Ludányhalászi

Ludányhalászi
Ludányhalászi utcakép
Ludányhalászi címere Ludányhalászi zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Nógrád
Járás	Szécsényi
Jogállás	község
Polgármester	Kovács Imre (független)
Irányítószám	3188
Körzethívószám	32
Népesség
Teljes népesség	1425 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	67,68 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	21,13 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 07′ 59″, k. h. 19° 31′ 22″48.13318, 19.52281
Ludányhalászi Pozíció Nógrád vármegye térképén
Ludányhalászi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ludányhalászi témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Miasszonyunk templom a barokk kőkereszttel

Ludányhalászi 1948-ban kialakított, és akkor átmenetileg Szécsényhalászinak nevezett község Nógrád vármegyében, a Szécsényi járásban.

Fekvése

Ludányhalászi Budapesttől mintegy 90 kilométerre, Nógrád vármegye északi szegletében, az Ipoly folyó teraszán helyezkedik el. Az Ipoly völgye ma is az érintetlen természet jegyeit viseli magán. A falu a folyó széles völgyének szélére, árvízmentes magaslatra épült. Ezzel együtt a tavaszi áradások jótékony hatása érezhető kiváló minőségű rétjének üdeségében, valamint a falut körülvevő tórendszer vízutánpótlásában. Ludányhalászi a Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.

A világörökség részeként megismert Hollókő látnivalóit és az Európa diplomás ipolytarnóci ősleleteket összekötő közlekedési út vonalán, a 2205-ös út mentén – Szécsény várostól 5 kilométerre – találunk rá a közel 5 kilométeres hosszúságban elnyúló falura.

Megközelíthető Budapest irányából a 2-es, majd a 22-es főút érintésével, Hatvan felől a 21-es, majd ugyancsak a 22-es főúton; a megyeszékhely, Salgótarján felől a 22-es főútról Endrefalva után letérve, a 2207-es úton érhető el. Déli határszélét érinti még a Szécsény-Pöstyénypusztát kiszolgáló és a Katalin hídig vezető 22 105-ös számú mellékút is.

A településen átvezet a 78-as számú Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonal, a község vasúti megállóhelye a központ keleti részén helyezkedik el, közúti megközelítését a 2205-ös útból kiágazó 22 306-os út biztosítja.

A szomszédos települések dél felől Szécsény, észak felől Nógrádszakál, kelet felől Szécsényfelfalu, nyugat felől, az Ipoly túlpartján pedig Csalár; utóbbi kettővel nincs közvetlen közúti kapcsolata.

Története

Több kis település fuzionálásával jött létre Ludányhalászi. A történelem IV. Béla óta őriz emléket a később összevont településekről.

Településrészei

Halászi

Halászi a Balassák őseinek birtoka volt 1250 körül. 1500-ban török terület, 1700-ban pedig Ráday-birtok volt. 1800-ban a Gyürky és a Pejacsevich grófok az urai. A halászi lakosok 1802-ben egy barokk jellegű kőkeresztet állítanak a falu központjában. 1820-ban feljegyzik: „a falut körülvevő tó halban, de főleg csukában bővelkedik”

Nógrádludány, Ludány

Nógrádludány (Nógrád-Ludány) 1898-ban jött létre Alsóludány és Felsőludány egyesítésével, majd nevét 1906-ban Ludányra változtatták, amit 1948-ig megőrzött.

Itt is a Balassák ősei az urak 1250 körül. 1301-ben már a meglévő Szentlélek templomról és plébánia házról írnak. Ez a templom 1688-ban már romos és 1760-1761-ben építik újjá. A települést 1820-ban Alsóludány és Felsőludányként emlegeti a történelem. Alsóludány Ráday, Felsőludány Balassa birtok. A Vármegyék Monográfiája így jegyzi: „Ludány 1934-ben Magyar kis község, körjegyzői székhellyel, postája, távírója, vasút állomása, Volent Lajosnak pedig gőzmalma van.” Az 1900-as évek elején kezdett kiépülni a falu Horka elnevezésű településrésze.

Horka

Az Ipoly áradásaitól nem veszélyeztetett magaslaton létesült. Kezdetben gazdasági épületek, vagy gazdaságot működtető zsellérek nyári, majd állandó lakhelye. Később a község fejlődésének vonzó színterévé vált. Szívesen építettek itt a fiatalok korszerű családi házakat. Ma Horka a legfiatalabb falurész, teljes közműellátással.

1948-ban az említett települések Ludányhalászi (rövid ideig Szécsényhalászi) néven egyesültek.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Szigeti László (független)
• 1994–1998: Szigeti László (független)
• 1998–2002: Szigeti László (független)
• 2002–2006: Szigeti László (független)
• 2006–2010: Kovács Imre (független)
• 2010–2014: Kovács Imre (független)
• 2014–2019: Kovács Imre (független)
• 2019–2024: Kovács Imre (független)
• 2024– : Kovács Imre (független)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	1496	1493	1463	1381	1409	1417	1425
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93%-a magyarnak, 13,8% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% szlováknak mondta magát (7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74,1%, református 0,7%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 6,4% (17,2% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 75,6%-a vallotta magát magyarnak, 9,7% cigánynak, 0,5% németnek, 0,2% szlováknak, 0,1-0,1% románnak, ruszinnak, szerbnek és lengyelnek, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (24,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 48,4% volt római katolikus, 0,9% református, 0,5% evangélikus, 2,2% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 6,5% felekezeten kívüli (40,6% nem válaszolt).

Nevezetességei

Vizek

A község vizekben gazdag település. A falu alatt mintegy 800 méterre folyik az Ipoly, mely a községnek és az országnak is határfolyója. Az Ipoly mellett hatalmas öntésterület van, melynek szerepe meghatározó az itt élő állatvilág élőhelye szempontjából.

Megélénkül itt az élet a madár-vonulások során. Honos itt a fekete gólya, a vetési lúd is előfordul. Élőhelye ez a terület a vadrécének, szárcsának, nádirigónak, valamint számtalan vízi és parti madárnak. Olykor még jégmadarak is előfordulnak a vizek mentén. A ragadozó madarak közül meg kell említeni a karvalyokat, ölyveket, rétihéját. A sok vizes élőhelynek köszönhetően a fehér gólyák kedvenc fészkelőhelye községünk. Egy-egy szezonban 10-15 gólyafészeknek is vannak lakói. Költeni rendszeresen visszajárnak és van olyan év, hogy kétszer is költenek.

Az Öreg-tóban és partján ritka növényeket is megismerhetünk, és egy vidracsalád is él itt a halak bánatára.

Horgászat

Az északi horgászvizek jelentős horgászegyesülete működik a 30 hektáros Pontyos-tó, valamint a 2,6 hektáros Kis-tó vizein. Ezek a tavak a környék horgászainak igen kedvelt horgászvizei. A víz tiszta, a hal jóízű, a fogás gyakori, a vendégeket pedig szívesen látja az egyesület. A tó partján horgászbolt és büfé szolgálja a horgászokat és vendégeiket.

Csónakázás

A romantikát és a természetet kedvelők igénybe vehetik a csónakkölcsönző szolgáltatását az Öreg-tó vizén, ahol gyönyörködhetnek a háborítatlan természet szépségeiben. A szabadidő park területén kialakított szabadtéri tűzrakó helyek, padok, asztalok és a játszótér biztosítják a pihenést, kikapcsolódást.

Szent András római katolikus templom

A Nagytemplom

1301 előtt épült, mert ekkor már, mint meglévőt említi a történelem. A Pápai tizedjegyzék 1332-1337-ben plébánia és a templom működését említi. 1889-ben a templompusztító tűzvészben leégett és ezt követően teljesen átalakítják. Védőszentje Szent András apostol lesz.

Külseje

Vaskos homlokzati középtorony. A második emeleten félköríves ablakok, csúcsív, óra, párkány, új gúlasisak. A kórus felé a régi hajórészen két-két ablak. A kórusrésznél az oldalfalakon egy-egy ajtó.

Belseje

Eredetileg a torony alja volt a szentély. Ma ez a sekrestye. Keresztboltozatos és három boltíves. A szentély fiókos cseh süvegboltozású. A szentély felőli régi két barokk boltívet áttörték és két mellékhajót építettek hozzá. Ívnyílásos falazott orgonakarzatot építettek és mögötte félemelet magasságban helyezték el az orgonát.

A főoltár tabernákuluma egyszerű barokk. Mellette egy-egy térdelő angyal szobor. Az oltár Mária szobra új. Az átépítés során még a régi, főhajóban egy-egy mellékoltárt is építettek.

A Ráday-kastély

Ráday-kastély a templommal

Építését Ráday Pál 1700-ban kezdte. Ráday középbirtokos nemes volt, művelt személy. Több nyelven beszélt kifogástalanul. 23 évesen lett Nógrád vármegye jegyzője. 1703-ban Rákóczi hűségére áll, belső titkára lesz. 1707-től az erdélyi kancellária igazgatója. Az épület egyemeletes klasszicista lakóház, főhomlokzaton középrizalittal, 5+3+5 tengellyel. Az épület a történelem során különböző intézmények foglalták el. Volt kolostor, Szövosz-iskola, szeretetház, napjainkban pedig szociális otthon. 50 hektáros kertje védett terület a Bükki Nemzeti Park felügyelete alatt. A kastély és kertje engedéllyel látogatható.

A „tiroli ház”

Nevét nem építészeti stílusáról kapta, hanem csodálatos virágkoszorúiról, melyek kora tavasztól késő őszig illatoznak. Csak muskátliból 28–féle van. Az embernagyságú datúrák négy színben pompáznak szimpla és teljes virággal.

A falu további épített emlékei még…

…az 1802-ben épült barokk jellegű kőkereszt, a szintén barokk jellegű plébániaház, valamint a halászi kápolnaiskola és a háborús hősi emlékművek.

Sajnos a régi népi építészet remekei közül ma nincs mivel büszkélkedjen a falu, mivel a régi palóc házakat átalakították, nem gondolva az építészeti emlékek megőrzésére.

További információk

• Ludányhalászi Önkormányzatának honlapja
• Ludányhalászi a falvak.hu-n (forrás)
• Ludányhalászi az Ipoly-menti Palócok Honlapján
• Ludányhalászi műemlékei
• A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települései