Ugrás a tartalomhoz

Bánudvard

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Dvorec (okres Bánovce nad Bebravou) szócikkből átirányítva)
Bánudvard (Dvorec)
Bánudvard címere
Bánudvard címere
Bánudvard zászlaja
Bánudvard zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásBáni
Rangközség
PolgármesterEva Srncová
Irányítószám956 55 (pošta Veľké Chlievany)
Körzethívószám038
Forgalmi rendszámBN
Népesség
Teljes népesség475 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség160 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság210 m
Terület2,66 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 42′ 26″, k. h. 18° 13′ 16″48.707222°N 18.221111°EKoordináták: é. sz. 48° 42′ 26″, k. h. 18° 13′ 16″48.707222°N 18.221111°E
Bánudvard weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bánudvard témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bánudvard (1899-ig Dvorecz, szlovákul Dvorec) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Bántól 2 km-re délnyugatra fekszik.

Története

[szerkesztés]

A mai község területén már az újkőkorszakban emberi település állt, de a bronzkorban és a nagymorva időszakban is állt itt erődített település.

Udvardot 1455-ben „Odwarcz” alakban említik először. 1469-ben „Dwhoreczk”, 1472-ben „Odworcz”, 1520-ban „Dvorecz” néven említik. 1598-ban 6 nemesi ház állt a faluban. 1784-ben 25 házában 35 családban 144 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „DVORETZ. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Urai Ugronovits, és más Urak, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Chlivennek szomszédságában, ’s ennek filiája, határbéli földgye termékeny, ’s szép javaihoz képest, első Osztálybéli.[2]

1828-ban 32 háza volt 205 lakossal. Lakosai mezőgazdasággal, fakereskedéssel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Dvorecz, Trencsén, most A. Nyitra vm. tót falu, 155 kath., 12 ev., 26 zsidó lak. Földje nagyon középszerü. Lakosi fával kereskednek. F. u. többen. Ut. p. Ny. Zsámbokrét.[3]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 227, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 423 lakosából 415 szlovák lakosa volt.

2011-ben 425 lakosából 407 szlovák volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]