Ugrás a tartalomhoz

Pasztinák

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Pastinaca sativa szócikkből átirányítva)
Pasztinák
Az ehető gyökerek
Az ehető gyökerek
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superasteridae
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids II
Rend: Ernyősvirágzatúak (Apiales)
Család: Zellerfélék (Apiaceae)
Alcsalád: Zellerformák (Apioideae)
Nemzetség-
csoport
:
Tordylieae
Nemzetség: Pastinaca
L.
Faj: P. sativa
Tudományos név
Pastinaca sativa
L.
Szinonimák
  • Pastinaca angulosa Dulac
  • Pastinaca capensis Sond.
  • Pastinaca esculenta Salisb.
  • Pastinaca fleischmannii Hladnik
  • Pastinaca heracleoides (Boros) Kotov
  • Pastinaca insularis Calest.
  • Pastinaca insularis Rouy & E.G.Camus
  • Pastinaca opaca Bernh. ex Hornem.
  • Pastinaca pratensis H.Mart.
  • Pastinaca propinqua Jord. ex Boreau
  • Pastinaca sylvestris Mill.
  • Pastinaca taraxacifolia Fisch. ex Schult.
  • Pastinaca tereticaulis Boreau ex Celak.
  • Pastinaca vulgaris Bubani
  • Peucedanum fleischmannii (Hladnik) Arcang.
  • Peucedanum opacum Franch.
  • Peucedanum pastinaca Baill.
  • Peucedanum sativum (L.) Benth.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Pasztinák témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pasztinák témájú médiaállományokat és Pasztinák témájú kategóriát.

A pasztinák (Pastinaca sativa) az ernyősvirágzatúak (Apiales) rendjébe, ezen belül a zellerfélék (Apiaceae) családjába tartozó faj, amely a sárgarépával (Daucus carota subsp. sativus) rokon és Európában őshonos gyökérzöldség.

Nemzetségének a típusfaja.

Már az ókorban ismerték, és csak a burgonya érkezése után szorult vissza. Népies nevei: fehérrépa, peszternák, paszternák, olaszrépa, latin nevéből pasztinák, helytelenül édesgyökérnek is nevezik. A gyökér és a mag a petrezselyemhez hasonló ízű, csak kissé édesebb. A levelét nem használják. A petrezselyemnél nagyobb tápértékű, ezért ezt az újra közkedvelt növényt a konzervipar is használja. A 16-22 centiméter hosszú gyökér a petrezselyemnél gazdaságosabb, édeskés, sima felületű és fűszeres ízű.

Előfordulása

[szerkesztés]

A pasztinák csaknem egész Európában és a mérsékelt övi Ázsiában (Törökország, Kaukázus, Szibéria) igen gyakori. Észak-, Dél-Amerikában, Afrika déli részén, valamint Ausztráliában, Új-Zélandon és az ázsiai Kínában és Japánban meghonosították ezt az ehető növényfajt.

Megjelenése

[szerkesztés]

A pasztinák kétéves, élesen barázdált és szőrös szárú, 30-100 centiméter magas növény. Szára felálló, és felső részén elágazik. Levelei egyszer, ritkán kétszer szárnyaltak, 3-7 pár levélkéi, melyek mintegy 5 centiméter hosszúak, többé-kevésbé ülők, tojásdad vagy lándzsás alakúak, gyakran karéjosak vagy hasogatottak. Az ernyővirágzat 5-15 sugarú, mintegy 10 centiméter széles, a virágok élénksárgák, a gallér- és gallérkalevelek hiányoznak. Az egész növény erősen sárgarépa-illatú, amit különösen akkor érzünk, ha a leveleket megdörzsöljük. A levél érintése azonban bőrgyulladást okozhat.[1]

Gyógyhatása

[szerkesztés]

Hatóanyagai hasonlóak a petrezselyeméhez, gyökerének főzete vizelethajtó, görcsoldó, vese- és epekő, illetve gyomorbajok esetén jó hatású.

Életmódja

[szerkesztés]

A pasztinák vadon élő alakja rétek, legelők, szántók, utak széle, árkok és gyomtársulások lakója. Leginkább az üde vagy közepesen száraz, mély rétegű, nitrogénben és káliumban gazdag vályogtalajokat kedveli.

Termesztése

[szerkesztés]

A növény maggal szaporodik, a virágokat főleg legyek és bogarak porozzák meg. Hasonló a petrezselyeméhez, csak vízigényesebb. A magokat kora tavasszal vetik el, egymástól 30 centiméteres távolságra. Szárazság esetén ajánlott öntözni. 4-5 leveles korban egyelik, gyakran kapálják. A virágzási ideje július-augusztus között van.

Az ősszel kiszedett gyökereket, száraz homokba rakva, fagymentes helyen tárolják.

Felhasználása

[szerkesztés]

Minden olyan ételben, amelybe petrezselymet használnak, de kevesebb kell belőle, és az ételnek édeskés ízt ad. Különösen a babételek készítésénél javasolt a használata. A gyökérből nyert anyagokat a likőriparban használják ízesítőként. A gyökér keményítőt, fehérjét, pektint és C-vitamint tartalmaz. A növény levelei nem alkalmasak főzelék készítésére.

Képek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Mérgező zöldségek. [2016. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 4.)

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
Wikiszótár
Wikiszótár
Keress rá a Pasztinák címszóra a Wikiszótárban!