. Az öt karikát hagyjuk ki a játékból. Nem öt kontinens van. Európa önálló kontinens, India nem önálló lemez már, hanem szubkontinens, Japánt nem teljesen értem, mire célzol. Arábia még az Afrikai lemez része, a Vörös-tengerben nincs óceáni hátság vagy olyan törésvonal, ami elválasztaná. Megkezdte a leszakadást.

Európa milyen érveid alapján önálló kontinens, ez természetföldrajzi, vagy politikaföldrajzi fogalom? A politikában mi a kontinens definíciója? Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. október 3., 15:14 (CEST)

Japánt nem érted? Belinkeltem a lemeztektonika cikket, nézd meg az ábrát. Kamcsatkát is. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. október 3., 15:14 (CEST)

Vannak kontinenszerű földrajzi egységek, mint Afrika, ahol a közelítés jó, bár itt is az Atlasz Európához tartozik inkább. És vannak, ahol nem, mint Amerika. Dél-Amerikának tehát a kontinensek között van a helye, Amerikának viszont nem. Ausztrália esetében az Ausztrál Államszövetség az Ausztrália nevű kontinensen van. Ahol még legalább két állam található, Indonézia és Pápua Új-Guinea. Indonéziát most tettem át Ázsiából(!) Ausztráliához. Ennyit a kutyulásról. LA^pankuš→ 2011. október 3., 14:05 (CEST)

A megoldás egyébként meglehetősen egyszerű. A természetföldrajzi fogalmak a kontinensek kategóriáiba valók, a politikai-társadalmiak pedig a politikaföldrajzi kategóriákba. Afrika domborzata az előbbi, Afrika országai az utóbbi kategóriába tartoznak. Ez esetben az Atlasz-hegység lehet Európa, miközben Marokkó, Algéria és Tunézia Afrika része. Továbbá egy új-guineai folyót be lehet kategorizálni az Ausztrália kontinenshez, valamint Pápua Új-Guinea és/vagy Indonézia földrajzához is. Ez az egyértelmű kategorizálás, nem egy fiktív Ausztrália és Óceánia összevont kategória. Nem véletlen, hogy Indonéziát Ázsiából kellett kivennem, ezt eredményezi a fogalmi zavar a kontinens meghatározásában. LA^pankuš→ 2011. október 3., 14:36 (CEST)

Indonézia miért az Ausztrália kontinensen van? Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. október 3., 15:02 (CEST)

Hogyan kell érteni, hogy Marokkó Afrika része, de Marokkó hegye az Európáé? Konkrétan akkor a Marokkó kategória szerepeljen az Afrika országai kategóriában, a Marokkó hegyei kategória pedig az Európa hegyei kategóriában? Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. október 3., 15:14 (CEST)

 megjegyzés „A déli lábánál húzódó nagy-szerkezeti vonalat tekintik geológiailag Afrika határának.” (f.: Atlasz (hegység)) – Winston ^vita 2011. október 3., 15:44 (CEST)

Persze figyelmetlen voltam, így keverednek a dolgok. Indonézia részben az Ausztrál kontinensen van. Mindjárt javítom. Marokkóval kapcsolatban félreértettél. Az Atlasz kontinentálisan Európához tartozik, miközben természetesen Afrikában van. LA^pankuš→ 2011. október 3., 15:25 (CEST)

De akkor hogyan kell kategorizálni? Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. október 3., 18:40 (CEST)

Ja, Japán... Az egy jó bonyolult terület mikrolemezekkel. Nagyszerkezetileg lehet, hogy oda tartozik, ez nem volt teljesen képben. Mindenesetre ezek a problémák kezelendőek, de nem úgy, hogy kontinensek szerint nem lehet kategorizálni. LA^pankuš→ 2011. október 3., 15:38 (CEST)

 megjegyzés És persze ezért kell szkeptikusan viszonyulni a dolgokhoz, ami a tudomány sajátja. Az „akár úgy is lehetett” nem elég. Számba kell venni érveket és ellenérveket, és ezek adják meg egy állítás vagy elmélet súlyát. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. október 3., 18:48 (CEST)

Persze, úgy kell kezelni egy általános enciklopédiában, hogy a közembernek természetes legyen. Ezért van Uurópa és Ázsia, ahogy az iskolában is tanítják a hagyományos földrajz alapján, ami látszik, és ezért van Ausztrália és Óceánia, akár egyben akár külön. Óceánia egyébként a Csendes-óceáni lemez. Nem igaz, hogy nem létezik. Ha kiirtod Ausztrália és Óceániát, akkor elvárható, hogy betedd kontinensként Óceániát mindenhová. Niyilván rugalmas határokkal. Indonézia az Ázsia például. Most már itthon vagyok, megnéztem a földrajzi atlaszomban, awiki tektonikai térképe jó. Indonézia Ázsiább, mert maga az eurázsiai lemez, mint India vagy Arábia. A lemeztektonika térképe tökéletes. Los Angeles például Óceániában van. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. október 3., 18:40 (CEST)

Óceánia nem kontinens. Nincs rajta kontinentális kéreg. Óceánia az egyik óceáni lemezen van. Ennyi erővel az Indiai-óceán is kontinens. A Seychelle-szigetek nem tartozik egyik kontinenshez sem. Van ilyen. De miért baj ez? LA^pankuš→ 2011. október 3., 18:50 (CEST)

Akkor kimarad a wikipédiából. Nem kontinens. Nem létezik. Kész. Punktum. Kategória törölve, ugyanis nem lehet sehová bekategorizálni. Az ember keresné Ázsia és Ausztrália mellett, de onnan kiirtandó hiszen nem kontinens. Ja wohl, Mein Führer. Endlösung för Ozeania !!! Vezértábornagy Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. október 3., 19:01 (CEST)

Most komolyan nem értelek. Az Ausztrália és Óceáni kategória a társadalomföldrajzi fogalmak számára megmaradt. Sem én, sem más nem nyúlt hozzá. Kontinensként nem létezik. Továbbra is kérdezem, mi ezzel a baj? LA^pankuš→ 2011. október 3., 19:04 (CEST)

Itt és most épp arról beszélünk, hogy Óceánia nem kontinens. Erre csak azért is beteszed a kontinensek kategóriába az Ausztrália és Óceánia kategóriát... Remélem, azért még más is hozzászól, hogy egyéb vélemény is legyen. Ha legalább még egy valaki azt mondja, hogy Óceánia kontinens, akkor nem nyúlok hozzá többet. De addig szerintem a regionális földrajz kategóriában van a helye, mivel kontinensen felüli egység, ahogyan Amerika és Eurázsia. LA^pankuš→ 2011. október 3., 19:26 (CEST)

Van néhány észrevételem.

• A kontinentális kérget ne keverjük a kontinens fogalmával. A kontinentális kéreg egy jól behatárolható képződmény. A kontinens ellenben szinte akármi lehet. Megegyezés kérdése, hogy milyen szempontokat veszünk figyelembe (lásd: Kontinens). A feladat az, hogy a kategóriák kialakításakor olyan szempontokat válasszunk, amelyek ésszerű, használható kategória-rendszert eredményeznek.
• Az ésszerűségnek és a jól használhatóságnak ellenében való lenne szerintem, ha külön kategóriákat használnánk a természetföldrajzi és a társadalomföldrajzi cikkekhez. Minden kontinensnek egy kategóriája legyen, benne természetföldrajzi és társadalomföldrajzi cikkekkel egyaránt.
• Javaslatom a következő: Először is felejtsük el a lemeztektonikát a kategóriák kapcsán (nagyon nem szerencsés). Továbbá: Osszuk fel a nagyobb szárazföldeket a természetföldrajzzal, a társadalomföldrajzzal és a hagyománnyal úgyahogy harmonizáló részekre: Európa, Ázsia, Afrika, Észak-Amerika, Dél-Amerika, Ausztrália, Antarktika. Ezek legyenek a kategóriák. Továbbá: Az óceáni szigetek ahhoz a kontinenshez tartozzanak, amelyhez földrajzilag vagy hagyományosan a leginkább köt(őd)ik. Így a csendes óceáni szigetek zöme Ausztráliához (nem Ausztrália és Óceániához) tartozna, éppúgy, mint ahogy Izland is Európához (nem "Európa és Atlantikum"hoz). Másik lehetőség az lenne szerintem, hogy az óceánok kategóriáit használjuk a kontinensekéhez hasonlóan (tehát pl. Izland sem Európa, sem Észak-Amerika, hanem az Atlanti-óceán országai közé tartozna).

<kontos/> 2011. október 3., 20:34 (CEST)

Hát szerintem nem lehet "szinte bármi" kontinens. Logikai alapon vagy Amerika, Eurázsia, Afrika, Ausztrália és Óceánia a kontinensek, vagy Dél-Amerika, Észak-Amerika, Afrika, Európa, Ázsia, Ausztrália. Ha a kontinentális lemezeket elfelejtjük, akkor Új Guinea Ázsiához tartozna? És mi lesz azzal az olvasóval, aki tudja, hogy ez nem igaz? Egyszerűen csak hülyének néz minket.

Ha viszont mégis ez lesz a végeredmény, akkor nekem mindegy, hogy hogyan nevezzük őket. LA^pankuš→ 2011. október 3., 20:43 (CEST)

Kár itt vitatkozni, Hidaspal gőzerővel alakítja át a kategóriákat a saját véleménye szerint. --Hkoala 2011. október 3., 20:48 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után)

Úgy értettem azt, hogy tegyük félre a lemeztektonikát, hogy pl. Japán fele ne legyen Amerika, India meg Eurázsia pedig nem legyen külön kontinens attól, hogy külön lemezen vannak. (Új Guineát természetesen Ausztráliába teszem.) A lényeg, hogy nem tudunk minden szempontnak megfelelni, valahol meg kell húzni a határt: "A feladat az, hogy a kategóriák kialakításakor olyan szempontokat válasszunk, amelyek ésszerű, használható kategória-rendszert eredményeznek." <kontos/> 2011. október 3., 20:55 (CEST)

Na de hát a kategória nem azért van, hogy a mi életünk legyen könnyebb, hanem hogy egy fogalomkör részeit egy helyen lehessen találni. Akár akarjuk, akár nem, Oroszország Ázsiában és Európában is van. Ha Japán egyik fele Észak-Amerikában van, akkor abba a kategóriába is bele kell tenni. Ezért lenne célszerű kettéválasztani a társadalomföldrajzi (hagyományos) szemléletet és a természetföldrajzhoz közelebb álló geológiai szemléletet. A geológiai kontinensek tartalmazhatnák a természetföldrajzhoz tartozó dolgokat, a hagyományos pedig a politikai földrajzot. LA^pankuš→ 2011. október 3., 21:33 (CEST)

Mint azt már fentebb írtam, a kétféle csoportosítást nem tartom jónak. Annak a fontosságával egyetértek, hogy a fogalomkörök részeit egy helyen lehessen találni, de akárhogy is, a kategória mégiscsak arra való, hogy a mi életünket - szerkesztők és felhasználók életét - megkönnyítse. Ezért ebben a kérdésben csak kompromisszumos megoldás lehet életképes. <kontos/> 2011. október 3., 22:01 (CEST)

Én ezt nem gondolnám. A kompromisszum akkor életképes, ha értelmes. Ha azonban a kompromisszumnak az a végeredménye, hogy egy kategóriában oda nem való dolgok vannak, egy másikból pedig oda valók hiányoznak, akkor az nem életképes kompromisszum. Márpedig a kontinens bármelyik definícióját használhatjuk, ha egy ágon kategorizálunk, ez szükségszerű. Ha már eddig erről volt szó, akkor Új Guineával példálózom. Ha Ausztrália hagyományos kontinensfogalmát fogadjuk el, akkor Új Guinea vagy kontinens nélkül marad, vagy Ázsiához kerül. Hibás. Ha a geológiait, akkor Új Guinea Ausztráliához kerül, amihez geopolitikailag semmi köze. Hibás. Ezeket a hibákat csak úgy lehet kikerülni, ha szigorúan kettéválasztjuk a két fogalomkört. Ekkor lehet Új Guinea két országát Ázsiához kategorizálni, miközben maga a sziget Ausztrália része. Új Guinea természetföldrajzi kategóriái mehetnének Ausztrália kontinenshez, társadalomföldrajzi, politikai kategóriái meg Ázsiához – mindegyik oda, ahová tartozik. LA^pankuš→ 2011. október 3., 22:29 (CEST)

És akkor a beavatatlan olvasó honnan fogja tudni, hogy Pápua Új-Guineát Ázsában keresse, ellenben Új-Guineát mint szigetet Ausztráliában? És ha Ausztrália természetföldrajzi kategóriáját böngészve nem találja Pápua-Új Guineát, akkor honnan fogja tudni, hogy nem Ázsia megfelelő kategórájában, hanem egy azzal párhuzamosan létező társadalomföldrajzi kategórában kell azt keresnie? <kontos/> 2011. október 6., 22:56 (CEST)

Hát ez szerintem nagyon egyszerű kérdés. A kategória nem arra való, hogy Brazíliát az Európa kategóriából is el lehessen érni. A kategória az összetartozó fogalmakat gyűjti össze egy bizonyos rendezőelv mentén. A rendezőelv jelenleg csak a kontinens fogalma és van benne egy rakás oda nem való. Ehelyett a regionális földrajzot két részre osztva meg lehetne teremteni a helyes kategóriafát. Például Franciaország egy jó példa erre, amelyik társadalomföldrajzilag európai, de fizikailag dél-amerikai is. Hawaii az óceáni lemezen van, de politikailag Észak-Amerikához tartozik. Ez az utóbbi köztudott, ezért nem kelt meglepetést. Oroszország európai állam, de Ázsiában és Európában is van egyszerre. Indonézia ausztráliai és ázsiai egyszerre, Pápua Új-Guinea viszont ausztráliai. De nem Ausztrália része. Ameddig a kontinens fogalma nem azonos a különböző megközelítések szerint, addig a különböző megközelítések szerinti önálló kategóriák kellenek nekik. Szerintem. LA^pankuš→ 2011. október 6., 23:06 (CEST)

Állathatározó

Üdv!
Az Állatok műhelyének keretein belül elindul az Állathatározó! Ha van képed olyan állatról, amelyet nem tudsz azonosítani, töltsd fel a képed, és remélhetőleg, lesz, aki tud majd segíteni. Ha pedig úgy érzed, hogy felismernél néhány fajt, akkor is nézz be, és segíts te is az azonosításban!
Üdvözlettel, --Hirvenkürpa ^{Mögbeszélés} 2011. október 5., 16:17 (CEST)

Tetszik az ötlet, sok sikert! Jó lenne, ha a műhelytagok felvennék a Wikipédia:Tudakozót a figyelőlistájukr :a, mert ott időnként felbukkannak ilyen jellegű kérdések.  Karmela posta 2011. október 5., 23:35 (CEST)

Köszönöm szépen az ötletet, felvettem a figyelőlistámra! --Hirvenkürpa ^{Mögbeszélés} 2011. október 6., 08:24 (CEST)

SI

Az SI nem felel meg a kiemelt státuszúnak, az Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia sem. Azonban 2011 október 16-án kezdődik a CGPM XXIV. konferenciája, amelyen nagyon fontos döntések várhatóak.

Javaslok esetleg egy "tudja-e" bejegyzést készíteni arra a napra. Ki kezeli a címlapot?MZ/X ^vita 2011. október 6., 13:02 (CEST)

Nemzetiség magyar

Kazinczy Ferenc infoboxában ezt is megtudhatjuk. És nem csak nála szerepel ez. Szerintem törölni kéne mindenhonnan, mert

• magyarok többségében nincs ott a nemzetiség. De külföldieknél sincs megadva, amikor pedig pusztán a nevéből nem tudnánk kitalálni.
• kicsit túlzott magyarkodásnak érzem feltüntetni külön. Magyar vagyok, de ezt nem mindennap élem meg, mint például a fidesz és a kdnp hívői. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 91.83.190.45 (vitalap | szerkesztései)

A külföldieknél is megvan a lehetőség ennek megadására. Kicsit több életrajzi cikk átnézésével ez látható. Mitől lenne magyarkodás(?) Kazinczynél a magyar nemzetiség megadása? Egyáltalán nem egyértelmű. LA^pankuš→ 2011. október 6., 23:36 (CEST)

Hasznos olvasmány a netes keresők enciklopédiaszerkesztésben való felhasználásáról és annak korlátairól

Mártonfi Attila írásában (bár nem ez az eredeti célja) nagyon szépen össze van foglalva az, ami a WP-n is már sokszor volt kérdés, illetve vita tárgya: hogy ti. az internetes keresés (Gugli-teszt) miért használható (forráskritikával) pl. a nevezetességi kritériumok hozzávetőleges ellenőrzésére, ellenben miért nem használható sem a névírás megállapítására, sem névformák gyakoriságának ellenőrzésére, sem nyelvhasználati tényezők felderítésére stb. stb.

A számunkra legfontosabb bekezdés:

Az elektronikus korpusz mindazonáltal felbecsülhetetlenül jó segédeszköz, szemben az internetes keresőkkel. De mi is a különbség? Egyfelől egy korpuszba tudatos döntéssel válogatják be az egyes szöveg(részlet)eket, törekedve arra, hogy mindenféle szövegtípus egyaránt jelen legyen, az egyes szövegek viszont csupán egyetlen példányban szerepeljenek. Ráadásul lekérdezéskor csupán azt kapja vissza az ember, amit keresett. Mindezzel ellentétben egy internetes kereső látókörébe véletlenszerűen esnek be szövegek, ráadásul ugyanaz a szöveg gyakran számos alkalommal megjelenik, a találatok száma lekérdezésről lekérdezésre módosulhat (sőt azonos lekérdezésben a tételek közt lépegetve is radikális módosulásokat tapasztalhatni). Továbbá az egyre intelligensebb keresők megpróbálják kitalálni, mit is akart keresni az ember, és arra válaszolnak, nem mindig magára a kérdésre. Kicsit olyan ez, mint ha a plázákban elhangzó megnyilatkozások összességéből akarnánk a nyelvhasználatra következtetni, nem a nemzeti könyvtár polcain található szövegekből: az aktuális divatok aránytalanul felértékelődnek a hosszabb életű jelenségekkel szemben. Márpedig egy 79 éves Kossuth-díjas író szövegének elemzésekor az utóbbi tűnik bölcsebb forrásbázisnak. – Az elektronikus korpuszok és az internetes keresők, tehát e két, látszólag hasonló eszköz közti jelentős különbség abból ered, hogy egészen más célt szolgálnak: az előbbiek nyelvészeti kutatási segédeszközök, az utóbbiak nagy tömegek általános tájékozódását elősegítő információkereső alkalmazások. Ha csavarhúzóval akarunk szöget beverni, vagy kalapáccsal állunk neki csavarozni – siralmas lesz a végeredmény.

Mutatis mutandis ez áll a netes keresés Wikipédiabeli alkalmazásának korlátjaira is. Ezért lesz a WP:NÉV egyik, ma már szerencsére az alkalmazásból kiszorult gumiszabálya (legelterjedtebb jelentés, ill. névforma) teljesen használhatatlan, ha pusztán a netes keresésre támaszkodnánk (bár még úgy is felmerülne a szempontok értéksorrendjének erősen kérdőjeles volta). Megvannak a netes keresőknek a maguk előnyei, de nem alkalmazhatóak mindent nyitó csodálatos tolvajkulcsként. Bennó^fogadó 2011. október 7., 12:47 (CEST)

Aranylemezes-e Wolf Kati

Wolf Kati szócikkében a szólólemezekkel kapcsolatos táblázaton belül kommentben elhelyezett valamikor valaki egy figyelmeztetést, hogy Az első X – 10 dal az élő showból című lemeze NEM ARANYLEMEZ. Lacika455 szerkesztőtárs ennek ellenére törölte a figyelmeztetést, és egy forrást mellékelve beírta, hogy aranylemezt kapott. Én a figyelmeztetés alapján visszavontam a szerkesztést, amit jeleztem neki, mire kikérte magának a dolgot a vitalapomon. Hozzáértő véleményét kérdezném. --Regasterios ^vita 2011. október 7., 22:17 (CEST)

A Mahasz nem ad találatot rá (ellentétben négy másik X-Faktoros emberke albumával). Szerintem így nem kéne hitelt adni a rajongói oldalnak. Peligro (vita) 2011. október 7., 22:25 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) Azt nem tudom, mi az igazság, de a forrásnak megadott oldal, szerintem, koránt sem tekinthető megbízható információnak. Ha aranylemez lett is, arra hivatalos forrás linkje kell, nem pedig egy rajongói oldalon található bejegyzés. Egy futó keresés alapján, nem találtam ilyen forrást, de ez nem jelenti azt, hogy nincs is ilyen. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2011. október 7., 22:26 (CEST)

Az egyetlen hivatalos forrás erről a Mahasz. Ha ott nincs ilyen adat, akkor nincs ami hitelesen alátámassza az információt. Rajongói oldalakat nem tekintünk megbízható forrásnak semmilyen esetben! --Ary ^vita 2011. október 8., 19:22 (CEST)

Easter egg

Ez szerintem igénytelenséget mutat, hogy a címet nem fordítjátok le. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 87.97.44.232 (vitalap | szerkesztései)

Sokat filóztunk, hogy mi legyen vele. Aztán azért maradt így, mert az egész világ így ismeri, és magyarul a húsvéti tojás láttán teljesen másra gondol az ember. --Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2011. október 9., 04:28 (CEST)

Kabos László

Anon kérdése áttéve a megfelelő vitalapra. Csigabi^{itt a házam} 2011. október 9., 16:42 (CEST)

Tervezet: Infoboxok és navboxok színezésének rendszerezése (előfelmérés)

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Állapot: Az infoboxegységesítési hadjárat után lassan elérkezünk a második menethez, ami pedig a rendszerezés.

Az infoboxok és navboxok jelen pillanatban hektikusak, ímmel-ámmal vannak kategorizálva, gyakorlatilag a szivárvány összes létező színkombinációjával bírnak, ami pl. egyes szócikkeket inkább tesz egy óvodai kifestővel hasonlatossá, mintsem enciklopédiába valóvá. Az azonos témakörű navboxok és infoboxok színe gyakorlatilag szinte soha nem egyezik meg. Teljesen hektikus az egész, nincs benne semmi rendszer és emiatt pl. olyan problémákba is belefutunk, mint a javaslatok kocsmafalon felvetett infoboxegyesítés problémája, nevezetesen, hogy az egyszerűbb használat és kisebb helyfoglalás kedvéért két külön infoboxot átalakítanánk úgy, hogy tkp. egymás beépülő moduljaivá váljanak. Ez egy nagyon üdvözítő javaslat, tekintve, hogy annyiféle infoboxunk van, hogy magunk sem tudunk mit kezdeni velük, egyre nehezebb keresni köztük, stb. Csakhogy a modulos átalakítás színezési problémába is ütközik: a modul fejlécének színét nem lehet jelen pillanatban a 300 féle színezésű alapinfoboxok színéhez igazítani. A felvetésem erre is megoldást kínál, amellett, hogy egy áttekinthetőbb, átjárhatóbb, könnyebben használható infobox- és navboxrendszert ajánl.

Terv: Fentiek fényében a későbbiekben színtémákat szeretnék ajánlani a közösségnek. Ez a következőket jelentené:

• Minden meglévő és készülő infobox ill. navbox besorolható egy bizonyos téma szerinti csoportba (amelyik nagyon speciális, és sehova nem sorolható, az default alapszínt kapna).
• Téma szerint lennének színkombinációk, pl. a zenei témájú sablonok alapszíne a (tegyük fel) középkék-világoskék kombináció (főfejléc-alfejlécek színe).
• Ehhez készülne egy tematikus Wikipédia:Színkombinációk oldal, ahol téma szerint szerepelnének az ajánlott színkombinációk vizuális színtömbökkel, példákkal.
• Ezek szerint a témák szerint a sablonokat is átkategorizálnánk (amúgy is ráférne már egy takarítás az infobox-navbox kategóriákra...)
• Ezzel kiküszöbölhetőek lennének az egyes szerkesztők által preferált, de enciklopedikus szempontokból egyáltlán nem javallott sablonszínek, mint pl. a lila alapon okkersárga betűk vagy a rózsaszín alapon baracksárga (igen, ilyet is láttam már...). Mivel a Wikipédia nem személyes játszótér, a sablonok elkészítésekor nem az egyes szerkesztők egyéni ízlésvilágát kell előtérbe helyezni, hanem az olvasó szempontját kell figyelembe venni. A tarkabarka-hatvanféleszínű szócikk nem kelti egy profi enciklopédia benyomását.
• A tematikus színcsoportosítás esztétikai javulást is eredményezne, hiszen sokkal szebb egy szép pasztellszínekkel rendelkező szócikk, mint a harsány, "szemkiverő" színekkel telezsúfolt.
• Az olvasók tematikus eligazodását is vizuálisan segíti hosszútávon - a rendszeres olvasók hamar meg fogják szokni, hogy bizonyos típusú szócikkek sablonjai X színűek.

Teendő most: Első lépcsőben egyelőre egy minimális felmérést szeretnék itt készíteni, ezért nem tettem javaslatok kocsmára még, mert ha nincs igény ilyesmire, ha nem támogatja senki, akkor nem kezdek bele halál fölöslegesen a konkrét javaslattételbe, színválasztásba stb. Ha úgy gondoljátok, hogy nem elvetendő ötlet, akkor nekiállok az infoboxcsoportosításoknak, ami természetesen megbeszélés tárgyát képezi amúgy is, és utána a konkrét javaslattételnek, példákkal, színkombináció-ajánlásokkal stb. Szívesen veszek segítő kezeket. Xiǎolóng ^{vigyázz, harap!} 2011. október 7., 14:26 (CEST)

Van-e igény erre a rendszerre?

Igen

•  támogatom Például a katonai infoboxok általános olajzöldje jó iránynak tűnik. LA^pankuš→ 2011. október 7., 14:31 (CEST)
• bizonyos megszorításokkal (lásd lejjebb)  támogatom - Gaja  ✉ 2011. október 7., 15:21 (CEST)
•  támogatom--Istvánka ^posta 2011. október 7., 16:16 (CEST)
•  támogatom-- Bahusz ^vita 2011. október 7., 16:58 (CEST)
•  támogatom Az én témaköreimben csak a zöld és a piros szín van használva. Nagy baj nem lehet! :) Más: Ha rendben vannak a színek, jöhet a 3., legnagyobb kör: az infoboxszal nem rendelkező szócikkek bővítése infoboxszal. :D --B.Zsolt ^vita 2011. október 7., 17:23 (CEST)
•  támogatom – Crimea^vita 2011. október 7., 21:52 (CEST)
•  támogatom A Teniszműhelyhez tartozó szócikkek színei, azt hiszem, mind alapértelmezettek, ott nincs ilyen gond. --Regasterios ^vita 2011. október 7., 22:16 (CEST)
•  támogatom – És ha tudok, segítek is Ogodej ^vitalap 2011. október 7., 22:29 (CEST)
•  támogatom – Joey ^{üzenj nekem} 2011. október 7., 23:00 (CEST)
•  támogatom Ha van valami nem nagy technikai tudást szükségeltető segédmunka, akkor arra jó vagyok...--Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2011. október 8., 09:40 (CEST)

Nem

Kérdések, hozzászólások

Alapjában véve támogatom, de bizonyos helyeken nem kéne bolygatni a rendszert... Pl. a nyelvi infoboxoknál... Itt ugyanis a színezés a nyelvcsaládokra épül: pl. az indoeurópai nyelvek zöldek, az ausztronézek meg rózsaszínek... Ez egy jól bevált rendszer nem kéne bántani. - Gaja  ✉ 2011. október 7., 14:44 (CEST)

Nyilván ha a színezésnek egyéb jelentése van, az más tészta. De a nyelvek infoboxát nem is kell egyébként sem mással összevonni, nem lehet bele Zenész infobox vagy VÖR-infobox paramétereket tenni (nem bővíthető infobox). Kivételek mindig minden rendszerben akadnak. Itt most a majority része a kérdés, a kivételeket nyilván külön kell majd tárgyalni (az is a javaslat része lesz majd nyilván) Xiǎolóng ^{vigyázz, harap!} 2011. október 7., 15:12 (CEST)

Oké, rendben. Csak ugye en bloc volt szó az infoboxokról, ezért bátorkodtam megjegyezni a fentieket. - Gaja  ✉ 2011. október 7., 15:19 (CEST)

Ezúton (is) tájékoztatom a tisztelt más témákban tevékenykedő szerkesztőtársakat, hogy az olimpiaműhely – felkészülve a már amúgy is várható egységesítési hadműveletre – már hosszú hónapokkal korábban kvázi lefoglalta a #BFD7FF színt az olimpiás sablonokra, több száz navboxunk, infoboxunk és navoszlopunk ezzel a színnel készült el, illetve a korábban készülteket erre a színre egységesítettük. -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. október 7., 23:00 (CEST)

Kilenc támogató mellett akkor elkezdem a javaslat pontos kiépítését. Köszönöm a hozzászólásokat. Xiǎolóng ^{vigyázz, harap!} 2011. október 11., 14:53 (CEST)

Texaner üzenetei

Figyelemfelhívás és köszönet

Tisztelt szerkesztőtársak, Kedves Csigabi, Pagony, Tambo és Karmella!

Hálásan köszönöm, hogy ilyen gyors és alapos bizonyítékát adtátok annak, hogy az általam felvetett (és szívderítőnek nem nevezhető) problémák a magyar wikipédián mennyire helytállóak, és igazak! Nagyon köszönöm! – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Texaner (vitalap | szerkesztései)

Már megint miről maradtam le? :O --B.Zsolt ^vita 2011. október 9., 22:27 (CEST)

Nézd meg a vitalapját. Szalakóta ^vita 2011. október 10., 16:25 (CEST)

Az idézett szövegre rákeresve ezt találtam: Wikipédia:Szavazás/Az adminisztrátorok megválasztási rendjének módosítása. Az összes keresési eredmény itt: [2]. Szalakóta ^vita 2011. október 10., 16:29 (CEST)

A keresési eredményen DD egy régi hozzászólásommal házal különböző szerkesztőknél, miközben azt kiragadja a bombagyár-kontextusból. Itt a kocsmafalon viszont Texaner alighanem arra utalt, hogy egy órás blokkot kapott a következő teljesítménye után: [3], hiszen a blokkértesítőre reagálva írta ezt le először a vitalapján, aztán a WP:AÜ-n, és itt is, DD példáját követve.  Karmela posta 2011. október 10., 16:42 (CEST)

Karmela, ugy tünik tényleg képtelen vagy leszállni rólam. Hagyjál békén nagyon szépen kérlek! --Texaner ^vita 2011. október 11., 16:57 (CEST)

Ha megkérhetlek szálljatok le rólam!

Kedves Csigabi, kedves Karmela, kérlek szálljatok le rólam! Nagyon unfair, hogy gondolkodás nélkül blokkolhattok nekem pedig folyamatosan tűrnöm kell a beszólásaitokat! --Texaner ^vita 2011. október 10., 21:31 (CEST)

Csak a jegyzőkönyvnek: Texanert nem blokkoltam. Azon az egyen túl, hogy kikértem a mentoráltjaim és a magam nevében, ahogy samesznek titulálta őket, még csak nem is szóltam hozzá.  Karmela posta 2011. október 11., 10:27 (CEST)

Én meg most nagyon komolyan arra kérlek, hogy ne spammeld tele a Wikipédia oldalait ezzel az üzeneteddel. Köszönöm. Csigabi^{itt a házam} 2011. október 10., 21:47 (CEST)

Én sem nagyon értem, hogy mit keres ez a kocsmafalon. Ha adminisztrátori intézkedéssel van gondod, a WP:AÜ oldalon lehet panaszt emelni. Ez itt tényleg csak zavaró, ráadásul senki semmi fogalma sincs arról, hogy mi bajod van. A kocsmafal nem arra van, hogy magánüzeneteket hagyj rajtuk. Xiǎolóng ^{vigyázz, harap!} 2011. október 10., 21:50 (CEST)

Azért nem gondolkodás nélkül blokkoltak! Egyrészt Csigabi blokkolt (az én kérésemre) 1 egész órára mmeggondolatlan kijelentésedért, és ehhez Karmelának nem volt köze. Másfelől még egy anontól, vagy egy kezdőtől is többet várnék el, nem egy ilyen régi szerkesztőtől. Én szégyellem magam a helyedben. Üdv. Tambo ^vita 2011. október 10., 22:04 (CEST)

De őszintén, olyan nagy kérés, hogy helyettem esetleg újabb cikkek megírásával foglalkozzatok? Olyan sok megíratlan szócikk van még! --Texaner ^vita 2011. október 10., 22:11 (CEST)

Rajta! Szpemetelés helyett nem rossz. Csigabi^{itt a házam} 2011. október 10., 22:12 (CEST)

Az egyszer biztos, hogy iszonyú meggondolatlanság az ilyen vitákat blokkolással elintézni. Rossz vért szül ez (rosszabbat, mint Texaner kijelentései), és megoldani semmit nem old meg. Tambonak pedig ahelyett, hogy mások feljelentgetésével foglalkozik, a saját portáján kellene söprögetnie, mert bizony az utóbbi időkben tett olyan dolgokat, amik százszor súlyosabbak, és mégsem kapott érte semmit. ♥♥♥ Kerge Kísértet ✍ 2011. október 11., 09:19 (CEST)

Például? Difflinkek? Nagyon ildomos lenne, hogy mielőtt valakit ellenpéldaként hozunk fel mással szemben, akkor azt alá is támasztanánk hiteles bizonyítékokkal, és nem csak üresen vádaskodnánk. Az pedig, hogy Tambo, vagy más mit és hogyan csinál senkit sem jogosít fel ilyen viselkedésre. Mint, ahogy ugyanez fordítva is igaz. A tu quoque elv ugyanúgy nem elfogadott elv itt sem, mint a valós életben. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2011. október 11., 09:40 (CEST)

Ildomos lenne, ha ez lenne a téma. A téma ellenben az, hogy megoldódott-e bármi is, és meg fog-e, ha a résztvevők ezen az úton haladnak tovább. ♥♥♥ Kerge Kísértet ✍ 2011. október 11., 09:56 (CEST)

Szerintem a résztvevők között Texaner is szerepel, mégsem láttam, hogy a blokkolás előtt, vagy e szakasz megnyitása előtt bármilyen módon is kérted volna őt, hogy ezt a stílust ne folytassa. Többen, többször kérték erre. Tehát nem rögtön kapta a blokkot. Abban az elvben, amit megfogalmaztál, tökéletesen igazad van. De nem most kellett volna előrukkolnod vele, hanem a blokk ős e szakasz megnyitása előtt. Texaner kiváló szerkesztő, és a munkásságáért a magyar Wikipédia valóban hálás lehet, de sem ő sem más sokat és jól szerkesztő szerkesztő nem engedhet meg magának ilyen stílust másokkal szemben. A sok és jó munka nem helyettesíti a WP:CIV be nem tartását. Ezt a való életben sem fogadják el sehol. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2011. október 11., 10:18 (CEST)

Kedves Firkász te is nyugodtan leszállhatsz rólam, kérlek, kérlek...! --Texaner ^vita 2011. október 11., 17:00 (CEST)

Az Orient című japán folyóirat elérhető a neten

Üdv a kedves szerkesztőknek! Nemrég egy ismerősöm felhívta a figyelmemet arra, hogy a japán Közel-Kelet-kutatás évente megjelenő folyóirata, az Orient elérhető (olvasható és letölthető) a neten, cikkenkénti bontásban, pdf-formátumban. Ide kattintva lehet elérni. Benne a tágan értelmezett Közel-Kelet jóformán minden területéről szó van: Egyiptom, Palesztina, Szíria, Anatólia, Mezopotámia, Irán és Közép-Ázsia az ókortól a 20. századig. Van benne művészettörténet, vallástudomány, nyelvészet, régészet, történelem és mindenféle más, ami szem-szájnak ingere. A cikkek zöme angol nyelvű, a többi német és francia. Remélem, minél többen tudjátok majd felhasználni az itt elérhető tartalmakat! --Mathae Fórum 2011. október 9., 19:43 (CEST)

Nagyon jó! És milyen beszédes rövidítést találtak ki maguknak: AWOL! --Pagony^foxhole 2011. október 9., 19:51 (CEST)

Fincsi :-) → Raziel ^szóbuborék 2011. október 9., 20:10 (CEST)

Ezt én is megnézem, bár nem hiszem, hogy animékkel is foglalkoznak benne (persze más is érdekelhet belőle )--Sasuke88  ^wikivita 2011. október 10., 01:37 (CEST)

A francba, egy mentséggel kevesebb (kevés forrás)! Ogodej ^vitalap 2011. október 10., 18:36 (CEST)

Affene, tudtam, hogy még valakinek akarok külön szólni... --Mathae Fórum 2011. október 10., 20:10 (CEST)

Forrás a magyar Wikiben

Először is szeretném leszögezni, hogy amit itt írok, annak semmi köze a piroslinkes vitához. Az ui. nem a forrásokról szól.

Próbálok rendet vágni a forrásokkal kapcsolatos dzsungelben, és próbálok tárgyszerű lenni. Itt az eredmény .

Kérem, hogy a vitalapra írjatok, mert a lapnak csak a fele van kész. Folytatom .--Gyimhu ^vita 2011. október 11., 09:33 (CEST)

Egyértelműsítő lap kellene az alábbi szócikkhez:

WP:AÜ-ről áthozva. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. október 11., 16:42 (CEST)

Đorđe Simić (vitalap | | hivatk | | | | | | | ), a névvel van gondom, ui. a Jugoszlávia miniszterelnökeinek listája (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) szócikkben a hivatkozás egy labdarúgóra mutat! :-) Tothasze ^vita 2011. október 11., 00:50 (CEST)

Ezzel a kéréssel nem kell az adminokhoz fordulnod. A cikkben írtam egy zárójeles egyértelműsítőt a névhez: Đorđe Simić (politikus). --Regasterios ^vita 2011. október 11., 01:06 (CEST)

Pete vagy petesejt

WP:AÜ-ről áthozva. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. október 11., 16:42 (CEST)

Sziasztok, a Hkbot újabban átírja a "pete" szót "petesejt"-re. Lécci állítsátok le és csináljátok vissza. Ne minden "petesejt" szót automatikusan, csak azt, amit ő automatikus átírt.

Az a gond ezzel, hogy a "pete" szó olykor tényleg pontosan a "petesejt"-et jelenti, de máskor meg nem azt jelenti. Pl. ha egy nőnek peteérése van, akkor megérlelt egy petesejtet, de ha egy méhecske petét rak, akkor az nem egyszerűen egy petesejtet rakott.

Magam is hibás vagyok ebben. A "tojás (biológia)" szócikkben évekkel ezelőtt ezt írtam:

A magyar zoológiai szaknyelv új vonása, hogy a rovarok és más gerinctelenek petéit egyre több szakember nevezi tojásnak. E szóhasználat a korábbinál jobban megkülönbözteti a petesejtet (vagy röviden petét) a nőstény által letojt tojástól, mely megtermékenyített petesejtet (zigótát), szikanyagokat, és ellenálló külső héjat is tartalmaz.

A közelmúltban informális szakmai vita zajlott erről a hazai zoológusok közt egy most szerkesztett új tankönyv kapcsán, és ezért átírtam a fentieket erre:

A magyar zoológiai szaknyelv új vonása, hogy a rovarok és más gerinctelenek petéit több szakember tojásnak nevezi. E szóhasználat a korábbinál jobban megkülönbözteti a petesejtet (mely szerintük a "pete") a nőstény által letojt tojástól, mely megtermékenyített petesejtet (zigótát), szikanyagokat, és ellenálló külső héjat is tartalmaz. Zavaró azonban, hogy e logika következetes alkalmazása esetén pl. a madarak megtermékenyítetlen tojását is petének kellene hívnunk, és kedvenc reggelinket "tükörpetének" neveznénk - a "húsvéti hímes petéről" nem is beszélve.

Nem kellene tehát automatikusan egyenlőségjelet tenni a pete és a petesejt közé. A köznyelv szerint pl. az ízeltlábúak vagy a csigák petét raknak, és ez valószínűleg a szaknyelvben -- vagy annak nagyobb részében -- is így maradhat.

Legjobbakat, --lajos.rozsa ^vita 2011. október 11., 09:41 (CEST)

Már késő leállítani, mivel már tegnap este befejeztem, legfeljebb visszacsinálni tudom. Egyébként mielőtt elkezdtem volna az egyértelműsítést, megkérdeztem az állatokkal foglalkozó műhely vitalapján. --Hkoala 2011. október 11., 09:52 (CEST)

Nos igen. Egyfelől nem az adminüzenőre tartozik, másfelől a kérdés illetékes helyen feltevésre került. Más dolog, hogy gyakorlatilag senki sem szólt hozzá. Mindenesetre ha nem is teszünk egyenlőségjelent a pete és a petesejt közé, a jelentés jóval közelebb áll hozzá, mint as tojásé. A petesejttől a lerakott peték a petetok és a szikanyag jelenlétével különböznek. Tojásnak azt a petét nevezzük, amelyiknek nemcsak petetokja, hanem héja is van, akár lágy, akár kemény. A tojás tehát speciális pete. A petesejt cikkében – ha lesz – bővebben ki kell/lehet fejteni vagy jobb egyértelműsítést is lehet javasolni. LA^pankuš→ 2011. október 11., 10:00 (CEST)

sablon:piroslink*

Készítettem egy sablont, aminek segítségével hozzá lehet fűzni lábjegyzetben egy rövid magyarázatot a piros linkekhez úgy, hogy nem jelenik meg többé a lábjegyzet, ha a piros link kikékül, azaz ha valaki legalább csonkszinten megírja a hiányzó cikket. A magyarázat nem csak a lábjegyzetben látszik, hanem ha az egeret kattintás nélkül nyugodni hagyjuk a számocska fölött, akkor a buboréksúgóban is megjelenik (ha az olvasó böngészője képes erre).

Élőben itt nézhettek meg egy cikket, ami már a {{piroslink*}} sablont is felhasználja: →Rövidre eladás

A nyitható dobozban találtok még néhány példát, és aztán kérdésem is lenne hozzátok ezzel kapcsolatban.

Példák

Mivel a motor kétütemű, nincsenek szelepek, nincs vezérműtengely és nincs Sablon:Piroslink* sem. A piros link és a megjegyzés ebből lett: {{piroslink*|vezérműszíj||a szelepek nyitását és zárását hangolja össze a főtengely forgásával.}} A konferenciát Sablon:Piroslink* rendezték meg. A kék link ebből lett:{{piroslink*|magyarcikk=Budapest|mutasd=Budapesten|jelenti=Magyarország fővárosa|idegencikk=[[:en:Budapest]]}} Sablon:Piroslink* is nagy károk keletkezhetnek, ha az esőzések fokozott mértékben lépnek fel. A piros link és a megjegyzés ebből lett:{{piroslink*|2009-es ausztriai árvíz|Ausztriában|összefoglaló és forráslista|:de:Hochwasser in Mitteleuropa 2009#Österreich}} Megjegyzések

sablon:piroslink* – Karmela kérdései

• Nyilván azért készítettem a sablont, mert hasznosnak érzem az ilyen megjegyzéseket, hiszen segíti az olvasót addig is, amíg létre nem jön a szócikk, miközben biztosítja továbbra is a hiányzó szócikk megírására csábító piros linkű csalétket. Mégsem tartanám szerencsésnek, ha a Megjegyzések szakaszát túlságosan felpumpálnánk vele. Az első kérdésem tehát, hogy

• Hozzunk-e egy formális szabályt arra, hány ilyen piroslink* hívást szabad egy cikkben elhelyezni?
• Vagy elég lenne egy ilyesfajta megjegyzés a sablon leírásában: „Ne használd a piroslink* sablont nyakra-főre, csak azokon a helyeken, ahol a cikk szövegének megértéséhez a beleírt ismeret közvetlenül szükséges!”?
• Vagy esetleg nem is látjátok szükségesnek, hogy korlátozzuk a használat számát egy-egy cikken belül? (Egy technikai korlát eleve létezik, de az egy magas szám.)

• A sablon negyedik paramétereként megadható egy idegen nyelvű Wikipédia-cikk. Ez olyankor jó, ha valamelyik nyelven már összeállították a téma egy ügyes összefoglalóját, mégpedig megspékelve irodalmi hivatkozásokkal. Az a cikk az interwiki linkek segítségével elvezet az összes többi nyelvhez is. A sablon ezt az információt is megjeleníti a Megjegyzések szakaszában.

Ezzel kapcsolatban több kérdés is felmerül.

• Közvetlenül a cikk szövegéből tilos átlinkelni egy másik Wikipédiára, forrásként sem szabad sem magyar, sem idegennyelvű Wikipédiát használni, de van-e létjogosultsága ennek a kiegészítő információnak a Megjegyzések között?
• Csak akkor legyen javasolt egy idegennyelvű Wikipédia-cikk közlése, ha a cikkíró valamelyiket különösen ajánlatosnak találja, vagy elindulásul mindig hasznosnak tartjátok?
• Szabályozzuk-e, hogy milyen nyelvű Wikipédiára mutathat egy ilyen link? Mondjuk csak az angolra, vagy csak a négy legnépszerűbb nyelvre mutathasson? Vagy válassza ki a cikkíró a legjobbnak ígérkező cikket, és majd onnan navigál el az olvasó az interwikik segítségével a szívének kedves nyelvhez?

• A sablon harmadik paramétere egy rövid közlés a kérdéses fogalom jelentéséről, vagy valamilyen más, hasznosnak tartott megjegyzés.

• Legyen-e kötelező ez a paraméter? Vagy megengedhető az olyan piroslink* sablon is, ami csak egy interwikit tartalmaz?

• A sablon, amikor kikékül, bekategorizálja a lapot a Kategória:Lapok felesleges piroslink sablonnal kategóriába. Ennek alapján kézzel is, de még inkább bottal, ki lehet gyomlálni a cikkekből, ami már nem kell.

• Mennyire nehéz ennek a botosítása? Az egyes lapokon ugyanis mindig meg kell találni azt is, hogy melyik éppen a feleslegessé vált piroslink* sablon.
• Akad-e botgazda, aki felvállalná ezt a feladatot?

(Kérlek benneteket, hogy a válaszotokkal ne szakítsátok meg a fenti szöveget, maradjon az meg áttekinthetően.)  Karmela posta 2011. október 9., 13:08 (CEST)

sablon:piroslink* – vélemények

• Hm. Alapvetően nem tartom jó ötletnek, mivel a piros link a megírandó, a téma szempontjából releváns, hiányzó szócikkek hűlt helyét jelöli. Ezzel a sablonnal kikerülhető a hiányzó szócikk, legalább csonkszintig történő megírása. Egy olyan kényelmi eszköz, ami az új szócikkek ellenében dolgozik. Gyakorlatilag, ha jól értem, egy rövid bevezetővel érne fel. Akkor meg miért ne kerülhetne az önálló szócikkbe, egy csonk sablonnal? Akkor nem kéne pluszba interwikit beszúrni a sablonba, hiszen az önálló szócikknél ott lenne minden nyelven az interwiki, ahonnan a csonk szócikket fejleszteni lehet. Ha az a szócikk, ami nincs, olyan fontos a téma szempontjából, hogy mindenképpen magyarázni szükséges, akkor szülessen meg, és ne odázódjon el egy ilyen öszvér megoldással.--Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2011. október 9., 16:39 (CEST)

Ivanhoe, egy ekkorka cikket rövid úton törölnénk szubcsonk címén. Piros linkek pedig állandóan keletkeznek, hiszen nem lehet mondjuk egy tudományág összes szócikkét egyszerre megírni még csonkszinten sem, és ha kikékítesz egyet, akkor a friss szócikkben lesznek újabb piros linkek.  Karmela posta 2011. október 9., 19:02 (CEST)

• Rövid magyarázatot lehet írni egy adott kifejezés mellé (akár piros, akár nem), elsősorban akkor, ha fontos, hogy abban a szövegkörnyezetben egyértelmű legyen a jelentése, azonban azt én sem tartom jó ötletnek, ha a szöveg belsejéből elnavigáltatjuk az olvasót interwikik felé, pedig régebben szimpatizáltam ezzel (elsősorban magyar társprojektek vonatkozásában). Gyakorlatilag ez egy ref tagok közé helyezett interwiki hivatkozás, ami eltűnik, ha megszűnik a kifejezés piros link lenni. Több probléma lenne ennek a karbantartása és figyelése, szabályozása és a korlátozó sablonok ("ez a cikk túl sok interwikihivatkozást tartalmaz" ) elkészítése, mint rászorítani a szerkesztőket, hogy a piros link = megírandó szócikk, írják meg. Ogodej ^vitalap 2011. október 9., 17:32 (CEST)
• +1 Ivanhoe és Ogodej! Ez az egész eljárás teljesen wikiidegen,  ellenzem. Ha tényleg annyira fontos a kapcsolódó cikk ilyen szintű magyarázata, akkor meg kell írni legalább csonk szinten, kár halogatni. -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. október 9., 18:07 (CEST)
•  támogatom Én szoktam lábjegyzetben piros linket magyarázni, röviden. Olyan cikkeket, amiket én nem tudnék csonk szintre sem megírni, pl. ilyen a Bruce Lee szócikkben a színész egyik lehetséges halálokaként szereplő hirtelen halált okozó epilepsziás roham. mivel én nem értek az orvostudományi szócikkekhez, meg sem próbálkoznék egy ilyen akárcsak csonkszintű leírásával. Viszont lábjegyzetben teljesen jó a rövid magyarázat:[ SUDEP, sudden death in epylepsy (http://www.elitmed.hu/kiadvanyaink/ideggyogyaszati_szemle/hirtelen_halal_es_mortalitas_epilepsziaban-812/).] Az olvasó ennyivel is beljebb van, ha meg akarja tudni, mi az a különös halálok, ami valószínűleg végzett a világ egyik legjobb harcművészével - addig is, amíg nem lesz róla szócikkünk. Ezt a lábjegyzetet jelen pillanatban nekem kézzel kéne kitakarítani, ha a szócikk linkje bekékül. Ezt viszont ez a sablon automatikusan megteszi helyettem (legalábbis asz olvasónak nem lesz zavaró, hogy szócikk is van meg lábjegyzet is.) Szerintem zseniális ötlet a sablon. Xiǎolóng ^{vigyázz, harap!} 2011. október 9., 18:19 (CEST)

Itt nem a lábjegyzetben lévő piros linkekről van szó (lehet lábjegyzetben piros link, miért ne lehetne), hanem, hogy elküldjük a szócikkeink piros linkjeinkről egy másik nyelvű wikipédiába az olvasókat, ez teljesen wikiidegen. -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. október 9., 18:58 (CEST)

Re:Teemeah Igen, azonban itt Te a magyarázat mellé egy korrekt külső forrást adtál meg, nem interwiki hivatkozást, én azokat nem tartom jó ötletnek. Ogodej ^vitalap 2011. október 9., 18:51 (CEST)

Tehát ha csak megjegyzést tartalmazhatna, akkor helyeselnéd?  Karmela posta 2011. október 9., 19:07 (CEST)

Igen, sőt még a mellé elhelyezett korrekt forrást is, akár link, akár könyv (az interwikiket, illetve a közösspégi, szabadon szerkeszthetőket nem). Ogodej ^vitalap 2011. október 9., 21:25 (CEST)

• Zseniális ötlet! Bennó^fogadó 2011. október 9., 18:35 (CEST)
• +1 Ivanhoe és Ogodej és Joey! Én is wikiidegennek tartom.--Istvánka ^posta 2011. október 9., 19:00 (CEST)

Én úgy gondolom, hogy a Wikipédia arra van, hogy segítse az olvasót a tájékozódásban.  Karmela posta 2011. október 9., 19:05 (CEST)

Igen, arra való, ebben egyetértek, viszont a magyar wiki a magyar olvasót kell segítse magyar cikkek által és nem úgy, hogy más, idegen nyelvű cikkekre irányít át. Ezért támogatni kell, hogy a magyar wikin legyen magyar nyelvű szócikk, még ha csonknyi, akkor is többet ér mint egy más nyelvre való hivatkozás. --Istvánka ^posta 2011. október 9., 19:09 (CEST)

• A rövid magyarázó szövegek elhelyezését nem tartom rossz ötletnek, de a más wikikre való hivatkozást  ellenzem. Ennek a javaslatnak a más wikikre utaló része csak kísérlet mindannak a tiltásnak a kreatív megkerülése, ami a Wikipédia útmutatóiban található (például ezen: Wikipédia:Hivatkozások). Teljesen Wikiidegen. Csigabi^{itt a házam} 2011. október 9., 19:06 (CEST)

Szerintem az ellenzők félreértették a sablon célját. A másnyelvi wikilink megadása nem kötelező, csak egy opció. De szerintem akár ki is emelhető a sablonból. A sablon ötlete maga nagyon is támogatandó, mert megspórol egy extra takarítást (bekékülő link miatt magyarázat eltüntetése), miközben amúgy is szoktunk magyarázni lábjegyzettel szócikkbeni piros linket. Xiǎolóng ^{vigyázz, harap!} 2011. október 9., 19:11 (CEST)

Egyáltalán nem értettem félre. Belátom, hogy van haszna is, de sokkal több a hátulütője is. Annak idején amikor a wikire kerültem nagyjából az volt a trend, hogy cikkíráskor gondolkodjunk szócikkbokorban. Ezzel a megoldással megadjuk a lehetőséget, még opcionálisan is, hogy egy link révén átirányíts egy nem magyar magyarázó cikkre, azt feltételezve, hogy a magyar olvasó majd kihámoz bármit is a másnyelvű wikiből. Vajon mi lenne, ha mondjuk a kínai wikire lennének ilyen linkek? --Istvánka ^posta 2011. október 9., 19:17 (CEST)

+1 Istvánka! Mi a jó égnek küldenénk az angolul nem tudó olvasóinkat az enwikire? Vagy bármelyik másra? -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. október 9., 22:42 (CEST)

• Én a magam részéről jó ötletnek tartanám ha egy pár mondatos, rövid kis magyarázatot fűznénk azokhoz a piros linkekhez, amik fontosak a cikk szempontjából, és valószínű, hogy egyhamar nem lesz róla egy csonknyi cikk. Mert hát végül is a Corpus Iuris Civilis szempontjából fontos, hogy a szövegét a Littera Florentina alapján tisztították meg az értelmezésektől, de kétlem, hogy erről egyhamar születne cikk. Azt viszont erősen ellenzem, hogy más nyelvű interwikilinkeket rakjunk bele a fentebbi vélemények alapján. – Laci.d ^vita 2011. október 9., 19:22 (CEST)

Nem értettem félre. Pontosan az iw-opcióval nem értek egyet (Istvánka +1). A többit támogathatónak tartom, és támogatni is fogom, ha szükséges. Csigabi^{itt a házam} 2011. október 9., 19:20 (CEST)

Ez az idegennyelvű szócikkre irányítás már elvetésre került a szócikkfelépítés vitája során is. Elfogadom, hogy nem lehet minden piros link mögé csonkot tenni, több ok okán. Meg vagyok erről győzve. De ha egy sima megjegyzést, magyarázatot (Timish esetében egy külső, magyarázó linket) teszünk lábjegyzetbe, miért kéne azt eltüntetni, ha megszületik a szócikk? Attól az még egy helytálló információ az olvasónak. --Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2011. október 9., 19:25 (CEST)

• A magam részéről nagyon jónak tartom az ötletet, de az interwikit én is mellőzném. Aki nagyon meg akarja írni azt a szócikket, meg fogja találni a más nyelvű változatot. Pusztán a tájékozódás kedvéért ne irányítsuk el az olvasót innen, ahogy ezt eddig sem tettük. Viszont ha az adott témában létezik egy, maximum kettő kiemelkedő forrás, az(oka)t esetleg oda lehetne írni, úgy gondolom. A korlátozás szükségességét előre nem lehet látni, szerintem erre majd hónapok múlva kellene visszatérni, ha netán valaki túlzásba viszi. Szóval egyelőre nem szükséges meglátásom szerint. --Regasterios ^vita 2011. október 9., 19:26 (CEST)

• A megjegyzés tetszik, de az nem, hogy ezzel a technikával visszajön a szócikkekből száműzött interwiki-hivatkozás. --Hkoala 2011. október 9., 19:55 (CEST)
• Ahogy már korábban is jeleztem, az iw-re irányítás nem tetszik, jobban átgondolva két okból sem: mint fentebb utaltak rá, talán csökkentené a vonatkozó piros megírására való hajlamot, másrészt pedig közép- és hosszú távon rossz képet mutatnánk velük kifelé: lám, a huwikiben mi minden nincs meg, máshová küldenek bennünket a hiányzókért. Úgyis elég felületes kép él rólunk a külvilágban... Az iw elhagyásával a többi tetszik, sőt hasznos. Köszönet a rengeteg munkáért, amit belefektettél! --Pagony^foxhole 2011. október 9., 21:11 (CEST)

Furcsálom, hogy ha bárhol máshol bármilyen nyelven egy témáról egy jó összefoglalót találok egy fogalomról, egy olyat, ami el van látva egy sor ajánlott irodalommal is, akkor ezt a tájékozódási pontot közölhetem a cikkben – kivéve, ha az éppen egy Wikipédia-cikk. Úgy érzem, hogy ha ezt még megjegyzésben sem közölhetjük, akkor egy hasznos tájékoztatással lesz szegényebb az olvasó.

(Zárójelben mondom: az IMDb-vel ezzel szemben nem vagyunk ilyen szűkkeblűek :)

Látom azonban az erőviszonyokat, ezért most csak azt kérdem, hogy irtsam-e ki ezt a lehetőséget a piroslink* sablonból, vagy pedig elképzelhető olyan helyzet, amikor megengedhető egy ilyen utalás, és ezért elegendő a sablon dokumentációjában egy korlátozott használatot megadni?

 Karmela posta 2011. október 9., 21:54 (CEST)

Ha egy fogalom magyarázatra szorul, akkor a ref link miért ne mutathatna már megírt, magyar nyelvű tartalomra? Ahogy eddig is. Ha nincs ilyen, akkor a magyarázó szöveget miért kell refbe rakni? Lehetne zárójelbe a fogalom mellé. Továbbá szinte bármiről lehet csonk szintű cikket írni, még a hirtelen halálról is, csak magyar nyelvű, megbízható forrást kell találni. Abból már összejön egy csonk.

Másik, sokkal érdekesebb kérdés, ha egy piros linkre 30 szócikk is hivatkozik, akkor ezt az új sablont 30x kell beilleszteni? És később 30x eltávolítani? Ne legyen senkinek se naív gondolatai, a sablon nem távolítja el magát, csak elrejti a saját tartalmát.

Sokkal egyszerűbb lenne akkor már arról szavazni, kell-e szubcsonk? Mert ennek az egész agyonbonyolított ötletnek az eredete a szubcsonk sablon! --B.Zsolt ^vita 2011. október 9., 22:14 (CEST)

A technikai problémák kérdésében szintén egyetértek. -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. október 9., 22:42 (CEST)

Karmela! Hatalmas munkát végeztél, le a kalappal előtted. A véleményemet ismered, én ellenzem az iw-re mutató megoldást. A felsorolt érvek ismétlése nélkül: először is ez ellentmond számos korábbi szabálynak, útmutatónak, melyek módosítása nélkül ez ilyen megoldás nem is lenne életképes, másodszor, ahogy te is mondtad az itteni erőviszonyok is arra mutatnak, hogy ezt nem kellene lehetővé tenni. Ha megengedhető lenne a korlátozott használat, akkor az már a teljes megengedést jelentené, mert ki tudja azt ellenőrizni, hogy mikor indokolt vagy nem. A sablon többi része viszont tényleg zseniális (copypaste Bennótól). Csigabi^{itt a házam} 2011. október 9., 22:25 (CEST)

piroslink* – nyelv

Amikor az ember cikket fordít, át kell(ene) vegye annak forrásait. Az angol Wikiben azonban – fájdalom – angol nyelvű források vannak. A forrásokra egyébként sem volt soha nyelv-korlátozás.

Miért szabad kevésbé hivatkozni az angol (vagy hottentotta) Wikire, mint egy nem Wiki lapra? Ezt fel nem foghatom.

Milyen szabálynak mond ellent az iWikire hivatkozás? Éppen azt a szabályt hozta létre az új szócikkszerkezet a nyáron, hogy a Kapcsolódó szócikkekből lehet iWikire hivatkozni. Ez a sablon pont ezt csinálja. Azt meg soha senki nem tiltotta meg, hogy a Kapcsolódó szócikkre lehessen ref-elni.--Gyimhu ^vita 2011. október 10., 01:00 (CEST)

Tudtommal a Kapcsolódó szócikkek kizárólag magyar lapok számára van fenntartva. Vagy tévedek? Az angol (vagy akármilyen) nyelvű forrásokat és az abból készült angol (vagy akármilyen) nyelvű wikiszócikkeket pedig nem kéne keverni. --Regasterios ^vita 2011. október 10., 01:45 (CEST)

A Kapcsolódó szócikkekről folyó vitában felmerült, hogy ez a szakasz alkalmas lehetne ilyen közlésre is, de végül (sajnos) nem ebben az értelemben lett megszavazva, még ha a szöveget lehetne úgy is értelmezni. A többségi nézet az volt, hogy minden magyar és idegennyelvű wiki-társprojekre linkelni lehet onnan, csakhogy maradjon kivétel ez alól a többi Wikipédia, azokra továbbra is csak a cikk saját interwikijei utalhatnak. Szerintem kár, de hát ez van.  Karmela posta 2011. október 10., 10:49 (CEST)

Így lett megszavazva:

Kapcsolódó szócikkek

       Szorosan kapcsolódó fontos szócikkek lista formájában, tehát ami eddig a Lásd még szakaszban volt.
       +
       Kapcsolódó szócikkek és más anyagok a társprojektekben (commons, wikiszótár, wikiforrás stb) sablon segítségével
       +
       Esetleges további sablonok, mint például egy csonksablon.
       +
       Kapcsolódó szócikkek portálajánlások, navboxok, kategóriák és interwikik segítségével.

Az utolsó mondat azt jelenti, hogy lehet iWiki a kapcsolódó szócikkekben.

Valóban célszerű szétválasztani a magyar és más Wiki-re hivatkozásokat, de ezt meg lehet tenni ugyanebben a fejezetben. Fontos, hogy az olvasó előre tudja, ha más nyelvű lapra kerül. (Ezért nem támogatom én sem, hogy a szócikkből linkeljünk át.) De az legalább olyan fontos, hogy tudjon tájékozódni, ha tud nyelvet. Mellesleg a forrásoknál ugyanez a probléma merül fel.

Ezt még a zárszó előtt írtam. --Gyimhu ^vita 2011. október 10., 12:56 (CEST)

Na de az a bal oldali sávban látható interwikikre vonatkozik az én értelmezésem szerint. --Regasterios ^vita 2011. október 10., 14:17 (CEST)

Annak is lett szánva, mivel a szerkesztő ablakban azok alulra kerülnek, ám elhelyezkedésük automatikusan a bal oldali oldalsáv. Nem is lenne sok teteje ugyanazokat a szócikkeket szerepeltetni a szövegtörzs alatt, és az oldalsávban is.--Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2011. október 10., 14:46 (CEST)

+1, ez teljesen egyértelmű, a bal oldali iw-kről van itt szó! -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. október 10., 14:54 (CEST)

Nem tudtok olvasni, vagy nem akartok tudni? A kapcsolódó szócikkek alfejezetről van szó. Az nem a bal oldali sáv.--Gyimhu ^vita 2011. október 10., 22:32 (CEST)

Te meg csak szelektíven tudsz olvasni? Olvasd el végig a Wikipédia:Szavazás/A szócikkek egységes felépítése (2011) lapot, különös tekintettel "A javaslat kialakításának története" szakaszban levő linkekre, illetve a "Példák az új ajánlás alapján felépített cikkekre" szakaszban mintaként ajánlott cikkekre. Hol látsz olyant, hogy a kapcsolódó szócikkekben nem a baloldali sávra gondoltak azok, akik kidolgozták a javaslatot, illetve akik megszavazták? Lehet, hogy a megfogalmazás így utólag félreérthetőnek tűnik, de ha elolvasod az előzményeket, nagyon is egyértelmű. --Hkoala 2011. október 10., 22:40 (CEST)

piroslink* – zárószónak szánva

Tudomásul veszem, hogy a szerkesztőségben jelenleg az a a nézet az uralkodó, hogy ne közöljük semmilyen módon egy cikkben az olvasóval, ha egy piros linkre vonatkozó jó összefoglalás és forráslista éppen egy Wikipédián található. Ennek értelmében módosítani fogom a sablon dokumentációját is.

Nagyon sajnálom, hogy a fenti vitában senkitől sem hangzott el olyan érv, ami az olvasó érdekeit a szerkesztőség belső szempontjai elé helyezte volna :(

 Karmela posta 2011. október 10., 10:49 (CEST)

piroslink* – ad absurdum

Meg lehet csinálni, hogy felállítunk egy külső webszervert, melyre feltesszük a magyar Wiki szócikkeinek forrásait és kapcsolódó hivatkozásait. Minden lapra egy-egy Wiki szócikkét. A Wiki szócikkben a forrásoknál és kapcsolódó szócikkeknél ezt a lapot adjuk meg.

Ez minden szabálynak megfelel. Máskor is linkelünk külső irodalomjegyzékre. Ha ezen a szerveren „véletlenül” van egy link az angol Wikire, attól még nyilván nem lesz kitiltva a szerver/lap a Wikiről.

Minden szabályos, senki nem szólhat egy szót sem. De tényleg ezt akarjátok?

(Nem, én sem akarom. Deductio ad absurdum.)--Gyimhu ^vita 2011. október 10., 13:14 (CEST)

Kedves Gyimhu! Rajtad kívül mindenkinek jó a mostani rendszer, hiába csomagolod be sablonba meg más egyébbe, akkor sem fognak ebbe beleegyezni. És hogy miért? Mert a lapok közötti navigáláshoz ott vannak az iw-ek! A te általad írt ötlet nehezen kivitelezhető, nehezen karbantartható és akkor még nem is beszéltünk azokról a cikkekről, amik már 30 nyelven megvannak, csak magyarul nincsenek. Mi alapján választod ki a nyelvet?

Viszont az angol wikin találtam egy megoldást, ami talán jobb, mint az eddigiek. Ezt nézzétek meg: Template:AVE navbox! Karbantartani is könnyebb, és biztos nem maradnak ki így szócikkek egy témakörön belül, amiből hiányzik a iw! --B.Zsolt ^vita 2011. október 10., 14:48 (CEST)

Úgy látszik, mégsem jó mindenkinek, különben Karmela nem írt volna sablont rá.--Gyimhu ^vita 2011. október 10., 22:32 (CEST)

Re:Gyimhu – A forrásokról itt lehet bővebben olvasni. Ebben az útmutatóban többek között ez a mondat szerepel: „A Wikipédia szócikkei harmadlagos forrásoknak számítanak, és ezért nem használhatóak forrásként más szócikkekben; sem ezen szócikkek tükrözése, sem elágazásaik nem fogadhatóak el megbízható forrásként, semmilyen szempontból. ” Tehát erre a kérdésre: „Miért szabad kevésbé hivatkozni az angol (vagy hottentotta) Wikire, mint egy nem Wiki lapra?” már meg is van a válasz. Az általad beidézett szakasz az interwiki-hivatkozásokról, a szokásos, a cikk interwiki-linkjeit jelenti, amik a lap bal oldalán a felsrolásban olvashatóak, tehát az összes interwiki, ahol a cikk szerepel. Lásd itt Ogodej ^vitalap 2011. október 10., 15:55 (CEST)

Tényleg nem tudtok olvasni. A kapcsolódó szócikkekben nem források vannak, hanem kapcsolódó szócikkek.--Gyimhu ^vita 2011. október 10., 22:32 (CEST)

piroslink* – nem forrásról van szó

Hadd kezdjem azzal, hogy nagyon jó ötletnek tartom Karmela sablonját, és meghökkentőek a szememben az ellenérvek. Meghökkentőek azért, mert úgy tűnik, mintha nem azzal vitatkoznátok, amit Karmela javasol

• Az egyik ellenérv az, hogy egy huwiki cikknek nem lehet forrása egy másik wiki cikke. Ez persze rendjén is van, de vegyük észre, hogy nem arról van szó, hogy a bármelyik másik wiki forrása lenne a cikknek, hanem arról, hogy a cikkhez további olvasnivalónak, további információformásnak ajánlunk egy másik wikit.
• Egy másik ellenérv azt mondja, hogy Karmela sablonja állítólag eltüntetné a piros linkeket, és ezzel együtt a hiányzó, fontos cikkek megírására való késztetést. Ennek az ellenérvnek se látom alapját, hiszen a sablon pirosan hagyja a hiányzó cikkre mutató linket.

Nem világos, hogy ha egy cikkhez kiegészítő olvasmányként ajánlhatom a Pallas nagy lexikonát, József Attila önéletrajzát, az Encyclopaedia Britannicát (hogy ne csak magyar nyelvű műveket említsek), a Vlagyivosztoki Tűzoltódalárda honlapját, Janicsák Veca facebook-lapját (hogy ne csak olyan művet említsek, ami forrása lehet egy wikicikknek), akkor miért pont az orosz, német, angol vagy francia wiki egyik cikkét ne ajánlhatnám a továbbtájékozódni kívánó olvasónak. --Malatinszky ^vita 2011. október 11., 02:33 (CEST)

piroslink* – az angoloknál és a franciáknál bevett szokás

• A B.Zsolt által talált példa az angol Wikipédiában a en:Template:Link-interwiki sablonon alapszik, ami a leírása szerint „typically used when the English article has not yet been created (a "red link")”, ugyanúgy, mint a piroslink* sablon. Közvetlenül a cikk szövegéből linkel az idegennyelvű Wikipédiára, itt egy példa: a Jean Renoir cikkben, ahol a francia Wikipédiára mutat azon a helyen, ahol a Alain Renoir angolban még hiányzó, de a franciáknál már meglevő cikkére akar utalni. Az en:János Batsányi cikkben viszont lábjegyzetbe küldik a sablon eredményét ott, ahol a német Wikipédia de:Gabriele von Baumberg cikkjére utalnak.

Ezen a nyomon eljutottam most más Wikipédiák hasonló sablonjához is, például a francia fr:Modèle:Lien sablonhoz, ahol az is ott áll a leírás elején, hogy nagyon nagy számú cikk használja, és utánanéztem, valóban így van.

Náluk is éppúgy láthatatlanná válik az interwiki, ha kikékül a „rouge” cikk, mint a piroslink* sablonnál, és az arab Wikipédiánál is ez a helyzet. A franciák ezekkel a szavakkal ajánlják a használatát

a francia eredeti

(ha valaki lefordítja, nagyon megköszönném, mert ha jól értem is a szöveget, a fordítás nehezemre esik): „ Ceci permet aux lecteurs d’avoir des informations sur le sujet malgré l’absence d’article en français, sans pour autant masquer le fait que cet article n’existe pas, ce qui est indispensable pour inciter à la création de l’article. D’autre part, le lien vers un équivalent dans une autre langue permet aux Wikipédiens de s’en inspirer (notamment de ses sources et de sa bibliographie), voire de le traduire, pour créer le nouvel article. C’est donc une incitation supplémentaire à créer l’article, dans la mesure où l’on indique où trouver la matière pour le faire. La contrepartie de cela, est qu’on se limitera à lier vers des articles bien sourcés dans les autres langues ; d’autre part ceci ne doit évidemment pas être interprété comme une obligation de se baser sur l’article dans l’autre langue pour créer le nouvel article en français. Le modèle facilite aussi la recherche ultérieure des interwikis pour l’article nouvellement créé. ”

Magyarán (köszönet és hála Bennónak, és engedélyével leegyszerűsítve:)

„ Ez [a sablon] lehetővé teszi az olvasónak, hogy információhoz jusson az érintett témában, dacára annak, hogy franciául nincsen róla szócikk.

Mivel nem rejti el, hogy nincs még ilyen szócikk, továbbra is kedvet is csinál a megírásához. A wikipédista ihletet is meríthet a hivatkozott más nyelvű ekvivalensből (különösen a forrásokból és a bibliográfiából), rögtön hozzáláthat a új szócikk fordításhoz, segítséget kap ahhoz is, hogy hol található az új cikk megíráshoz szükséges anyag.

Csak olyan szócikket érdemes így ajánlani, ami kellőképpen forrásolt, bár természetesen egy ilyen hivatkozott pár nem tekintendő az új szócikk kötelező alapjának.

Ez a sablon megkönnyíti egyszersmind az új cikkhez az interwikilinkek kikeresését is.”

A németeknél viszont úgy látom nincs meg ez lehetőség, ők tiltják az ilyesmit.

• Mit szólnátok ahhoz, ha az angolok, franciák és arabok nyomán kísérletképpen mégiscsak bevezetnénk nálunk? Lássuk, hogy hogyan válik be?

 Karmela posta 2011. október 10., 18:13 (CEST)

piroslink* – kísérlet

Úgy érted, hogy az eddigi érvekkel szemben az az új érv, hogy az angolok, franciák, arabok is így csinálják? Akkor lehet azzal is érvelni, hogy a németek, oroszok meg a spanyolok nem használják. Komolyra fordítva a szót: mennyi ideig tartana a kísérlet? mi lenne a "bevált" illetve "nem vált be" kritériuma? ha nem válna be, hogyan lehetne visszacsinálni? --Hkoala 2011. október 10., 20:17 (CEST)

A „wikiidegenség” érve ellen jók azért ezek a példák, hiszen ha vannak olyan Wikipédiák, és méghozzá nem is éppen kicsik, amik ezzel harmóniában működni tudnak, akkor ez nem lehet eleve wikiidegen. (Az oroszokkal, spanyolokkal és az összes többivel egyébként nem tudom mi a helyzet, hiszen ha nem is interwikiznek rá a Template:Link-interwikire, még nem kizárt, hogy van nekik valami hasonló sablonjuk, egyszerűen csak nem tudtam utánanézni. Kizárólag a németben tudok jól körülnézni az angolon és a francián kívül. Vagy te megnézted az oroszokat és a spanyolokat?)

A visszacsinálás nem gond: ha sikertelenné nyilvánítanánk a kísérletet, akkor át lehet alakítani a sablont úgy, hogy a negyedik paraméterét ignorálja, és attól a pillanattól kezdve az összes olyan helyen, ahol a sablont használták, már csak a magyarázatok kerülnek a lábjegyzetbe, az interwikik nem.

A kísérletet úgy képzelem, hogy egyszerűen megfigyelnénk, hogy feltűnik-e valamilyen kellemetlen mellékhatás, ha nem, akkor jó, a igen, akkor megnézzük, hogy súlyos és a dolog természetéből adódó gond-e vagy sem, és aszerint határozunk.

De hátha van valakinek jobb kritériuma is?

 Karmela posta 2011. október 10., 20:49 (CEST)

Lássuk, milyen "mellékhatásokra" számíthatunk:

• "olyan kényelmi eszköz, ami az új szócikkek ellenében dolgozik". Hogyan lehet mérni a meg nem írt szócikkek közül mennyi tulajdonítható a kényelmi eszköz meglétének?
• "Több probléma lenne ennek a karbantartása és figyelése, szabályozása és a korlátozó sablonok ("ez a cikk túl sok interwikihivatkozást tartalmaz" ) elkészítése, mint rászorítani a szerkesztőket, hogy a piros link = megírandó szócikk, írják meg" Hogyan lehet mérni az erre fordított energiát?
• "hosszú távon rossz képet mutatnánk velük kifelé: lám, a huwikiben mi minden nincs meg" Hogyan lehet mérni, hogy romlott-e a kísérlet során a magyar wikipédia megítélése?

Azt hiszem, hogy amennyiben nem tudunk megfelelő kritériumot találni, ezzel a javaslatoddal "kísérlet" címszó alatt véglegesen bevezetnénk ezt az eszközt, mert utána a jelenleg többségben levő ellenzőknek kellene erőlködni a visszaállításon. --Hkoala 2011. október 10., 21:04 (CEST)

Navigációs sablonokban nem is ellenezném. Azt egy átlagos kezdő szerkesztő úgysem nagyon módosítja, és így talán nem is szaporodnának nagyon el ezek a piroslink sablonok. Más: Ennyi szócséplés helyett már írhattunk vona minimum 10 csonk-cikket! :) --B.Zsolt ^vita 2011. október 10., 21:27 (CEST)

Az angolok sem csak a navigációs sablonokban használják, csak te éppen egy olyan példára bukkantál rá először.  Karmela posta 2011. október 11., 07:47 (CEST)

+1 B.Zsolt, Hkoala. Hkoalával teljesen egyetértve, a kísérletet nem tartom jó ötletnek, az ő érvei miatt sem. Véleményem szerint az, hogy jelen megbeszélésben a szerkesztők döntő többsége a más nyelvű wikikre történő hivatkozások ellen foglalt állást nagyobb súllyal esik a latba, mint az, hogy a felsorolt Wikipédiákon alkalmazzák ezt a módszert. A szócikkek felépítéséről volt szavazás, abban erről nem volt szó. Az útmutatók kifejezetten tiltják a szócikkből idegen wikicikkre hivatkozást. Miért kellene ezt erőltetni a szerkesztők többségének véleményével szemben? De hadd mondjak egy praktikus példát is. A ref-ek többsége –könyv- és folyóirat-hivatkozások, weboldalak – statikus állapotot tükröznek, általában nem változnak, a „komoly” weboldalak is többnyire ugyanazon a címen találhatók meg. A Wikipédia szócikkei viszont dinamikusak, akár naponta többször is változhatnak. Soha nem tudható, hogy egy hivatkozás nem változott-e meg, nem törölték-e, nem vandalizálták-e, nem került-e bele más tartalom. Ennek ellenőrzésére nincs kapacitásunk. Az interwiki robotok az iw-ket folyamatosan karbantartják, azokkal nem kell törődnünk, de a hivatkozott idegen nyelvű wikioldalak kaotikus állapotot teremthetnek. A sablon interwikik nélküli része viszont nagyon jó, szerintem arra kellene fordítanunk az energiánkat. Csigabi^{itt a házam} 2011. október 10., 21:41 (CEST)

Csigabi, hiszen amiket itt a külföldi Wikipédiákról írsz, az a magyar cikkekre is igaz, mégis mutogatnak egymásra a cikktörzsben is, meg a Kapcsolódó szócikkek szakaszában is. Hiszen nem forrásról van szó. Itt meg csupán a Megjegyzések szakaszáról lenne szó.

Az útmutatókat az angolból szoktuk átvenni, ez a tiltás is onnan jöhet. Csakhogy ők időközben rájöttek, hogy mégiscsak jó dolog, változtattak rajta, mi meg bálványt faragunk az elavult útmutatónkból.

Hkoala, olvashattad fentebb, hogy a franciák éppenséggel segítségnek érzik ezeket a linkeket ahhoz, hogy új cikkbe kezdjen valaki. Ők tapasztalatból beszélnek, mi meg itt csak feltételezésekből indulunk ki.

Az egész feltételezéshalomból egyetlen olyan érv szűrődik le számomra, aminek fejet tudok hajtani, mégpedig hogy a hangadó szerkesztők ellene vannak. Nem akarásnak nyögés a vége.

 Karmela posta 2011. október 10., 22:34 (CEST)

piroslink* – mit is szavaztunk meg

Rajtunk áll, hogy mi is hangot adjunk az ellen, hogy egyesek hangadással írják felül az elfogadott szabályokat. Ha meg lehet tenni, hogy az elfogadott szöveget épp ellentétesen értelmezik, ha az igent nem-nek olvassák, akkor értelmetlen a szavazás.

Ahol nem számít az értelem, csakis a hangerő,
ahol hiteltelen a szó, és felesleges a dal,
ott már nagyon nagy, nagyon nagy a baj.--Gyimhu ^vita 2011. október 11., 08:03 (CEST)

Az útmutatókat még az új cikkszerkezet előtt írták.

Alátámasztanád forrással a „szerkesztők döntő többségét”?

Mit értünk szócikk-törzsön? A Kapcsolódó szócikkek (korábban: Források) beleszámít?

• Ha igen, akkor sohasem volt olyan szabály, ami tiltotta az iWiki-t a szócikk törzsből, hiszen a fordítás sablont oda kellett tenni.
• Ha nem, akkor milyen alapon ellenzitek a szócikk törzsén kívül az iWikit?

--Gyimhu ^vita 2011. október 10., 22:45 (CEST)

Igen, az új cikkszerkezetet az útmutatók után írták, mégpedig azok figyelembevételével. A cikktörzs a cikk leíró része, forráshivatkozások, jegyzetek sablonok, portálok stb. nélkül. Ha jobban megnézed az eddig írtakat, előző hozzászólásodra való reagálásokat, illetve az új cikkszerkezetet WP:FELÉP, akkor az sem engedi meg a külső wikikre való közvetlen hivatkozást, csak egy figyelmeztetést, hogy a cikk fordítás innen és innen, és átveszi a fordított cikk forrásait (persze ellenőrzés után). Nem engedi meg továbbá a kapcsolódó szócikkek között, sem a további információk között. Ha ennyire fontosnak tartod, hogy idegen nyelvű wikikre hivatkozhass azok forrásai helyett, akkor bizony ezt meg kell szavaztatni. Ogodej ^vitalap 2011. október 10., 23:00 (CEST)

De honnan veszed ezt a babonát? Miért nem olvasod el az elfogadott új szerkezetet? Itt idéztem egy kicsit feljebb. Leírom még egyszer:

Melléklet (az új ajánlás)
...
==Kapcsolódó szócikkek==
...
Kapcsolódó szócikkek portálajánlások, navboxok, kategóriák és interwikik segítségével.

Ezt szavazták meg a nyáron. Annak kell új szavazást kérnie, aki ezzel nem ért egyet.--Gyimhu ^vita 2011. október 11., 07:55 (CEST)

Gyimhu, hagyd ezt kérlek. A szavazáskor csak a szócikk saját interwikijét értettük ide. Ezt egészen pontosan tudom, mert én írtam az idézett szöveget.  Karmela posta 2011. október 11., 08:16 (CEST)

Bocs, de ezt nekem honnan kellene tudnom? Nem ez van odaírva.

Ha egy törvényt nem a parlamentben elfogadott szöveggel hirdetnek ki, akkor is a kihirdetett szöveg az érvényes. Erre volt is példa. Nem lehet elvárni senkitől a gondolatolvasást, meg a vita végigkísérését. Én a szöveg szerint csináltam eddig a cikkeimet.--Gyimhu ^vita 2011. október 11., 09:43 (CEST)

Ez itt nem a parlament; nem ugyanúgy működik. Amúgy nem várja el senki, hogy gondolatolvasó legyél; többször, többen is elmagyaráztuk (legutóbb Karmela is, aki megfogalmazta a szöveget), hogyan is értettük. --Hkoala 2011. október 11., 09:57 (CEST)

Csakhogy azok az interwikik a Commonsra, Wikiforrásra Wikidézetekre stb. mutató dobozokat jelölik.

Más kérdés, hogy amennyiben oda lehet, akkor máshova miért nem. De abban a megbeszélésben már a végén nem vettem részt. --Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2011. október 11., 09:54 (CEST)

Gyimhu, sajna el kell keserítselek, de a jogalkalmazás terén sem betű szerint tartatják be a törvényeket (gondolj bele ez milyen igazságtalanságokra vezetne), hanem előbb értelmezik azokat, a jogalkotó eredeti szándékát próbálva megkeresni. Az alkotmány például azt írja, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének rendelete „más jogszabállyal nem lehet ellentétes.” Ha most valaki kukacoskodni akarna, akkor mondhatná, hogy Szalai Annamarinak lehet átnézni az összes önkormányzati rendeletet mielőtt kiadja a sajátját. Természetesen az életben nem így működik, így ide sem lehet rávetíteni. – Laci.d ^vita 2011. október 11., 10:11 (CEST)

Szerintem itt mind elbeszélünk egymás mellett. Egyáltalán nem ugyanaz, ha egy cikk egészével kapcsolatban jelezzük, hogy az angol, tamil, hottentotta, stb. wikiken (tehát az összes) is létezik ugyanez a szócikk (tehát bal oldali interwiki lista), illetve a wiki társprojektjeiben hol lehet az egész cikket felölelő témában olvasni, meg az, hogy egy adott szó a szövegtörzsön belül, még melyik wikiken van kifejtve. Még ha ezt lecsempésszük egy rafinált hivatkozásrendszerrel a források, vagy lásd még szakaszba is. Ahogy Karmela is leírta, a cikkszerkezet megbeszélésése során azt, hogy akár a források, akár a további információk között idegennyelvű wikihivatkozások legyenek, viszonylag hosszabb vita után elvetettük. Ogodej ^vitalap 2011. október 11., 10:44 (CEST)

Nem a források közé, oda nem való. A Megjegyzések szakaszába kerülne.  Karmela posta 2011. október 11., 11:06 (CEST)

piroslink* – lépjünk tovább: sablon:piroshely

Az a tapasztalatom, hogy ha egyszer letette a voksot valaki egy wikivitában, akkor csak a legritkább esetben hagyja magát valaki meggyőzni a tévedéséről, tehát hiába vannak Malatinszky jó érvei, és hiába derült az is ki, hogy az angoloknál és a franciáknál is bevált ez a módszer, mostanra a vita már túl messze ment.

Kicsit el vagyok keseredve azon, ahogy itt háttérbe szorult az olvasók érdeke :(

Lépjünk azonban tovább.

Kidolgozok tehát egy új sablont annak alapján, ami fentebb kikristályosodott, ami lehetővé teszi, hogy a Források részben felsorolt valamelyik helyre hivatkozzunk és ugyanígy eltünteti a lábjegyzetet, ha a a piros link kikékül, ugyanígy megmutatja a lábjegyzetet a buboréksúgóban is, de nem tartalmaz interwikit.

 Karmela posta 2011. október 11., 08:11 (CEST)

Ha javasolhatok valamit, szerintem várj egy kicsit. --Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2011. október 11., 08:28 (CEST)

Úgy érted, hogy még várható fordulat ebben a vitában, esetleg azzal, hogy újabb hozzászólók is jönnek, akik eleve figyelembe veszik az újabb érveket is?  Karmela posta 2011. október 11., 09:23 (CEST)

A májamba, nem is, a vesémbe látsz. Az elkészített sablon nagyon fejlett, kár volna szétnyírni. Az, amit többen fent hivatkozásnak gondolnak, az valójában nem az, bár Csigabi észrevétele a kreatív megkerülésről valamelyest helytálló. Mégsem hivatkozás, hanem a piros link pirosan hagyása mellett egy olyan pluszinformáció, amely valakiknek segíthet, valakiknek meg nem. Ha a piros linkre vagy a dobozban megjelenő iw-re kattintva nem juthatunk el közvetlenül a külföldi wikire, akkor én azt extra szolgáltatásnak érzem.

A Wikipédia:Hivatkozások lap nem irányelv, mégcsak nem is útmutató, egyszerűen szerkesztést segítő oldal.

Kell még búvárkodnom, mert az egész anyag kb. 60%-ával ismerkedtem csak meg, de fenntartom: semmi baja nem lesz annak a sablonnak, ha most egy ideig polcra teszed. --Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2011. október 11., 09:35 (CEST)

sablon:piroslink* – kritériumok

Kedves Karmela, nem először hivatkozol ebben a vitában az olvasók érdekeire. Azonban nincs arról információnk, hogy mit vár vagy mit szeretne az olvasó (mindenki csak a saját szempontját vetíti ki az olvasótábor egészére), ezért ezt a megjegyzésedet nem tartom helytállónak. Egyébként egyetértek Csigabinak a "kreatív megkerülésre" vonatkozó megjegyzésével; az eredeti javaslat meg a "kísérleti bevezetés" is elég kreatív, főleg úgy, hogy nincs definiálva sem a kísérlet időtartama, sem a sikeresség kritériuma. --Hkoala 2011. október 11., 10:17 (CEST)

Ne mérgesíts már Hkoala, hogyne tudnánk már, mi az olvasó érdeke. Tájékozódni szeretne.

A „kreatív” pedig kezd szitokszóvá, az álnokság szinonímájává válni a szádban, köszönöm neked. Csakhogy egy javaslat arra, hogy valamit másként csináljunk, mint eddig, nem „kreatív megkerülés”, hanem javaslat változtatásra. Elég világosan feltettem az erre vonatkozó kérdéseket rögtön a sablon ismertetésekor.

Ha szükségét látod, akkor definiálj kérlek egy kísérleti időtartamot és kritériumokat is azokra a veszélyekre, amiket te látsz. Vagy ne definiálj, és hagyjuk az egészet.

Elegem van.

 Karmela posta 2011. október 11., 11:06 (CEST)

OK, én részemről hagyom az egészet. --Hkoala 2011. október 11., 14:33 (CEST)

Béke! Itt mindenki jó szándékkal van, ne durvuljon el a megbeszélés. Nem lehetne ezt az egészet rövidre zárni azzal, hogy kiírunk egy szavazást arról, hogy alapjaiban lehessen-e a szócikkből (mindegy, hogy szövegtörzs vagy alatta levő jegyzetek) elnavigálni az olvasót más, idegennyelvű wikire, vagy sem. Függetlenül attól, hogy szócikkhiány, vagy egyéb más okból. Ami kijön eredménynek, azt a továbbiakban mint közösségi állásfoglalást lehetne kezelni, és nem kéne minden egyes fejlesztésnél erről csatákat folytatni.--Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2011. október 11., 11:13 (CEST)

Függetlenül attól, hogy mi van az irányelveinkben, vagy mi nincs...--Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2011. október 11., 11:15 (CEST)

Alapjában igazad van, hiszen az érvek egy része végül is úgy hangzott, hogy azért nem, mert már ki van mondva, hogy nem.  Karmela posta 2011. október 11., 11:24 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után)

Ne bántsd Hkoalát, a kreatív szót én írtam le először ebben a vitában, amit a hosszú időre visszanyúló előzmények ismeretében továbbra is tartok. Tehát engem szidj érte. De mint mondottam, az általad készített sablon további része szvsz nagyon jó. Nem kell mérgesnek lenned, mert java része mindenkinek tetszett. Csigabi^{itt a házam} 2011. október 11., 11:15 (CEST)

 Karmela posta 2011. október 11., 11:20 (CEST)

piroslink* – vizsgáljuk fölül a tiltást

Saját, Ivanhoe és Karmela utsó szólásaihoz: valóban, miért is nem lehet külföldi wiki cikkére hivatkozás a "további irodalom" vagy milyen hátsó fejezetben? Irányelv nem tiltja. Ki lett mondva a másik vitában, de vajon mi tartja vissza a közösséget, hogy felülvizsgálja egy álláspontját? Vagy technikai okok miatt kerülendő a külföldi wikire való hivatkozás? Hangsúlyozom: tilos egy a magyarban pirosló linket bevilágoskékíteni egy külföldi wiki szócikkével, mert ez megtévesztés, több szinten is. De a további irodalom, vagy olvasnivaló között miért nem lehet? ellátva a megfelelő nyelvi ikonnal? --Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2011. október 11., 11:29 (CEST)

Teljesen egyetértek Burumbátorral. Cikkek alján rendszeresen vannak kimutató linkek mindenféle külső weblapokra azzal a céllal, hogy az érdeklődő olvasó további tájékozódását megkönnyítsük. Gyurcsány Ferenc cikke aljáról link vezet a volt miniszterelnök Facebook-oldalára. A Barack Obama cikk alján ott egy link Obama kampányoldalára. A Sir Gawain és a Zöld Lovag cikk alján ott egy link egy angol nyelvű esszére a témában. Janicsák Veca cikke linkel Janicsák Veca hivatalos honlapjára. Arra is bőven van példa, hogy további tájékozódás céljára wikicikkeket ajánljunk. A már említett Gawain-cikk például linkel a Lovagregény és a Kerekasztal cikkekre. Pontosan mi is a baj azzal, ha hasonló célból az angol vagy az orosz vagy valamelyik másik nem magyar wiki cikkére mutató linket teszek a cikk aljára? Malatinszky ^vita 2011. október 11., 12:40 (CEST)

sablon:piroslink* – vegyük bele a piros linkek forrásait a cikk saját forrásai közé

Azzal nincs baj, ha a Janicsák Veca szócikk alján ott van Janicsák Veca honlapja, sőt az sem, ha az alján ott van az angol nyelvű Janicsák Veca wikis cikkre való hivatkozás (ez ugyan valahogy így néz ki: [[en:Janicsák Veca]], és a cikk bal oldali sávjába kerül a Telugu Janicsák Veca szócikkel [[te:Janicsák Veca]] stb.). Azzal van baj, ha a Janicsák Veca szócikkben van egy piroslink hivatkozás Janicsák Veca kiscicájára, és az a megjegyzés rovatban, vagy ha fölé tartom az egeret, megjeleníti az [[en:Janicsák Veca kiscicája]] linket. Értem én, hogy első az olvasó, és az ő érdekeinél (tájékoztatás) nincs fontosabb, de miért egy szabadon szerkeszthető, elvileg változó, angol nyelvű lapot (noha az olasz ebben a témában sokkal korrektebb), miért nem egy hivatalos honlapot jelenítünk meg a kiscicáról, ami ráadásul magyar nyelvű? Tegyük fel, hogy ilyen nincs. Akkor legalább vegyük át az iwiki forrásait a „További információk” szakaszba, vagy refeljünk rá megjegyzés formájában, továbbra is korrektek vagyunk, tájékoztatjuk az olvasót, és nem navigáljuk el az angol wikibe, mondván, ott úgyis több minden van (tényleg), és még kedvet is kaphat a cikk megírásához.Ogodej ^vitalap 2011. október 11., 17:24 (CEST)

+1 -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. október 11., 20:28 (CEST)

Feltételezem, hogy Karmela sablon-világnézetében a sablon tartalma ugyanúgy bátran szerkeszthető maradna, mint az egész wiki. Ha szerinted az olasz jobban mutatja be azt a dögöt, akkor miért is ne változtathatnád meg a linket? --Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2011. október 11., 19:23 (CEST)

Ogodej, ez annyira igaz, hogy a fent a mellékelt példákban is előfordul többféle nyelv. Az angolok és franciák is a szerkesztőre bízzák a piros link mellett feltüntetett Wikipédia-cikk nyelvének kiválasztását.

Persze ha nincs sehol egy kiindulásként jól használható Wikipédia-cikk, akkor hát nincs.

A sablon:piroshely pedig majd az egyik forrásra mutat hasonló módon, tehát hogy eltűnik a lábjegyzet a link mellől, amint az kikékül.

 Karmela posta 2011. október 11., 20:40 (CEST)

Teljesen igaz, hogy átírhatom arra, amire akarom, ha nekem jobban tetszik más interwiki cikk, és nem pl. az angol. De én nem szeretném semmilyen wikicikkre átírni, hanem odateszem azokat a forrásokat inkább, amit fontosnak és megbízhatónak tartok. Mondjuk mint Timis a Bruce Lee hirtelen szívmegállás példáján. Vagy a További információk szakaszba. Magukért a forráslistákért nem ajánlok interwikiket továbbra sem (remélem kötelező nem lesz ), és idegen nyelvű wikiknek sem fogok reklámot csinálni, szeretném a miénket bővítgetni, és a kék linkeket büszkén pakolgatni akár a kapcsolódó szócikkek szakaszba, akár szövegközbe, lám nekünk már ez is megvan. Mivel tekinthető ez amolyan lokálpatriotizmusnak, továbbra sem fogom támogatni iwikik elhelyezését semmilyen szakaszba, ha korrekt forrásokkal is megoldható. A sablon egyébként mint fentebb többen leírták, hasznos, és nekem is tetszik, de ezekben iwikiket még opcionálisan sem engednék meg. Karmela, esetleg áttekinthetőbb lenne ez a vita, ha jó szokásodhoz híven , készítenél egy „mellette érvek”, „ellene érvek” táblázatot... Ogodej ^vitalap 2011. október 11., 21:38 (CEST)

Ja még annyit, hogy nem szeretnék az u.n. „csúszós lejtő” érvelési hibába esni, de sokkal egyszerűbb iwikiket berakni az ő forráslistájuk miatt, mint leellenőrizni a forrásaikat, és azokra hivatkozni, vagy a További információk szakaszba beírni... Ogodej ^vitalap 2011. október 11., 21:38 (CEST)

A táblázat jó ötlet Ogodej, de ma már biztos nem kerítek rá sort.

 Karmela posta 2011. október 11., 21:59 (CEST)

sablon:piroslink* – népszerűtlenség

Ha egyszer ekkora vitát gerjeszt az egész, miért kell erőltetni? Vagy ezt is le akarod nyomni a torkunkon mint az önkényes irányelvmódosítást? --Istvánka ^posta 2011. október 11., 20:53 (CEST)

Istvánka, remélem szégyenled magad. Kéne.

Engedtessék meg nekem, hogy ha Ogodej, vagy bárki más kérdez, akkor válaszoljak is rá.

 Karmela posta 2011. október 11., 21:05 (CEST)

Pedig nem fogom... Azért mert igazam van, nem fogom...--Istvánka ^posta 2011. október 11., 21:08 (CEST)

Talán majd reggel, ha már aludtál rá egyet, ráébredsz, hogy micsoda -- tőled szokatlan -- primitív beszólás volt ez, Istvánka. Még akkor is ráérsz majd elnézést kérni. --Malatinszky ^vita 2011. október 12., 00:51 (CEST)

+1. Stefano mio, attól, hogy – ki tudja miért – engesztelhetetlenül utálod Karmelát, még meg lehetne próbálni függetleníteni a javaslatait, hátha nem minden a Belzebubtól való egyenesen, amit Karmela ad elő. [Tapasztalatból beszélek, nekem is, mint hasonlóan szangvinikus alkatnak, nehezen megy, hogy az utált személynek ne utáljam és érezzem hazugnak & botrányosnak minden megnyilvánulását, azt is, ha megmondja, hogy mennyi az idő...] Bennó^fogadó 2011. október 12., 18:40 (CEST)

 megjegyzés Nyilvánvalóan a hangnem nem megengedhető, ahogy most Istvánka fogalmazott... Abban viszont igaza van, hogy legalábbis ezt itt be kéne fejezni, ahogy van. Be kell(ene) látni, hogy nem minden ötlet egyben jó ötlet is. Ez most nem az. Fájdalom, de ez van, ettől még tiszteletreméltó Karmela befektetett munkája amit a sablonra fordított, de sajnos rossz ötlet volt. Van ilyen. -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. október 11., 22:29 (CEST)

Nem rossz az ötlet, csak népszerűtlen. De mindegy, abban igazad van, hogy ha ennyien ellenzitek, akkor tényleg kár több energiát pazarolni erre. --Malatinszky ^vita 2011. október 12., 00:51 (CEST)