Sváb nyelvjárás

Sváb nyelvjárás Schwäbisch
A nyugati felsőnémet (sváb-alamann) nyelvjáráscsoport. A világoskék színű sváb nyelvjárások a nagy nyugat-felsőnémet alcsoportok egyikét alkotják.
Beszélik	Németország (főként Baden-Württemberg tartományban)
Beszélők száma	k.b 820-000-900.000 fő
Nyelvcsalád	indoeurópai nyelvcsalád    Germán nyelvek     nyugati germán nyelvek      felnémet nyelvek       alemann nyelvek        sváb nyelvjárás
Írásrendszer	latin ábécé
Hivatalos állapot
Hivatalos	Nem hivatalos nyelv, de regionálisan használt
Gondozza	Nincs hivatalos gondozó
Nyelvkódok
ISO 639-1	-
ISO 639-2	- (T)- (B)
ISO 639-3	swg
A Wikimédia Commons tartalmaz Schwäbisch témájú médiaállományokat.

A sváb nyelvjárás (egyesszámban: sváb nyelvjárás vagy sváb tájszólás, röviden sváb) egy dialektuscsoportot alkotnak, amely Baden-Württemberg középső és délkeleti részén, Bajorország délnyugati területén, valamint Tirol legészaknyugatibb szegletében használatos. Ez a nyelvjárás gazdag történelmi háttérrel rendelkezik, mely évszázadokon át formálta a régiók kulturális és társadalmi identitását. A sváb nyelvjárás nemcsak kommunikációs eszköz, hanem a sváb közösségek összetartásának is fontos eleme, tükrözve a helyi szokásokat, hagyományokat és értékeket. Nyelvészeti szempontból a sváb az alemann-sváb nyelvjárásokhoz tartozik, így az ófelnémet nyelv részének tekinthető. Az ófelnémet nyelv fejlődése során kialakult sváb dialektus egyedi jellemzőkkel bír, amelyek megkülönböztetik más német dialektusoktól. Az újfelnémet kettőshangzó-változás teljes átvétele miatt a sváb nyelvjárás a többi alemann dialekttől elkülönült. Ez a változás jelentős hatással volt a sváb nyelv hangzására és szerkezetére, így egy olyan sajátos beszédformát eredményezve, amely könnyen felismerhető a sváb közösségekben.

Például a „Mein neues Haus” (azaz „Az új házam”) sváb változatban „Mae nuis Hous” (régiótól függően), nem pedig a többi alemann nyelvjárásra jellemző „Miis nüü Huus” formában jelenik meg. Ez a példa jól szemlélteti, hogyan alakult ki a sváb dialektus sajátos kiejtése és szókincse, amely tükrözi a helyi nyelvhasználat egyediségét. A sváb nyelvjárásban gyakran előfordulnak olyan szófordulatok és kifejezések, amelyek más német dialektusokban nem találhatók meg, így gazdagítva a német nyelv változatosságát.

Területileg a sváb a felsőnémet nyelvjárási térségen belül viszonylag elszigetelt, ugyanakkor belsőleg meglehetősen heterogén (ellentétben a szomszédos keleti bajor közép-némettel, amely egységesebb). Ez az elszigeteltség lehetővé tette, hogy a sváb dialektus megőrizze sajátos jellemzőit, miközben a belső heterogenitás különböző helyi variációk kialakulásához vezetett. A különböző régiókban beszélt sváb nyelvjárások eltérhetnek egymástól a kiejtés, a szókincs és a nyelvtani szerkezetek terén, ami tovább növeli a sváb dialektus gazdagságát és sokszínűségét. A sváb nyelvjárás nem csupán a nyelvi sajátosságokat foglalja magában, hanem a sváb kultúra szerves részét is képezi. A sváb irodalom, zene és népművészet gyakran tükrözi a nyelvjárás jellegzetességeit, így a sváb dialektus élővé és dinamikussá teszi a kulturális kifejezésmódokat. A sváb népi dalok és mondák gyakran használnak olyan nyelvi elemeket, amelyek a sváb nyelvjárásra jellemzőek, ezáltal tovább erősítve a közösségi identitást és a kulturális örökség átadását a generációk között.

Az oktatásban és a médiában a sváb nyelvjárás használata változó mértékben jelenik meg. Egyes iskolákban a helyi dialektus oktatása része lehet a nyelvi nevelésnek, míg a helyi rádió- és televízióállomások programjai gyakran tartalmaznak sváb nyelvű műsorokat, amelyek népszerűsítik és megőrzik a dialektus élő használatát. Emellett a modern technológia és a közösségi média platformok lehetőséget biztosítanak a sváb nyelvjárásban való kommunikációra és a sváb közösségek közötti kapcsolattartásra, ami hozzájárul a dialektus fennmaradásához és fejlődéséhez.

A sváb nyelvjárás jelenlegi státusza dinamikus és folyamatosan változik. A globalizáció és a német standardnyelv terjedése hatással van a helyi dialektusra, amely egyes területeken ritkulhat vagy elhalványulhat. Ugyanakkor sok sváb közösség tudatos erőfeszítéseket tesz a dialektus megőrzésére és népszerűsítésére, például helyi kulturális rendezvények, nyelvi workshopok és oktatási programok révén. Ezek az intézkedések segítenek abban, hogy a sváb nyelvjárás tovább éljen és új generációk számára is elérhető maradjon.

Leírás

Baden-Württemberg tartomány reklámkampányának matricája

A sváb nyelv a kiejtése, valamint részben eltérő nyelvtana és szókincse miatt nehezen érthető lehet a standard német nyelvet beszélők számára.

2009-ben a Muggeseggele szót (amely sváb idióma és jelentése: a házi légy herezacskója) Stuttgart legnagyobb újsága, a Stuttgarter Nachrichten olvasói szavazásán a „legszebb sváb szónak” választották, jóval megelőzve a többi kifejezést. Az irónikusan használt szó egy rendkívül kis mértékegységet ír le, és megfelelően használható kisgyermekek előtt is (hasonlítsd: Bubenspitzle). A német SWR műsorszolgáltató gyerekeknek szóló weboldala, a Kindernetz, a Muggeseggele jelentését a sváb szótárában magyarázta el, a sváb alapú televíziós sorozat, az Ein Fall für B.A.R.Z. részeként.

Történet

A sváb nyelvjárás az alemann nyelvjárási csoport egyik ága, amely a kora középkorban alakult ki. Az alemannok eredetileg a mai Délnyugat-Németország, Svájc és Franciaország egyes területein éltek, és a népvándorlás során foglalták el a mai Baden-Württemberg és Bajorország egy részét. A sváb dialektus a középkor folyamán elkülönült a többi alemann nyelvjárástól, és saját nyelvi jellemzőket alakított ki, amelyek megkülönböztetik például a svájci német vagy a badeni nyelvjárásoktól.

A reformáció és a 30 éves háború időszakában a sváb nyelvjárás jelentős hatásokat kapott a vallási és kulturális különbségek mentén. A protestáns és katolikus területeken eltérő szókincs és kiejtési sajátosságok fejlődtek ki, amelyek ma is fellelhetők a sváb nyelvjárási régiókban.

Modern időszak és nyelvjárási változások

A 19. és 20. században az iparosodás és az urbanizáció hatására a sváb dialektus keveredett a standard némettel. Ez különösen Stuttgart és a nagyobb városok környékén figyelhető meg, ahol kialakult a Honoratiorenschwäbisch, azaz egy fél-dialektusos forma, amely az irodalmi némettel keveredve tükrözi a helyi polgárság és hivatalnokréteg nyelvhasználatát.

A sváb dialektust a 20. század második felében a társadalmi mobilitás és a médián keresztül terjedő standard német jelentősen háttérbe szorította. Azonban számos kulturális és nyelvi mozgalom indult a nyelvjárás megőrzéséért. Például Baden-Württembergben reklámkampányokkal és nyelvtanfolyamokkal támogatják a sváb identitás fenntartását.

Dunai svábok és a migráció hatása

A 18. században a Habsburg Birodalom területére érkező sváb telepesek új közösségeket alakítottak ki Magyarország, Románia és Szerbia területén. Az általuk beszélt Dunai sváb nyelvjárások egyedi keverékét alkották a sváb, bajor és palotai nyelvi elemeknek. Ezek a nyelvjárások mára ritkaságnak számítanak, de fontos részei a sváb történeti örökségnek.

A sváb nyelvjárás a tömegkultúrában

Napjainkban a sváb dialektus a regionális identitás fontos része maradt, különösen Baden-Württembergben. A médiában, színházakban és humoros produkciókban, például Dominik Kuhn (Dodokay) munkáiban gyakran használják, hogy megőrizzék és népszerűsítsék ezt az egyedi nyelvjárást.

Nyelvjárás eredete és etimológiája

Eredet

A sváb nyelvjárás az alemann nyelvjárási csoport része, amely a germán nyelvek nyugati ágába tartozik. Az alemannok népe a kora középkorban alakította ki ezt a nyelvi formát, amikor a mai Délnyugat-Németország, Svájc és Franciaország területein telepedtek le. Az alemannok nyelvét eredetileg az ófelnémet részének tekintették, de idővel különálló dialektusokká fejlődött.

A sváb dialektus kialakulása szorosan kapcsolódik a Svábföld nevű történelmi régióhoz, amely Baden-Württemberg és Bajorország déli részein, valamint az Allgäu és a Bodeni-tó környékén található. A nyelvjárás fejlődésére jelentős hatással volt a germán törzsek közötti kölcsönhatás és a középkori nyelvi változások, például a második germán mássalhangzóeltolódás.

Etimológia

A "sváb" (németül: Schwäbisch) elnevezés a sváb népre utal, akik a középkor folyamán a mai Németország délnyugati részén éltek. A név eredete a Suebi vagy Suevi népnévhez köthető, amely a Római Birodalom idején a germán törzsek egyik jelentős csoportját jelölte. A Suebi nép nevét később a régióra és a lakóira is alkalmazták.

Nyelvi jellemzők

A sváb nyelvjárás számos sajátos fonológiai és morfológiai vonással bír, amelyek megkülönböztetik más alemann nyelvjárásoktól. Például:

• A múlt idejű igék kialakításánál eltérés tapasztalható, például a „sein” (lenni) ige esetében: gwäa (klasszikus sváb) és gsei (alemann hatású változat).
• A magas magánhangzók kettőshangzókká alakulnak, például „Haus” helyett „Hous”.
• Egyedi szókincs, például a híres „Muggeseggele” kifejezés.

Kulturális és történelmi hatások

A sváb nyelvjárás fejlődését a római és germán kulturális keveredés, valamint a középkorban kialakult különböző politikai és vallási hatások formálták. A dialektus a Svábföld gazdasági és kulturális központjai, például Stuttgart és Augsburg köré szerveződött, ahol a helyi nyelvhasználat gyakran kölcsönhatásba lépett más nyelvjárásokkal.

A sváb nyelvjárás megőrzése ma is fontos része a régió identitásának, különösen Baden-Württembergben, ahol a sváb kultúrát és nyelvet kampányokkal, oktatással és médiával támogatják.

A sváb nyelvjárás elterjedése

A sváb nyelvjárási területeket hagyományosan három fő csoportra osztják: nyugat-, közép- és kelet-svábra. E három régió határait kisebb eltérésekkel húzzák meg. Általánosságban a nyugat- és közép-sváb Baden-Württembergben, míg a kelet-sváb Bajorország sváb kormányzati régiójában található.

A nyelvjárási kontinuum értelmében mind a sváb nyelvjáráson belül, mind a szomszédos dialektusok felé, különösen dél felé az alemann, északnyugat és észak felé a délfrank nyelvjárásokkal szemben folyamatos átmenetek figyelhetők meg.

Közép-sváb

A közép-sváb (más néven neckari sváb vagy alsó-sváb) a Stuttgart/Ludwigsburg, Böblingen/Sindelfingen, Tübingen/Reutlingen, Esslingen am Neckar, Kirchheim/Nürtingen, Waiblingen/Backnang és Göppingen környékén beszélt nyelvjárás, beleértve az Északi Fekete-erdő nyugati részeit és a Sváb-Alb déli területeit, ahol még nem érte el a modern német nyelvi hatás. Jellegzetes szava a „gwäa” (volt), valamint az „oe” hang, például „noe” (nem), „Boe” (láb), „Schdoe” (kő).

Nyugat-sváb vagy délnyugat-sváb

A nyugat-sváb jellegzetessége az „oa” hang, például „Boa” (láb), „noa” (nem), „Schdoa” (kő). Ez a nyelvjárás délnyugaton Calw környékén kezdődik, és dél felé haladva egyre szélesebb területet fed le, beleértve Rottenburg, Freudenstadt, Horb, Sulz, Hechingen, Balingen, Albstadt és Sigmaringen területét. Horbtól délre a „gwäa”-t „gsae” váltja fel. A nyelvi dallamosság itt jellemzővé válik, különösen Balingen és Albstadt környékén. Tovább haladva dél felé (Sigmaringentől) a délnyugat-sváb a Bodeni-alemannal keveredik, ahogy a sváb nyelvjárás fokozatosan kiszorította az őshonos dialektusokat a Ravensburg és Friedrichshafen térségben.

Kelet-sváb

Kelet-sváb nyelvjárást beszélnek a württembergi Aalen, Heidenheim és Ulm térségében, valamint szinte az egész bajor sváb kormányzati régióban, Nördlingentől (északon) Augsburgon át az Allgäuig (délen). A kelet-sváb jellegzetes kettőshangzója az „oa”, például „Schloaf” (alvás) vagy „Schdroas” (utca), szemben a közép- és nyugat-sváb monoftongus „å” változataival.

Regionális eltérések

• Álblerisch: Ez a sváb humor irodalmának kitalációja, és nem önálló nyelvjárási terület. A Sváb-Alb nagyobb része a közép-svábhoz tartozik, kisebb része pedig a délnyugat-svábhoz.
• Enztal-sváb: Az Enztal déli részén beszélt nyelvjárás, amely erősen sváb befolyás alatt álló frank területről származik.
• Rieser-sváb: Különleges kifejezésekkel, például „do dranna” (ott).
• Allgäui sváb: Az Allgäu vidékén beszélt nyelvjárás, amely világosan elkülönül a közép-alemann változattól.

Átmenetek a bajorhoz

A Bajorország keleti régióiban, például Aichach-Friedbergben, erős sváb hatással rendelkező bajor nyelvjárást beszélnek. Az átmeneti dialektusok, például a Lechrainerisch, az ostsváb alapon nyugszanak.

Honoratioren-swáb

Az úgynevezett "Honoratiorenschwäbisch" (korábban "szalondialektus") egy emelkedett, az írott német nyelvhez közelítő nyelvi forma, amelyet elsősorban a württembergi hivatalnokok és a stuttgarti polgárság alakított ki. Ez az kiegyenlítő nyelv vagy félnyelvjárás (más néven regiolektus), különböző és változó arányban keveri a sváb és a standard nyelvi elemeket. Az eredmény folyékony átmenetet hoz létre a tiszta helyi dialektus, a regionális nyelvjárási formák, a regionális árnyalatú irodalmi német és a tiszta irodalmi német között.

Hermann Fischer germanista véleménye szerint: „A 'Honoratiorenschwäbisch', különösen a protestáns Altwürttemberg területén, azt a súlyos hiányosságot hordozza, hogy a több száz ember közül egy sem ismeri és használja pontosan a tiszta helyi dialektust.” A "Honoratiorenschwäbisch" kifejezést a 19. század vége óta használják.

Elismerés a médiában

Baden-Württemberg tartomány reklámkampányának matricája

Baden-Württemberg Kereskedelmi Kamarája egy reklámkampányt indított „Wir können alles. Außer Hochdeutsch.

Kivéve a standard német nyelvet”) szlogennel, hogy erősítse a sváb nyelvjárás és az ipari eredmények iránti büszkeséget. Azonban a kampány nem aratott sikert Észak-Németországban, valamint a szomszédos Baden régióban.

Dominik Kuhn (művésznevén Dodokay) Németország-szerte híressé vált sváb nyelvjárású szinkronparódiáival, amelyekben többek között Barack Obamát szinkronizálta német dialektusos szöveggel és átdolgozott tartalommal.

A 2001-es Szörny Rt. (Monsters Inc.) című film német szinkronváltozatában az Abominable Snowman (John Ratzenberger az eredeti angol változatban, Walter von Hauff a német változatban) sváb dialektusban beszél.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Schwäbische Dialekte című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Johann Christoph von Schmid: Schwäbisches Wörterbuch, mit etymologischen und historischen Anmerkungen. Digitalizált változat. 1831.  
• Dionys Kuen: Oberschwäbisches Wörterbuch der Bauernsprache von mehr als zweitausend Wörtern und Wortformen. Digitalizált változat. 1844.  
• Anton Birlinger: Wörterbüchlein zum Volksthümlichen aus Schwaben. Digitalizált változat. 1862.  
• Hermann Fischer; Wilhelm Pfleiderer: Schwäbisches Wörterbuch. 1901–1936.  
• Hermann Fischer; Hermann Taigel: Schwäbisches Handwörterbuch. Tübingen: (kiadó nélkül). 2012. ISBN 978-3-16-152029-7  
• Susanne Brudermüller: Langenscheidt-Lilliput Schwäbisch. Berlin/München: (kiadó nélkül). 2000.  
• Hermann Wax: Etymologie des Schwäbischen. 2011. ISBN 978-3-9809955-1-1  
• Dialektologisches Informationssystem von Bayerisch-Schwaben. Digitális.  
• Albrecht Fetzer: Schwäbisch. Das Wörterbuch Deutsch – Schwäbisch. Nürtingen: (kiadó nélkül). 2023. ISBN 978-3-930998-97-5  
• Karl Bohnenberger: Die Mundarten Württembergs. Stuttgart: (kiadó nélkül). 1928.  
• Ulrich Engel: Mundart und Umgangssprache in Württemberg. PDF. 1955.  
• Albrecht Fetzer: Schwäbisch Band II. Die Grammatik Deutsch – Schwäbisch. Nürtingen: (kiadó nélkül). 2024. ISBN 978-3-948969-17-2  
• Eberhard Frey: Stuttgarter Schwäbisch. Marburg: (kiadó nélkül). 1975. ISBN 3-7708-0543-7  
• Hubert Klausmann: Schwäbisch. Eine süddeutsche Sprachlandschaft. Darmstadt: (kiadó nélkül). 2014. ISBN 978-3-8062-3005-5  
• Hubert Klausmann: Kleiner Sprachatlas von Baden-Württemberg. Heidelberg: (kiadó nélkül). 2020. ISBN 978-3-95505-210-2  
• Hubert Klausmann: Die schwäbischen Dialektlandschaften. 2020.  
• Friedrich Maurer: Zur Sprachgeschichte des deutschen Südwestens. Straßburg: (kiadó nélkül). 1942.  
• Sebastian Blau: Schwäbisch. München: (kiadó nélkül). 1936.  
• Josef Karlmann Brechenmacher: Schwäbische Sprachkunde in ausgeführten Lehrbeispielen. Stuttgart: (kiadó nélkül). 1925.  
• Ludwig Michael Dorner: Etz isch noch go gnuag Hai hunta! 2017. ISBN 978-3-943391-88-6  
• Roland Groner: Gschriebå wiå gschwätzt. Albstadt: (kiadó nélkül). 2007. ISBN 978-3-9811017-4-4  
• Eduard Huber: Schwäbisch für Schwaben. Tübingen: (kiadó nélkül). 2008. ISBN 978-3-87407-781-1  
• Rudolf Paul: Bibel für Schwoba. Stuttgart: (kiadó nélkül). 2014. ISBN 978-3-920801-59-9  
• Wolf-Henning Petershagen: Schwäbisch für Besserwisser. Stuttgart: (kiadó nélkül). 2003. ISBN 3-8062-1773-4  
• Wolf-Henning Petershagen: Schwäbisch offensiv! Tübingen: (kiadó nélkül). 2018. ISBN 978-3-8425-2070-7  
• Friedrich E. Vogt: Schwäbisch in Laut und Schrift. Stuttgart: (kiadó nélkül). 1979.