Szabinén
Szabinén | |||
Szabinén | |||
IUPAC-név | 4-metilén-1-(1-metil-etil)biciklo[3.1.0]hexán | ||
Szabályos név | 4(10)-tujén 1-izopropil-4-metilén-biciklo-[3.1.0]hexán | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 3387-41-5, (±) [2009-00-9] (+) [10408-16-9] (–) | ||
PubChem | 18818 | ||
ChemSpider | 17769 | ||
KEGG | C16777 | ||
| |||
| |||
InChIKey | NDVASEGYNIMXJL-UHFFFAOYSA-N | ||
ChEMBL | 452687 | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C10H16 | ||
Moláris tömeg | 136,23 g/mol | ||
Sűrűség | 0,844 g/cm³ 20 °C-on | ||
Forráspont | 163–164 °C | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A szabinén a természetben is előforduló monoterpén. Kondenzált ciklopentán és ciklopropán gyűrűt tartalmaz.
A feketebors csípős ízét adja. A répamagolaj (carrot seed oil) egyik fő összetevője. A teafaolajban és kisebb mennyiségben a szerecsendió-olajban is jelen van.
Számos növény illóolajában megtalálható,[1] pl. magyaltölgy (Quercus ilex), közönséges lucfenyő (Picea abies), nehézszagú boróka, kurkuma, majoránna, fehér üröm.
Fizikai/kémiai tulajdonságok
[szerkesztés]Színtelen, optikailag aktív, jellegzetes szagú folyadék. Alkohollal elegyedik, éterben, benzolban oldódik, vízben oldhatatlan.
Jegyzetek
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Sabinene című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Dr. Otto – Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1981. 4 kötet., 303. o. ISBN 963-10-3269-8