Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:WikiPszi/próbalap

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából


Szia, ez egy próbalap, ez nem valódi Wikipédia szócikk, ne vedd komolyan ami itt találsz, ezek csak tervek, jegyzetek, piszkozatok

[szerkesztés]

Szexuálterápia szócikk tervei

[szerkesztés]

A szexuálterápia a szexuális problémák, szexuális diszfunkciók kezelésére szolgáló terápiás folyamat. A szexuális élet testi és lelki aspektusok összetett folyamata, így a szexuális funkciózavarok okai is összetettek, a kezelésük orvosi vagy pszichológusi kompetencia. Minden ebben részt vevő szakember a saját képzettségének és kompetenciájának megfelelő kezelési módot jogosult biztosítani.

Terápiás tevékenység

[szerkesztés]

A szexuálterápia magában foglal orvosi, pszichoterápiás és párkapcsolati területeket. Ennek megfelelően a kezelés iránya többféle lehet, adott estben párhuzamosan egymással. A szexuálterápia így jelenthet pszichoterápiás, párterápiás és gyógyszeres kezelési módok és azok összességét is.

A szexuálterápia megfelelő szakorvosi vagy szakpszichológusi diagnózist igényel, így a terápiás folyamatot megelőzik orvosi és pszichodiagnosztikai vizsgálatok. Mindezek elengedhetetlenül szükségesek a szexuálterápiás folyamat elkezdéséhez.

Szexuálterápiás tevékenységet több különféle végzettségű szakember végezhet Magyarországon. A két alapvető szakmai végzettség a szexuálterápiás tevékenységhez az orvosi és pszichológusi alapdiploma, majd az erre ráépülő szakorvosi, szakpszichológusi, pszichoterápiás végzettségek.

Magyarországon az egészségügyi törvény szabályozza az egészségügyi tevékenységet, így a szexuális problémák esetén is az egészségügyi törvény számít mérvadónak. A szexuális problémák hátterében testi vagy lelki probléma áll, ezért fontos, hogy a szexálterápiás segítségnyújtást orvosi vagy pszichológusi diplomához kötött legyen, ezért erről ennek megfelelően rendelkezik a hatályos egészségügyi törvény is, amely jelen esetben az adekvát.



Szexuálterapeuta végzettség

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

A szócikk eredeti tartalma:

[szerkesztés]

A szexuálterápia dinamikus, a szexuális problémára fókuszáló kezelés, tanácsadás.

A szexuálterápia alkalmazható párkapcsolatban élők és egyedülállók részére egyaránt, amely megvalósulhat egyéni-, pár- és csoport szexuálterápia keretein belül.

A szexuálterápia elsősorban a viselkedés feltételeinek megértésére törekszik, amik a szexuális funkciózavarokat kiváltották és fenntartják, így viszonylag gyors és hosszú távon hatékony segítséget nyújthat. A terápiás beavatkozások párosulhatnak erotikus gyakorlatokkal, melyeket az egyén, vagy a pár – a terapeuta utasításai alapján – otthon végez el.

A szexuálterápia célja az egyént célzottan rávezetni az egészséges szexuális viselkedésre, a szexuális és reproduktív viselkedés élvezetének és kontrolljának képességére, valamint megszabadítani azoktól a félelmektől, szégyentől, bűntudattól, előítéletektől és más pszichés tényezőktől, amelyek gátolják a szexuális reagálását és károsítják a nemi, valamint emberi kapcsolatait.

A szexuálterápia kritériuma[szerkesztés]

[szerkesztés]

Az önálló terápiaként alkalmazott szexuálterápia kritériuma a szervi (organikus) zavarok, betegségek és hiányosságok kizárása, amelyek akadályozzák a szexuális és reproduktív funkciókat.

Kizáró körülmény[szerkesztés]

[szerkesztés]

Nem nevezhető szexuálterápiának az olyan eljárás vagy kezelésmód, amely során a terapeuta páciensével bármilyen szexuális kapcsolatot létesít, beleértve a páciens szexuális és reproduktív tevékenységében való aktív, illetve passzív részvételt.

A terápia folyamatának alapjai[szerkesztés]

[szerkesztés]

A szexuálterápián való megjelenés önmagában még nem biztosítja annak eredményességét, ehhez a szexuálterápiára érkező részéről aktív részvételére van szükség. Fontos, a szexuálterápia kimenetelét befolyásoló tényezők továbbá a kezelés sikerébe vetett hit, az emberi szexualitás pozitív megközelítése, a támogató környezet (jó érzelmi, szexuális és társas kapcsolat), elköteleződés a terápia iránt, valamint a szexuálterapeuta utasításainak, előírásainak betartása.

Függetlenül attól, hogy a szexuálterápia egy gyorsnak mondható terápiás módszer, a szexuálterápia időtartama előre nehezen meghatározható, mivel az előzőekben említetteken túl, a szexuálterápiára jelentkező aktivitásán is nagymértékben múlik. Általánosságban elmondható, hogy 8-10 szexuálterápiás találkozás szükséges a gyógyuláshoz, vagy egy hosszabb folyamat esetén a látványos fejlődéshez.

A szexuálterapeuta részéről az eredményességének kulcsa az empirikus és dinamikus módszerek együttes alkalmazásában rejlik.

A szexuálterápia a következő problémákra nyújt segítséget[szerkesztés]

[szerkesztés]
  • Vágy és érdeklődés csökkenése, megszűnése, hiánya
  • Szexuális függőség
  • Merevedési problémák és ejakulációs nehézségek
  • Pornófüggőség
  • Fájdalmas szex és női orgazmuszavarok
  • Szexuális tanácsadás
  • Szexuális felvilágosítás
  • Párkapcsolati problémák
  • Szinglik szexualitása
  • Szüzességi problémák

A szexuálterápia időtartama nehezen meghatározható, mert a terápiára jelentkező aktivitásának függvénye, de általában 8-10 terápiás ülést jelent. A páros szexuálterápia sikerességének alapja a jó párkapcsolat (jó érzelmi, szexuális és társas kapcsolat).

A szexuálterapeuták szakmai közössége a Szexológiai Tudományos Társaság Egyesülete.

Források[szerkesztés]

[szerkesztés]
  • MAGYAR ANDROLÓGIA Tudományos és Oktató szakfolyóirat
  • Magyar Szexológiai Társaság. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  • Pártanácsadó. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  • Rusz Edit. [2019. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  • Szexológiai Tudományos Társaság. sexology.hu. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
Pszichológus szócikk tervei

Tervezett új tartalmak és változtatások:

[szerkesztés]
  • Pszichológus pszichiáter különbséget rendezni. Nem túl hosszan, mert felesleges, de legyen egyértelmű.

A szócikk eredeti tartalma

[szerkesztés]

A pszichológus olyan személy, aki egyetemen – nappali, esti, levelező vagy kiegészítő formában – pszichológia szakos diplomát szerzett, és a gyakorlatban, az oktatásban, a kutatásban e tudomány elveit és módszereit hivatásszerűen alkalmazza. A pszichiáterrel ellentétben nem orvos.

Napjainkban sokan azonosítják a pszichológust azzal az emberrel, aki tanácsadással, illetve a mentális zavarok gyógyításával (Magyarországon csak klinikai szakpszichológusi végzettséggel rendelkező végezhet) foglalkozik. A pszichológusok azonban (az alapképzésükbe foglalt széles körű általános lélektani, fejlődéslélektani, szociál- és személyiségpszichológiai ismereteket felhasználva) olyan kevésbé közismert feladatokat is ellátnak, mint például a humanoid észlelés kutatása; iskolai, szervezeti konfliktusok megoldása; szervezetfejlesztés; fejlődésben elmaradott gyerekek képességdiagnosztikája és fejlődésük segítése stb.

Pszichológusképzés Magyarországon[szerkesztés]

[szerkesztés]

Egyetemi képzés[szerkesztés]

[szerkesztés]

A képzés a 2006/2007-es tanévtől a felsőoktatási törvény módosítását követve két rendszer szerint zajlik:

  • osztatlan képzési rendszerben (a 2006/2007-es tanév előtt hallgatói jogviszonyt létesített hallgatók esetében) a képzés nappali tagozaton öt, levelező tagozaton négyéves időtartamú.
  • a bolognai vagy osztott rendszer alapján (a 2006/2007-es tanévben vagy utána hallgatói jogviszonyt létesített hallgatók esetében) a korábban egységes ötéves képzési idő egy alap- és egy mesterképzésre tagolódik. Az alapszintű képzés három, a ráépülő mesterképzés kétéves.

Jelenleg hat helyen folyik akkreditált egyetemi szintű pszichológus alapképzés Magyarországon:

A 2006 szeptemberében indult, napjainkig érvényes bolognai rendszerben a hároméves alapképzés (BA) elvégzése után a hallgatók viselkedéselemző képesítést szereznek, és csak a mesterképzés (MA) elvégeztével jogosultak a pszichológus cím használatára.

Egyes intézményekben a hallgatók tanulmányaik kezdetén pszichológus hallgatói esküt, tanulmányaik végén pedig pszichológusi esküt tesznek

Egyetemi képzés alatti és diplomamegszerzés utáni képzések[szerkesztés]

[szerkesztés]

Módszerspecifikus képzések[szerkesztés]

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Posztgraduális képzések[szerkesztés]

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A okleveles pszichológia szakos diploma megszerzése után "szakpszichológusi" minősítést lehet szerezni, ami egy a hallgató által választott alkalmazási területre való speciális felkészítést jelent. Egészségügyi szakképzettséggel és a gyógyításban való részvételhez jogosítvánnyal, csak a klinikai szakpszichológusok, alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológusok és a neuropszichológiai szakpszichológusok rendelkeznek.

Egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzés

  • Alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológia
  • Klinikai szakpszichológia (felnőtt és gyermek szakirányok)
  • Neuropszichológiai szakpszichológia

Szakirányú továbbképzések (A szakirányú továbbképzésben szerzett oklevél nem emeli a korábbi végzettség szintjét, a szakirányú továbbképzésnek önálló végzettségi szintje nincs)

Nem ad egészségügyi szakképzettséget, önálló egészségügyi tevékenység végzésére nem jogosít. Az egészségügyi ellátásban önállóan egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzéssel lehet dolgozni. Rendelő nyitásra nem jogosít:

Doktori képzés[szerkesztés]

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Magyarországon hat képzőhelyen van lehetőség tudományos fokozat megszerzésére pszichológiából.

1.) SZTE BTK Neveléstudományi Doktori Iskola

2.) SE Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola

3.) SE ÁOK Klinikai Pszichológiai Tanszék

4.) PTE BTK Pszichológia Doktori Iskola

5.) ELTE PPK Pszichológia Doktori Iskola

6.) DE BTK Multidiszciplináris Bölcsészettudományok Doktori Iskola

Pszichoterapeuta képzés[szerkesztés]

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Pszichológusi végzettségek és munkavállalási jogosítványok[szerkesztés]

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Jegyzetek[szerkesztés]

[szerkesztés]
  1. ↑
  2. ↑ Módszerspecifikus képzések – KAPSZLI (hu-HU nyelven). krekapszli.hu. [2018. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 24.)
  3. ↑ Cite web-hiba: a title paramétert mindenképpen meg kell adni!
  4. ↑ Cite web-hiba: a title paramétert mindenképpen meg kell adni!

Források[szerkesztés]

[szerkesztés]
  • A Magyar Pszichológiai Társaság honlapja
  • A Magyar Pszichológiai Társaság Szakmai Etikai Kódexe
  • A Szegedi Tudományegyetem Pszichológia Intézetének Etikai Kódexe és Szabályzata

További információk[szerkesztés]

[szerkesztés]
  • Pszichológus.lap.hu - linkgyűjtemény
  • Mit várhatunk egy pszichológustól? Archiválva 2011. április 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Szülő, gyermek, pszichológus

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

[szerkesztés]





Mediáció szócikk kiegészítés tervezetek, előzetes gondolatok, tervek stb.

[szerkesztés]

Az eredeti szócikk: Mediáció

Szegedi Tudományegyetem

https://u-szeged.hu/efop362-00007/minden-szocikk/mediacio


Kormányzati infók mediátorokról

https://igazsagugyiinformaciok.kormany.hu/kozvetitok


Hivatalos közvetítői névjegyzék

https://igazsagugyiinformaciok.kormany.hu/kozvetitoi-nevjegyzek


Bíróság Mediáció a polgári eljárásban

https://birosag.hu/sites/default/files/a_mediacio_szerepe_a_polgari_eljarasban_0_0.pdf


Pokol Béla: A jog elkerülésének útjai. Mediáció, egyezségkötés

https://jesz.ajk.elte.hu/pokol9.html


Terv:

A mediáció egy olyan konfliktuskezelési módszer, amely akkor kerül alkalmazásra, amikor a vitában álló felek már nem képesek közvetlenül megegyezni. Egy külső, semleges és pártatlan harmadik fél, a mediátor segít a feleknek a megoldás kidolgozásában, célja a kölcsönös megállapodás elérése.

A bírósági közvetítés olyan jogviták esetén nyújt segítséget, ahol a peres eljárás gyors, hatékony rendezését célozza, akár már a per megindulása során. Ezáltal elkerülhető a hosszadalmas pereskedés, és a felek párbeszéd útján juthatnak megállapodásra. A közvetítői eljárást családjogi viták, munkajogi kérdések, szerződéses viták és közigazgatási jogviták esetén is igénybe lehet venni, amennyiben a jogszabályok ezt nem zárják ki.

Az eljárás megkezdéséhez kérelmet kell benyújtani, amely elérhető a bíróságok honlapján vagy ügyfélfogadási irodáikban. A mediátor a kérelem benyújtását követően veszi fel a kapcsolatot a felekkel az első megbeszélés időpontjának egyeztetése céljából. A közvetítői eljárás során a mediátor segít a párbeszéd helyreállításában, és elősegíti a felek közötti írásbeli megállapodás létrejöttét, amely a bírósági eljárás során jóváhagyásra kerül.

Amennyiben a közvetítői eljárás sikertelen, a bíróság hagyományos úton, ítélettel dönt a jogvitáról, azonban a mediátor titoktartási kötelezettsége biztosítja, hogy az eljárás során felmerült információk ne kerüljenek nyilvánosságra. A bírósági közvetítői eljárás illetékmentes, és sikeres megállapodás esetén jelentős illetékkedvezmény is igénybe vehető.

A mediáció nemcsak bírósági, hanem egyéb viták esetén is alkalmazható, és díjfizetés ellenében az Igazságügyi Minisztérium névjegyzékében szereplő közvetítők is választhatók. Kevesebb súlyos bűncselekmények esetén a Büntető Törvénykönyv alapján is lehetőség nyílik a közvetítői eljárásra, amennyiben az elkövetett cselekmény nem büntethető öt évnél súlyosabb szabadságvesztéssel és a nyomozás során beismerő vallomást tett az elkövető.

Források:

- 2002. évi LV. törvény a közvetítői tevékenységről

- 2006. évi CXXIII. törvény a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről

- www.igazsagugyiinformaciok.kormany.hu/kozvetitok


B terv:

A bírósági mediáció[1] különösen fontos eszköz a peres eljárások során, lehetővé téve a jogviták gyors és hatékony rendezését akár már a per elindításának szakaszában. Ennek eredményeképpen, a hosszadalmas és költséges bírósági folyamatokat elkerülve, a felek párbeszéd útján juthatnak megállapodásra. A bírósági mediáció számos területen alkalmazható, többek között családjogi viták, munkajogi nézeteltérések és közigazgatási jogviták esetén is. A közvetítői eljárás kezdeményezéséhez a feleknek kérelmet kell benyújtaniuk, amit elektronikusan vagy személyesen, a bíróság ügyfélszolgálatán is megtehetnek.

A mediációs folyamat során a mediátor feladata, hogy elősegítse a felek közötti kommunikációt, meghallgatva álláspontjaikat, és így hozzájáruljon egy írásbeli megállapodás létrejöttéhez. Amennyiben a mediációs eljárás sikeres, és a felek megállapodásra jutnak, a megállapodás jogilag is kötőerővel bír, mintha bírósági ítélet született volna. Sikertelen mediáció esetén azonban a peres eljárás tovább folytatódik a hagyományos bírósági úton.

A mediációs eljárás nem nyilvános, és a mediátort szigorú titoktartási kötelezettség terheli. A bírósági mediáció illetékmentes, ami jelentős költségmegtakarítást jelenthet a felek számára. Sikeres mediáció esetén további illetékkedvezmények is igénybe vehetők, csökkentve a peres eljárás költségeit.

A mediáció nem csupán bírósági keretek között érhető el; azok a személyek is választhatják ezt az utat, akik peren kívüli megoldást keresnek. Ilyen esetben a mediátorokat az Igazságügyi Minisztérium által fenntartott nyilvántartásból[2][3] választhatják ki, bár ekkor a mediációs szolgáltatásért díjat kell fizetniük. A mediáció alkalmazható kevésbé súlyos bűncselekmények esetén is, amennyiben a törvény ezt lehetővé teszi, és az elkövető együttműködik a nyomozás során.

Ez egy ideiglenes címsor, technikai okok miatt hoztam létre, idővel törölve lesz majd egyszer

[szerkesztés]

A mediáció egy olyan közvetítési eljárás, amely egy harmadik, független fél által történik, aki a képzett mediátor szakember, hivatalos végzettséggel és minősített tudással rendelkezik, illetve az is nagyon fontos, hogy megfelelő jogosítvánnyal és minősítéssel rendelkezzen, amely akkreditált és a minisztériumi adatbázisban nyilvántartásba van véve.

A mediáció egy rugalmas és önkéntes alapú konfliktuskezelési módszer, amely a bírósági eljárások formalizált és cél-orientált megközelítésétől eltérően működik.[4] Dr. Felix Steffek szerint három típusú kapcsolat van a mediáció és a bírósági eljárások között:

  • Magán közvetítés, ami teljesen független a bíróságtól.
  • Bírósághoz csatolt közvetítés, amit a bíróság kezdeményez, de utána beavatkozás nélkül zajlik.
  • A bírósági közvetítés, ami szorosan kapcsolódik a bírósági intézményhez.

A mediációt más vitarendezési formáktól, mint a választottbíróság, ombudsman eljárása, vagy egyeztetés, a felek önrendelkezési joga, önkéntesség, rugalmasság és a mediátor bírósági hatáskörének hiánya különbözteti meg. A mediáció célja, hogy a felek maguk találják meg a probléma megoldását, ellentétben más eljárásokkal, ahol a döntőbíró vagy ombudsman befolyásolhatja a végeredményt. Ide majd még kellenek részletek, mert így nem ad teljes képet.

Ezt tömörebben kell összefoglalni, mert így túl hosszú lesz:

A jogszociológiában négy alapvető konfliktus-megoldási módszert különböztetünk meg: 1) a felek közvetlen tárgyalása; 2) mediáció, ahol egy harmadik fél segít a megegyezésben; 3) arbitrálás, ahol egy külső személy döntést hoz, amelyet a felek elfogadnak; és 4) bírósági eljárás, ahol egy bíró dönt.

A konfliktus-megoldási módszerek jellemzésében négy fő szempontot emelnek ki:

  1. Formalizáltság növekedése: A tárgyalástól az ítélkezésig haladva nő a megoldási módszerek formalizáltsága. Míg a tárgyalás informális, a mediáció már bevon egy harmadik felet, az arbitrálás rögzített szabályok szerint zajlik, és a bírósági eljárás a legformalizáltabb. Ez fontos szempont lehet érzelmileg töltött viták, mint például rokoni vagy szomszédsági konfliktusok esetén, ahol a mediáció lehet a legalkalmasabb a megoldásra.
  2. Kontroll csökkenése: Ahogy haladunk a tárgyalástól az ítélkezés felé, a felek egyre kevésbé irányíthatják a konfliktus megoldásának folyamatát, mivel ez átkerül a külső harmadik személy kezébe. Ezért tartós kapcsolatokban először érdemes a saját kezdeményezésű megoldást próbálni, és csak kudarc esetén fordulni külső segítséghez.
  3. Normaorientáltság növekedése: A megoldási módszerek az arbitrálástól az ítélkezés felé haladva egyre inkább a normákra támaszkodnak, míg a tárgyalás és a mediáció során inkább a konkrét érdekek és igények kerülnek előtérbe.
  4. Tárgyalási pozíciók terjedelmének változása: A tárgyalás során széles körű mérlegelési lehetőségek állnak rendelkezésre, míg az ítélkezés felé haladva ezek a lehetőségek csökkennek. Ez a dinamika lehetővé teszi, hogy a tárgyalás során szélesebb körű tényezők kerüljenek figyelembe vételre.


További források kellenek, mert így nagyon jogi fókuszú a téma feldolgozása.

  1. ↑ Tudományegyetem, Szegedi: Szegedi Tudományegyetem | Mediáció (magyar nyelven). u-szeged.hu, 2018. július 1. (Hozzáférés: 2024. március 2.)
  2. ↑ Igazságügyi Információk. igazsagugyiinformaciok.kormany.hu. (Hozzáférés: 2024. március 2.)
  3. ↑ Igazságügyi Információk, közvetítői névjegyzék. igazsagugyiinformaciok.kormany.hu. (Hozzáférés: 2024. március 2.)
  4. ↑ Birosag.hu - Polgárjogi szekció. (Hozzáférés: 2024. március 1.)

Magyar pszichológusok listája

[szerkesztés]

A

  • Ács Mónika Eszter (1981–) klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, szomato-pszichoterapeuta, csoportanalitikus-, fókuszolás relaxációs terapeuta

Van ilyen nevű pszichológus, de a szócikkben nincs forrás, hogy ő lenne, az, így lehet, hogy tévedés, ezt még nyomozni kell...

  • Aczél Anna (1946–) pszichológus (társadalmi beilleszkedési zavarok)

Valós, vélhetően nevezetes

Nevezetes, de orvos és nem pszichológus, ezért nem illik a listába, törlendő.

  • Albert Ildikó (1955–) klinikai szakpszichológus, Csíkszereda
  • Almási Kitti klinikai szakpszichológus, író

    Ok, nyilvánvalóan nevezetes.

  • Alpár Zsuzsa (1944–)
  • András Felícia klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus, pszichoterapeuta jelölt
  • Altrichter Ferenc filozófus, az MTA doktora, (North Carolina Egyetem, USA)
  • Andrejkovics Mónika pszichológus (PhD: 1999) , szakvizsgák: felnőtt klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, neuropszichológus, klinikai szakpszichológus, egyetemi oktató (DEOEC NK Magatartástudományi Intézet)
  • Antalovits Miklós (1945) pszichológus, BME, ELTE; fokozat: PhD ELTE, pszichológia tudományok, 1997
  • Arató Géza (1954) orvos, pszichiáter, közéleti személyiség


B[szerkesztés]

[szerkesztés]
  • Bagdy Emőke (1941–) klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, szupervízor, a pszichológiatudomány kandidátusa, 2010-től professor emerita
  • Bagó György (1958–) pszichológus, klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus, képesített pszichológia tanár
  • Bagó Klára (1972-) pszichológus, Komplex szervezetekben alkalmazott pszichológiát tanult. Döntéseket segítő szakember. Nőiesség, férfiasság kutató.
  • Balázs Judit (orvos) (1970) orvos, pszichiáter, egyetemi oktató, kutató
  • Bálint Alice (1897–1939) a budapesti pszichoanalitikus iskola egyik legjelentősebb alakja, gyermeklélektannal foglalkozott. Bálint Mihály felesége Vajda Zsuzsanna (pszichológus) : Bálint Alice[Tiltott forrás?]
  • Bálint Eszter (1991) pszichológus, sportszakpszichológus, lovasterapeuta
  • Bálint Mihály (1896–1970) magyar származású brit orvos és pszichoanalitikus (Bálint-csoport) Lásd angol wikiben Michael Bálint
  • Bálint Zoltán (1898–1978)
  • Balogh Beáta (1968–) gyermek és ifjúsági klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus, pszichológia tanár, igazságügyi szakértő, családi és kisebbségcentrikus mediátor, gyermekvédelmi szakértő
  • Balogh László (1944) pszichológia tudományok kandidátusa (1980) Kut. ter.: gondolkodásfejlesztés
  • Balogh Tibor (1948) filozófus, pedagógus, pszichológus (pszichológiatörténet, interdiszciplinaritás)
  • Balogh Mária munka- és pályatanácsadó psziuchológus
  • Bányai Éva (1942) a pszichológiatudomány habilitált doktora, egyetemi tanár, ELTE Lásd Bányai Éva részletes oldala Tud. fokozatok: egyetemi doktor, PhD (1989) , habilitáció. Kut. ter.: pszichológiai tudományok és egészségtudományok.
  • Baranyai Erzsébet (1894–1976)
  • Bárdos Rita (1968) pszichológus, klinikai szakpszichológus jelölt.
  • Barkóczi Ilona (1926) pszichológus, ny. egyetemi tanár, professor emeritus, akadémiai doktor (DSc) , (kut. ter.: kreativitás, belátás/intuició, problémamegoldás)
  • Bátki Anna (1975) klinikai szakpszichológus, családterapeuta, egyetemi adjunktus
  • Becski Irén (1900–1982)
  • Bede László klinikus pszichológus, pszichoanalitikusán orientált felnőtt, ill. gyermekterápia [forrás?]
  • Bede Zsuzsanna (1951) klinikai szakpszichológus, szexuálpszichológus a Szex és Párterápiás Egyesület elnöke
  • Beke Győző Istvàn (1972) okleveles pszichológus, a pszichológia és filozófia doktora, életvezetési tanácsadó, mediátor, tréner
  • Penczi Barbara klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta
  • Benkő Henrietta alkalmazott egészségpszichológia szakpszichológus
    • Berán Eszter (1969. június 10. –) magyar pszichológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Fejlődés- és Szociálpszichológiai Tanszékének docense.
    • Bereczkei Tamás (1956) intézetvezető egyetemi tanár
    • Berk Can Ünsal pszichológus
    • Bernáth Flóra (1985) személyközpontú pszichológus, pszichoterapeuta, integratív művészetterapeutaBernáth László (1955) pedagógus, 1991 óta a JPTE Pszichológiai Tanszékének munkatársa (Páros és páratlan: ellentétpárok vizsgálata. Pszichológia. 1988/4. sz.; Az agyféltekei interakciók vizsgálata lateralizált mondat-kép egyeztetési feladattal. Pszichológia, 1993/13.)
    • Bibók Judit pszichológus, szexuálpszichológus
    • Binét Ágnes (Varga Tamásné) Mérei Ferenc műhelyébe tartozott, Binét Ágnes társszerzője volt a nagy sikerű Gyermeklélektan (1970) és az Ablak-Zsiráf című könyveknek.
    • Bíró Gyula (pszichológus) (1953) magyar pszichológus (klinikai szakpszichológus) , európai kiképző pszichoterapeuta, valamint a Neuro-lingvisztikus Programozás Terápa (NLP-T) hazai képviselője
    • Boda István (1894–1979)
    • Bódis Kriszta (1967)
    • Bodor Péter (1962) pszichológus, ELTE Szociálpszichológiai Tanszék, docens Bodor Péter szakmai önéletrajz; [Lásd még Önarckép háttérrel, 1998 (a magyar pszichológia 1945-től)[halott link]
    • Boga Imre (1856–1924)
    • Bogáthy Zoltán (1941)
    • Bogdan Tibor (1919–)
    • Bognár Cecil Pál (1883–1967)
    • Bokor László pszichiáter, pszichoterapeuta, a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület kiképző csoportanalitikusa, a Csoportanalitikus Kiképző Intézet kiképző csoportanalitikusa
    • Borghida István művészettörténész, lélektani szakképesítést a kolozsvári egyetemen szerzett
    • Borgos Anna (1973) pszichológus, nőtörténész, genderkutató, az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének munkatársa
    • Borsfay Krisztina pszichológus, relaxációs terapeuta, zeneterapeuta, pszichodráma vezető
    • Boros Imre (1967) klinikai szakpszichológus, hipnoterapeuta, borosimre.hu
    • Boross Ottilia (1951) pszichológus, pszichológiaoktató (PPKE) Kut. ter.: erkölcsi fejlődés, nemi szocializáció, nyelvi fejlődés, egészségpszichológia
    • Bóta Margit klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus (DEOEC NK Magatartástudományi Intézet)
    • Böszörményi-Nagy Iván (1920–2007) magyar-amerikai pszichiáter
    • Brédáné Kis Gabriella (1966) klinikai pszichológus, pszichoterapeuta
      • Boda István (1894–1979)
      • Bódis Kriszta (1967)
      • Bodor Péter (1962) pszichológus, ELTE Szociálpszichológiai Tanszék, docens Bodor Péter szakmai önéletrajz; [Lásd még Önarckép háttérrel, 1998 (a magyar pszichológia 1945-től)[halott link]
      • Boga Imre (1856–1924)
      • Bogáthy Zoltán (1941)
      • Bogdan Tibor (1919–)
      • Bognár Cecil Pál (1883–1967)
      • Bokor László pszichiáter, pszichoterapeuta, a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület kiképző csoportanalitikusa, a Csoportanalitikus Kiképző Intézet kiképző csoportanalitikusa
      • Borghida István művészettörténész, lélektani szakképesítést a kolozsvári egyetemen szerzett
      • Borgos Anna (1973) pszichológus, nőtörténész, genderkutató, az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének munkatársa
      • Borsfay Krisztina pszichológus, relaxációs terapeuta, zeneterapeuta, pszichodráma vezető
      • Boros Imre (1967) klinikai szakpszichológus, hipnoterapeuta, borosimre.hu
      • Boross Ottilia (1951) pszichológus, pszichológiaoktató (PPKE) Kut. ter.: erkölcsi fejlődés, nemi szocializáció, nyelvi fejlődés, egészségpszichológia
      • Bóta Margit klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus (DEOEC NK Magatartástudományi Intézet)
      • Böszörményi-Nagy Iván (1920–2007) magyar-amerikai pszichiáter
      • Brédáné Kis Gabriella (1966) klinikai pszichológus, pszichoterapeuta
      • Buda Béla (1939) orvos, pszichiáter
      • Bugán Antal (1948) klinikai szakpszichológus, kiképző pszichoterapeuta, egyetemi oktató (DEOEC NK Magatartástudományi Intézet) , eddig 40 befejezett PhD dolgozat témavezetője.
      • Bujdosó Balázs: gyógypedagógus, szociális munkás, pszichológus. A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola, a POTE és a Nyugat Magyarországi Egyetem oktatója, 1981–1986 az Értelmi fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövetsége főtitkára. Mintegy 100 közlemény, tankönyv (részlet) , oktatófilm, a televíziós távoktatás szerzője, előadója
      • Buzás László (1914–?) Várkonyi Hildebrand Dezső tanítványa a Szegedi Egyetemen, 1939-ben doktorált pedagógia-lélektanból. (A nevelő személyiségének lélektani vizsgálata. Szeged, 1939) Kut. ter: Csoportmunka.

C[szerkesztés]

[szerkesztés]
  • Czeglédy István (sz. 1946) főiskolai tanár, pszichológus (PhD pszichológia, 1996) Kutatási területe: matematika-tantárgypedagógia; matematika-tantárgypszichológia.
  • Czigler István (1946) ELTE, egyetemi tanár, pszichológiai tudományok MTA nagydoktora (1994) , kut. ter.: figyelem pszichológiája, kognitív idegtudomány, időskori változások a figyelemben és észlelésben, szenzoros memória. Lásd Szakmai életrajza az MTA Pszichológiai Kutatóintézet honlapján
  • Czitrom János (1923–2016) pszichológus, műfordító
  • C. Molnár Emma (1946–2016) pszichológus, nyugdíjazásáig a Semmelweis Egyetem 1. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának egyetemi docense, a szülés körüli problémák és a női szerepek szakértője.

Cs[szerkesztés]

[szerkesztés]
  • Csabai Krisztina (1972–) magyar pszichológus, a Pázmány Péter Katolikus EgyetemBölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Fejlődés- és Klinikai Gyermeklélektan Tanszékének egyetemi tanársegéde, a Magyar Pszichológiai Társaság Klinikai Pszichológia Szekció titkára.
  • Csabai Márta (1963–)
  • Csatai Lilla (1997) pszichológus
  • Csányi Vilmos (1935) egyetemi tanár, etológus
  • Császár Gyula (1928−2007) magyar orvos, belgyógyász, a hazai pszichoszomatikus orvoslás egyik elindítója.
  • Császár-Nagy Noémi (1969–) klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus, alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológus, hipnoterapeuta, (ECP) európai és magyar kiképző pszichoterapeuta, igazságügyi szakértő, PhD. Főbb kutatási területe: krónikus fájdalom, komplex egészségügyi ellátás a gerincgyógyászatban, pszichoszomatikus zavarok, módosult tudatállapotok,Tandem hipnózis. A Károli Gáspár Református Egyetem alapító tanára Prof Dr Bagdy Emőkével. 1994 óta tanít egyetemen és dolgozik az egészségügyben.
  • Csáth Géza (1887-1919) író, orvos, pszichiáter, zenekritikus
  • Csépe Valéria (1951–) tanszékvezető egyetemi tanár, MTA levelező tag
  • Csernus Imre (1966) orvos, pszichiáter
  • Csibra Gergely kísérleti pszichológus
  • Csíkszentmihályi Mihály (1934–2021) pszichológus, író
  • Csíky Kálmán (1914-1985) ideg- és elmegyógyász, Miskolczy Dezső tanítványa
  • Csörsz Ilona klinikai szakpszichológus, egyetemi oktató (DEOEC NK Magatartástudományi Intézet) , PhD 2011, kutatási területe: a gyógyító kapcsolat jelenségvilága, hivatásszemélyiség, orvosi pályaszocializáció
  • Csőgör Erzsébet (1911-1996) lélektani szakíró
  • Csősz Roland pszichológus, klinikai szakpszichológus-jelölt (PTE) , komplex integratív terapeuta-jelölt (MAKOMP) és író

D[szerkesztés]

[szerkesztés]
  • Darvasi Zsuzsanna klinikai szakpszichológus
  • Dánielisz Endre (Nagyszalonta, 1925–) irodalomtörténész, pedagógiai író, iskolapszichológus
  • Deák Ferenc (1937) kárpátaljai magyar pszichológus, pedagógus, a pszichológia tudományok kandidátusa
  • Dékány Judit (1958) gyógypedagógus-logopédus (BGGYTF, 1982) Kut. területe: diszkalkulia
  • Demény Dezső (1915-1988) erdélyi magyar pedagógiai, lélektani és szociológiai író
  • Demeter Katalin (1947) pszichológus, a pszichológia tudományok kandidátusa (1981) , tanszékvezető főiskolai tanár 1991 óta (Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete)
  • Demetrovics Zsolt (1971) klinikai szakpszichológus, addiktológus, kulturális antropológus, egyetemi tanár
  • Dolch Erzsébet (1906-2002)
  • Domokos Lászlóné (1885-1966)
  • Dúll Andrea (1964) pszichológus, környezetpszichológus
  • Duró Lajos (1928–)

E[szerkesztés]

[szerkesztés]
  • Elekes Attila (1941) pszichológus, főiskolai docens (EFK) Kutatási ter.: egészségpedagógiai módszertan, szociálpszichológia (csoportdinamika, kommunikáció)
  • Elekes Miklós (1897-1947) kolozsvári ideggyógyász orvos, orvoslélektani szakíró
  • Éltes Mátyás (1873-1936) gyógypedagógus (Binet-Simon-féle intelligenciateszt alkalmazása)
  • Engländer Tibor (1932. július 2 – 2012. május 22.) A leíró döntéselmélet magyarországi megalapítója, a szervezetpszichológiai kutatások hazai elindítója, a munka és szervezetpszichológia egyik első és legjelentősebb hazai képviselője.
  • Erg Ágoston (Szatmár, 1905. május 9. – Milánó, 1939.) orvos, a pszichoanalízis érdekelte.
  • Erős Ferenc (1946-2020) magyar szociálpszichológus
  • Eszik János pszichiátriai konzulens

F[szerkesztés]

[szerkesztés]
  • F. Lassú Zsuzsa személyközpontú pszichológus, szexuálpszichológus, habilitált egyetemi docens
  • Faix-Prukner Csilla pszichológus
  • Faragó Klára gazdaságpszichológus
  • Faragó Laura szociálpszichológus, egyetemi adjunktus
  • Faragó Melinda pszichológus
  • Farkas Zoltán (1928) romániai magyar pedagógus, pszichológus, filozófus
  • Farkas Magda (1932) romániai magyar pedagógiai és lélektani szakíró
  • Fehér Zsuzsanna klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta
  • Fekete Ferenc (1915-1945) romániai magyar pszichológus és költő
  • Feldmár András (1940–)
  • Felszeghy Béla (1882-1951) Lélektani cikket írt a pánikról német nyelven (Imago, Bécs, 1920)
  • Ferenczi Sándor (1873-1933) orvos, pszichoanalitikus
  • Féjja Sándor (1940) fotó- és filmkutató pszichológus, filmtörténész
  • Fiáth Titanilla (1977) börtönpszichológus, kulturális antropológus
  • Filó Mariann (1995) pszichológus, képzésben lévő tanácsadó szakpszichológus és sémakonzultáns jelölt
  • Flaskay Gábor (1946- ) pszichoanalitikus
  • Fodor Katalin (1931–) romániai magyar pszichológus
  • Fodor Szilvia pszichológus, egyetemi docens
  • Fonagy Péter ( 1952–) magyar származású, brit pszichoanalitikus, klinikai pszichológus. Több mint 400 cikk, 17 könyv és 250 könyvfejezet szerzője, társszerzője.
  • Forgács Attila (1962) klinikai szakpszichológus, munkaköre: Budapesti Corvinus Egyetem, Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet igazgatója (PhD 1995 filozófia) Kutatási területe: Az evés lélektana.
  • Forgács József (1947) szociálpszichológus (nemzetközileg ismert neve: Joseph Paul Forgas)
  • Földes László (1922-1973) Lélektan-filozófia szakot végzett a Bolyai Tudományegyetemen 1947-ben. Pályakezdőként lélektant, filozófiát, majd esztétikát oktatott. Irodalomkritikussá vált az 1950-es évek második felében.
  • Fülöp László (1968) pszichológus, neurológus, belgyógyász, természetgyógyász
  • Fülöp Márta (1956) pszichológus, ELTE egyetemi tanár, PhD 1995; kut. ter: a versengés pszichológiája Lásd Fülöp Márta az MTA Pszichológiai Kutatóintézet honlapján
  • Füredi Krisztián pszichológus, szexuálpszichológus, párterapeuta

G[szerkesztés]

[szerkesztés]
  • Gaál Viktor (1979–)
  • Gábriel Ari pszichológus (ELTE) , relaxációoktató, kommunikációs tanácsadó, újságíró
  • Garai László (1935–)
  • Gegesi Kiss Pál (1900–1993)
  • Geréb Ágnes (1952–) pszichológus, szülész-nőgyógyász és független bába, az apás szülés és az otthonszülés hazai úttörője
  • Geréb György (1923–1982) pszichológus, egyetemi tanár
  • Gerevich József (1948–) pszichiáter, addiktológus, művészetpszichológus
  • Gergely György (1953–) egyetemi tanár (Közép-európai Egyetem) Tud. fokozatok: PhD pszichológiai tudományok (Columbia University, 1986); MTA nagydoktori (DSc) (2002); Kutatási területei: csecsemő kogníció, társas tanulás és megismerés, neuropszichológia, mentalizáció.
  • Gergely Jenő (1941)
  • Géczy Anna klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, tanszékvezető egyetemi docens a PPKE BTK Pszichológia Intézet Személyiség és Klinikai Pszichológia Tanszékén.
  • Gimesné Hajdú Lili (1891-1960) orvos, pszichiáter, pszichoanalitikus
  • Gömbicz Kata (1986) pszichológus, klinikai- és egészségpszichológus, autogén tréner
  • Göncz Kinga (1947–) orvos, pszichiáter, politikus
  • Göncz Lajos (1944–) jugoszláviai magyar pszichológus; tudományos fokozat: PhD pszichológia; kut. ter.: A kétnyelvűség pszichológiája.
  • Gurzó Laura klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus, pszichoterapeuta
  • Guti Kornél (1984–) klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, pedagógus
  • Grastyán Endre (1924-1988)
  • Gráf Légrádi Balázs

Gy[szerkesztés]

[szerkesztés]

H[szerkesztés]

[szerkesztés]
  • Halász László (1933. december 7.) művészetpszichológus, MTA doktora, tudományos tanácsadó lásd MTA Pszichológiai Kutatóintézet Senior kollégák
  • Harkai Schiller Pál (1908-1949) A budapesti egyetem Lélektani Intézetének megszervezője (1936)
  • Harsányi Adrienne pszichológus, grafológus; első fő műve: Pszichológia és munkanélküliség. Gödöllő, 1993. Lásd még Lukács Oktatási Központ
  • Havas Péter (1944. április 30.) pedagógiai szakpszichológus, kut. ter.: Óvodások és kisiskolások fogalmainak alakulása és kognitív szerveződése, tantárgyi kísérlet és személyiségfejlesztés, iskolai innovációk.
  • Hermann Alice névváltozatok: Hermann Imréné születési név Cziner Alice (Abafalva, 1895. május 29. – Budapest, 1975. augusztus 16.) : pszichológus Lásd MÉL
  • Hermann Imre (1889-1984) idegorvos, pszichoanalitikus. (Több nyelvre lefordított műve: Az ember ősi ösztönei) Hermann-Cziner Alice férje. Lásd MÉL
  • Hegedűs T. András (1943. október 31. – 1999. március 11.) pszichológus, tanszékvezető egyetemi tanár. Szakmai életrajza Iskola névadója, nekrológ, Új Pedagógiai Szemle – 1999. május
  • Hevesi Krisztina egészségfejlesztő szakpszichológus, egyetemi adjunktus, szexuálpszichológus
  • Hidas György (1925. november 15. – 2012. július 27.) magyar pszichiáter, kiképző pszichoanalitikus.
  • Hollós István (1872–1957) elmeorvos, pszichiáter
  • Hollósy-Vadász Gábor pszichológus, egyetemi oktató
  • Honbolygó Ferenc pszichológus, MTA Pszichológiai Kutatóintézet tudományos munkatársa, mb. csoportvezető, PhD (2010)
  • Horváth Éva pszichológus
  • Horváth Rozália pszichológus, pszichoterapeuta, kriminológus. Tudományos fokozat: PhD pszichológia
  • Horváthné Szöllősi Ilona (1942. február 24.) pszichológus és pedagógus (kutatási ter.: szociálpszichológia, pedagógiai pszichológia)
  • Hunčík Péter (1951. május 25.) Szlovákiában élő magyar pszichiáter, politikus, és író
  • Hunyady György (1942–) pszichológus, szociálpszichológus, egyetemi tanár, MTA-tag
  • Huszár Ilona (1924–) pszichiáter, neurológus, igazságügyi elmeszakértő, egyetemi tanár
  • Hűvös Éva (1942. június 24.) pszichológus (a pszichológia tudományok kandidátusa, 1986, ELTE) óvodapszichológus

I[szerkesztés]

[szerkesztés]
  • Imre Gábor pszichológus, klinikai szakpszichológus jelölt
  • Indries Krisztián (1974–) pszichológus (PhD) , klinikai- és mentálhigiénés szakpszichológus, (szomato) pszichoterapeuta. Egyetemi adjunktus (ELTE TÁTK).
  • Iván László (1933–2020) pszichiáter, neurológus, gerontológus, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő (2006–2014)
  • Izsó Lajos (1947. október 12.–) vegyész, pszichológus, a pszichológia tudományok kandidátusa (1989)  MTA doktora: DSc 2002; munkahely: BME, egyetemi tanár Szakmai életrajza

J[szerkesztés]

[szerkesztés]
  • Juhász Ágnes (Újpest, 1945. augusztus 26.) logopédus, pszichológus Lásd még Juhász Ágnes
  • (Id.) Juhász Pál (Nagyenyed, 1916–Budapest, 1984) pszichiáter, neurológus, a SOTE tanszékvezető egyetemi tanára, a DOTE rektora
  • Juhász Sándor (Mezőkovácsháza, 1952. január 2.) pszichológus, a RIT módszer megalkotója

K[szerkesztés]

[szerkesztés]

M[szerkesztés]

[szerkesztés]
  • Magyari Beck István (Budapest, 1941. október 1.) professor emeritus, Budapesti Corvinus Egyetem, a pszichológia tudományok kandidátusa. Kut ter.: Gazdaság-pszichológia, kreativitás és innováció, kulturális és művészeti gazdaságtan.
  • Majoros Mária (Battonya, 1950. április 17.) matematika-orosz szak (ELTE TTK); általános és alkalmazott nyelvészet (ELTE BTK); egyetemi doktorátust tett pszichológiából. Kut. ter.: a matematikai gondolkodás felépülésének pszichológiai sajátosságaira vonatkozó kutatások
  • Majtényi Gábor pszichoterapeuta, pszichológus, párterapeuta
  • Málnási Bartók György (Battonya, 1950. április 17.)
  • Máriási Dóra tanácsadó szakpszichológus
  • Marik Ágnes (1958–) pszichiáter, HR-szakember, tréner, életvezetési tanácsadó
  • Maron-Dévényi Éva (1944) orvos, szellemi szabadfoglalkozású ideggyógyász. Kut. ter.: Anyanyelvi készségproblémás, enyhe értelmi fogyatékos, hiperaktív-figyelemzavaros (organikus háttérrel) gyermekek részére idegrendszer-fejlesztő terápia. Dysgraphiás gyermekek részére az anyanyelv zeneiségének segítségével nyelvi hallásfejlesztő helyesírási tanfolyamok. Szövegértelmezés tanítása.
  • Méray-Horváth Károly (1859-1938) szociológus, író. A szociológiához biológiai alapon közelített. Lásd MÉL
  • Mérei Ferenc (1909-1986) pszichológus, klinikai gyermek-szakpszichológus, pszichoterapeuta, mese- és tankönyv szerkesztő
  • Mérő László (1949) matematikus, publicista, pszichológus, játékfejlesztő
  • Mészáros Aranka (1959) okleveles pszichológus (KLTE, 1982); pedagógiai szakpszichológus (ELTE, 1995) egyetemi docens a Szent István Egyetemen, kut. ter.: pedagógiai szociálpszichológia, tanár szakos hallgatók pszichológiai képzése, Gordon tanári hatékonysági tréning tartása.
  • Mezei Árpád (1902-1998)
  • Miklós Jenő (Csíkszereda, 1945. február 15.–) romániai magyar vegyészeti szakíró, parapszichológus
  • Mikó Magdolna (19??) pedagógia-pszichológia szakot végzett, a pszichológia tudományok kandidátusa; tanszékvezető főiskolai tanár a kecskeméti Óvóképző Intézetben, később Tanítóképző Főiskola. Kutatási területe: óvodapedagógia, fejlődéslélektan, felsőoktatás-pedagógia.
  • Milanovich Domi (1986) sportpszichológus, újságíró, egyetemi tanár
  • Miskolczy Dezső (1894-1978) orvos, neurológus, MTA-tag
  • Módné Hollós Mária (Budapest, 1946. augusztus 10.) főiskolai oktató, gyógypedagógus, munkahely: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet. Tanulmányai:BGGYTF; pszichológia (ELTE). Kut. ter.: gyógypedagógiai pszichodiagnosztika, tanulási magatartási zavarok komplex terápiája, sérült gyermekek korai fejlesztése, pszichodráma technikák
  • Mohás Lívia (1928)
  • Mogyoróssy Ilona Cecília (1941/
  • Móra László Xavér (1968–) egyetemi adjunktus (ELTE), pszichoanalitikus, kiképző pszichodráma pszichoterapeuta, áttétel fókuszú pszichoterapeuta (TFP) (Otto Kernberg), szakterület: személyiségzavarok (főképp: nárcisztikus, borderline és hisztrionikus zavar)

N

[szerkesztés]
  • Nagy Attila (1942) kutató könyvtáros, olvasáskutató, OSZK; tanulmányai: pszichológia szak, ElTE (1968) szociológia-szak (1975) , egyetemi doktorátus pszichológiából; később PhD Kutatási ter: az olvasás lélektana, szociológiája és pedagógiája Lásd még Nagy Attila köszöntése, 2002
  • Nagy Beáta Anikó gyermek klinikai szakpszichológus, gyermek pszichoterapeuta, egyetemi oktató (DEOEC NK Magatartástudományi Intézet) Egészségtudományi Doktori Iskolájában PhD képzést vezet, Hajdú-Bihar Megyei és Regionális Klinikai Szakfelügyelő, Szakfőpszichológus, és EuroPsy Bizottság vezetőségi tagja
  • Nagy László (1857–1931) pedagógus, pszichológus Lásd MÉL
  • Nádasdy Nóra (1971) klinikai szakpszichológus
  • Nemes Andrea klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta
  • Németh Ádám iskolapszichológus, tanácsadó szakpszichológus, szexuálpszichológus
  • Németh Dezső (1975)
  • Németh Marietta klinikai szakpszichológus; tanulmányai: pszichológia szak KLTE, egyetemi doktori (KLTE); munkahely: KLTE Pszichológiai Intézet; kut. ter.: autogén tréning, imagináció, szimbólumterápiák
  • Niman Tibor (1945) kolozsvári magyar pszichológus
  • Nyíri Kristóf (1944) filozófus, MTA nagydoktor filozófia tudományokból (1978)
  • Nyúl Boglárka szociálpszichilógus

O

[szerkesztés]
  • Ódor Antal (1987–) kognitív viselkedés terapeuta, hipnotizőr
  • Oláh Attila pszichológus, egyetemi tanár
  • (Id.) Oláh Gusztáv (Eperjes, 1857–Budapest, 1944) pszichiáter, a lipótmezei elmegyógyintézet igazgatója
  • Orosz Gábor (1982–) pszichológus, PhD (co-tutelle)
  • Orvos-Tóth Noémi (1971-) klinikai szakpszichológus

Ő

[szerkesztés]

Őri-Polyák Eszter (1989–) pszichológus, családterapeuta-jelölt

P

[szerkesztés]
  • Pap Erika gyermek- és ifjúsági klinikai szakpszichológus, szimbólumterapeuta
  • Papp Tímea (1972) orvos, pszichiáter, pszichoterapeuta, LMBTQ szakértő
  • Pakai-Szűcs Réka pszichológus, pár -és családterapeuta, szexuálszakpszichológus
  • Pataki Angelika pszichológus
  • Pataki Ferenc (1928-2015)
  • Dr. Pataky Ilona/Új Egyetemi docens, igazságügyi klinikai és mentálhigiéniai felnőtt- és gyermek szakpszichológus szakértő neuropszichológus.
  • Pertorini Rezső (1927-1980) neurológus szakorvos, pszichiáter
  • Pál Mónika (1979) pszichológus, újságíró
  • Pálhegyi Ferenc (Sepsiszentgyörgy, 1935. április 14. - Budapest, 2016.március.28.) gyógypedagógus, ny.főiskolai tanár; tanulmányai: gyógypedagógus (1958), pszichológia (1964), a pszichológia tudományok kandidátusa (1976); tanított a BGGYPF-án és közben megalapította a Református Teológiai Akadémián a Pedagógiai és Pszichológiai Tanszéket. Lásd még Pálhegyi Ferenc pszichológus honlapja, életrajz, kötetei, video
  • Páli Judit (Budapest, 1954. március 6.) pedagógiai szakpszichológus Tanulmányai: klinikai pszichológus (ELTE, 1977); pedagógiai szakpszichológus (ELTE, 1983) Munkahely:ELTE, majd MP ANNI (Pető Int.) docens 1994-; Kutatási területeiből: gondolkodási stratégia fejlődése és fejlesztése óvodás- és kisiskoláskorban. Játék- és játékfejlődés.
  • Pálfy Réka klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus, pszichoterapeuta jelölt
  • Pándi Borbála pszichológus
  • Pándy Kálmán (1868-1945)
  • Pászthy Bea gyermek- és ifjúságpszichiáter, klinikai farmakológus, pszichoterapeuta, kognitív viselkedésterapeuta és családterapeuta, egyetemi docens
  • Peer Krisztina szociálpedagógus, gyermekpszichológus, meseterapeuta, igazságügyi klinikai szakpszichológus, igazságügyi pszichológus szakértőjelölt
  • Pikler Emmi (1902-1984) orvos, gyermekgyógyász, az orvostudományok kandidátusa (1968) . Működésének középpontja: az egészséges csecsemők harmonikus személyiségének kialakítása. Lásd MÉL
  • Pikler Gyula (1864-1937) jogbölcsész, egyetemi tanár. Pszichológiai kutatásai az érzékszervek élet- és lélektanára terjedtek ki lásd pl. A lélektan alapelvei c. kötete (1909) Lásd még MÉL
  • Pintér Gábor (Eger, 1957. március 10.) pszichológus, főiskolai tanár Tanulmányai: okleveles mérnök (BME, 1981) , pszichoterepauta (HIETE) , klinikai szakpszichológus (ELTE BTK 1986) , a pszichológiai tudományok kandidátusa (1992); Kutatási területei: pszichoterápia, személyiséglélektan, mentálhigiéné, önismereti csoportok, pszichodráma, pályaszocializáció. Lásd még Pintér Gábor szakmai életrajza
  • Pirisi Jánosné (Boldogasszonyfa, 1929. november 28.) pedagógus, pszichológus; tanított, majd szakfelügyelő volt, MPI Baranya nyug. ig. Tanulmányai: Pedagógia-pszichológia szak (ELTE, 1966); Kut területei: A 10 éves életkor pedagógiai-pszichológiai kérdései, az általános és szakfelügyelet, az általános iskola rugalmas működése, tantervei, értékelési rendszere.
  • Pléh Csaba pszichológus, nyelvész, MTA-tag; BME Kognitív Tudományi Tanszékének alapító egyetemi tanára (2004)
  • Polcz Alaine (1922-2007)
  • Popper Péter (1933-2010)
  • Porkolábné Balogh Katalin (Nagyiván, 1935. március 3. – 2005. július 25.) pedagógiai szakpszichológus, a pszichológiai tudományok kandidátusa, munkahelye volt: ELTE BTK Társadalom és Neveléstudományi Tanszék, egyetemi docens 1986-1996 között ELTE Iskolapszichológiai Módszertani Bázis vezetője, 1996-tól aktív nyugdíjas, életútját lásd Búcsúztatása, életútjának vázlata
  • Posch Jenő (1859-1923): filozófus, pedagógus, az MTA l. tagja (1920) . Egyik fő műve: Lelki jelenségeink és természetük (1915) . Lásd MÉL
  • Princzes Mária (1949. jan. 26.) pszichológus, ny. főiskolai docens (Nyugat-Magyarországi Egyetem Pedagógiai Főiskolai Kar, Sopron) anulmányai: kutató vegyész szak (ELTE TTK, 1972) , pszichológus, klinikai szak ( kitüntetéses ELTE BTK, 1977), egyetemi doktorátus, pszichológia (ELTE BTK, 1980); könyve például: Mentális és viselkedészavarok pszichológiája. Budapest, 1997. Lásd még Nyugdíjas búcsúztató, 2008

R

[szerkesztés]


S

[szerkesztés]
  • Saáry Lilla (1996) pszichológus, szexuálpszichológus, valláspszichológus
  • Sándor Éva (1947–) művészetpszichológus
  • Sáray Julianna (1912–1983)
  • Schleinerné Szányel Erzsébet (Ádánd, 1942. január 3.) főiskolai oktató NYME Apáczai Csere János Kar Szociálpedagógia Tanszék Tanulmányok: pszichológia-történelem-pedagógia szak (ELTE); tud. fokozatok: dr. univ. pedagógiából (1982); kandidátus pedagógiai pszichológiából (1998); Kutatási területe: A pedagógus személyisége, pályára való alkalmassága, a pedagógus-gyermek kapcsolat alakulása. Lásd még Schleinerné dr. Szányel Erzsébet szakmai életrajza, munkássága
  • Schődl Lívia (Budapest, 1945. június 28.) Nevelési tanácsadó vezetőjeként dolgozott Budapest XX. kerületében, majd az FPI munkájába kapcsolódott be, ahol 1995-ben Horányi Györgynével Pszichológiai Központot alakított ki. Tanulmányai: pszichológia szak (1970) , klinikai szakpszichológus (Orvostovábbképző Intézet, 1983); Kutatási területei: nevelési tanácsadók, klinikai pszichológia, pszichoterápia, pedagógus-mentálhigiéne.
  • Schönberger Margit asszonyneve Margaret Mahler (1897-1985) orvos, pszichiáter, pszichológus, gyermekpszichológus
  • Sebestyén Eszter pszichológus, kutyás terapeuta, gyógypedagógus, pszichopedagógus
  • Seres Imola pszichiáter szakorvos, pszichoterapeuta, egyetemi tanársegéd
  • Séra László (Naszód, 1943. június 24.) ELTE Általános Pszichológia Tanszék oktatója Tanulmányai: pszichológia-szak (ELTE, 1971), egyetemi doktor (1976); Oktatási terület: észleléspszichológia. Kutatási területe. Vizuális észlelés és képzelet, agyi aszimmetria és érzelmek.
  • Síklaki István szociálpszichológus, egyetemi docens
  • Simon Kata Felnőtt klinikai szakpszichológus, mediátor és gyászcsoport vezető Elérhető: [1] Archiválva 2019. augusztus 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Simon Lajos (1951) pszichiáter, pszichoterapeuta, egyetemi docens
  • Simon-Székely Attila (1959–) szociálpszichológus
  • Sinkovics Andrea felnőtt klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus, pszichoterapeuta, pszichoanalitikus
  • Sipos Endre (Békéscsaba, 1951. december 15.) festőművész és művésztanár. Tanulmányai: rajz-biológia szak (Eger, Tanárképző Főiskola), filozófia szak (ELTE) Kutatási területe: vizuális esztétikai nevelés, műelemzés, környezetesztétikai nevelés, Lásd még Sipos Endre munkássága, artportal.hu
  • S. Nagy Katalin (Nagykanizsa, 1944. október 19.) művészetszociológus, egyetemi tanár. Tanulmányai: magyar-művészettörténet-szociológia szak (ELTE, 1963-1973); PhD szociológiai tudományok (ELTE, 1975); MTA nagydoktor szociológiai tudományok szakágban (DSc, 1983)
  • Skultéti-Szabó Katalin klinikai szakpszichológus Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar. Budapesti Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Szakpszichológus Szakképzés. /Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, Bajcsy-Zsilinszky Kórház Rendelőintézet Pszichiátriai Osztály, Józsefvárosi Nevelési Tanácsadó/. Jelenleg a Pest Megyei Önkormányzat 1. számú Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságának tagja. Elérhető: www.pszichologus1.hu
  • Stachó László (1977–) zenepszichológus, -kritikus, fortepianista, orgonaművész
  • Szalay Nikolett tanácsadó szakpszichológus, pszichodráma vezető
  • Szondy Esztella (1985) pszichológus

Sz

[szerkesztés]
  • Szabó Éva Zsuzsanna (1964)
  • Szabó Ildikó (Fehérgyarmat, 1946. május 23.) szociológus, egyetemi tanár (Debreceni Egyetem) Tanulmányai: magyar-orosz és szociológia szak, a szociológia tudományok kandidátusa (MTA, 1988); a szociológia tudományok nagydoktora (DSc, MTA, 2007). Kutatási területe: ifjúság-, magatartás-, kisebbség- oktatásszociológia, valamint a politikai-, állampolgári szocializáció. Lásd még Szabó Ildikó oktatói honlapja
  • Szabó József (1882-1929) magyar orvos, ideg- és elmegyógyász, egyetemi tanár
  • Szabó Mónika (1972-2020) szociálpszichológus
  • Szabó Pál Tivadar (Rákospalota, 1924. december 1.) ny. pszichológus Tanulmányai: GyTF (1952) , pedagógia szak (ELTE, 1957) , nevelés lélektani szakpszichológus (ELTE, 1992); tud fokozat: egyetemi doktorátus pszichológiából (1964) Munkahelyei közül a gyermek ideggondozó állomásokon, a Fóti Gyermekvárosban dolgozott pszichológusként, maga is szervezett defektológiai állomásokat és nevelési tanácsadókat. Tanulmányai jelentek meg a Magyar Pszichológiai Szemlében és a Pszichológiai Tanulmányok sorozatban.
  • Szautner Erika (1962–) klinikai szakpszichológus, jungi analitikus pszichoterapeuta, eriksoni hipnoterapeuta; a Magyar C. G. Jung Analitikus Pszichológiai Egyesület elnöke (2013–); az International Association for Analytical Psychology ( IAAP) Developing Group tagja (2015–)
  • Szántó-Féder Ágnes (Budapest, 1937. április 16.) magyar származású francia pszichológus. Kutatási területe: gyermeklélektan, korai mozgásfejlődés.
  • Szász Tamás István az „anti-pszichiátria” népszerűsítője
  • Szekeres Hanna Flóra (1989) szociálpszichológus, egyetemi adjunktus
  • Szeri Zsolt parapszichológus, transzperszonális pszichológus, holisztikus terapeuta.
  • Szemán Dénes klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus, tanácsadó szakpszichológus, pszichoterapeuta pszichiátriai konzulens: Eszik János dr.
  • Szendi Gábor (1954) programozó matematikus, forgatókönyvíró, dramaturg, író, publicista, pszichológus
  • Szendi Mária Dr. /1952 / pszichológus, pedagógus, gyermekvédelmi szaktanácsadó
  • Szenes Márta (1957)
  • Szentmiklóssy Margit (1942) logopédus, klinikai szakpszichológus, terapeuta. Tanulmányai: klinikai szakpszichológus, egyetemi doktori vizsga (ELTE, BTK). Kutatási területe: beszédtechnika, beszéd és hangjavítás, olvasás-írás javítása, a tanulási zavarok korrekciója, személyiségfejlesztés.
  • Székely József Iván (1937) orvos, gyógyszerkutató, c. egyetemi tanár (SOTE Élettani Intézet, Gyógyszerkutató Intézet). Kutatási területe: kábítószerek állatkísérletes vizsgálata
  • Szél Dávid tanácsadó szakpszichológus, egyetemi oktató (az Apapara című könyv és blog szerzője)
  • Szigeti Vera (1984) pszichológus
  • Szokolszky Ágnes (1956)
  • Szondi Lipót (1893-1986) pszichiáter, pszichoanalitikus, Svájcba emigrált (csonk szócikk van róla a magyar wikiben) Lásd francia, német angol stb. wiki szócikkei, a francia a legrészletesebb.
  • Szőke György (1935-2008)
  • Szőnyi Gábor pszichiáter, pszichoterapeuta, szociológus, a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület kiképző pszichoanalitikusa, a Csoportanalitikus Kiképző Intézet kiképző csoportanalitikusa
  • Szőnyi Magda magyar klinikai és pedagógiai szakpszichológus, szupervizor, pszichoterapeuta, a MRSzE kiképző pszichoterapeutája, állandó vezetőségi tag.
  • Szücs Szilárd Levente (1968)

T

[szerkesztés]
  • Tamás Katalin (1975–) pszichológus, kommunikációs szakértő.
  • Tari Annamária klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, onkopszichológus, pszichoanalitikus kandidátus
  • Tarr-Nagy Mónika pszichológus, pár- és családterapeuta, pánikszakértő
  • Tatai Csilla egészségpszichológus, egyetemi tanársegéd, kutató
  • Victor Tausk (1879-1919) osztrák-magyar ideggyógyász, pszichológus, pszichoanalitikus
  • Telegdi Zsigmond (1909-1994) iranista, elméleti és történeti nyelvész, nyelvpszichológus
  • Tettamanti Béla (1884-1959)
  • Tímár Andrásné Tapazdi Mária (Sellye, 1930. november 3.) adjunktus JGYTF (1959-1977) főiskolai docens ELTE Tanárképző Kar (1977-1995). Fokozat: egyetemi doktor (pszichológia, ELTE, 1975) . Kutatási terület: pedagógiai pszichológia, fejlődéspszichológia. Lásd még
  • Tisljár Roland pszichológus, oktató, kutató, PhD, SZTE
  • Tolnai Valéria pszichiáter, pszichoterapeuta
  • Tomori Viola (1911-1998)
  • Topál József (1964) biológus és pszichológus, fokozat: PhD 2000 biológiai tudományok, munkahely: MTA Pszichológiai Kutató Intézet, kut. ter.: etológia, kognitív pszichológia, szociális kogníció lásd MTA Pszichológiai Kutatóintézet
  • Torda Ágnes (Budapest, 1945. május 30.) logopédus, főiskolai docens (BGGYF) Tanulmányai: gyógypedagógiai tanár, pszichológia szak (ELTE), egyetemi doktorátus Kutatási területe: gyógypedagógiai pszichológia, pedagógiai terápia, pszichoterápia.
  • Tóth Béla Zoltán (Szolyva, 1913. október 16.–) ny. főiskolai tanár Tanulmányai: tanítóképző intézeti tanári oklevél (Apponyi Koll.); bölcsészdoktor filozófia-pedagógia (1939); Collegium Hungaricum (Bécs, 1940-41; 1943-44); a pszichológia tudományok kandidátusa (1966); Kutatási terület: gyermekpszichológia, neveléslélektan, olvasáskutatás.
  • Tóth Erzsébet Fanni társadalomkutató, pszichológus, egyetemi tanár
  • Tóth-Czopyk Zsombor iskolapszichológus, művészetterapeuta, viselkedéselemző
  • Tóth László (Debrecen, 1951. június 25.) egyetemi oktató és kutató (Debreceni Egyetem) Tanulmányai: tanítóképző, GyPF, pszichológia szak (1982, KLTE); Tud. fokozatok: bölcsészdoktor pszichológiából (1984), PhD pszichológia tudományok (1996). Kutatási terület: olvasásmegértés, tehetségfejlesztés, tanárképzés pszichológiai tanegységeinek fejlesztése, pszichológiatörténet. (Lásd pl. A pszichológia története a debreceni egyetemen (társszerző) In: A debreceni pszichológusképzés húsz éve (Szerk. Kovács Zoltán) KLTE Pszich. Intézet, Debrecen, 1994.)
  • Tregova Anita pszichológus
  • Tringer László (1939. április 2. –) magyar orvos.
  • Tunyogi Erzsébet (1959?) játékterepauta Tanulmányai: konduktor (Pető Int., 1980); pedagógia szak (JATE, 1987) Kutatási területe: Gyermekrehabilitáció, drámajáték, családterápia. Tunyogi Erzsébet: Művészetek szerepe az érzelmi nevelésben
  • Tüdős István (Brassó, 1943–) sportpszichológus
  • Unoka Zsolt (1965) osztályvezető pszichiáter, pszichoterapeuta, a pszichiátriai rehabilitáció szakorvosa, kognitív viselkedésterapeuta, sématerapeuta-kiképző, pszichoanalitikus, egyetemi tanár
  • Urbán Róbert (1968–)
  • Vajda Zsuzsanna (pszichológus) (1949–)
  • Váradi Goia János (1946–) romániai magyar ideggyógyász, pszichiáter és pszichológus
  • Várfiné Komlósi Annamária (1947. március 17.) pszichológus, egyetemi oktató Tanulmányai: pszichológia szak (ELTE, BTK, 1971), egyetemi bölcsészdoktori (1974), PhD pszichológiai tudományok (ELTE, 2005); Oktatási terület: személyiség- és egészségpszichológia. Kutatásainak tudományága: pszichológiai tudományok.
  • Varga Katalin (1962–)
  • Vargha András (1949)
  • Várkonyi Hildebrand Dezső a szegedi Pszichológiai Intézet első vezetője (1929)
  • Vásárhelyi Zsuzsanna (Vasvár, 1942. augusztus 2.) tanszékvezető főiskolai docens (győri Széchenyi István Főiskola) Tanulmányai: pedagógia szak (KLTE, 1969), pszichológia szak (ELTE, 1975) bölcsész doktorátus (ELTE, 1978); Kutatási területei: A műszaki pedagógusképzés oktatástartalmi és módszertani kérdései; az oktatási folyamat korszerűsítésének pszichológiai alapjai; a kooperatív tanulás lehetőségeinek pszichológiai problémái
  • Vaskovics László Árpád (1936–) szlovákiai magyar származású német filozófus, pszichológus, szociológus.
  • Vass Zoltán (Budapest, 1970) pszichológus, egyetemi oktató. Tanulmányai: pszichológia szak (ELTE, 1995); PhD (pszichológiatudomány, 2000); habilitáció (pszichológiatudomány, 2012) Munkahely 2000 óta Károli Gáspár Református Egyetem. Kutatási területei: pszichodiagnosztika, pszichometria, rajzelemzés, projektív tesztek, mesterséges intelligencia a pszichodiagnosztikában, képi kifejezéspszichológia. Lásd még Vass Zoltán publikációit
  • Vecsernyés Anna (1991) pszichológus
  • Veczkó József (1926–2023)
  • Veér András (1939-2006) orvos, ideg- és elmegyógyász
  • Vekszler Jakab (1997) iskolapszichológus, "skorpióként" ismerik

További lista elemek további a lista tovább gondolásához és módosításához, átmeneti technikai lista

[szerkesztés]

Technikai lista

  • Telegdi Zsigmond (1909-1994) iranista, elméleti és történeti nyelvész, nyelvpszichológus
  • Szokolszky Ágnes (1956)
  • Tóth Erzsébet Fanni társadalomkutató, pszichológus, egyetemi tanár
  • Wladár Ervin (Budapest, 1928. július 3.) ny. tanár Munkaállomásai voltak: gimnáziumi tanár (Tatabánya, 1951–); szakfelügyelő (Fővárosi Pedagógiai Intézet, 1965–); tantárgyi főosztály-vezetőhelyettes (OPI, 1978–); osztályvezető a társadalomtudományi osztályon (1982–) . Tanulmányai: magyar-latin szakos középiskolai tanári diplomát szerzett (ELTE) . Kutatási területe: neveléselmélet, szociológia, lélektan, történelemdidaktika. Szakfolyóiratokat, szakkönyveket szerkesztett, előadásokat tartott nemzetközi konferenciákon is, írásait magyar, német, angol nyelven publikálta. 1997-ben Apáczai Csere János-díjjal tüntették ki.
  • Tóth László (Debrecen, 1951. június 25.) egyetemi oktató és kutató (Debreceni Egyetem) Tanulmányai: tanítóképző, GyPF, pszichológia szak (1982, KLTE); Tud. fokozatok: bölcsészdoktor pszichológiából (1984), PhD pszichológia tudományok (1996). Kutatási terület: olvasásmegértés, tehetségfejlesztés, tanárképzés pszichológiai tanegységeinek fejlesztése, pszichológiatörténet. (Lásd pl. A pszichológia története a debreceni egyetemen (társszerző) In: A debreceni pszichológusképzés húsz éve (Szerk. Kovács Zoltán) KLTE Pszich. Intézet, Debrecen, 1994.)
  • Vass Zoltán (Budapest, 1970) pszichológus, egyetemi oktató. Tanulmányai: pszichológia szak (ELTE, 1995); PhD (pszichológiatudomány, 2000); habilitáció (pszichológiatudomány, 2012) Munkahely 2000 óta Károli Gáspár Református Egyetem. Kutatási területei: pszichodiagnosztika, pszichometria, rajzelemzés, projektív tesztek, mesterséges intelligencia a pszichodiagnosztikában, képi kifejezéspszichológia. Lásd még Vass Zoltán publikációit
  • Szondi Lipót (1893-1986) pszichiáter, pszichoanalitikus, Svájcba emigrált (csonk szócikk van róla a magyar wikiben) Lásd francia, német angol stb. wiki szócikkei, a francia a legrészletesebb.
  • Virág Teréz (1930–2000) pszichológus, pszichoanalitikus, a KÚT (Közös Út Találkozó) szakrendelő alapítója
  • Szentmiklóssy Margit (1942) logopédus, klinikai szakpszichológus, terapeuta. Tanulmányai: klinikai szakpszichológus, egyetemi doktori vizsga (ELTE, BTK). Kutatási területe: beszédtechnika, beszéd és hangjavítás, olvasás-írás javítása, a tanulási zavarok korrekciója, személyiségfejlesztés.
  • Szőnyi Magda magyar klinikai és pedagógiai szakpszichológus, szupervizor, pszichoterapeuta, a MRSzE kiképző pszichoterapeutája, állandó vezetőségi tag.
  • Gergely György (1953–) egyetemi tanár (Közép-európai Egyetem) Tud. fokozatok: PhD pszichológiai tudományok (Columbia University, 1986); MTA nagydoktori (DSc) (2002); Kutatási területei: csecsemő kogníció, társas tanulás és megismerés, neuropszichológia, mentalizáció.
  • Székely József Iván (1937) orvos, gyógyszerkutató, c. egyetemi tanár (SOTE Élettani Intézet, Gyógyszerkutató Intézet). Kutatási területe: kábítószerek állatkísérletes vizsgálata
  • Völgyesy Pál (Szeged, 1936. július 14.) pedagógus és szakpszichológus, egyetemi tanár (Szent István Egyetem GTK)XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX. A pszichológiai tudományok kandidátusa (1973) Kutatási területe: Munkapszichológia, pályaválasztás. Völgyesy Pál kitüntetése a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Emlékplakettel, 2010. szeptember
  • Forgács József (1947) szociálpszichológus (nemzetközileg ismert neve: Joseph Paul Forgas)
  • Vekszler Jakab (1997-) : Iskolapszichológus, Őrbottyán, Sződ
  • Szabó Pál Tivadar (Rákospalota, 1924. december 1.) ny. pszichológus Tanulmányai: GyTF (1952) , pedagógia szak (ELTE, 1957) , nevelés lélektani szakpszichológus (ELTE, 1992); tud fokozat: egyetemi doktorátus pszichológiából (1964) Munkahelyei közül a gyermek ideggondozó állomásokon, a Fóti Gyermekvárosban dolgozott pszichológusként, maga is szervezett defektológiai állomásokat és nevelési tanácsadókat. Tanulmányai jelentek meg a Magyar Pszichológiai Szemlében és a Pszichológiai Tanulmányok sorozatban.
  • Szautner Erika (1962–) klinikai szakpszichológus, jungi analitikus pszichoterapeuta, eriksoni hipnoterapeuta; a Magyar C. G. Jung Analitikus Pszichológiai Egyesület elnöke (2013–); az International Association for Analytical Psychology ( IAAP) Developing Group tagja (2015–)
  • Vértes O. András (Budapest, 1911. április 26 – 1997. június 26.) az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársa volt. Tanulmányai: magyar-francia szakos középiskolai tanár. Tud. fokozat: a nyelvtudományok akadémiai nagydoktora. Kutatási területe: Nyelvlélektan, fonetika, a gyógyító pedagógia története.
  • Szabó József (1882-1929) magyar orvos, ideg- és elmegyógyász, egyetemi tanár
  • Szautner Erika (1962–) klinikai szakpszichológus, jungi analitikus pszichoterapeuta, eriksoni hipnoterapeuta; a Magyar C. G. Jung Analitikus Pszichológiai Egyesület elnöke (2013–); az International Association for Analytical Psychology ( IAAP) Developing Group tagja (2015–)
  • Vass Zoltán (Budapest, 1970) pszichológus, egyetemi oktató. Tanulmányai: pszichológia szak (ELTE, 1995); PhD (pszichológiatudomány, 2000); habilitáció (pszichológiatudomány, 2012) Munkahely 2000 óta Károli Gáspár Református Egyetem. Kutatási területei: pszichodiagnosztika, pszichometria, rajzelemzés, projektív tesztek, mesterséges intelligencia a pszichodiagnosztikában, képi kifejezéspszichológia. Lásd még Vass Zoltán publikációit
  • Vásárhelyi Zsuzsanna (Vasvár, 1942. augusztus 2.) tanszékvezető főiskolai docens (győri Széchenyi István Főiskola) Tanulmányai: pedagógia szak (KLTE, 1969), pszichológia szak (ELTE, 1975) bölcsész doktorátus (ELTE, 1978); Kutatási területei: A műszaki pedagógusképzés oktatástartalmi és módszertani kérdései; az oktatási folyamat korszerűsítésének pszichológiai alapjai; a kooperatív tanulás lehetőségeinek pszichológiai problémái
  • Veress Albert (1948–) romániai magyar ideggyógyász, pszichiáter
  • Várfiné Komlósi Annamária (1947. március 17.) pszichológus, egyetemi oktató Tanulmányai: pszichológia szak (ELTE, BTK, 1971), egyetemi bölcsészdoktori (1974), PhD pszichológiai tudományok (ELTE, 2005); Oktatási terület: személyiség- és egészségpszichológia. Kutatásainak tudományága: pszichológiai tudományok.
  • Vida Ágnes (1977–) pszichológus, a kognitív tudományok doktora (2005), Tanulmányai: társadalompszichológia és pedagógia (Fernuniversitat Hagen), pszichológia (MA) Liberty University, klinikai pszichológia (ELTE). Könyvei: Álomba ringató praktikák (2008), Babapszichológia (2011), Anyapszichológia (2014)
  • Vásárhelyi Zsuzsanna (Vasvár, 1942. augusztus 2.) tanszékvezető főiskolai docens (győri Széchenyi István Főiskola) Tanulmányai: pedagógia szak (KLTE, 1969), pszichológia szak (ELTE, 1975) bölcsész doktorátus (ELTE, 1978); Kutatási területei: A műszaki pedagógusképzés oktatástartalmi és módszertani kérdései; az oktatási folyamat korszerűsítésének pszichológiai alapjai; a kooperatív tanulás lehetőségeinek pszichológiai problémái
  • Vékássy László (Budapest, 1939. febr. 8.) pszichológia-gyógypedagógia szakos tanár, a pszichológia tudományok kandidátusa (1974)XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX, a neveléstudományok nagydoktora (1986) . A dadogó komplex kezelése c. munkáját angol nyelven is közreadta.
  • Szautner Erika (1962–) klinikai szakpszichológus, jungi analitikus pszichoterapeuta, eriksoni hipnoterapeuta; a Magyar C. G. Jung Analitikus Pszichológiai Egyesület elnöke (2013–); az International Association for Analytical Psychology ( IAAP) Developing Group tagja (2015–)
  • Vaskovics László Árpád (1936–) szlovákiai magyar származású német filozófus, pszichológus, szociológus.
  • Tóth László (Debrecen, 1951. június 25.) egyetemi oktató és kutató (Debreceni Egyetem) Tanulmányai: tanítóképző, GyPF, pszichológia szak (1982, KLTE); Tud. fokozatok: bölcsészdoktor pszichológiából (1984), PhD pszichológia tudományok (1996). Kutatási terület: olvasásmegértés, tehetségfejlesztés, tanárképzés pszichológiai tanegységeinek fejlesztése, pszichológiatörténet. (Lásd pl. A pszichológia története a debreceni egyetemen (társszerző) In: A debreceni pszichológusképzés húsz éve (Szerk. Kovács Zoltán) KLTE Pszich. Intézet, Debrecen, 1994.)
  • Vekszler Jakab (1997) iskolapszichológus, "skorpióként" ismerik
  • Princzes Mária (1949. jan. 26.) pszichológus, ny. főiskolai docens (Nyugat-Magyarországi Egyetem Pedagógiai Főiskolai Kar, Sopron) anulmányai: kutató vegyész szak (ELTE TTK, 1972) , pszichológus, klinikai szak ( kitüntetéses ELTE BTK, 1977), egyetemi doktorátus, pszichológia (ELTE BTK, 1980); könyve például: Mentális és viselkedészavarok pszichológiája. Budapest, 1997. Lásd még Nyugdíjas búcsúztató, 2008
  • Izsó Lajos (1947. október 12.–) vegyész, pszichológus, a pszichológia tudományok kandidátusa (1989)  MTA doktora: DSc 2002; munkahely: BME, egyetemi tanár Szakmai életrajza
  • Szél Dávid tanácsadó szakpszichológus, egyetemi oktató (az Apapara című könyv és blog szerzője)
  • S. Nagy Katalin (Nagykanizsa, 1944. október 19.) művészetszociológus, egyetemi tanár. Tanulmányai: magyar-művészettörténet-szociológia szak (ELTE, 1963-1973); PhD szociológiai tudományok (ELTE, 1975); MTA nagydoktor szociológiai tudományok szakágban (DSc, 1983)
  • Simon Kata Felnőtt klinikai szakpszichológus, mediátor és gyászcsoport vezető Elérhető: [1] Archiválva 2019. augusztus 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Porkolábné Balogh Katalin (Nagyiván, 1935. március 3. – 2005. július 25.) pedagógiai szakpszichológus, a pszichológiai tudományok kandidátusa, munkahelye volt: ELTE BTK Társadalom és Neveléstudományi Tanszék, egyetemi docens 1986-1996 között ELTE Iskolapszichológiai Módszertani Bázis vezetője, 1996-tól aktív nyugdíjas, életútját lásd Búcsúztatása, életútjának vázlata
  • Tüdős István (Brassó, 1943–) sportpszichológus
  • Skultéti-Szabó Katalin klinikai szakpszichológus Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar. Budapesti Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Szakpszichológus Szakképzés. /Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, Bajcsy-Zsilinszky Kórház Rendelőintézet Pszichiátriai Osztály, Józsefvárosi Nevelési Tanácsadó/. Jelenleg a Pest Megyei Önkormányzat 1. számú Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságának tagja. Elérhető: www.pszichologus1.hu
  • Schleinerné Szányel Erzsébet (Ádánd, 1942. január 3.) főiskolai oktató NYME Apáczai Csere János Kar Szociálpedagógia Tanszék Tanulmányok: pszichológia-történelem-pedagógia szak (ELTE); tud. fokozatok: dr. univ. pedagógiából (1982); kandidátus pedagógiai pszichológiából (1998); Kutatási területe: A pedagógus személyisége, pályára való alkalmassága, a pedagógus-gyermek kapcsolat alakulása. Lásd még Schleinerné dr. Szányel Erzsébet szakmai életrajza, munkássága
  • Schődl Lívia (Budapest, 1945. június 28.) Nevelési tanácsadó vezetőjeként dolgozott Budapest XX. kerületében, majd az FPI munkájába kapcsolódott be, ahol 1995-ben Horányi Györgynével Pszichológiai Központot alakított ki. Tanulmányai: pszichológia szak (1970) , klinikai szakpszichológus (Orvostovábbképző Intézet, 1983); Kutatási területei: nevelési tanácsadók, klinikai pszichológia, pszichoterápia, pedagógus-mentálhigiéne.
  • Horváth Rozália pszichológus, pszichoterapeuta, kriminológus. Tudományos fokozat: PhD pszichológia
  • Kónya Anikó pszichológus. ELTE Kognitív Pszichológiai Tanszék nyugdíjas egyetemi docense, címzetes egyetemi tanára, de továbbra is oktat és kutat. Kutatási területe: emlékezetkutatás. A pszichológia tudományok kandidátusa (1995) Kónya Anikó publikációs listája
  • Flaskay Gábor (1946- ) pszichoanalitikus
  • Kerényi Károly (1897–1973) klasszika-filológus, vallástörténész, egyetemi tanár, MTA-tag. Kései munkásságára erősen hatott a Jung-féle pszichoanalitikai irányzat. Több közös publikációja született Junggal.
  • Pálhegyi Ferenc (Sepsiszentgyörgy, 1935. április 14. - Budapest, 2016.március.28.) gyógypedagógus, ny.főiskolai tanár; tanulmányai: gyógypedagógus (1958), pszichológia (1964), a pszichológia tudományok kandidátusa (1976); tanított a BGGYPF-án és közben megalapította a Református Teológiai Akadémián a Pedagógiai és Pszichológiai Tanszéket. Lásd még Pálhegyi Ferenc pszichológus honlapja, életrajz, kötetei, video
  • Mikó Magdolna (19??) pedagógia-pszichológia szakot végzett, a pszichológia tudományok kandidátusa; tanszékvezető főiskolai tanár a kecskeméti Óvóképző Intézetben, később Tanítóképző Főiskola. Kutatási területe: óvodapedagógia, fejlődéslélektan, felsőoktatás-pedagógia.
  • Bíró Gyula (pszichológus) (1953) magyar pszichológus (klinikai szakpszichológus) , európai kiképző pszichoterapeuta, valamint a Neuro-lingvisztikus Programozás Terápa (NLP-T) hazai képviselője
  • Göncz Lajos (1944–) jugoszláviai magyar pszichológus; tudományos fokozat: PhD pszichológia; kut. ter.: A kétnyelvűség pszichológiája.
  • Bujdosó Balázs: gyógypedagógus, szociális munkás, pszichológus. A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola, a POTE és a Nyugat Magyarországi Egyetem oktatója, 1981–1986 az Értelmi fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövetsége főtitkára. Mintegy 100 közlemény, tankönyv (részlet) , oktatófilm, a televíziós távoktatás szerzője, előadója
  • Csörsz Ilona klinikai szakpszichológus, egyetemi oktató (DEOEC NK Magatartástudományi Intézet) , PhD 2011, kutatási területe: a gyógyító kapcsolat jelenségvilága, hivatásszemélyiség, orvosi pályaszocializáció
  • Engländer Tibor (1932. július 2 – 2012. május 22.) A leíró döntéselmélet magyarországi megalapítója, a szervezetpszichológiai kutatások hazai elindítója, a munka és szervezetpszichológia egyik első és legjelentősebb hazai képviselője.
  • Filó Mariann (1995) pszichológus, képzésben lévő tanácsadó szakpszichológus és sémakonzultáns jelölt

Vélhetően nem pszichológusok

  • Veér András (1939-2006) orvos, ideg- és elmegyógyász
  • Ács Mónika Eszter (1981–) klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, szomato-pszichoterapeuta, csoportanalitikus-, fókuszolás relaxációs terapeuta
  • Ádám György (1922) orvos, pszichofiziológus, az MTA rendes tagja
  • András Felícia klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus, pszichoterapeuta jelölt
  • Balázs Judit (orvos) (1970) orvos, pszichiáter, egyetemi oktató, kutató
  • Bálint Alice (1897–1939) a budapesti pszichoanalitikus iskola egyik legjelentősebb alakja, gyermeklélektannal foglalkozott. Bálint Mihály felesége Vajda Zsuzsanna (pszichológus) : Bálint Alice[Tiltott forrás?]
  • Bálint Mihály (1896–1970) magyar származású brit orvos és pszichoanalitikus (Bálint-csoport) Lásd angol wikiben Michael Bálint
  • Bede Zsuzsanna (1951) klinikai szakpszichológus, szexuálpszichológus a Szex és Párterápiás Egyesület elnöke
  • Boros Imre (1967) klinikai szakpszichológus, hipnoterapeuta, borosimre.hu
  • Borsfay Krisztina pszichológus, relaxációs terapeuta, zeneterapeuta, pszichodráma vezető
  • Böszörményi-Nagy Iván (1920–2007) magyar-amerikai pszichiáter
  • Buda Béla (1939) orvos, pszichiáter
  • Csányi Vilmos (1935) egyetemi tanár, etológus
  • Csáth Géza (1887-1919) író, orvos, pszichiáter, zenekritikus
  • Csernus Imre (1966) orvos, pszichiáter
  • Torda Ágnes (Budapest, 1945. május 30.) logopédus, főiskolai docens (BGGYF) Tanulmányai: gyógypedagógiai tanár, pszichológia szak (ELTE), egyetemi doktorátus Kutatási területe: gyógypedagógiai pszichológia, pedagógiai terápia, pszichoterápia.
  • Veér András (1939-2006) orvos, ideg- és elmegyógyász
  • Várkonyi Hildebrand Dezső a szegedi Pszichológiai Intézet első vezetője (1929)
  • Szász Tamás István az „anti-pszichiátria” népszerűsítője
  • Filó Mariann (1995) pszichológus, képzésben lévő tanácsadó szakpszichológus és sémakonzultáns jelölt
  • Szondi Lipót (1893-1986) pszichiáter, pszichoanalitikus, Svájcba emigrált (csonk szócikk van róla a magyar wikiben) Lásd francia, német angol stb. wiki szócikkei, a francia a legrészletesebb.
  • Csernus Imre (1966) orvos, pszichiáter
  • Csáth Géza (1887-1919) író, orvos, pszichiáter, zenekritikus
  • Hermann Imre (1889-1984) idegorvos, pszichoanalitikus. (Több nyelvre lefordított műve: Az ember ősi ösztönei) Hermann-Cziner Alice férje. Lásd MÉL

Továbbiak


Lorem ipsum {{forráskérő}} [forrás?]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:WikiPszi/próbalap&oldid=27070566”