Vita:Hínajána

A Hínajána út (kis szekér) másik neve Théraváda, szerepel is ilyen cikk, tehát valójában ebből kettő van! Ez elég jó kis kavart okoz, mert a google ezt a lapot dobja ki először, és így a három Utat négy szócikk alatt találod meg. Össze kéne olvasztani a két cikket eggyé.

Egyetértek. A Théraváda cikkből nyugodtan kivehető az utolsó 2/3-a, nem is releváns, nem is állja meg a helyét egy csomó ponton. – mathe roni ^vita 2010. december 26., 15:12 (CET)Válasz

Áthozva a Théraváda cikkből

A théraváda (az idősebbek útja) vagy hínájána (kis szekér, keskeny út) buddhizmus egyike a buddhizmuskorai szakaszában, a Buddha halála utáni első században létrejött tizennyolc (más rendszerezések szerint húsz) úgynevezettnikája iskolának. A buddhizmus legkonzervatívabb irányzata, mely Buddha eredeti tanításait próbálja megőrizni.

Az iskola

A théraváda (theravāda, páli nyelven vének tanítása) azon 18-20nikája-iskola (nikāya) egyike, mely Buddha halála után a buddhizmus legkonzervatívabb iskolájaként alakult meg azzal az elhatározott céllal, hogy Buddha eredeti tanításait tisztán őrizze meg. Követői őseiket az első zsinatig vezetik vissza, amikor 500megvilágosodott szent (arhat) úgy határozott, hogy a Gautama Buddha „kisebb és apró” szabályait is betartó ortodox álláspontot választja.

A théraváda a húsz iskola utolsó túlélője, Srí Lanka, Kambodzsa, Laosz, Burma és Thaiföld fő vallása, megtalálható még Délnyugat-Kína területén, Vietnamban és Szingapúrban. Az irányzatnak jelentős számú kolostora és követője van Nagy-Britannia, Ausztrália, Új-Zéland és az USA több városában. A mahájána buddhizmus (mahāyāna, nagy hordozó, nagy szekér) ellentéteként hínajána (hínajána, kis hordozó, kis szekér) néven is emlegetik, de ezt követői pontatlannak tartják. A théraváda név legrégibb írásos emléke egy i. sz. 7. századi iskola könyveiben található. Ma a világon körülbelül 100 milliónyi théraváda buddhista él, a tan az utóbbi évtizedekben nyugaton is gyökeret vert.

Istenkép

A théraváda buddhizmus követői a legfőbb Teremtő Isten fogalmát elutasítják, vagy legalábis lényegtelennek tartják. Szerintük Buddha, „a Felébredt”, mindenek felett nem Istennek, hanem a teljesen felvilágosult személy modelljének tekinthető legfőbb bölcs. Buddha egy teljesen felvilágosult lelki tanító és ihlető ember volt. Minthogy nem hisznek Istenben, vagy legalábbis nem tartják fontosnak, nem imádnak Istent, sem annak megnyilvánulásait.

A világmindeség és az élet eredete

A théraváda buddhisták szerint a világmindenség és az élet eredetének magyarázata a tudósok dolga. Hitük ugyan nem ellenkezik a tudományos felfedezésekkel, de sokuk tartja úgy, hogy a világ folyamatosan, milliónyiszor teremti- és újrateremti önmagát a másodperc minden töredékében.

A halál után

A théraváda buddhisták szerint nem létezik az egyéni szellemek kivándorlása, hanem a karma törvényén keresztül az egyének egészséges és egészségtelen szándékai az elmében lenyomatokat hagynak. A negatív szellemi állapot megmarad a folyamatos újraszületés során mindaddig, amíg az egyén szándékai teljesen egészségessé válnak. Mikor valaki végül is teljesen megvilágosodik – azaz elhagy minden egészségtelen szándékot –, akkor felszabadul az újraszületésektől, és eléri a tökéletes önzetlenség állapotát, mely anirvánának, azaz a „halál nélküli állapot”-nak nevezett végső gyönyörűséghez vezet és Buddhává válik, vagyis Buddhával eggyé lesz. Némely, főleg a modern nyugaton élő buddhisták nem hangsúlyozzák, vagy éppenséggel nem is hisznek a szószerinti újraszületésben.

A gonosz eredete

Az embereknek szabadságukban áll rosszat vagy jót cselekedni. Az önhittség, a sóvárgás, a kötődés és a tudatlanság, a kapzsiságnak, gyűlöletnek és erőszaknak nevezett gonoszságokban nyilvánulnak meg. Ezek tudatos kezelés nélkül az újraszületésben öröklődhetnek.

Megváltás

A megvilágosodás magányos vándorlás a nirvánába, a tökéletes gyönyörűségbe, más szóval a szenvedéstől és az újraszületések ciklusaiból való felszabadulás, ami a Négy nemes igazság és aNemes nyolcas ösvény követésével érhető el. Az újraszületést okozókarma felszámolására ki kell oltani a sóvárgást, vágyakat és kötődéseket támasztó különállóságban való hitet, hogy azoknak helyét a kedvesség, részvét, adakozás, erkölcs, bölcsesség és elmélkedés vehesse át.

Érdemtelen szenvedés

A megvilágosulatlan élet nem más mint maga a szenvedés és ennek a szenvedésnek a megszüntetése a buddhizmus elsődleges célja, amit az újraszületéseknek való végetvetésként és a nirvána eléréseként írnak le. A szenvedés a jelen és korábbi életek kapzsiságának, gyűlöletének és tudatlanságának eredménye, és a más szenvedőkkel való együttérzés és a nekik való segítés csökkenti a karma hatását (ha szenvedsz valamitől, menj és találj valakit akinek tudsz segíteni).

Mai kor kérdései

Az abortuszt gyilkosságnak tekintik és szerintük minden erőszakos cselekmény következménye egy rettenetes karma. A homoszexualitást nem kifejezetten ítélik el szent írásaik, de míg az amerikai buddhisták elfogadják, az ázsiai buddhisták nagyon erősen elítélik. Általános hit szerint nem történnének válások, ha a párok követnék a buddhista elveket, de nem ítélik el az elvált feleket sem, ha komoly összeférési problémák tűnnek fel. A nemek szerepe hagyományos (az asszony feladata a gyermeknevelés, a férfiaké a kenyérkeresés), de egyre rugalmasabb, ahogy a modern követelmények átalakítják a társadalmat (egyre több asszony dolgozik).