Pikler Gyula
| Pikler Gyula | |
 | |
| Született | 1864. május 21.[1][2] Temesvár |
| Elhunyt | 1937. november 28. (73 évesen)[1][2] Ecséd |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pikler Gyula témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pikler Gyula (Temesvár, 1864. május 21. – Ecséd, 1937. november 28.[3]) magyar jogbölcsész, egyetemi tanár, a Társadalomtudományi Társaság tagja. A pozitivista állam- és jogbölcselet egyik legkiemelkedőbb és legnagyobb hatású, külföldön is ismert hazai képviselője. Hatására és az ő személye körül jött létre 1908-ban a Galilei Kör Budapesten, amelyhez elsősorban a haladó szellemű értelmiségi fiatalok csatlakoztak.[4]
Életpályája
[szerkesztés]Kispolgári bánsági zsidó családba született,[5] Pikler Lipót és Singer Jozefin gyermekeként. A gimnáziumot Ungváron, az egyetemi tanulmányait a pesti egyetem jogi karán végezte el. Közben 1884 és 1891 között a képviselőház segédkönyvtárnoka volt. 1886-ban a budapesti egyetemen magántanári képesítést nyert. 1891-től a budapesti egyetemen címzetes rendkívüli tanár, 1896-ban rendkívüli tanár, 1903-tól 1920-ig rendes tanár volt a jog- és állambölcselet tanszéken.
Kiváló pályatársakkal működött együtt a századelőn, 1900-ban Jászi Oszkárral, Pulszky Ágosttal, Vámbéry Rusztemmel, Somló Bódoggal megindította a Huszadik Század című polgári radikális társadalomtudományi folyóiratot, s egy évvel később már meg is alapították a Társadalomtudományi Társaságot. 1901-től alelnöke, 1906-1920 között elnöke volt ennek a társaságnak. Pozitivista felfogása miatt évekig harcban állt a konzervatív és klerikális irányzatok képviselőivel, számos támadás is érte nézetei miatt, még a képviselőházban is. Fő művének a Jog keletkezéséről és fejlődéséről című kötete tekinthető, amelyben az állam és jog lényegét meghatározó elméletét fejti ki saját nézetei alapján. 1910 után csendesen visszavonult a közéleti szerepléstől, és tudományos munkásságának java részét a lélektan és a pszichofiziológia terén fejtette ki. Élete során számos folyóiratban publikált jogbölcseleti, szociológiai témában, többek között a Huszadik század, a Századunk és a Jogtudományi Közlöny hasábjain.
1919 tavaszán egészségi állapota miatt szabadságot kért és Bécsbe távozott. A Tanácsköztársaság bukása után, 1925-ben, végérvényesen nyugdíjazták.[6] Felesége Spitzer Anna volt. Élete hátralévő éveiben visszavonultan, családja ecsédi birtokán élt., ahol látásfiziológiai megfigyelésekkel és kísérletekkel foglalkozott, amelyeket német nyelven publikált is. 1937. november 28-án, délelőtt 9 órakor hunyt el Budapesten, szívkoszorúér-meszesedés következtében. Otthona ma az ecsédi óvodának ad helyet.[7]
Társasági tagság
[szerkesztés]Főbb művei
[szerkesztés]- Ricardo. Jelentősége a közgazdaságtan történetében. Elméleti tételeinek bírálatos magyarázata és továbbfejlesztésök áttekintése; MTA, Bp., 1885
- Ricardo: jelentősége a közgazdaságtan történetében: érték- és megoszlástana. Budapest: Egyetemi Ny., 1885. 190 p.
- Bevezető a jogbölcseletbe. Budapest: Athenaeum, 1892. XXXII, 166 p.
- A jog keletkezéséről és fejlődéséről – 1897
- Az emberi egyesületek és különösen az állam fejlődése: az igazságosságról általában : folytatásul A jog keletkezéséről és fejlődéséről c. könyvhöz. Budapest:Politzer Zsigmond, 1897. 145 p.
- Az emberi egyesületek. [Budapest]:[Politzer Zsigmond], [1898]. 203 p.
- A "Jus" szó eredete és fogalmi és nyelvi rokonai. Budapest: Politzer Zsigmond, 1898. 24 p.
- A büntetőjog bölcselete: Pikler Gyula előadásai. 2. kiadás. Budapest: Politzer Zsigmond, 1898. 146 p.
- A jótékonyság központosítása – 1900
- Das Grundgesetz alles neuro-psychischen Lebens. Leipzing: Johann Ambrosius Barth, 1900. XVI, 254 p.
- Az emberi egyesületek és különösen az állam keletkezése és fejlődése : 1. folytatás "A jog keletkezéséről és fejlődéséről" c. könyvhöz, [1] – 1905
- A büntetőjog bölcselete: második folytatás A jog keletkezéséről és fejlődéséről c. könyvhöz. 6. kiadás. Budapest: Politzer, 1908. VI, [1], 128 p.
- A lélektan alapelvei – 1909
- A lelki élet alaptörvényei – 1910
- A büntetőjog bölcselete. 7. jav. kiadás. Budapest: Grill, 1910. 161 p.
- A jog keletkezéséről és fejlődéséről. Budapest:Grill, 1911. IX, 301 p.
- Sinnesphysiologische Untersuchungen. Leipzig: J. A. Barth, 1917. VIII, 515 p.
- Theorie des Gedächtnisses: Mit einer kritischen Anwendung auf W. Köhlers "physiologische Theorie des Sukzessivvergleichs" und die gegenwärtige "Gestaltpsychologie" überhaupt. Leipzig: J. A. Barth, 1926. 43 p.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
- ↑ Halálesete bejegyezve az ecsédi polgári anyakönyv 65/1937. folyószáma alatt.
- ↑ Csunderlik Péter: „Figyeljetek és jól átkozzatok" - A Galilei Kör „antimilitarista" tevékenysége az első világháború alatt (1914-1918) , academia.edu
- ↑ Magyar Zsidó Lexikon (1929) Szociológia szócikke
- ↑ Pikler Gyula (Temesvár, 1864. máj. 21. – Bp., 1937. nov. 28.): jogbölcsész, egyetemi tanár. , arcanum.hu
- ↑ Szecskó Károly: Pikier Gyula emlékezete, Hevesi Szemle 1989 / 3. szám, library.hungaricana.hu
Források
[szerkesztés]- Nagy Endre: Magyar szociológiatörténet. Egyetemi jegyzet.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 709–710. o. Online elérés
- Pikler Gyula életrajza. Országgyűlési Könyvtár - Magyar Jogi Portál.
- Pikler Gyula digitalizált művei az Országgyűlési Könyvtárban.
További információk
[szerkesztés]- Tudós tanárok az egyetemen, ELTE portál[halott link]
- Dienes Valéria: Pikler Gyula pszichológiája, Nyugat, 1911/7. sz.
- Pikler Gyula, MÉL
- Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Katalógusa
- Jehlicska Ferenc: Pikler belátásos elmélete. (Hozzáférés: 2010. szeptember 16.)
- Pikler Endre: Pikler Gyula életműve 1864 – 1937 (Bp., 1938)
- Szabó Imre: A burzsoá állam- és jogbölcselet Magyarországon (Bp., 1955)
- Horváth Zoltán: Magyar századforduló (Bp., 1961)
Irodalom
[szerkesztés]- Loss Sándor: A jogbölcselet és a lélektan vonzáskörében. Pikler Gyula társadalom- és jogbölcselete. In: Portrévázlatok. A magyar jogbölcseleti gondolkodás történetéből. Miskolc, Prudentia Iuris, 1995. 45-62. p.
- Pikler Endre: Pikler Gyula életműve. = Századunk, 1938. XIII. évf. 2-3. sz. 53-71. p.
- Szabadfalvy József: Pikler Gyula (1864-1937) In: Magyar jogtudósok, V. kötet. Hamza Gábor, Siklósi Iván (szerk.) ELTE Eötvös kiadó. Budapest, 2015. 81-93. p.
- Szabó Imre: Pikler Gyula. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1973. (A múlt magyar tudósai) 183 p.
.svg){kind=small}
|
Ez a társadalomkutatóról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |