Ugrás a tartalomhoz

Érpatak

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Hugyaj szócikkből átirányítva)
Érpatak
Érpatak címere
Érpatak címere		 Érpatak zászlaja
Érpatak zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásNagykállói
Jogállásközség
PolgármesterNagy Imre Attiláné (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám4245
Körzethívószám42
Népesség
Teljes népesség1618 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség53,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület31,33 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 48′, k. h. 21° 46′47.800000°N 21.766667°EKoordináták: é. sz. 47° 48′, k. h. 21° 46′47.800000°N 21.766667°E
Érpatak (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Érpatak
Érpatak
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Érpatak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Érpatak témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Érpatak (1908-ig Hugyaj[3]) község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nagykállói járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A vármegye déli részén helyezkedik el, a környező települések közül Újfehértótól 7, Geszterédtől 6, a Nagykállóhoz tartozó Ludastótól pedig 3,6 kilométerre.

Különálló településrésze a mintegy 69 lakosú Zsindelyes, mely a község központjától 5 kilométerre északnyugatra található, nem messze Újfehértó vasútállomástól.

Megközelítése

[szerkesztés]

Közigazgatási határai között áthalad az Újfehértót Nagykállóval összekötő 4912-es út, belterülete közúton csak az abból kiágazó 49 121-es számú mellékúton közelíthető meg. Geszteréddel és Nagykállóval számozatlan, alsóbbrendű utak kötik össze. Határai közt északon elhalad még a 4925-ös út, illetve északnyugati határszéle mellett a 4-es főút is, de lakott területeit mindkettő elkerüli.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Budapest–Záhony-vasútvonal érinti – a nyugati határszéle mellett húzódik –, de megállási pontja itt nincs a vasútnak. A legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget így Újfehértó vasútállomás kínálja, a falu központjától bő 5 kilométerre nyugatra.

Története

[szerkesztés]

A Nyírség szélére települt község az írott forrásokban a 12. század végén tűnt fel első ízben. A falut 1280-ban a Gutkeled nemzetség-beli István fia, Pál birtokaként jelölik. Az 1332-1335 között a Szent György tiszteletére szentelt egyházának András nevű papjáról maradt fenn írásos említés.

A 17. század végén Butkai Anna kezével egyesült Dessewfy Ferenc kezdte benépesíteni a pusztát zempléni birtokáról áttelepített görögkatolikus, kárpátorosz és szlovén jobbágyokkal.

Érpatak eredeti neve Hugyaj volt, mai nevét 1908-ban kapta.

Hugyaj, kisközség, körjegyzőségi székhely, 238 házzal és 1523 görög katholikus lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Ujfehértó. E község a Zichy-okmánytárban 1329-ben "Hugey", a pápai tizedlajstromban 1332-37 közt "Huge" és "Hevkee" formában fordul elő. A Kállay család levéltárának egyik 1457-ből származó okirata már az akkori írásmód szerint a mai nevén említi. 1411-ben a Buttkay, Ráskay és Márky, 1446-ban a Szokoly, 1457-ben a Kállay és 1466-ban a Málczay család volt a birtokosa, de már a XVIII. század végétől a Dessewffyeket találjuk itt, egész a mai napig. A faluban gör. katholikus és ág. evangélikus templom van. Hugyajhoz tartozik Nagy-Vadas, Zsindelyes és Fövenyes puszta és Ereszkedő telep.
– Magyarország vármegyéi és városai - A teljes "Borovszky", Digitális kiadás: Arcanum Adatbázis Kft. 2004.[4]

Elnevezései

[szerkesztés]

A község eredeti neve Hugyaj volt, ami a magyar helynevek nagy részéhez hasonlóan egyszerűen személynévből vált a falu nevévé. Bár az újkorban a nyelvérzék a vizelet jelentésű húgy szót vélte felfedezni a névben, valószínűbb, hogy az eredeti személynévben az azonos hangalakú, de csillag jelentésű szó rejlik,[5] ami azonban éppen az egybeesés miatt már a 16. században szinte teljesen kiveszett a magyar nyelvből.[6]

A Hugyaj nevet a belügyminiszter 1908-ban változtatta a mai Érpatakra. A 20. század elején az egész országban egységes elvek alapján rendezték a helyneveket. Mivel a falu lakói idegenkedtek a gúnyolódásra okot adó történeti elnevezéstől, ezért a képviselő-testület 1906-ban a Cserepes nevet javasolta. Ezzel azonban az Földrajzinév-bizottság nem értett egyet, így 1907-ben a képviselő-testület másik, az itt eredő Ér patakra utaló nevet hozott javaslatba. Ezzel már a törzskönyvbizottság is egyetértett, így 1908-tól, amikor Szabolcs vármegye új községneveit belügyminiszteri rendelettel kihirdették, Érpatak lett a végleges elnevezés.[3]

A Hugy (csillag) mai helyesírásunkban nem azonos alakú a vizeletet jelentő hasonló alakú szóval, mert azt hosszú ú-val irjuk. A csillag jelentésű hugy szavunk nemhogy a XVI. században nem halt ki, hanem Székelyföldön a mai napig lehet hallani, például „Kaszáshuggya”, Kaszáscsillag jelentéssel.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
Időszak Polgármester Párt Megjegyzés
1990–1994 Kóczon Pál KDNP[7]
1994–1998 független[8]
1998–2002 független[9]
2002–2005 független[10] Hivatalában elhunyt.
2005–2006 Orosz Mihály Zoltán független[11]
2006–2010 független[12]
2010–2014 független[13]
2014–2017 független[14] a képviselő-testület feloszlatta magát
2017–2019 Nagy Imre Attiláné független[15] Időközi választás 2018. március 25.[15]
2019–2024 független[16]
2024– Fidesz-KDNP[1]

A településen 2005. augusztus 14-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[11] az előző polgármester halála miatt.[17]

2016. december 11-ére időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) írtak ki a községben, a képviselő-testület szeptemberi önfeloszlatása miatt.[18] Egyik választást sem lehetett azonban aznap megtartani, elegendő számú jelölt hiányában.[19] A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság november végén (eljárási hiba miatt) meg is semmisítette a képviselő-testület önfeloszlató határozatát, ami után a helyi választási bizottság visszavonta a választás kiírásáról szóló határozatot.[20] E lépést a Munkáspárt ugyan megtámadta a területi választási bizottságnál, de az helybenhagyta a döntést.[21]

2018. március 25-én ugyancsak időközi polgármester- és képviselő-választást kellett tartani Érpatakon,[15] ugyanis a képviselő-testület 2017. december 19-én feloszlatta magát. Ennek indoka az volt, hogy a képviselő-testület több tagja szerint Orosz Mihály Zoltán polgármester és a faluvezetés nem tudott tételesen elszámolni a kiadásokkal. Érpataknak 2007-től nem volt törvény szerint elfogadott költségvetése. A polgármester-választást Orosz Mihály Zoltán egyetlen kihívója, Nagy Imre Attiláné nyerte, fölényesen (72,18% : 27,82% arányban).[15][22]

Önkormányzat, közigazgatás

[szerkesztés]

Intézmények

[szerkesztés]
  • Orvosi rendelő
  • Napközi otthonos óvoda
  • Művelődési ház
  • 7000 kötettel rendelkező könyvtár és olvasószoba

A szociálpolitika érpataki modellje

[szerkesztés]

Az úgynevezett érpataki modell lényege, hogy az önkormányzat minden támogatást megad azoknak, akik együttműködnek és betartják a szabályokat; akik azonban nem, azokat minden lehetséges módon megpróbálják rákényszeríteni erre.[23][24] Az érpataki modell miatt az önkormányzat első fokon diszkriminációs pert vesztett 2014-ben.

Infrastruktúra

[szerkesztés]

Az 1821 lelket számláló község 600 lakóházból áll, 95%-a vezetékes vízzel, 75%-a vezetékes gázzal ellátott. Az utak 60%-a aszfalttal és 20%-a útalappal ellátott. Telefonhálózat az egész településen ki van építve. Vezetékes szennyvízhálózattal nem rendelkezik a település.

Demográfiai helyzet

[szerkesztés]

Népességszám alakulása, népesedés, népszaporodás:

Érpatak lakosságának száma 1960-óta több, mint 1000 fővel csökkent.

Lakónépesség (fő)

Területi megoszlásban (2004):

  • Belterület: 1749 fő
  • Külterület: 72 fő
  • Összesen: 1821 fő

A népességszám alakulását a természetes szaporodás, ill. a halálozás, valamint a vándorlási ráta határozza meg. Az utóbbi években a népesedés csökkenése sajnos nem állt meg, a születések száma nem haladta meg a halálozásokét.

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1692
1681
1673
1629
1610
1626
1618
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[25]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,4%-a magyarnak, 7,1% cigánynak, 0,3% lengyelnek, 0,2% románnak, 0,9% ruszinnak, 0,6% ukránnak mondta magát (17,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 18%, református 6,8%, görögkatolikus 40,3%, evangélikus 0,7%, felekezeten kívüli 11,1% (22,2% nem válaszolt).[26]

2022-ben a lakosság 86%-a vallotta magát magyarnak, 3,6% cigánynak, 0,6% ukránnak, 0,4% ruszinnak, 0,3% románnak, 0,2% szlováknak, 0,1-0,1% németnek, bolgárnak, szerbnek, szlovénnek és görögnek, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 9,9% volt római katolikus, 6,6% református, 30,7% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 0,4% evangélikus, 0,1% ortodox, 7% felekezeten kívüli (43,8% nem válaszolt).[27]

Gazdaság

[szerkesztés]

Foglalkoztatás

[szerkesztés]

2000-ben Érpatak 30%-a volt aktív kereső és egyharmada állást kereső munkanélküli, eltartottak aránya megközelítette az egyharmadot. Első ízben elhelyezkedők száma elenyésző volt.[forrás?]

Vállalkozások

[szerkesztés]

Az 1999-től csökkent a vállalkozók száma. Jelenleg 30 egyéni vállalkozót tartanak nyilván. Az egyéni vállalkozók többsége kiskereskedelemmel, vendéglátással és mezőgazdasági szolgáltatással foglalkozik. Zsindelyesen Pálinkafőzde működik, melynek tulajdonosai 2018-ban megnyitották vendéglátásra és esküvők lebonyolítására specializálódott komplexumukat, a Zsindelyes Cottage-t.

Munkanélküliség

[szerkesztés]

A foglalkoztatásban az 1990-es évektől változást hozott a munkanélküliség rohamos növekedése, erre utalt a munkanélküliségi ráta értéke 2004-ben 20%-os volt a munkanélküliségi ráta.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Érpatak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 20.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b Mező András. Adatok a magyar hivatalos helységnévadáshoz. Nyíregyháza: Bessenyei György Tanárképző Főiskola Magyar Nyelvészeti Tanszéke, 153. o. (1999). ISBN 963-9130-32-X 
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai - A teljes Borovszky - Szabolcs vármegye községei Irta Vende Aladár, revid. dr. Borovszky Samu, Digitális kiadás: Arcanum Adatbázis Kft. 2004.
  5. ↑ Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára I. (A–K). 4. bőv., jav. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1988. 429. o. ISBN 963-05-4568-3
  6. ↑ Etimológiai szótár : Magyar szavak és toldalékok eredete. Főszerk. Zaicz Gábor. Budapest: Tinta. 2006. 317. o. = A Magyar Nyelv Kézikönyvei, 12. ISBN 963-7094-01-6
  7. ↑ Érpatak települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ Érpatak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  9. ↑ Érpatak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  10. ↑ Érpatak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  11. ↑ a b Érpatak települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005. augusztus 14. (Hozzáférés: 2020. május 30.)
  12. ↑ Érpatak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  13. ↑ Érpatak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  14. ↑ Érpatak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  15. ↑ a b c d Érpatak időközi önkormányzati választás (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018. március 25. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  16. ↑ Érpatak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 29.)
  17. ↑ Időközi önkormányzati választások 2005-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005 (Hozzáférés: 2020. május 30.)
  18. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 23.)
  19. ↑ Érpatak települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. december 11. (Hozzáférés: 2020. június 23.)
  20. ↑ Tóth Richi: Mégsem lesz időközi választás Érpatakon. 24.hu, 2016. december 6. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  21. ↑ Czinkóczi Sándor: Elmarad az időközi választás Érpatakon :(. 444.hu, 2016. december 6. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  22. ↑ Rényi Pál Dániel: Orosz Mihály Zoltán összetört: "Érpatakot, mint világítótornyot, ma ledöntötték". 444.hu, 2018. március 25. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  23. ↑ Az érpataki modell bemutatása a község honlapján
  24. ↑ Az Index cikke az érpataki modellről
  25. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  26. ↑ Érpatak Helységnévtár
  27. ↑ Érpatak Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
Újfehértó-észak Érpatak-Zsindelyes Ludastó
Újfehértó-CENTRUM

Észak
Nyugat  Érpatak  Kelet
Dél

Görénypuszta
Újfehértó-Orchideás-rét Geszteréd Balkány
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Érpatak&oldid=27507138”