Szerecsendió
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Myristica fragrans
| ||||||||||||||
![A magot vörös, tagolt magköpeny veszi körül [1]](/wiki/F%C3%A1jl:%E0%B4%9C%E0%B4%BE%E0%B4%A4%E0%B4%BF%E0%B4%95%E0%B5%8D%E0%B4%95.jpg) A magot vörös, tagolt magköpeny veszi körül [1]
| ||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
| Adathiányos | ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Myristica fragrans Houtt. | ||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Szerecsendió témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Szerecsendió témájú médiaállományokat és Szerecsendió témájú kategóriát. |
A szerecsendió (Myristica fragrans) nemzetségének és családjának névadó, valamint típusfaja. Neve félrevezető, mert nem diófa és termése sem dió. Népi nevei: muskátdió, máciszdió.
Származása, elterjedése
[szerkesztés]A Fűszer-szigetekről — szűkebben a szigetvilág középső részén található Banda-szigetekről származik; magját arab kereskedők már a középkorban behozták Európába. Termesztésének monopóliumát sokáig a hollandok birtokolták; azt a britek csak 1753-ban törték meg. Hasonló éghajlaton már sokfelé termesztik — főleg Indonéziában, Nyugat-Indiában, Brazíliában és Madagaszkáron. Eközben több termesztett változata alakult ki
Ma a keleti szerecsendió (East Indian Nutmeg) fő termelői:
- India és
A nyugati szerecsendió (West Indian Nutmeg) fő exportőre Grenada.
Megjelenése, felépítése
[szerkesztés]Fa, illetve cserje — magassága elérheti a 15–20 métert. Ágrendszere terebélyes.
Levelei szórtan állnak. A legfeljebb 13 x 6 cm-es, elliptikus vagy visszás-tojásdad, kihegyezett levél válla ék alakban körülbelül 1,5 cm hosszú nyéllé keskenyedik. Az ép szélű, kopasz levéllemez színe sötétzöld és erősen fényes, fonáka fénytelen.
Sárga termős virágai 2-3 tagú csomókban nőnek a levelek hónaljából, a porzósak legfeljebb 20 virágú bugákban fejlődnek. A kis, harang alakú virágtakaró 3 húsos, krémfehér (ritkán vöröses), legfeljebb 1 cm hosszú lepellevélből áll; ezek felső negyede hátratörik.
A (9 cm hosszú, 7 cm széles) húsos, egymagvú termés lapított körte alakú tüsző, feltűnő hasi varrattal. Sima héja beérve sárgás- vagy barnászöld. A fehéressárga, mintegy 1,5 cm vastag, bő levű terméshúsban egyetlen elliptikus mag ül, és azt hálózatosan széthasadt, vastag hártyaszerű, barna vagy világító vörös magköpeny veszi körül. A maghéj barna, fás, mintegy 2 mm vastag. A barna, kemény magbél táplálószövetének struktúrája labirintusszerű. A magköpeny és a mag is erősen aromás.
Életmódja, termőhelye
[szerkesztés]Örökzöld, kétlaki. Egész évben teremhet. Termése a virágzás után 6 hónappal érik be, és ekkor alulról felfelé, két kopáccsal nyílik fel. A felnyílt termést kézzel szüretelik. Nedves-forró trópusi klímát igényel és csak 500 m magasság alatt tenyészik. A jó növekedéshez évi 2–3000 mm egyenletes eloszlású csapadékra és jól szellőző, humuszos talajra van szüksége.
Többnyire magról szaporítják. Főleg ültetvényeken termesztik; a betakarított termés nagy többségét exportálják.
Felhasználása
[szerkesztés]Az arillust (szerecsendió-virágot) és a magot (szerecsendiót) egymástól elkülönítve szárítják. A magokat a károsító rovarok ellen hagyományosan mésztejbe merítik.
Kellemesen aromás, de erős fűszer, amit óvatosan kell használni. Mérsékli a savtúltengést, javítja az emésztést. Európában a 16. század óta kedvelt.
Magva (nux mochata) a szerecsendió. A termésből kifejtett magot szárítva, egészben, vagy őrölve használjuk. Hús- és zöldséglevesek, mártások, főzelékek, burgonyás ételek, vagdalt húsok és halak, vadételek ízesítője. Használhatjuk mézes süteményekhez is, de mérsékelten adagoljuk, mert csípőssé teheti a süteményt.
A szerecsendió-virág (macidis flos) valójában nem virág, hanem a termés húsától megszabadított (a magról leválasztott) magköpeny. Ezt nemcsak fűszernek használják, de ezenkívül kandírozva édességnek eszik és zselét is készítenek belőle.
Délkelet-Ázsiában a savanyú és összehúzó hatású terméshúsból sós vízzel kiáztatják a cseranyagokat, majd cukorral többször felfőzve kandírozzák és végül megszárítják. Mind a diót, mind a virágot használja még az élelmiszer- és likőr-, illatszeripar is. Drogpótló anyagként lereszelve és teának elkészítve főként börtönökben használatos. Ázsiában dohányhoz adagolva is szívják. Nagy olaj- és fehérjetartalmát felhasználva készítik belőle a vörösbarna, erős illatú muskátvajat.
Hatóanyagai
[szerkesztés]Népszerűségét illóolajainak köszönheti; fő koponense a miriszticin. A magban 5–16 %, magköpenyben akár 15% illóolaj is lehet. Olajában monoterpének, pinenek, szabinén, kb. 13 % miriszticin, 5–7 % elemicin, szafrol, fenol, aromás éterek és lignanok találhatók.
Gyógyhatásai
[szerkesztés]A népi gyógyászatban emésztési zavarok ellen, szélhajtónak adják, zsíros olajával a fájó testrészeket dörzsölik be reuma ellen. Ismert afrodiziákum.
Kis adagban neurózis[2] (hypochondria, fejfájás stb.), dysmenorrhoea[3] esetén. Nagy adagban hallucinogén.[4]
Rokon fajok
[szerkesztés]A nemzetség egy sor további fajának:
- M. malabrica Lam. (India),
- M. fatua Houtt. (Molukkák),
a M. scheffleri Warb. (Borneó) stb. termését használják pótlására, de ezek a pótlékok csekélyebb értékűek.
Képek
[szerkesztés]-
Szerecsendió termések a fán -
Magját vörös, tagolt magköpeny borítja
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ How to remove Mace from Nutmeg (Myristica) easily..., youtube.com
- ↑ A köztudatban elterjedt, gyűjtőfogalom: Magában foglal minden olyan tünetet, amely mögött pszichés egyensúlyvesztés áll.
- ↑ Az elsődleges dysmenorrhoea olyan menstruációs fájdalom, amelynek orvosi oka nincs, általában az első menstruációtól számított néhány éven belül jelentkezik. A fájdalom az évek előrehaladtával gyengül, és gyakran teljesen elmúlik az első szülés után. A másodlagos dysmenorrhoea olyan menstruációs fájdalom, amit valamilyen betegség okoz, például kismedencei gyulladás, anatómiai elváltozás, méhűri idegen test (IUD), daganat. Az idő múlásával a fájdalom általában fokozódik
- ↑ Nagyobb adag (> 25 gramm) elfogyasztása után a narkotikus jellegű hallucinogén hatás akár 3 napig is eltarthat.
