Hínajána

A hínajána (हीनयान) szanszkrit és páli kifejezés, amelynek szó szerinti jelentése "kis szekér", "kis kocsi", vagy "szűk ösvény". A kifejezés az i. e. 1. vagy 2. század körül keletkezett.

A hínajána elnevezéssel illetik a mahájána buddhizmus hívei a korai buddhista iskolákat, amelyeket még fejletlennek, előkészítő jellegűnek tartanak. A hínajána „kis kocsit” vagy „kis járművet” jelent, ellentétben a magukat „nagy kocsinak” vagy „nagy járműnek” nevező mahájána buddhistákkal, akik ezt az elnevezést némileg pejoratív éllel használják a hínajána követőire. Az irányzatot théraváda buddhizmusnak („a vének tanítása”) is nevezik, de ez félrevezető, mivel a théraváda valójában a harmadik pátaliputtai zsinaton kialakult szthavira-csoport egyik iskoláját jelöli.

Számos magyarázat létezik arra, hogy mire vonatkoznak a hínajána és mahájána szavak, és arra, hogy mi a különbség közöttük. Jidzsing kínai pap szerint, aki a 7. században elvándorolt Indiába, mindkettő ugyanazt a vinaját alkalmazza, és ugyanazt a négy nemes igazságot gyakorolja. Csupán a mahájána követői hódolnak bódhiszattváknak és a mahájána szútrákat olvassák, amit a hínajána követői nem csinálnak.

Eredete

A hínajána szó a hína (हीन) ("szegény", "elhagyatott", "hiányos", "elégtelen") és a jána (यान) ("szekér") kifejezésekből ered. Itt a szekér a megvilágosodáshoz vezető eszközt jelenti.

Théraváda – a hínajána egyetlen jelenlegi iskolája

Templombelső Thaiföldön

A théraváda (az idősebbek útja) egyike a buddhizmus korai szakaszában, a Buddha halála utáni első században létrejött tizennyolc (más rendszerezések szerint húsz) úgynevezett nikája iskolának. Ezt a tizennyolc iskolát szokás összefoglalóan hínajána iskoláknak is nevezni. A théraváda a buddhizmus legkonzervatívabb irányzata, mely a Buddha eredeti tanításait próbálja megőrizni. A théraváda irányzat követői őseiket az első zsinatig vezetik vissza, amikor 500 megvilágosodott szent (arhat) úgy határozott, hogy a Gautama Buddha „kisebb és apró” szabályait is betartó ortodox álláspontot választja.

A théraváda a tizennyolc-húsz hínajána iskola utolsó túlélője, Srí Lanka, Kambodzsa, Laosz, Burma és Thaiföld fő vallása, megtalálható még Délnyugat-Kína területén, Vietnámban és Szingapúrban. Az irányzatnak jelentős számú kolostora és követője van az Egyesült Királyság, Ausztrália, Új-Zéland és az USA több városában. A mahájána buddhizmus (mahāyāna, nagy hordozó, nagy szekér) ellentéteként hínajána (kis hordozó, kis szekér) néven is emlegetik, de ezt követői pontatlannak tartják. A théraváda név legrégibb írásos emléke egy i. sz. 7. századi iskola könyveiben található. Ma a világon körülbelül 100 milliónyi théraváda buddhista él, a tan az utóbbi évtizedekben nyugaton is gyökeret vert.

Kialakulása

Jan Nattier szerint a hínajána kifejezés csupán a Mahájána után keletkezett a bodhiszattvák és srávakák közötti ellentét eredményeképpen. A vitát követően keletkezett először a bodhiszattvajána, amely megkapta a mahájána ("Nagy Szekér") jelzőt és csak sokkal később alkották meg a hínajána kifejezést, miután a bodhiszattvák és tanításaik megítélése már kritikusabbá vált. A korai szövegekben gyakran szerepel a mahájána kifejezés, míg a hínajána meglehetősen ritka. Biztosra vehető tehát, hogy a két jelző nem egy időszakban alakult ki és nem jelent egymáshoz való viszonyulást sem.

A hínajána és a mahájána különbségei

A Mantra Magyarországi Buddhista Egyház a következő szempontok szerint hasonlítja össze a mahájánát és a hínajánát:

• Eddig látens, nem-hangsúlyozott tanítások (bodhiszattva, buddhaiság, együttérzés, üresség) – részletes kifejtés, újraértelmezés
• a változás okai – az ezidáig alapvetően szerzetesi/kolostori jellegű buddhizmus fokozatosan tömegvallássá nő – az erősen metafizikus tanok mitológiai rendszerrel egészülnek ki
• a bizalom a bölcsességgel egyenértékű lesz
• bhakti-mozgalom

A mahájána és a hínajána összehasonlítása

	Hínajána	Mahájána
1	hangsúly a személyes erőfeszítésen	minden lény megszabadulását helyezi előtérbe
2	Cél: egyéni megszabadulás – kizárólagos eszköz: a kolostori élet	kijelenti: a világi emberek is megszabadulhatnak (Vimalakírtinirdésa-szutta) – ebben világ-feletti lények segítségét kérheti
3	arahant: "az érdemes/méltó" – tökéletesen megértette az 1. nemes igazságot, felhagyott az okkal (2. nemes igazság), megvalósította a megszüntetést (3. nemes igazság), beteljesítette az ösvényt (4. nemes igazság); vagyis: saját maga számára érte el a nirvánát + prtatjékabuddha + bódhiszattva: a történeti Buddha, megvilágosodása előtt, ill. Maitréja	a bódhiszattva visszautasítja a végső megszabadulás, és az újraszületést keresi – valamint fogadalmat tesz, hogy: -megszabadítja a lényeket -véget vet a szennyeződéseknek -uralja a dharmákat -eléri a megvilágosodást (mindenki, akit ez motivál: bodhiszattva)
4	A srávakák és a pratjékabuddhák megnyugszanak a nirvánában.	apratisthita-nirvána (meg-nem-állapodott n.; szinonimák: avi-nivartana: visszatántoríthatatlan; advaja: nem-kettős; ásraja-parávritti: az alap átfordítása; advaya-dnyána: kettősség-nélküli tudás): pradnyá: szanszára – nirvána karuná: nirvána – szanszára (a bodhiszattva a nirvánában sem nyugszik meg, mert a lelkében élő tökéletes jóság arra ösztönzi, hogy mindaddig visszaszülessen a földre, míg van megmentendő tökéletlen lélek a földön, akit taníthat, vagy a tökéletességre vezető útra irányíthat)
5	nirvána: a létezésen túli szféra, transzcendens entitás, amit a szabadulás során lehet elérni (nem-okozott, nem-létrehozott) – a szamszára és a nirvána kettőssége	lételméletileg: szanszára=nirvána – a nirvána a szanszára benne rejlő jellegzetessége, amely alapos vizsgálódás után mutatkozik meg; nem "odaát", hanem: tudatában lenni eme alapvető azonosságnak/nézőpontváltás maradékos nirvána: az arhatnak vannak szkandhái, de nem teremt karmát maradéktalan nirvána: parinirvána
6	buddhaiság: egy világkorszakban egy Buddha; Sákjamuni halálával vége szakadt a kinyilatkoztatásnak – lezárt kánon	buddhaság: • nem élőlény, hanem: mindig jelenlevő minőség, transzcendens princípium (vö. a mahászánghikák lókottaravádája), ami mindenhol megnyilvánul (emellett csökken az arhat tekintélye) • a buddhák a Dharmakája megtestesülései (Sákjamuni: Nirmánakája) • lehetőség van további kinyilatkoztatásra→nyitott kánon hitelesítési módszerek: (mikor buddha-vacsana valami?) (1) Az igazságot fejezi ki; (2) a Dharmáról szóljon; (3) az erkölcsi szennyeződések feladására ösztönözzön; (4) ne a szanszára, hanem a nirvána jellegzetességeit tükrözze
7	Abhidharma: a dharmáknak van önlétük	Pradzsnyápáramitá-szutta: minden üres
8	A meglévő hínajána tételek fejlődése: lókottaraváda (mahászánghika), dharmasúnjatá (mahászánghika), pudgalavádinok szarvásztiváda Abhidharma tíz páramí	A meglévő hínajána tételek fejlődése a. a Buddha alakjának változása b. a dharmasúnjatá hangsúlyossága c. tathágatagarbha d. a mérvadó Abhidharma e. hat páramitá
9	két buddha-test: Dharmakája (a sztúpa jelképezi) Rúpakája (az ereklyék jelképezik)	három buddha-test: - Dharmakája - Szambhógakája - Nirmánakája
10	szemléletmódok: - ahogy mi látunk - ahogy a Buddha lát (jathá-bhúta: ahogy a dolgok vannak)	szemléletmódok: - szamvriti-szatja - paramártha-szatja

Hínajána buddhista iskolák

Korai buddhizmus

Szövegek

Gandhárai szövegek Ágamák Páli kánon

Zsinatok

1. zsinat 2. zsinat 3. zsinat 4. zsinat

Iskolák

Első szangha └ Mahászánghika 　├ Ekavjávahárika 　├ Lokottaraváda 　├ Bahusrutíja 　├ Pradzsnaptiváda 　└ Csaitika └ Szthaviraváda 　├ Mahísászaka 　├ Dharmaguptaka 　├ Kásjapíja 　├ Szarvásztiváda 　└ Vibhadzsjaváda 　　└ Théraváda

.

A harmadik zsinat után rendszeresített 18 iskolát nevezzük szarvásztiváda iskolának vagy későbbi megkülönböztető nevén hínajána iskolának. Ezek a következők:

• szthaviravádinok:

• szarvásztivádinok:

• vaibhásikák
• múlaszarvásztivádinok
• kásjapíják
• szautrántikák
• mahísászikák

• vibhadzsjavádinok

• théravádinok

• mahászánghikák:

• ékavjaviharikák
• lokottaravádinok
• gókulikák
• pradnyaptivádinok

vátszíputríja = szammitíja = pudgalavádinok

Kapcsolódó szócikkek

• Korai buddhista iskolák
• A buddhizmus iskolái
• Nikája buddhizmus
• Tipitaka
• Mahájána
• Lótusz szútra

Hínajána szövegek magyarul

• A buddhizmus alaptanításai a szentiratok tükrében. [A TKBF Jegyzete, (1994) {ford. és összeállította Tenigl-Takács László}]. Online: A buddhizmus alaptanításai a szentiratok tükrében [Megtekintve: 2012.08.19.]
• Vekerdi József (ford. és komm.) – Buddha Beszédei, Helikon, 1989 Budapest. Online: Buddha beszédei [Megtekintve: 2011.03.06.]
• Brahmajāla Sutta. Bhikkhu Bodhi: A nézetek mindent felölelő hálója. [Buddhista Misszió, Bp. & Orient Press, 1994 Budapest {ford. Pressing Lajos}]. Online: DN 1. A nézetek mindent felölelő hálója [Megtekintve: 2012.08.19.]
• Dhammapada. [Farkas Lőrinc Imre, 1994 Budapest {ford. Fórizs László}]. Online: Dhammapada [Megtekintve: 2011.04.25.]
• Dzsátakák – Buddhista születésregék (ford. Velekerdi József) Online: Dzsátakák [Megtekintve: 2011.04.25.]
• Mulapariyāya Sutta. Bhikkhu Bodhi: A létesülés gyökeréről szóló tanítóbeszéd. [Buddhista Misszió, Bp. & Orient Press, 1996 Budapest {ford. Pressing Lajos}]. Online: MN 1. A létesülés gyökeréről szóló tanítóbeszéd [Megtekintve: 2012.08.19.]
• Patimokkha. A vallomás szavai [A TKBF Jegyzete (1994) {ford. Farkas László}].
• Szatipatthána Szutta. Nyanaponika Thera: A buddhista meditáció szíve . [Orient Press, 1994 Budapest]. DN 22. A tudatosság útjáról szóló nagy tanítóbeszéd. [A TKBF Jegyzete, (1993) {ford. Horváth György}]. Online a szutta szövege: DN 22. Az éberség alapzatairól [Megtekintve: 2012.08.19.]

Források

• Tarr Dániel: Hínajána buddhizmus
• John T. Bullitt: Mi a théraváda buddhizmus?
• Théraváda Lap
• A Buddha Ujja – Szutták és más théraváda szövegek magyarul
• Modern théraváda – magyar és angol nyelvű videók Archiválva 2011. július 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Theravada – Mahayana Buddhism Dr. W. Rahula's article
• The Terms Hinayana and Mahayana by Alexander Benzin

További információk

• Romila Thapar, Early India from the Origins to AD 1300 Penguin, 2001
• Tsongkhapa, The great treatise on the stages of the path to enlightenment, Snowlion, 2000
• Paul Williams, Mahayana Buddhism, Routledge, 1989
• Andrew Skilton, Concise history of Buddhism. Windhorse, 1999
• Donald Lopez, "The H Word", Tricycle: The Buddhist Review, Fall 1995, pp84–85
• R. S. Cohen, "Discontented Categories: Hinayana and Mahayana in Indian History", Journal of the American Academy of Religion, 63(1):1-25, 1995
• Ryukan Kimura, A Historical Study of the Terms Hinayana and Mahayana and the Origin of Mahayana Buddhism, Indological Book Corp., 1978