Buzás László
| Buzás László | |
| Született | 1907. november 13. Budapest[1] |
| Elhunyt | 1993. január 6. (85 évesen) Makó |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Sírhelye | Makó[2] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Buzás László (Budapest, 1907. november 13. – Makó, 1993. január 6.) magyar pedagógus, helytörténész.
Életpályája
[szerkesztés]1919–1927 között a Makói József Attila Gimnázium diákja volt; József Attila és Erdei Ferenc barátja. Makón Eperjessy Kálmán oktatta, aki nagy hatással volt rá. Egyetemi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem történelem-földrajz-latin szakán kezdett tanulni. Az egyetemen tanárai voltak többek közt; Szekfű Gyula, Hóman Bálint, Cholnoky Jenő és Szentpéteri Imre. Anyagi helyzete és a második világháború kitörése miatt tanulmányait nem fejezte be. 1937–1939 között napszámosként, 1939–1943 között raktárosként dolgozott a Lampart gyárban. 1943-ban ismét beiratkozott az egyetemre. 1944 májusában letette a vizsgát, de a középiskolai tanári oklevél megszerzésére a háborús események miatt már nem kerülhetett sor. 1944 őszén munkásszolgálatra hívták be, majd katonának átminősítve honvéd lett. 1944 végén Németországba vitték. 1945. április 27-én amerikai hadifogságba került. 1946-ban visszatért Makóra. Elvégezte a tanítóképző és tanárképző főiskolát, majd egyetemi tanár lett. 1946–1948 között a helyi református fiúpolgári iskolában kezdte képesítés nélküli tanári pályáját. 1948-ban tanítói oklevelet szerzett. 1949–1950 között a makói Kálvin téri iskola igazgató-helyettese lett. 1950-ben általános iskolai szaktanítói oklevelet vehetett át. 1951–1952 között a Szent István téri Iskola igazgatójaként dolgozott. 1952-ben a szegedi főiskolán magyar-történelem szakos általános iskolai képesítést szerzett. 1952–1968 között a Makói József Attila Gimnázium történelem, földrajz, német szakos oktatója volt.[3] 1953–1955 között a makói József Attila Múzeum igazgatója volt. 1955-ben az ELTE Történettudományi Karán történelem szakos középiskolai tanári képesítést szerzett. 1969-ben nyugdíjba vonult. 1969–1987 között ügyviteli alkalmazott volt.
1971-ben jelentette meg a Makói József Attila Gimnázium 1895–1944 közötti időszakát bemutató könyvét. Összeállította a gimnázium 1895–1970 közötti igazgatóinak, igazgató-helyetteseinek és tanárainak listáját.
Tagja volt a Makói Honismereti Körnek, a makói Múzeumi Baráti Körnek.
Sírja a makói református ótemetőben található.[4]
Magánélete
[szerkesztés]1947-ben házasságot kötött Varga Margit tanítónővel.
Művei
[szerkesztés]- Makói hírlapok és folyóiratok bibliográfiája 1870–1970. A Makói Múzeum Füzetei 10. (Makó, 1972)
- Makó utcanevei. A Makói Múzeum Füzetei 72. (Tóth Ferenccel, Makó, 1992)
Díjai
[szerkesztés]- Szocialista Kultúráért (1982)
- Makó városért oklevél/Pro Urbe Makó (1990)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum-névtér. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
- ↑ https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_CSON_MMF_083/?pg=27&layout=s
- ↑ Gera Tibor: A makói gimnázium 100 éve, 1895-1995 (Makó, 1996)
- ↑ Tóth Ferenc: Makói temetők. A Makói Múzeum Füzetei 83. (Makó, 1996)
Források
[szerkesztés]- Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)
- Buzás Lászlóra emlékezünk
- Múltunk és örökségünk
További információk
[szerkesztés]- Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerkesztő: Bodó Sándor, Viga Gyula. Budapest, Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, 2002.
- A hagyomány szolgálatában. Szerkesztette: Lengyel András. Szeged, Móra Ferenc Múzeum-Csongrád megyei Önkormányzat Múzeuma, 2002.
| Előző Péter László |
A József Attila Múzeum igazgatója 1953 – 1955 |
Következő Köpösdi Vera |