Szentmiklóssy Margit

Dr. Szentmiklóssy Margit – tanító, gyógypedagógus, logopédus tanár, klinikai szakpszichológus, neuropszichológus, szakpszichoterapeuta

Szentmiklóssy Margit (Kecskemét, 1942. április 1. –). Tanító, gyógypedagógus, logopédus tanár, klinikai szakpszichológus, neuropszichológus, szakpszichoterapeuta, summa cum laude bölcsésztudományi doktor (ELTE, 1978), a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, később az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Gyakorló Logopédiai Intézet logopédus, pszichológus, pszichoterapeuta főiskolai gyakorlatvezető tanára 1968–2003 között. A pedagógia, logopédia, klinikai szakpszichológia, neuropszichológia és a pszichoterápia munkaköre integrálásának úttörő művelője. 2003-tól a Nap-Kör Mentálhigiénés Alapítvány klinikai szakpszichoterapeuta munkatársa.

Érdeklődési, kutatási területe

Bio-pszicho-szociális szemléleten alapuló személyközpontú, megoldásközpontú integratív szakpszichoterápia kialakítása és gyakorlati alkalmazása a kommunikáció, beszéd, nyelv, magatartás, tanulás és személyiségében problémás személyek gyógyulására. Boldogabb, teljesebb életvezetés tanulása a mindennapi logopédiai és pszichológiai tanári és terápiás gyakorlati munkában.

Életpályája

Általános iskoláit I. osztálytól VIII. osztályig kitűnő eredménnyel végezte Hernádon, Kecskeméten, Pomázon. 1956-tól a budapesti II. kerületi Ady Endre utcai Zirzen Janka Tanítónőképzőben tanult, majd a közben újonnan megalakult budapesti XII. kerületi Kiss János altábornagy utcai Tanítóképző Főiskolában 1960-ban érettségizett és 1961-ben képesítő vizsgát tett, általános iskolai tanítói oklevelet kapott jeles eredménnyel. 1960–1968 között tanítóként, majd gyógypedagógusként dolgozott Pomázon a II. számú általános iskolában.

1968-tól az újonnan létesülő országos logopédiai hálózat kiépülése úttörőinek soraiba lépett. Budapest II. kerületének első úgynevezett független, önálló állású logopédusa lett, később az első logopédus-pszichológus tanára és terapeutája. A II. kerületi Henger utcai Körzeti Gyermekorvosi rendelőben, majd a Bem utcai általános iskola orvosi rendelőjében dolgozott. Feladata azzal járt, hogy a kerület összes működő óvodájában, iskolájában önállóan felméréseket, szakmai szűrővizsgálatokat végezzen minden tanévben, majd a logopédiai ellátásra szorulókat rendszeres logopédia kezelésben részesítse. Évente kb. 80–100–120 gyermekkel és szüleikkel heti 2 alkalommal személyesen is foglalkozott. Sok éven át egyedül, kolléga nélkül végezte minden munkáját. Számtalan felvilágosító előadást, tanácsadást tartott az új munkaterületről pedagógusok, egészségügyi dolgozók, szülők számára. Közben a leendő főiskolai logopédus hallgató tanárok gyakorlati képzésével bízták meg, amely 35 éven át tartó hivatása lett. 1984-től 2003-ig már a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógia Tanárképző Főiskola Logopédiai Intézetében, Budapest VII. kerületében, a Damjanich utcában végezte napi feladatát. 2009-ig az V. kerületi Fővárosi Logopédiai Intézetben folytatta munkáját. 2003-tól a Nap-kör Mentálhigiénés Alapítvány munkatársa.

1975-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karán kitüntetéses oklevéllel vizsgázott pszichológus lett (1986/1975). Majd ugyanitt 1978-ban summa cum laude bölcsészettudományi doktori vizsgát tett pszichológiatudományból (119/1977-78). Pléh Csaba pszichológus és Molnár József nyelvész segítették. Témája az első olyan magyar, kísérleteken alapuló pszicholingvisztikai kutatás, tanulmány, amely a magyar sziszegő és réshangok (sz, z, c, s, zs, cs) csoportjának percepciós, produkciós vizsgálatával foglalkozott. Opponensei, valamint professzor Illyés Sándor gyógypedagógus, pszichológus egyetemi tanár, Szende Tamás és Kassai Ilona nyelvész professzorok kandidatúrára ajánlották kutató munkáját. Dolgozatának eredményei és szakmai gyakorlati munkájának tanulságai alapján írta meg a logopédiai, nyelvi, pszichológiai szempontokból fejlesztő első magyar szakmai beszédhang-tanítási és -tanulási, írás és olvasási készségeket előkészítő, fejlesztő, gyakorló módszertani munkafüzetet a sz, z, c, s, zs, cs, l, r (8 db) betűre és hangra, tanulók, tanárok, szülők részére. Országos kísérleti anyagként tette közzé az Országos Pedagógiai Intézet (OPI), amely a következő években a sok szempontból fejlesztő beszédtanítás módszertanának és a későbbiekben megjelent munkafüzeteknek mintájául szolgált.

„Gyöngysorterápia” technika módszerének megalkotásával segítette a négyütemű helyes, ritmusos, folyamatos beszéd integrálásának megvalósulását, főképpen dadogó és hadaró személyek számára. Tíz mesére felépülő nyelvi, beszédbeli és pszichoterápiás szempontokból fejlesztő meseterápiát, művészeti terápiát, élményterápiát, játékterápiát, mozgásterápiás fejlesztett ki. Beszédében, anyanyelvében, gondolkodásában, kommunikációs képességében, viselkedésében, hangulatában, szokásaiban és teljes személyiségében különféle eltérő módon megnyilvánuló problémás, atípusos személyek gyakorlati megsegítésével foglalkozott. Az artikulációs nehézségekkel küzdő, afázia, dadogó, diszfóniás, hadaró problémás személyek és az átlagtól eltérő személyiségű személyek számára próbálta megtalálni panaszuk lehetséges legmélyebb okát, gyökerét, forrását. Mindezek alapján egyedi problémájukhoz és személyiségükhöz illően, elsőként alkalmazta a sokszempontú integratív terápiáját.

Folyamatosan fejlesztette pedagógiai, pszichológiai ismereteit, így időközben 1986-ban klinikai szakpszichológus, majd 2000-ben neuropszichológus végzettséget szerzett. 2004-ben szakpszichoterapeuta vizsgát tett a Semmelweis Egyetemen. Már pályája kezdetétől Freud, Adler, C. G. Jung-féle pszichológiai tanulmányokat is folytatott. 1968–2003 között a Gyógypedagógia Tanárképző Főiskola Logopédiai Tanszékének szinte minden belső továbbképzésében részt vett.

EMDR (1996), NLP-Master (2003), integratív terapeuta (2004), relaxációs és szimbólumterapeuta, meditáció (2004), kognitív viselkedés: magatartás-terapeuta (2004), hipnoterapeuta (2005), Simonton-féle terápia (2012), házassági felkészítő és párkapcsolati tanácsadó (Prepare/Enrich) (2015) szakvizsgákat tett.

Mindennapi pedagógusi és pszichológusi munkáját gazdagítva tíz éven át művész tanárnál, zongorán fejlesztette tovább a már korai éveitől szerzett tudását, zenei műveltségét. Orosz-, angol- és németnyelv-tudással rendelkezik.

Nagy megtiszteltetésnek értékelte a századforduló előtti években munkahelyén levő Logopédiai Tanszék vezetésére való felajánlást (Mérei Vera, Vassné Kovács Emőke, Palotás Gábor), amelyet a váratlanul kialakult intézményrendszer átalakítása miatt nem vállalhatott el.

Munkája

Élete munkásságának legfőbb célja a legújabb tudományok eredményeinek felhasználása, integrálása a közvetlen, mindennapi gyakorlati munkában.

A hétköznapi gyakorlati munka értékének, megbecsülésének elismerése, felemelése az egyének, közösségek, a társadalom tudatának fejlesztésére.

Munkakörében elsőként végzett beszédhang-percepciós, -produkciós pszichofizikai, pszicholingvisztikai kutatásokat. Kutatása és addigi gyakorlati munkája tapasztalataira alapozva, elsőként írt gyakorló, módszertani munkafüzetet a beszédhangok, az anyanyelv, a reális gondolkodás, kommunikáció és a tanulási képességek, kiegyensúlyozottabb, harmonikusabb, egészségesebb személyiségtulajdonságok kibontakoztatására. Munkafüzete mintájául szolgálhatott a következő években megjelent különböző munkafüzetek számára. Főképpen afáziás, diszfóniás és dadogó személyek terápiájában munkakörében elsőként kezdte alkalmazni már az 1980-as évek elejétől a relaxációs, meditációs, hipnózis és kognitív-viselkedéses, magatartás-terápiás módszereket.

Munkája eredményeit nagyrészt élőszóban, előadásokon, konferenciákon osztotta meg környezetével. A pedagógusok figyelmét a logopédia, a logopédusok figyelmét a pszichológia mélyebb megismerésére hívta fel.

A különféle részképességek és a teljes személyiség kibontakoztatásának alapját a következők képezték: egyedi személyes problémákhoz és személyekhez illő legjobb terápiás módszerek alkalmazása, kölcsönös, személyes együttműködés és dinamikus, érzékeny, kreatív óravezetés megvalósítása.

• Hat évtizedes munkája ideje alatt körülbelül nyolc-tízezer személlyel foglalkozott
• Négy évtizeden át vett részt a logopédus tanár és terapeuta szakos főiskolai hallgatók képzésében. Minden évben rendszeresen tartott előadásokat szakmai konferenciákon és továbbképzéseken.
• Négy évtizeden át fokozatosan kialakított integratív szakpszichoterápiával segített a legkülönbözőbb egyéni logopédiai, pszichológiai, pszichiátriai panaszokon: asszertivitás, beszédtechnika, beszédjavítás, gondolkodás, tanuláskészség, önismeret, önértékelés, önbizalom, kommunikáció, depresszió, szorongás, pánik, krízis, trauma, személyiségproblémák, -zavarok, pszichoszomatikus panaszok, életvezetés

Családja

Édesapja Dr. Szentmiklóssy Aladár régi magyar családban, a Csallóközben született, jog- és államtudományi doktorátust szerzett Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetemen. Unokatestvére Kaffka Margit írónak. Nagybátyja Lauka Gusztáv író, aki Petőfi Sándor esküvői tanúja és a Petőfi Társaság egyik alapító tagja volt. Édesanyja Schramm Olga, Vas megyében, pedagóguscsaládban született. 1923 és 1954 között Pest megyében, Pusztavacs és Hernád községek térségében első és úttörő okleveles néptanítóként, népművelőként, egyedül, kolléga nélkül tanított, dolgozott egy újonnan létesülő 6 osztályos, majd 8 osztályos, 60–80 tanulólétszámos, osztatlan iskolában. 1954–1967-ben Pomázon folytatta munkáját. 2016-ban Pusztavacs díszpolgára lett, emléktáblát kapott. Nehéz, küzdelmes körülmények között éltek.

Művei

40 feletti eredeti közlemény, 120 feletti előadás.

Válogatás:

1. Főbb konzekvenciák a s és sz hangok fonéma szimbólumképződési folyamatának percepciós kisérletéből – 1995. Általános nyelvészeti Tanulmányok. Szerk.: Telegdi Zsigmond – Pléh Csaba – Szépe György. XVIII. kötet. Budapest. Akadémiai Kiadó
2. Beszédfelméréses vizsgálatok óvodáskorban. Szakdolgozat 1–151. oldal – 1968. Budapest. BGGYTF: Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Logopédiai Tanszék
3. Beszédpercepciós vizsgálat rés- és affrikáta-fonémákkal 5-8 éves beszédhibás és normálbeszédű gyermekeken. Szakdolgozat. 1–71. oldal. 1975. Budapest. ELTE: Eötvös Loránd Tudomány Egyetem. Bölcsészettudományi Kar, klinikai lélektan szak
4. Beszédpercepciós vizsgálat a s és sz réshangokkal a fonéma-szimbólumképzés folyamatában. 1-182. oldal. Bölcsészettudományi disszertáció. Pszichológia tudomány – 1977. Budapest. ELTE: Eötvös Loránd Tudomány Egyetem Bölcsészettudományi Kar
5. Gyakorlóanyag a sz-hang tanórai és otthoni tanulásához. Kísérleti anyag – 1983, Budapest. OPI: Országos Pedagógiai Intézet
6. Az artikulációs hibák terápiájának alapvető általános előkészítő gyakorlatai tanórai és otthoni használatához – 1983. Gyógypedagógia. XXVIII. évf. Budapest
7. Relaxációs terápia alkalmazása 10 éves dadogóknál. Relaxáció gyakorlata és a komplex pszichoterápiás ellátás – 1984. MPT: Magyar Pszichológiai Társaság – BGGYTF: Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. Évkönyv. Budapest
8. Egy dadogó felnőtt bemutatása és pszichoterápiája. Szakdolgozat. Klinikai szakpszichológus Szakoklevél – 1986. május 26. Budapest. Orvos Továbbképző Intézet
9. Egy begyakorlási módszer ajánlása az artikulációs hibák javításához. 1987/1 – 21–27. Gyógypedagógiai Szemle
10. Autogén tréninget (AT) előkészítő gyakorlatok 10 éves dadogóknál – 1987. Budapest. BGGYTF: Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. Tudományos Közlemények. X. Évkönyv. 409-415. oldal
11. Az autogén tréning alkalmazásának pszichológiai alapjairól – 1987/2. Gyógypedagógiai Szemle
12. Ötletek az artikulációs terápia előkészítő gyakorlatához. A feladatlapok célja, használata – 1987. Budapest. BGGYTF: Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. Logopédia a Gyakorlatban. Tankönyvkiadó
13. Relaxációs terápia során felmerült szimbólumok dadogóknál – 1991. május 30. A pszichoterápiás relaxáció elő európai Kongresszusa. Budapest. MTA: Magyar Tudományos Akadémia
14. A bioenergetikai vagy egészségtérkép felhasználási lehetőségei a személyek testi, lelki, szellemi fejlesztésében, terápiájában. Előadások – 1992–1994. Budapest, VII. kerület BGGYTF: Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola: Gyakorló Logopédiai Intézet
15. Meseterápia 10 mesére – Beszéd, nyelv, személyiség fejlesztés, pszichoterápia – Pályázat – 1992. szept. 28. BGGYTF: Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. Gyakorló Logopédiai Intézet. Előadások 1993–2009: VII. kerület Gyakorló Logopédiai Intézet, Bp. VII. kerület. Fővárosi Beszédjavító Intézet
16. Módosult tudatállapotban felmerült tudattartalmak fejlesztő, gyógyító hatásáról. Dadogás és motoros afázia terápia. – 1992. jún. 2. MAGYE. Országos Szakmai Konferencia, és 1993. január–március. Gyógypedagógiai Szemle. XXI. évfolyam. 42–50.
17. Részletek az afázia, dadogó, diszfónia terápiájában újabban kipróbált kommunikációs és beszédtechnikai készségfejlesztő NLP-eljárásokról („Neurolingvisztikai Programozás”) – 1994. jún. 15. – BGGYTF: Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. Gyakorló Logopédiai Intézet
18. Tanuljuk együtt a SZ hangot. Beszédkészséget fejlesztő feladatlap gyűjtemény 5-10 éveseknek, tanáraiknak, szüleiknek. (Beszédhangok tanítási módszertana.) – 1995 – OPI : Országos Pedagógiai Intézet. Kőszeg
19. A szülői, gyermeki magatartásról, attitűdökről. Az eredményes kommunikáció lehetőségei – 1995. II. 1. Szülők Akadémiája. Balassagyarmat
20. NLP-módszerek felhasználási lehetőségei csoportos és egyéni terápiában. Dadogó, hadaró, diszfóniás serdülők, felnőttek nyelvis beszédbeli zavarainak terápiája. Szakdolgozat – 1995. IV. 10. NLP Intézet
21. Részletek az NLP-technikával („Neurolingvisztikai Programozás”) elért terápiás eredményekből. Tanító és gyógyító versek – 1995. VII. Hipnózis-találkozó. Lillafüred
22. Meseterápia. Az Alma c. mese feldolgozása – 2003. november 25. Budapest. VII. kerület. Fővárosi Beszédjavító Intézet
23. A tiszta beszéd elsajátításának alapgyakorlatai – 2003. november 25. Budapest. VII. kerület. Fővárosi Beszédjavító Intézet
24. Részletek NLP-pszichológiai technikával („Neurolingvisztikai Programozás„ ) elért terápiás eredményekből. Tanító és gyógyító versek – 1995. ELTE. Magyar Hipnózis Egyesület. VII. Hipnózis-találkozó. Lillafüred
25. Részletek NLP („Neurolingvisztikai Programozás”) technikával elért terápiás eredményekből – Integratív Hírmondó 6. szám, Budapest. Integratív Pszichoterápiás Egyesület
26. Tanulást elősegítő alapvető újabb módszerek.( Modalitások. Kérdező technika. Milton nyelv.) – 1996. május 22–26. Budapest. MPT: Magyar Pszichológiai Társaság. XII. Országos Tudományos Nagygyűlése
27. A hipnózis terápiás hatékonyságát növelő tényező a rajz és vers. Esettanulmányok – 1996. 7th Europen Congress of Hypnosis Budapest, Hungary. August 17–23.
28. Neuropszichológiai esettanulmány afáziás személlyel. Szakdolgozat 1–45. oldal – 1999. január. 15. Budapest. Egészségügyi Felsőfokú Szakirányú Szakképzési és Továbbképzési Bizottság
29. Kognitív-viselkedés, magatartás pszichoterápia gyógyító hatása afázia, dadogó, hadaró, diszartriás személyeknél – 2001. június 20–23. MFFLT: Magyar Fonetikai Foniátriai és Logopédiai Társaság. Kongresszus. Esztergom
30. A nyelv és beszéd mint gyógyító eszköz, afáziás, dadogó, diszartriás és hadaró személyeknél. – 2001. október 4–5. MFFLT: Magyar Fonetikai Foniátriai és Logopédiai Társaság. Neurofoniátriai Szekció I. Kongresszusa. Budapest
31. Szociális fóbia és dadogás kognitív-viselkedés terápiája. Esettanulmány. 1–33. oldal – 2004. június 16. Budapest. SE: Semmelweis Egyetem. Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika
32. Szociális Fóbia kognitív-viselkedés, magatartás terápiája. Esettanulmány. Szakdolgozat 1–20. oldal. 2004. szeptember 30. Budapest. SE: Semmelweis Egyetem. Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika
33. A dadogás integratív terápiája. 110 év. Jubileumi Konferencia. 2004. november 23. – 2006. június 22–23. – Budapest. VII. kerület. Fővárosi Beszédjavító Intézet
34. Kognitív-viselkedés terápia diagnosztikai és gyógyító eljárásai hangképzési, beszéd és tanulási zavarok kezelésében – 2005. június 16–18. MFFLT: Magyar Fonetikai Foniátriai és Logopédiai Társaság. Kongresszus. Kőszeg
35. A beszédfolyamat újraszerveződése. Neuropszichológiai rehabilitáció – 2006. szeptember 27. MPT: Magyar Pszichológiai Társaság, Neuropszichológiai Szekció
36. Kompetens terápia a Logopédiai területén megvalósuló klinikai pszichoterápiás munkában – 2006. június 22-24. – Magyar Gyógypedagógiai Egyesület. MFFLT: Magyar Fonetikai Foniátriai és Logopédiai Társaság. Kongresszus. Hódmezővásárhely
37. Hipnorelaxáció: Dr. Szentmiklóssy Margit–Dr. Lajos Péter: Dadogásról mindenkinek. – 2003, Pont Kiadó – 2009, Pont kiadó – 2016, Krasznár és Társa Könyvkereskedő Bt. (II. kiadás)
38. A kerület első logopédusának gondolatai a logopédia és pszichológia kapcsolatáról. Dr. Szentmiklóssy Margit – 2016. 03. 07. Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat. A Logopédia Európai Napja Alkalmából. 1024 Budapest, Marczibányi téri művelődési központ
39. Depresszió, szorongás, pánik kognitív-viselkedés pszichoterápiája. Esetbemutatások. Szupervízió. 2004-2019. Budapest – Nap-kör Mentalhigiénés Alapítvány
40. Borderline személyiségzavar és más személyiségzavarok integratív pszichoterápiája. Esetbemutatások – Szupervízió. 2004–2019. Budapest. Nap-kör Mentálhigiénés Alapítvány
41. Ma már nem félnek a hipnózistól az emberek. Képmás Magazin 2021.07.27. Dr. Szász Adrián, Dr. Szentmiklóssy Margit

Szervezeti tagságai

• A Magyar Orvosi Kamara rendes tagja
• A Magyar Pszichológus Társaság rendes tagja
• Magyar Pszichológusok Érdekvédelmi Egyesület rendes tagja
• Magyar Pszichiátriai Társaság rendes tagja
• Magyar Logopédiai, Fonetikai, Foniátriai Társaság rendes tagja
• A Magyar Hipnózis Egyesület rendes tagja
• A Magyar Relaxációs és Szimbólum Egyesület rendes tagja
• A Magyar Integratív Pszichoterápiás Egyesület rendes tagja
• A Nap-kör Mentálhigiénés Alapítvány rendes tagja

Díjak és elismerések

• Megjelent a Pedagógiai Ki Kicsoda c. 1997. évi kötetben. Keraban Könyvkiadó
• Dicséret kiváló munkáért. Bp. II. kerület Művelésügyi Osztály (1982)
• Dicséret kiváló munkáért. Bp. VII. kerület Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola (1989)
• Díszoklevél a Hivatás Munkájáért. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai tanárképző Főiskola (2003)
• Díszoklevél. Aranyoklevél a Hivatásért. ELTE Tanító és Óvónőképző Kar (2011)
• Kitüntető oklevél a fáradhatatlan munkásságáért. ELTE Magyar Hipnózis Egyesület (2012)
• Megjelent az Oxford Encyklopédia 2017. évi kötetében és a Britishpedia 2020. évi kötetében

Források

• Pedagógiai Ki Kicsoda 1997. Keraban Könyvkiadó. Főszerkesztő: Báthory Zoltán, Falus István. Pedagógiai Lexikon Szerkesztősége. 253. oldal – összesen 300 oldal
• Gordosné Szabó Anna: 110 éves a gyógypedagógus-képzés Magyarországon. Gyógypedagógiai Szemle. 2010. 4. 317-332.
• Pszichológiatörténet – Pléh Csaba
• A pszichoterápia fajtái
• https://szakpszichologusbudapest.hu/
• http://pszichologus-pszichoterapeuta.hu/
• http://pszichologus-logopedus.hu/
• Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola
• Nap-Kör Mentálhigiénés Alapítvány
• Magyar Hipnózis Egyesület/ Terapeutáink
• Integratív Pszichoterápiás Egyesület/ Szakemberek
• Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület/ Szakemberek
• Tanuljuk együtt az sz hangot: beszédkészséget fejlesztő feladatlap gyűjtemény 5-10 éveseknek – tanáraiknak és szüleiknek
• Gyakorlóanyag az SZ hang tanórai és otthoni tanulásához: Kísérleti anyag Archiválva 2021. március 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Dr. Lajos Péter: Dadogásról mindenkinek. 2003. – Dr. Szentmiklóssy Margit: Hipnorelaxáció :129-132. oldal. ISBN 963 9312 827
• Nagy stresszt jelent a léleknek a sokáig elnyúló aggodalom – 2020.03.23. – cikk
• Magyar Nemzet – Látó-tér – Nem varázslat, gyógymód! – 2012.02.28. – cikk
• 110 év Múlt és Jelen a Fővárosi Beszédjavító Intézetben – 2004
• A magyar fonetikai foniátriai és logopédiai társaság – Neurofoniátriai szekciojának I. kongresszusa – 2001. október
• A Magyar Fonetikai, Foniátriai és Logopédiai Társaság Kongresszusa Esztergom – 2001. június 21-23.
• MPT XII. Országos tudományos nagygyűlése – 1996
• VII. Magyar hipnózis találkozó – 1995
• Gyógypedagógiai szemle XXI. évfolyam – 1993
• A pszichoterápiás relaxáció első európai kongresszusa – Budapest – 1991
• Autogén tréninget előkészítő gyakorlatok 10 éves dadogóknál – 1987
• Családi Lap XXX. évfolyam 6. szám – 1981 – Hogyan beszél?
• Who is Who Magyarországon. Magyarország vezető személyiségeinek életrajzi enciklopédiája. Kiegészítő kötet. Életrajzi enciklopédia kb. 11.5000 életrajzzal. Ralf Hübner, Bartha Gizella. 7. Kiadás. 2009 – 1963–1964. oldal – összesen 2420. oldal. – ISBN 978-3-72900081-0 – és a 10. kiadás 2012. Hübners Who is Who. Életrajzi enciklopédia 14 ezer életrajzzal, részben fényképpel. 2284-2285. oldal – összesen 2843. oldal – ISBN 978 37290 0108-4
• Magyarország sikeres személyiségei. An Oxford Encyklopédia Publication. A BHP-British Publishing House LTD. I/2017 Britishpedia 530-531. oldal. Összesen 646. oldal. – ISBN 978-0-9931 249-8-3, és a 4. Kiadás 2020. május. 2072 életrajzzal, részben fényképpel