Ugrás a tartalomhoz

Biri (település)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Táncsicstelep szócikkből átirányítva)
Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Biri (egyértelműsítő lap).
Biri
Biri címere
Biri címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásNagykállói
Jogállásközség
PolgármesterAlmási Katalin (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám4235
Körzethívószám42
Népesség
Teljes népesség1238 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség62,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület22,59 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 49′, k. h. 21° 51′47.816667°N 21.850000°EKoordináták: é. sz. 47° 49′, k. h. 21° 51′47.816667°N 21.850000°E
Biri (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Biri
Biri
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Biri weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Biri témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Biri község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nagykállói járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagykállótól 7 kilométerre délre, Balkánytól 5 kilométerre északra található. Nagykálló Ludastó nevű különálló városrészétől 5 kilométerre keletre és Perkedpusztától 4 kilométerre nyugatra helyezkedik el.

Különálló településrésze Táncsicstelep, mely Nagykállótól 4, Biri központjától 3 kilométerre fekszik. Lakóinak száma: 58.

Megközelítése

[szerkesztés]

Csak közúton közelíthető meg, Nagykálló és Balkány irányából is a 4102-es úton; Ludastóval egy számozatlan, alsóbbrendű önkormányzati út köti össze.

Korábban áthaladt rajta a Nagykálló–Nyíradony-vasútvonal is, melynek egy megállási pontja volt a határain belül; Biri megállóhely a belterület nyugati szélén helyezkedik el, közúti elérését a 49 313-as számú mellékút biztosítja. Északkeleti határszélét pontszerűen érinti a Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal is.

Története

[szerkesztés]

Középkorban

[szerkesztés]

A honfoglalás előtti, török eredetű helynévvel rendelkező település a 13. század végén (1290 körül tűnt fel, amikor Biri Gergely fia János adóssága miatt III. Endre (1290–1301) által elvett birtokba Ördög fia. Pál beiktatása ellen a Balogsemjén nemzetségbeli Gergely fia. János és a Gutkeled nemzetségbeli Pál fia, Lőrinc tiltakoznak. A falu a két nemzetség 13. században kialakulóban lévő birtokai közé volt ékelődve. A Biri család alapító őse (I. Ubul) 1220 körül élt. 1325-ben Biri Fábián és János voltak a földesurak. Temploma az 1332–1335 évi tizedjegyzék szerint a Boldogságos Szűz ("Beata Virgo") tiszteletére volt szentelve.

A falu 1343 óta a magát Kállaynak nevező család tulajdona volt. Az 1345. évi osztozkodás során a két főág (Egyed fia Iván és Egyed fia Simon ága) úgy osztotta meg a falut, hogy a rét felől eső része Simoné, az erdő felőli része pedig Iváné lett. Úgy látszik a forrásokból, hogy a Kállay család mindig is ragaszkodott a falu birtoklásához. A 15. században nincs is benne más. Sőt a 16. században sem, mert 1556-ban 31 decima-fizető (dézsmafizető) jobbágyon (kb. 155-160 lélek) a három Kállay családbeli osztozott. 1592-ben átmenetileg a Bornemissza családnak volt benne egy nemesi kúriája, de 1609-ben, mikor Kálló várőrséggé akarta foglalni magának, ismét a Kállayak tiltják őket a foglalásról.

Az újkorban

[szerkesztés]

1720-ban mint pusztahely (desolata) szerepelt a vármegyei összeírásban. 1763–1767 között ezért Kállay János a szilágysági birtokairól, pontosabban Portelekrőlről román eredetű, óhitű jobbágyokat telepített a mai faluba, amely a középkori településtől 2 kilométerre DNY-ra alakult ki. Ennek megfelelően a község 1772 évi urbáriuma már 8 telkes jobbágyát és 2 házaszsellért tartalmazza 3,6/8 jobbágytelken. 1870-ben (száz év múlva) már 86 lakóházban 654 lakos élt, határa pedig 1974 kat. hold volt; 1900-ban 85 lakóháza és 708 lakosa volt.

A mai községháza épülete, a volt Kállay-kúria 1777-ben épült (Giuseppe Aprilis olasz építőmester építette) ortodox templomának építési idejét nem tudjuk, valószínűleg a 19. század elején épült.

A 20. században

[szerkesztés]

Az első világháborúban 32, a második világháborúban 45, az 1956-os forradalomban pedig egy mártírral áldoztak a haza oltárán. Emléküket a Millenniumi Parkban emléktáblák felállításával őrizték meg a 2000. évben. 1979–1988 között azonban megállt a település fejlődése. Nagykálló társközségeként csupán az ivóvízhálózat kiépítését sikerült megvalósítaniuk.

1989. január 1. napjától Biri ismét önálló község lett. Ekkor indult meg ténylegesen a település fejlődése.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Márton József (független)[3]
  • 1994–1998: Márton József (független)[4]
  • 1998–2002: Márton József (független)[5]
  • 2002–2006: Márton József (független)[6]
  • 2006–2009: Márton József (független)[7]
  • 2009–2010: Almási Katalin (független)[8]
  • 2010–2014: Almási Katalin (független)[9]
  • 2014–2019: Almási Katalin (független)[10]
  • 2019–2024: Almási Katalin (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2024– : Almási Katalin (Fidesz-KDNP)[1]

A településen 2009. augusztus 2-án időközi polgármester-választást tartottak,[8] az előző polgármester lemondása miatt.[12]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1424
1434
1407
1374
1232
1255
1238
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a község lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,1%-a magyarnak mondta magát (15,9% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 22,7%, református 10,7%, görögkatolikus 40,2%, felekezeten kívüli 2,2% (23,7% nem válaszolt).[14]

2022-ben a lakosság 90,9%-a vallotta magát magyarnak, 1% cigánynak, 1% ukránnak, 0,2% bolgárnak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% görögnek, románnak, ruszinnak és szerbnek, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 17,1% volt római katolikus, 9,2% református, 28,7% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 3,9% felekezeten kívüli (40,1% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Millenniumi Park
  • Adventista imaház
  • Templomai
  • Községháza
  • Művelődési ház
  • Könyvtár
  • Teleház
  • Iskolák
  • Bölcsőde (ma a Dankó Pista Egységes Óvoda – Bölcsőde, Általános Iskola, Szakképző Iskola, Gimnázium, Kollégium és Alapfokú Művészeti Iskola használja az épületet)
  • Kállay-kastély
  • Le Til Kúria[16]
  • Bimbó-hegy

Testvértelepülések

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Biri települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Biri települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Biri települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  5. ↑ Biri települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
  6. ↑ Biri települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
  7. ↑ Biri települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
  8. ↑ a b Biri települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009. augusztus 2. (Hozzáférés: 2020. június 6.)
  9. ↑ Biri települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  10. ↑ Biri települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
  11. ↑ Biri települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  12. ↑ 2009. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009 (Hozzáférés: 2020. június 6.)
  13. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  14. ↑ Biri Helységnévtár
  15. ↑ Biri Helységnévtár
  16. ↑ Esküvői helyszín - Le Til Kúria - Biri | www.eskuvoihelyszinkereso.hu. www.eskuvoihelyszinkereso.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 19.)

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
Nagykálló-délnyugat Nagykálló-dél Kállósemjén
Ludastó

Észak
Nyugat  Biri  Kelet
Dél

Perkedpuszta
Geszteréd Balkány-észak Balkány-kelet
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Biri_(település)&oldid=27488704”