Ugrás a tartalomhoz

Bükkszentkereszt

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Hollóstető szócikkből átirányítva)
Bükkszentkereszt
Bükkszentkereszt címere
Bükkszentkereszt címere		 Bükkszentkereszt zászlaja
Bükkszentkereszt zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMiskolci
Jogállásközség
PolgármesterSolymosi Konrád Ferenc (független)[1]
Irányítószám3557
Körzethívószám46
Népesség
Teljes népesség1140 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség43,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság583 m
Terület26,97 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBükk-vidék[3]
Földrajzi kistájDéli-Bükk[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 03′ 52″, k. h. 20° 38′ 00″48.064519°N 20.633400°EKoordináták: é. sz. 48° 03′ 52″, k. h. 20° 38′ 00″48.064519°N 20.633400°E
Bükkszentkereszt (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Bükkszentkereszt
Bükkszentkereszt
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Bükkszentkereszt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bükkszentkereszt témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bükkszentkereszt (1940-ig Újhuta, szlovákul Nová Huta) község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Miskolci járásában, Miskolctól 20 kilométerre nyugatra, a Bükk-vidék területén fekszik.

Földrajz

[szerkesztés]

600 méteres tengerszint feletti magasságával[4] az ország második legmagasabban fekvő települése. A hegyekkel körbezárt völgykatlanban épült faluban és környékén a hóréteg vastagsága január–februárban rendszeresen eléri a 30–40 centimétert. Bükkszentkereszthez tartozik Hollóstető.

Éghajlat: 600 méteres fekvése ellenére az időjárás kiegyensúlyozott, nincs érezhetően hidegebb, mint az alacsonyabban fekvő településeken. A hegyek – amik körbezárják a falut – az erős szelektől is védik a települést, valamint a köd is ritkább, mint Miskolcon. Időjárás szempontjából a november, december, január, február hideg, a többi hónapban pedig egyenletesen kellemes a levegő.

Az éves átlagcsapadék országos viszonylatban is magas, 820 mm körül van. A legcsapadékosabb hónap a június.

Környező települések

[szerkesztés]

Bükkszentlászló (7 km), Répáshuta (11 km), Lillafüred 10 km. A legközelebbi város: Miskolc (17 km).

Megközelítése

[szerkesztés]

Közúton a Miskolcról Felnémetre vezető 2505-ös útról Hollóstetőnél dél felé leágazó bekötőúton (2519-es út) közelíthető meg, ezen érhető el Miskolc déli része felől is. Cserépfaluval a 2511-es út köti össze, de annak az útnak jelentős szakaszai szilárd burkolat nélküli erdei útként húzódnak.

Autóbusszal az 1383-as és 3755-ös járatokkal érhetjük el a települést.

Élővilága

[szerkesztés]

A falu környékének növényritkaságai:

Madárvilága igen gazdag; különlegessége a süvöltő, valamint a telente erre vonuló fenyőrigók és csonttollúak.

Története

[szerkesztés]
Bükkszentkereszt domborzata
Bükkszentkereszt főutcája
A Völgy utca
Az 1801-ben épített templom

A Bükk hegység jelentős részét 1514-ben koronauradalommá nyilvánították; az uradalom központját Diósgyőrben rendezték be. A kor szokása szerint az erdőbirtokok voltak az üveggyártás fő telepítő tényezői, mert a gyártáshoz szükséges hamuzsírt (amint ezt neve is mutatja) fa hamujából állították elő. Ma a Bükki Üveghuták Ipartörténeti Múzeumában lehetőség nyílik a fennmaradó emlékek megismerésére.

A hegység viszonylag száraz déli lejtőin az üveg gyártására épített huták körül alakultak ki a falvak a 18. században, először a mai Bükkszentlászlón (eredeti neve Hutta, később Óhuta volt), majd Bükkszentkereszten (eredeti neve Újhuta volt), utána Répáshután, végül a mára elpusztult Gyertyánvölgyben (a helyén most turistapihenő áll.)

A község tulajdonképpeni alapítójának Simonides Jánost, az itt már meglévő üveghuta egyik (második?) bérlőjét tekinthetjük, az alapítás évének pedig 1755-öt;[5] az első bérlő Sztraka Ferenc volt. A hutában főleg szlovák és ruszin munkások dolgoztak. Újhután egyidőben csak szlovákok laktak; a lakosság egy része mai is szlovák anyanyelvű. Az itt élők szabad emberek voltak, nem uradalmi szolgáknak, hanem szakmunkásoknak tekintették, és ezt a jogukat a szepesi magyar királyi kamara 1735-ben megerősítette.

A fából épült, zsindellyel fedett műhelyben ablaküveget és öblösüvegeket egyaránt gyártottak; utóbbiakat formába fúvó eljárással. Simonides János bérlősége alatt, a huta virágkorában a munkások száma meghaladta a 30-at is. Ebben az időben ez volt Borsod vármegye második legnagyobb ipari üzeme (az ómassai vasgyár után). A műhely 1774-ben leégett, de a koronauradalom és a vármegye anyagi támogatásával újjáépítették, és 1775-ben újra termelni kezdett. 1796-ban bezárták, és az üzemet Répáshutára telepítették át (ahol 1834-ig működött).

Simonides igyekezett gondoskodni falujáról, fakápolnát, kocsmát és kuglipályát is építtetett, saját költségén szlovák nyelvű papot hozatott. A kápolna mintegy húsz év múlva leomlott. A helyén 1800–1801-ben új kőtemplomot emeltek; a berendezés nagy részét az 1786-ban feloszlatott pálos rend diósgyőri kolostorából hozták át. A falu gyorsan fejlődött, ahogy egymás után települtek be a környéken dolgozó favágók és más erdei munkások (mészégetők, szénégetők). A lakosok száma az 1790-es években elérte a 274 főt (Óhutának ebben az időben 283 lakosa volt).

Mivel a koronauradalomban csak római katolikus vallású munkásokat alkalmaztak, a falu lakosainak nagy többsége mindig katolikus volt. 1895-ben a római katolikus plébános nyomására a szlovák lakosok elkezdték magyarosítani neveiket. A régi, szlovák családnevek mára szinte kivesztek, viszont feltűnően gyakoriak a Petőfi, Rákóczi, Kinizsi stb. „történelmi nevű” családok.

A falu határa 4697 kataszteri hold területű, de ebből csak 180 hold volt a lakosoké, a többi a koronauradalom (erdőkincstár) tulajdona. Föld híján a falusiak főleg favágással, szén- és mészégetéssel, fuvarozással foglalkoztak – máig élnek itt mészégetők. Az uradalom megszűnése újabb fejlődésre nyújtott lehetőséget; a falu a 19. század közepétől felvirágzott. Lakossága 1939-ben elérte az 1536 főt: közülük 1526 volt római katolikus (hat görögkatolikus, négy pedig református).

Az első községházát a millennium évében építették. Mivel ez kicsinek bizonyult, 1943-ban lebontották, és helyette nagyobbat építettek. Az 1930-as évektől a község kezdett a turizmusra is berendezkedni. Az első panzióból később reprezentatív üdülő, majd turistaház, aztán fogadó lett.

A település 1940. február 16-án vette fel a Bükkszentkereszt nevet. A szlovák etnikumú Bükkszentkeresztről az 1940-es évek elején a jobb élet reményében átköltöztek családok Csehszlovákiába, nagy részük Rozsnyó környékére.[5]

1949-ben villamosították; mozija 1951-ben nyílt meg, a könyvtár pedig 1968-ban. A vezetékes vízhálózatot 1969-ben építették ki; a 310 m szintkülönbséget légcsőrendszer beiktatása nélkül hidalták át. Ugyanebben az évben 180 üdülőtelket parcelláztak ki. 1970-ben építették meg a kisdéli sífelvonót; a következő évben a falut az 1026/971. kormányhatározat országos jelentőségű üdülőterületű községgé nyilvánította. 1973-ban megépítették az orvosi rendelőt; megnyílt az orvosi tanácsadó szolgálat. A higanygőzlámpás közvilágítását két ütemben (1973, 1986) építették ki. 1980-ban új, 50 gyereket befogadó óvodát építettek. 1984-ben a temetőben ravatalozót építettek; azóta nem kell a halottakat a temetésig otthon tartani.

A falut 1985-ben kötötték be a vezetékes telefonhálózatba. 1986-ban alakították ki az idősek napközi otthonát. 1987-ben nyílt meg a napközis étterem. Ugyanebben az évben építették meg az iskola tornatermét is.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Bodnár Tibor (SZDSZ)[6]
  • 1994–1998: Bodnár Tibor (független)[7]
  • 1998–2002: Halász Rezső (független)[8]
  • 2002–2006: Halász Rezső (független)[9]
  • 2006–2010: Halász Rezső (független)[10]
  • 2010–2014: Jámbor Flórián (független)[11]
  • 2014–2019: Jámbor Flórián (független)[12]
  • 2019–2024: Solymosi Konrád Ferenc (független)[13]
  • 2024– : Solymosi Konrád Ferenc (független)[1]

Híres emberek

[szerkesztés]
  • Eszlári Gergely (1983-): a magyar felnőtt férfi vízilabda-válogatott gyúrója, világbajnok, Európa-bajnok, olimpiai 3. helyezett, Universiade-győztes.

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1234
1207
1206
1139
1096
1133
1140
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a településen a lakosságnak 80%-át magyar, a 20%-át szlovák származású[14] emberek alkották. Ezenkívül 1, magát cigánynak valló személy is élt a településen.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,3%-a magyarnak, 0,4% németnek, 0,2% románnak, 22,1% szlováknak mondta magát (18,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg több lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,6%, református 4,6%, görögkatolikus 0,6%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 8% (28,3% nem válaszolt).[15]

2022-ben a lakosság 92,7%-a vallotta magát magyarnak, 27,9% szlováknak, 0,7% németnek, 0,4% ukránnak, 0,1-0,1% horvátnak, örménynek, románnak, ruszinnak, cigánynak, szlovénnek és szerbnek, 2,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,2% volt római katolikus, 5,8% református, 2,1% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 0,3% evangélikus, 7,1% felekezeten kívüli (35% nem válaszolt).[16]

Gazdasági élet

[szerkesztés]

A lakosok többsége hagyományosan:

  • mészégetéssel,
  • szénégetéssel, illetve
  • fuvarozással keresi kenyerét.

Néhányan Miskolcra járnak be dolgozni. Mind többen élnek a fejlődő idegenforgalomból.

Turizmus

[szerkesztés]
  • A Bükkszentkereszten található Hollóstető a Bükk-vidék egyik legszebb üdülőhelye, ahol turistaház és hegyi kemping várja a természet kedvelőit.
  • A tiszta, magaslati levegő kedvezően hat a pajzsmirigy működésére; a levegőkúrával enyhíthetők a bazedov-kór tünetei. Hasonképp előnyösen hat egyes légzőszervi megbetegedésekre (asztma), ezért a falut szubalpin gyógyhellyé minősítették. A vérszegénység gyógyításában előkúrának javasolják.
  • A téli sportok kedvelőinek népszerű üdülőhelye.
  • A településen található a fokozottan védett Pénz-pataki-víznyelőbarlang és a megkülönböztetetten védett Rejteki 1. sz. kőfülke is.

Látnivalók

[szerkesztés]
IV. Béla emlékműve a Lófő-tisztáson
  • A bükki üveghuták ipartörténeti múzeuma és tájház 1989 júliusában nyílt meg egy 1870 táján épült csordaházban. A több mint 400 darabból álló gyűjtemény zömét az alapító, Balog Sándor gyűjtötte. A múzeumot bensőséges kis ünnepségen nyitották meg 1989. július 1-jén.
  • A gyertyánvölgyi üveghuta rekonstrukciója
  • Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény
  • Kitömött állatok, helyi fafaragók és ásványok kiállítása
  • Kosáryné Réz Lola háza
  • IV. Béla emlékműve a Lófő-tisztáson, ahol állítólag utoljára ütközött meg a tatárokkal
  • Boldogasszony köve
  • Kilátó
  • A bükki füvesember (Szabó Gyuri bácsi) gyógynövénykertje – látogatható
  • Millenniumi emlékpark: A park közepén álló, fából faragott emlékművet Császári Domokos helybéli vállalkozó tervezte, és 2000-ben, a falu alapításának 245. évfordulójára állították föl a falu főutcáján, a Kossuth Lajos úton. Az emlékművet körülvevő, stilizált kapuval megszakított alacsony kőfalat helybéli közhasznú munkások építették. A falu vezetői a megnyitó ünnepségen, 2000. szeptember 16-án vették át a millenniumi országzászlót. A művész alkotásában a falu múltjának három szimbólumát komponálta egységbe:
    • a hutaüveggyártásra utaló üvegpoharat,
    • a lakosság hagyományos mesterségére utaló mészégető kemencét és
    • a falu nevét adó keresztet.

A település az irodalomban, filmekben

[szerkesztés]

Képtár

[szerkesztés]
  • A falu alapításának emlékműve
    A falu alapításának emlékműve
  • A millenniumi emlékpark
    A millenniumi emlékpark
  • A múzeum
    A múzeum
  • Herman Ottó emlékműve a múzeum kertjében
    Herman Ottó emlékműve a múzeum kertjében
  • A múzeumot alapító Balog Sándor emléktáblája
    A múzeumot alapító Balog Sándor emléktáblája

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Bükkszentkereszt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 3.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Bükkszentkereszt község honlapja
  5. ↑ a b Ficsku Pál: Bükkszentkereszt, a Bükk gyógyító tüdeje. Új Szó, 2021. augusztus 15. (Hozzáférés: 2021. október 23.)
  6. ↑ Bükkszentkereszt települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Bükkszentkereszt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  8. ↑ Bükkszentkereszt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  9. ↑ Bükkszentkereszt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  10. ↑ Bükkszentkereszt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  11. ↑ Bükkszentkereszt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  12. ↑ Bükkszentkereszt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  13. ↑ Bükkszentkereszt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
  14. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  15. ↑ Bükkszentkereszt Helységnévtár
  16. ↑ Bükkszentkereszt Helységnévtár

Források

[szerkesztés]
  • Körtvélyessi Erzsébet (szerk.), 2000: Vendégváró. Látnivalók Miskolcon. Well-Press Kiadó, Miskolc. p. 84.
  • A Bükki üveghuták ipartörténeti múzeumának tárlói
  • Köztérkép: Bükkszentkereszt szobrai

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bükkszentkereszt&oldid=27493683”