Ugrás a tartalomhoz

2023-as Eurovíziós Dalfesztivál

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából


2023-as Eurovíziós Dalfesztivál
United by Music
Liverpool Arena, Liverpool,  Egyesült Királyság
Első elődöntő2023. május 9.
Második elődöntő2023. május 11.
Döntő2023. május 13.
MűsorvezetőAlesha Dixon
Hannah Waddingham
Julija Szanyina
Graham Norton (a döntőben)
Rendező
csatorna		Egyesült Királyság
Dalfesztivál igazgatójaSvédország Martin Österdahl
Győztes dalSvédország Tattoo (Loreen)
Magyar versenyző—
Szavazási rendszerMindegyik ország a 10 kedvenc dalára szavaz, melyek 1–7, 8, 10, és 12 pontot kapnak. A zsűri és a közönség pontjai külön számítanak bele a végeredménybe. Az elődöntőkben csak a közönség szavaz.
Indulók száma37; 26 a döntőben, a két elődöntőből összesen 11 ország nem jut tovább
Először
részt vevő
országok		—
Visszatérő
országok		—
Visszalépő
országok		 Bulgária
 Észak-Macedónia
 Montenegró
Nulla pontos
dal		 Románia (az elődöntőben)
 San Marino (az elődöntőben)
Meghívott előadókElső elődöntő: Alyosha, Julija Szanyina, Rebecca Ferguson, Rita Ora
Második elődöntő: Luke Evans, Mariya Yaremchuk, OTOY, Zlata Dziunka
Döntő: Cornelia Jakobs, Daði Freyr, Duncan Laurence, Go A, Jamala, Kalush Orchestra, Mahmood, Netta, Ruslana, Sam Ryder, Sonia, Tina Karol, Verka Serdhuchka
Előző
Következő
◄ 2022
2024 ►
Sablon • Wikidata • Segítség

A 2023-as Eurovíziós Dalfesztivál volt a hatvanhetedik Eurovíziós Dalfesztivál, melyet az Egyesült Királyságban rendeztek meg, annak ellenére, hogy a 2022-es Eurovíziós Dalfesztivált az ukrán Kalush Orchestra Stefania című dala nyerte.[1] 2022. június 17-én az EBU bejelentette, hogy Oroszország ukrajnai inváziója miatt a második helyen végzett briteknek ajánlják fel a rendezés lehetőségét.[2]

Ez volt az első alkalom 1998 óta, hogy a versenyt a szigetországban rendezték, a dalfesztivál történelmében pedig rekordnak számító kilencedik alkalommal látták el a britek a házigazdai feladatokat, ebből az ötödik alkalom volt, hogy más ország helyett vállalták el. Emellett ez volt az első alkalom, hogy Liverpool rendezte a versenyt, nyolcadjára pedig Anglia, valamint a harmadik alkalom 2011 és 2022 után, hogy az Öt Nagy ország egyikében rendezték meg a dalfesztivált. Hetedjére fordult elő az is, hogy nem az előző év győztese rendezte a versenyt. Legutóbb negyvenhárom évvel korábban, 1980-ban volt erre példa.

37 ország erősítette meg a részvételét a versenyen, az előző évhez képest nem vett részt Bulgária, Észak-Macedónia és Montenegró.

A verseny győztese a Svédországot képviselő Loreen lett, aki 583 pontot összegyűjtve nyerte meg a döntőt, ezzel az ország hetedik győzelmét aratva. A Tattoo című dal emellett 15 ország szakmai zsűrijétől kapta meg a maximális 12 pontot. Győzelmével Loreen lett Johnny Logan után a második olyan előadó, aki kétszer is megnyerte a dalfesztivált.

A műsor elődöntőit és a döntőjét körülbelül 162 millió ember látta, ami 1 milliós javulás az előző évhez képest.[3]

A helyszín és a verseny témája

[szerkesztés]

A 2022-es Eurovíziós Dalfesztivált Ukrajna nyerte a Kalush Orchestra Stefania című dalával, és a hagyományoknak megfelelően az Európai Műsorsugárzók Uniója (EBU) kezdetben Ukrajnának adott lehetőséget a 2023-as verseny megszervezésére.[4][5] Ukrajna korábban kétszer adott otthont a versenynek, 2005-ben és 2017-ben, mindkét alkalommal Kijevben. A 2022-es ukrajnai orosz invázió fényében azonban kérdésessé vált, hogy az ország képes lesz-e az esemény megrendezésére.[6] Emiatt több ország is jelezte rendezési szándékát arra az estre, ha Ukrajna nem tudna otthont adni a versenynek, köztük Belgium,[7] az Egyesült Királyság,[8] Hollandia,[9] Lengyelország,[10] Olaszország,[11] Svédország[12] és Spanyolország,[13] utóbbi azonban később visszavonta rendezési szándékát. Utoljára 1980-ban fordult elő, hogy a versenynek nem az előző évben győztes ország adott otthont.

2022. május 16-án Mikola Csernotickij, az ukrán állami műsorszolgáltató, a Szuszpilne (UA:PBC) elnöke kijelentette, hogy egy békés Ukrajnában kívánják megrendezni a következő évi versenyt, és remélik, hogy az ország garantálni tudja majd a biztonságot minden résztvevőnek és delegációiknak.[14] Csernotickij május 20-án megerősítette, hogy a műsorsugárzó tárgyalásokat kezd az EBU-val a verseny megrendezésével kapcsolatban.[15][16]

Számos ukrán politikus szorgalmazta, hogy a verseny Ukrajnában kerüljön megrendezésre. Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy reméli, hogy a versenyre egy napon Mariupolban kerülhet sor.[17] Mikola Povoroznik, a Kijev Város Államigazgatásának első helyettesvezetője május 26-án jelezte, hogy Kijev készen áll a verseny megrendezésére, amennyiben erre felkérést kap.[18] Olekszandr Tkacsenko ukrán kulturális miniszter június 3-án bejelentette, hogy feltételes változtatásokat kíván megvitatni az EBU-val annak érdekében, hogy a versenyt az országban lehessen megrendezni.[19][20] Tarasz Melnyicsuk, az ukrán kormány képviselője az Ukrán Legfelsőbb Tanácsban június 10-én megerősítette, hogy bizottságot hoztak létre a verseny lebonyolításának elősegítésére.[21]

2022. június 16-án az UA:PBC és az ukrán kormány megbeszélést folytatott az EBU-val, hogy megvitassák a lehetséges ukrajnai rendezési lehetőségeket.[22][23] A találkozón a műsorsugárzó Lvivet, Kárpátalját és Kijevet javasolta lehetséges helyszíneknek.[24] A következő napon az EBU bejelentette, hogy az UA:PBC-vel és külső szakértőkkel történt egyeztetéseket követően Ukrajna nem tudja megrendezni a versenyt, valamint hogy megkezdődnek a tárgyalások a BBC-vel az Egyesült Királyságban való esetleges rendezésről.[25] Az Egyesült Királyság végzett a második helyen a 2022-es Eurovíziós Dalfesztiválon Sam Ryder Space Man című dalával.[26] A bejelentést követően Csernotickij, Tkacsenko és a verseny három ukrán győztese közös nyilatkozatban kérte az EBU és az UA:PBC közötti további tárgyalások lefolytatását az Ukrajnában történő rendezéssel kapcsolatban.[27] Az ukrajnai rendezést támogatta Boris Johnson korábbi brit miniszterelnök, a TVP lengyel műsorsugárzó, Piotr Gliński lengyel kulturális miniszter, miniszterelnökhelyettes és Nadine Dorries korábbi brit kulturális államtitkár is. Az EBU június 23-i hivatalos közleménye azonban megerősítette a korábbi szervezői döntést.

Végül július 25-én vált hivatalossá, hogy a 2023-as Eurovíziós Dalfesztiválnak az Egyesült Királyság ad otthont.[28]

A bejelentést követően húsz brit város jelezte rendezési szándékát. Az előzetesen jelentkező városok közül Brighton, Cardiff, Derry, Prudhoe, Nottingham, Sunderland és Wolverhampton azonban később visszalépett.

Augusztus 12-én jelentették be a hivatalosan benyújtott pályázatok első szűkített listáját, melyen hét város (Birmingham, Glasgow, Leeds, Liverpool, Manchester, Newcastle és Sheffield) szerepelt.

Szeptember 27-én vált hivatalossá, hogy a 2023-as verseny rendező városa Glasgow és Liverpool közül kerül ki.[29] A rendező várost, mely végül Liverpool lett, október 7-én jelentették be.[30] A verseny pontos helyszíne a 11 000 férőhelyes Liverpool Arena lett, mely korábban a 2008-as MTV Europe Music Awardsnak is otthont adott.

A verseny helyszíne, a Liverpool Arena

Kulcsok:  †   Rendező város  ‡   Pályázó városok      Nem megfelelő helyszínek

Város Intézmény Kapacitás Megjegyzés
Hivatalosan benyújtott pályázatok
Glasgow ‡ OVO Hydro 14 500 Az egyik legesélyesebb helyszín volt, amelyet az Eurovíziós Dalfesztivál: A Fire Saga története film forgatási helyszíneként is használtak.
Liverpool † Liverpool Arena 11 000 Az egyik legesélyesebb helyszín volt.
Második körben visszaléptetett pályázatok
Birmingham ‡ Resorts World Arena 15 685 —
Leeds ‡ First Direct Arena 13 781 —
Manchester ‡ AO Arena 21 000 —
Newcastle ‡ Utilita Arena Newcastle 11 000 —
Sheffield ‡ Utilita Arena Sheffield 13 600 —
Benyújtott, első körben visszaléptetett pályázatok
Aberdeen ‡ P&J Live 15 000 —
Belfast ‡ SSE Arena 11 000 —
Bristol ‡ YTL Arena Bristol 17 000 A helyszín építés alatt áll.
Darlington ‡ The Darlington Arena 25 500 A rendezéshez szükséges lett volna egy tető építése.
Edinburgh ‡ Royal Highland Centre 10 500 —
London ‡ O2 Aréna 17 000 —
Wembley Aréna 12 500 —
Be nem nyújtott pályázatok
Brighton Brighton Centre 5 000 Megfelelő helyszín hiányára hivatkozva visszalépett 2022. augusztus 11-én.
Cardiff Principality Stadium 73 931 A helyszínen a verseny idejében tartandó egyéb rendezvényekre hivatkozva visszalépett 2022. augusztus 3-án.
Derry Millennium Forum 1 000 A helyszín nem felelt volna meg a kapacitásra vonatkozó követelményeknek. Megfelelő helyszín és a szálláshely-infrastruktúra hiányára hivatkozva visszalépett 2022. augusztus 8-án.
Nottingham Motorpoint Arena Nottingham 15 865 A helyszín nem felelt volna meg a kapacitásra vonatkozó követelményeknek. 2022. augusztus 9-én visszalépett.
Prudhoe N/A — Megfelelő helyszín hiányára hivatkozva visszalépett.
Sunderland Stadium of Light 60 000 A rendezéshez szükséges lett volna egy tető építése. A helyszínen a verseny idejében tartandó egyéb rendezvényekre hivatkozva visszalépett 2022. augusztus 10-én.
Wolverhampton Molineux Stadion 32 050 A rendezéshez szükséges lett volna egy tető építése.

Műsorvezetők

[szerkesztés]
A verseny műsorvezetői: Alesha Dixon, Julia Sanina, Hannah Waddingham és Graham Norton

2023. február 22-én jelentették be a dalverseny négy műsorvezetőjét Alesha Dixon, Graham Norton, Hannah Waddingham és Julia Sanina személyében.[31] Ez volt a második alkalom 2009 után, hogy a dalfesztivál elődöntőinek és döntőjének különböző műsorvezetői voltak, az elődöntőket Alesha Dixon, Hannah Waddingham és Julia Szanyina vezette, míg döntőben Graham Norton is csatlakozott hozzájuk.

Dixon énekesnő, dalszerző és műsorvezető, Norton 2009 óta a műsor brit kommentátora, Waddingham háromszoros Laurence Olivier- és Emmy-díjas színésznő, míg Szanyina a The Hardkiss nevű ukrán alternatívrock-együttes énekesnője, a 2016-os Eurovíziós Dalfesztivál ukrán nemzeti válogatóműsorának második helyezettje volt.[32]

Változások a szavazási rendszerben

[szerkesztés]

2023-ban jelentős változások történtek a szavazási rendszerben. A zsűri innentől csak a döntőben szavaz, az elődöntők továbbjutóiról teljes egészében a közönség döntött, valamint bevezették plusz egy országként a Világ többi részét a szavazásban, így ezáltal engedélyezve lett a nem résztvevő országokban is a szavazás. Ezzel együtt megváltozott az élő adások előtti családi show és zsűri show megnevezés, melyet innentől délutáni bemutató show-nak és esti bemutató show-nak neveznek.

A résztvevők

[szerkesztés]

A versenyt szervező Európai Műsorsugárzók Uniója 2022. október 20-án hozta nyilvánosságra a résztvevők hivatalos listáját. Visszalépett a versenytől Bulgária, Észak-Macedónia és Montenegró, így az előző évhez képest hárommal kevesebb, 37 ország vett részt a 2023-as versenyen.

A dalfesztiválokon 2022-ig az angol nevén Czech Republic-ként induló Csehország ettől az évtől a rövid nevén, Czechia néven vesz részt az eurovíziós versenyeken, így az Eurovíziós Dalfesztiválon is.[33]

A Dániát képviselő Reiley lett az első feröeri előadó a dalfesztivál történetében.

2015 óta először fordult elő, hogy Finnország versenydala finn nyelven hangzik el.

A 2023-as Eurovíziós Dalfesztivál résztvevői[34]
Ország Műsorsugárzó Előadó Dal Nyelv Dalszerző(k)
 Albánia[35] RTSH Albina & Familja Kelmendi Duje albán[m 1]
  • Enis Mullaj
  • Eriona Rushiti
 Ausztrália SBS Voyager Promise angol
  • Alex Canion
  • Ashley Doodkorte
  • Simone Dow
  • Daniel Estrin
  • Scott Kay
 Ausztria[36] ORF Teya & Salena Who the Hell Is Edgar? angol[m 2]
 Azerbajdzsán[37] İTV TuralTuranX Tell Me More angol
 Belgium[38] VRT Gustaph Because of You angol
 Ciprus[39] CyBC Andrew Lambrou Break a Broken Heart angol
  • Jimmy Jansson
  • Thomas Stengaard
  • Jimmy "Joker" Thörnfeldt
  • Marcus Winther-John
 Csehország ČT Vesna My Sister’s Crown angol, ukrán, cseh, bolgár
  • Adam Albrecht
  • Michal Jiráň
  • Patricie Kaňok
  • Šimon Martínek
  • Kateryna Vatchenko
  • Tanita Yankova
 Dánia[40] DR Reiley Breaking My Heart angol
  • Bård Bonsaksen
  • Sivert Hjeltnes Hagtvet
  • Rani Petersen
  • Hilda Stenmalm
 Egyesült Királyság[41] BBC Mae Muller I Wrote a Song angol
 Észtország[42] ERR Alika Bridges angol
 Finnország[43] Yle Käärijä Cha Cha Cha finn
 Franciaország[44] France Télévisions La Zarra Évidemment francia
 Görögország[45] ERT Victor Vernicos What They Say angol Victor Vernicos Jørgensen
 Grúzia[46] GPB Iru Echo angol
 Hollandia[47] AVROTROS Mia Nicolai & Dion Cooper Burning Daylight angol
 Horvátország[48] HRT Let 3 Mama ŠČ! horvát
  • Damir Martinović Mrle
  • Zoran Prodanović
 Írország[49] RTÉ Wild Youth We Are One angol
 Izland[50] RÚV Diljá Power angol
 Izrael[51] IPBC Noa Kirel Unicorn angol, héber
 Lengyelország[52] TVP Blanka Solo angol
  • Maria Broberg
  • Marcin Górecki
  • Maciej Puchalski
  • Bartłomiej Rzeczycki
  • Blanka Stajkow
  • Julia Sundberg
  • Mikołaj Trybulec
 Lettország[53] LTV Sudden Lights Aijā angol[m 3]
  • Kārlis Matīss Zitmanis
  • Mārtiņš Matīss Zemītis
  • Andrejs Reinis Zitmanis
  • Kārlis Vārtiņš
 Litvánia[54] LRT Monika Linkytė Stay angol[m 4]
 Málta[55] PBS The Busker Dance (Our Own Party) angol
  • Matthew James Borg
  • Jean Paul Borg
  • Micheal Joe Cini
  • Sean Meachen
  • David Meilak
 Moldova TRM Pasha Parfeny Soarele și luna román
 Németország[56] NDR Lord of the Lost Blood & Glitter angol
  • Anthony J. Brown
  • Chris Harms
  • Rupert Keplinger
  • Pi Stoffers
 Norvégia[57] NRK Alessandra Queen of Kings angol[m 5]
 Olaszország[58] RAI Marco Mengoni Due vite olasz
 Örményország AMPTV Brunette Future Lover angol, örmény Brunette
 Portugália[59] RTP Mimicat Ai coração portugál
 Románia[60] TVR Theodor Andrei D.G.T. (Off and On) román, angol
 San Marino[61] SMRTV Piqued Jacks Like an Animal angol
  • Francesco Bini
  • Andrea Lazzeretti
  • Tommaso Oliveri
  • Marco Sgaramella
 Spanyolország[62] RTVE Blanca Paloma Eaea spanyol
 Svájc[63] SRG SSR Remo Forrer Watergun angol
  • Ashley Hicklin
  • Argyle Singh
  • Mikołaj Trybulec
 Svédország[64] SVT Loreen Tattoo angol
 Szerbia[65] RTS Luke Black Samo mi se spava szerb, angol Luke Black
 Szlovénia[66] RTVSLO Joker Out Carpe Diem szlovén
  • Bojan Cvjetićanin
  • Kris Guštin
  • Nace Jordan
  • Jure Maček
  • Jan Peteh
 Ukrajna[67] Szuszpilne Tvorchi Heart of Steel angol, ukrán
  • Andrij Huculjak
  • Jimoh Augustus Kehinde

Visszatérő előadók

[szerkesztés]

Másodszor vett részt a versenyen a 2012-es Eurovíziós Dalfesztivál két versenyzője: az első szereplésén tizenegyedik helyen végzett moldáv Pasha Parfeny, aki egy évvel később zongoristaként is részt vett az ország produkciójában, illetve az akkor győztes svéd Loreen. Ugyancsak másodjára szerepelt az olasz Marco Mengoni, aki 2013-ban hetedik, valamint a litván Monika Linkytė, aki a 2015-ös döntő tizennyolcadik helyén végzett Vaidas Baumilával közösen. A Belgiumot képviselő Gustaph vokalistaként volt jelen 2018-ban és 2021-ben országa produkciójában. Grúzia versenyzője a Junior Eurovíziós Dalfesztiválon mérettette meg magát korábban, Iru Khechanovi 2011-ban, a CANDY lányegyüttes tagjaként első helyen végzet Jerevánban.

Előadó Ország Előző év(ek)
Pasha Parfeni  Moldova 2012
Marco Mengoni  Olaszország 2013
Monika Linkytė  Litvánia 2015 (Vaidas Baumila közreműködésével)
Loreen  Svédország 2012 (győztes)

Távol maradó országok

[szerkesztés]
  •  Andorra – Egy andorrai hírportál értesülései szerint az andorrai műsorsugárzó az ország kormánya és turisztikai minisztériuma támogatásával visszatérne a dalfesztiválra a közeljövőben.[68] Az Ràdio i Televisió d’Andorra (RTVA) tartalommenedzsere 2022. május 26-án hivatalosan merősítette, hogy rövid- és középtávú időn belül nem terveznek visszatérni a versenyre.[69] A hercegség utoljára 2009-ben szerepelt a dalfesztiválon.
  •  Bosznia-Hercegovina – A Radiotelevizija Bosne i Hercegovine (BHRT) jelenleg fennálló tartozásai miatt nem fér hozzá az EBU mindegyik szolgáltatásához. Így az ország 2016 decembere óta nem tudott részt venni az Eurovíziós rendezvénycsaládban, beleértve az Eurovíziós Dalfesztiválon.[70]
  •  Bulgária – A Balgarszka Nacionalna Televizija (BNT) október 19-én erősítette meg hivatalosan, hogy pénzügyi problémák miatt az ország nem indul a liverpooli versenyen.[71]
  •  Észak-Macedónia – A Makedonska Radio Televizija (MRT) májusban a verseny negatív megítélése és a műsorszolgáltató álláspontja miatt az ország visszalépését fontolgatta a 2023-as versenytől.[72] 2022. október 14-én bejelentették, hogy az energiaválság miatt megnövekedett költségek és a versenyen való regisztrációs díjak megemelkedése miatt kihagyni kényszerülnek a dalfesztivált. A műsorsugárzó azt reméli, hogy a helyzet 2024-re stabilizálódik és visszatérhetnek a versenyre.[73] Észak-Macedónia az elődöntők 2004-es bevezetése óta először nem küld versenyzőt a dalfesztiválra.
  •  Fehéroroszország – 2021. május 28-án az Európai Műsorsugárzók Uniója bejelentette, hogy a fehérorosz belpolitikai válság miatt határozatlan időre felfüggeszti az állami műsorsugárzó, a Fehérorosz Állami Televízió- és Rádiótársaság (BTRC) tagságát, így az ország a későbbiekben átmenetileg várhatóan nem vehet részt a versenyen.[74] A szervezet két hetet adott a BTRC-nek a hivatalos válasz megfogalmazására, a műsorsugárzó ezt azonban nem tette meg, így az Európai Műsorsugárzók Uniója 2021. július 1-jén a BTRC kizárása mellett döntött.[75] A BTRC később közleményt adott ki, amelyben közölték, hogy nem támogatják az ország részvételét az elkövetkező években a versenyen.
  •  Koszovó – A koszovói műsorsugárzó bejelentette, hogy szeretne csatlakozni az EBU-hoz. Amennyiben sikeres lett volna a csatlakozás, az ország részt vehetett volna a 2023-as versenyen.[76]
  •  Luxemburg – 2022. augusztus 2-án az RTL Télé Lëtzebuerg (RTL) megerősítette, hogy a nagyhercegség 2023-ban sem tér vissza a dalfesztiválra.[77] Luxemburg az 1993-as versenyen szerepelt utoljára.
  •  Monaco – A monacói kormány a 2022-es eredeti költségvetésében 100 000 eurós támogatást biztosított a Hercegség 2023-as Eurovíziós Dalfesztiválra való jelölésének kezdeményezésére, így biztosítva a visszatérést.[78] 2021. decemberében bejelentették, hogy 2022-ben tervezik a Monte-Carlo Riviera elindítását, ami a TMC-t pótolja majd.[79] 2022 májusában megerősítették, hogy a csatorna indulása 2023-ban június és szeptember között várható, így legkorábban a 2024-es dalfesztiválon tudnának először részt venni.[80]
  •  Montenegró A Radio-televizija Crne Gore (RTGC) 2022. október 13-án jelentette be, hogy pénzügyi okok miatt távol maradnak a versenytől.[81]
  •  Oroszország – 2022. február 25-én az EBU bejelentette, hogy Oroszországot kizárják a versenyből, Ukrajna megszállása miatt. A következő napon mindhárom orosz EBU-tag bejelentette, hogy kilép a tagok közül, ezáltal részvételük lehetetlenné vált az eurovíziós eseményeken.[82]
  •  Szlovákia – 2022. június 10-én a Rozhlas a televízia Slovenska (RTVS) bejelentette, hogy anyagi korlátozások és a dalfesztivál iránt való alacsony érdeklődés miatt nem vesznek részt.[83] Azonban a cseh Eurocontest.cz szerint volt esély az ország visszatérésére, hiszen augusztusban nevezték ki a RTVS új vezetőjét. Az új vezetői csapat megválasztása után is az a döntés született, hogy nem térnek vissza a versenyre.[84]

Magyarország részvétele a versenyen

[szerkesztés]

Magyarország részvételéről 2022 októberéig semmilyen hivatalos információ nem állt rendelkezésre, továbbá a magyar közszolgálati média, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) sem adta jelét egy lehetséges visszatérésnek, így 2023-ban is Magyarország távolmaradásával lehetett számolni. 2022 októberében nyilvánosságra hozták a Csináljuk a fesztivált! című szórakoztató műsor következő évadának dátumait, valamint azt, hogy A Dal 2023 című tehetségkutató műsor csak ezt követően fog adásba kerülni, melyben vélhetően nem fog szerepelni az Eurovíziós Dalfesztiválra való utalás, mivel a műsor döntője 2023. április 29-én, az eurovíziós versenydalok nevezési határidejének lejárta után kerül megrendezésre. Így Magyarország sorozatban negyedik éve nem nevezett indulót a nemzetközi versenyre, mely 2022. október 20-án, a hivatalos résztvevői lista nyilvánosságra hozatalával megerősítést is nyert.

A versenyt megelőző időszak

[szerkesztés]

Nemzeti válogatók

[szerkesztés]

A részt vevő 37 ország közül 24 nemzeti döntő keretein belül, 12 belső kiválasztással, 1 pedig a két módszer együttes használatával választotta ki képviselőjét.

Albánia, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Moldova, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svédország, Szerbia és Ukrajna apróbb változtatásokkal ugyanazt a kimondottan Eurovíziós Dalfesztiválra létrehozott nemzeti döntőt rendezte meg, mint a legutóbbi részvétele során.

Ausztrália 2018, Franciaország 2021, Izrael 2014, Szlovénia pedig 2013 óta először döntött teljes belső kiválasztással indulójáról.[85] Míg Belgium hat év kihagyás után újra rendezett nemzeti döntőt indulója kiválasztásához.[86] Grúzia egy nemzetközi szinten ismert tehetségkutató-formátum, a The Voice segítségével választotta ki versenyzőjét.

A többi ország, Ausztria, Azerbajdzsán, Ciprus, az Egyesült Királyság, Görögország, Hollandia, Örményország és Svájc ismételten a teljes belső kiválasztás mellett döntött.

A nemzeti döntőkben korábbi eurovíziós előadók is részt vettek: a horvát Damir Kedžo (2020), a lengyel Alicja Szemplińska (2020), az olasz Marco Mengoni (2013), a lett Justs (2016), a litván Monika Linkytė (2015, Vaidas Baumila közreműködésével), a máltai Fabrizio Faniello (2001, 2006), a moldáv Aliona Moon (2013) és SunStroke Project (2010, 2017), a norvég Kate Gulbrandsen (1987), Stig van Eijk (1999), JOWST (2017) és Ulrikke Brandstorp (2020), a portugál Cláudia Pascoal (2018, Isaura közreműködésével), a spanyol Alfred García (2018, Amaia közreműködésével) és a svéd Loreen (2012) és Victor Crone (Észtország 2019), illetve az új tagokkal felálló szerb Hurricane (2020, 2021). Rajtuk kívül szerepelt még az albán Ronela Hajati (Albánia, 2022) San Marino, és a macedón Tijana Dapčević (Észak-Macedónia, 2014) Szerbia válogatójában. Két korábbi Junior Eurovíziós Dalfesztiválon induló előadó is részt vett országa válogatójában: a grúz Iru Khechanovi (2011, a CANDY tagjaként), a máltai Francesca Sciberras (2009, Mikaela közreműködésével) és Eliana Gomez Blanco (2019).

A dalverseny első hivatalosan megerősített előadója az izraeli Noa Kirel volt, akit 2022. július 11-én jelentettek be, bár Kirel csak augusztus 10-én fogadta el részvételi lehetőségét, míg az első dal az ukrán versenydal, a Heart of Steel volt, amit december 17-én választottak ki. A verseny utolsó hivatalosan megerősített előadója a portugál válogató győztese, Mimicat volt, akit 2023. március 11-én választottak ki, míg az utolsóként bemutatott dal a grúz Echo volt március 16-án.

A részt vevő országok nemzeti válogatóinak listája
Ország Választás
módszere 		Válogató / Bemutató műsor Közvetítő csatorna Kiválasztás / Bemutatás dátuma
Előadó Dal
 Albánia nemzeti döntő Festivali i Këngës RTSH 1 2022. december 22.
 Ausztrália belső kiválasztás Nem rendeztek válogató- és bemutatóműsort 2023. február 21.
 Ausztria belső kiválasztás Nem rendeztek válogató- és bemutatóműsort 2023. január 31. 2023. március 8.
 Azerbajdzsán belső kiválasztás Nem rendeztek válogató- és bemutatóműsort 2023. március 9. 2023. március 13.
 Belgium nemzeti döntő Eurosong één 2023. január 14.
 Ciprus belső kiválasztás Nem rendeztek válogató- és bemutatóműsort 2022. október 17. 2023. március 2.
 Csehország nemzeti döntő ESCZ iVysílání, YouTube döntő: 2023. január 30.
eredményhírdetés: 2023. február 7.
 Dánia nemzeti döntő Dansk Melodi Grand Prix DR1 2023. február 11.
 Egyesült Királyság belső kiválasztás Nem rendeztek válogató- és bemutatóműsort 2023. március
 Észtország nemzeti döntő Eesti Laul ETV 2023. február 11.
 Finnország nemzeti döntő Uuden Musiikin Kilpailu YLE TV1 2023. február 25.
 Franciaország belső kiválasztás Nem rendeztek válogató- és bemutatóműsort 2023. január 12. 2023. február 19.
 Görögország belső kiválasztás Nem rendeztek válogató- és bemutatóműsort 2023. január 30. 2023. március 12.
 Grúzia előadó: nemzeti döntő
dal: belső kiválasztás 		előadó: The Voice Grúzia 1TV 2023. február 2. 2023. március 16.
 Hollandia belső kiválasztás Nem rendeztek válogató- és bemutatóműsort 2022. november 1. 2023. március 1.
 Horvátország nemzeti döntő Dora HRT 1 2023. február 11.
 Izland nemzeti döntő Söngvakeppnin RÚV 2023. március 4.
 Izrael belső kiválasztás Nem rendeztek válogató- és bemutatóműsort 2022. július 11. 2023. március 8.
 Írország nemzeti döntő The Late Late Show Eurosong RTÉ One 2023. február 3.
 Lengyelország nemzeti döntő Tu bije serce Europy! Wybieramy hity na Eurowizję TVP1 2023. február 26.
 Lettország nemzeti döntő Supernova LTV1 2023. február 11.
 Litvánia nemzeti döntő Pabandom iš naujo! LRT televizija 2023. február 18.
 Málta nemzeti döntő Malta Eurovision Song Contest TVM 2023. február 11.
 Moldova nemzeti döntő Etapa Naţională Moldova 1 2023. március 4.
 Németország nemzeti döntő Unser Lied für Liverpool ARD 2023. március 3.
 Norvégia nemzeti döntő Melodi Grand Prix NRK1 2023. február 4.
 Olaszország nemzeti döntő Sanremói Dalfesztivál RAI 2023. február 11.
 Örményország belső kiválasztás Nem rendeztek válogató- és bemutatóműsort 2023. február 1. 2023. március 9.
 Portugália nemzeti döntő Festival da Canção RTP 2023. március 11.
 Románia nemzeti döntő Selecția Națională TVR 2023. február 11.
 San Marino nemzeti döntő Una voce per San Marino San Marino RTV 2023. február 25.
 Spanyolország nemzeti döntő Benidormi dalfesztivál La 1 2023. február 4.
 Svájc belső kiválasztás Nem rendeztek válogató- és bemutatóműsort 2023. február 20. 2023. március 7.
 Svédország nemzeti döntő Melodifestivalen SVT 2023. március 11.
 Szerbia nemzeti döntő Pesma za Evroviziju RTS 1 2023. március 4.
 Szlovénia belső kiválasztás dal: Misija Liverpool TV Slovenija 1 2022. december 8. 2023. február 4.
 Ukrajna nemzeti döntő Vidbir Szuszpilne TV 2022. december 17.

Az elődöntők felosztása

[szerkesztés]
  Az első elődöntő résztvevői
  Az első elődöntőben szavazó döntősök
  A második elődöntő résztvevői
  A második elődöntőben szavazó döntősök
A liverpooli St. George's Hall, a sorsolás helyszíne

A harmincegy elődöntős országot öt kalapba osztották földrajzi elhelyezkedésük és szavazási szokásaik alapján, a 2008-ban bevezetett módon. A felosztást január 30-án hozta nyilvánosságra az EBU.[87]

Január 31-én tartották a sorsolást, a liverpooli St. George's Hallban, ahol a kalapok egyik fele az első elődöntőbe, a másik a második elődöntőbe került.[88] Ennek célja a szavazás igazságosabbá tétele. A sorsolás során azt is eldöntötték, hogy az egyes országok az adott elődöntő első vagy második felében fognak fellépni, valamint azt, hogy az automatikusan döntős „Öt Nagy” és az előző évi győztes ország melyik elődöntőben fog szavazni. Így a delegációk előre tudhatták, mikor kell megérkezniük a próbákra. Ugyanekkor került sor a jelképes kulcsátadásra, melyen az előző rendező város, Torino polgármestere átadta Liverpool polgármesterének a korábbi rendező városok szimbólumait tartalmazó kulcscsomót. A sorsolás házigazdái AJ Odudu és Rylan Clark-Neal voltak. Ekkor mutatták be a dalfesztivál hivatalos logóját és szlogenjét is.

2009 óta először fordult elő, hogy egy ország az elődöntőben 0 pontot szerzett: a második elődöntőben Románia és San Marino sem kapott pontot a nézői szavazáson.

1. kalap 2. kalap 3. kalap 4. kalap 5. kalap

Eurovíziós partik

[szerkesztés]

A részt vevő előadók egy része a verseny előtt különböző rendezvényeken népszerűsítették versenydalukat.

Rendezvény Helyszín Dátum Résztvevő versenyzők száma
Melfest WKND Stockholm,  Svédország 2023. március 9–11. 4 (+9 korábbi évekből és/vagy nemzeti válogatókból)
Barcelona Eurovision Party Barcelona,  Spanyolország 2023. március 23–25. 13 (+17 korábbi évekből és/vagy nemzeti válogatókból)
Polish Eurovision Party Varsó,  Lengyelország 2023. április 1. 14 (+15 korábbi évekből és/vagy nemzeti válogatókból, +1 a Junior Eurovíziós Dalfesztiválról)
Israel Calling Tel-Aviv,  Izrael 2023. április 3. 18 (8 korábbi évekből)
Eurovision-Spain Pre-Party Madrid,  Spanyolország 2023. április 7–8. 27 (+23 korábbi évekből és/vagy nemzeti válogatókból, +1 a Junior Eurovíziós Dalfesztiválról)
Eurovision in Concert Amszterdam,  Hollandia 2023. április 15. 29 (+1 korábbi évből)
London Eurovision Party London,  Egyesült Királyság 2023. április 16. 21 (+6 korábbi évekből, +1 a Junior Eurovíziós Dalfesztiválról)

Próbák és sajtótájékoztatók

[szerkesztés]

A próbák április 30-án kezdődtek a verseny helyszínén. Az első körben minden ország elpróbálhatta a produkcióját többször is egymás után, valamint még a színpadra lépés előtt, a színfalak mögött beállították az énekesek mikrofonjait és fülmonitorjait. A színpadi próba után a delegációk a videószobába vonultak, ahol megnézhették, hogy a rendező csatorna hogyan képzeli el a produkció lefilmezését. Innen a sajtótájékoztatóra mentek az előadók, ahol egy műsorvezetővel beszélgettek a versenyről, a produkcióról, a próbákról, valamint a sajtó akkreditált tagjai is tehettek fel kérdéseket. A próbák és a sajtótájékoztatók egyszerre zajlottak: míg az egyik ország sajtótájékoztatót tartott, addig a következő már próbált az arénában.

Főpróbák és élő közvetítések

[szerkesztés]

A kezdési időpontok helyi idő szerint vannak feltüntetve. (BST)

Eurovíziós Hét — 2023 május
8
hétfő 		9
kedd 		10
szerda 		11
csütörtök 		12
péntek 		13
szombat
Első elődöntő Második elődöntő Döntő
1. főpróba
13:30–16:15 		3. főpróba – délutáni bemutató show
13:30–15:45 		1. főpróba
13:30–16:15 		3. főpróba – délutáni bemutató show
13:30–15:45 		1. főpróba
12:00–16:45 		3. főpróba – délutáni bemutató show
13:30–17:00
2. főpróba – esti bemutató show
20:00–22:30 		Élő közvetítés
20:00–22:10 		2. főpróba – esti bemutató show
20:00–22:30 		Élő közvetítés
20:00–22:10 		2. főpróba – esti bemutató show
20:00–00:00 		Élő közvetítés
20:00–00:00

Megnyitó ünnepség

[szerkesztés]
A megnyitó ünnepség helyszíne, a Walker Art Gallery

Eurovíziós hagyomány, hogy a rendező város vörös szőnyeges megnyitó ünnepséget szervez a résztvevők számára. Ezzel az eseménnyel veszi kezdetét az eurovíziós hét. A vörös szőnyeg ebben az évben ismét türkizkék színű volt. Ezúttal a Walker Art Gallery előtti téren tartották az eseményt. A megnyitón az összes résztvevő ország delegációja felvonult egyesével: először fotókat készítettek, majd a műsorvezetőkkel beszélgettek pár percig. Továbbhaladva a különböző országokból érkezett sajtó tagjainak adtak interjúkat. Ezután vonultak be a St. George's Hallba, ahol a zártkörű ünnepségen vehettek részt a delegációk. Az eseményt május 7-én, vasárnap, brit idő szerint 15 órakor közvetítették a hivatalos eurovíziós YouTube-csatornán. A megnyitó műsorvezetői, Timur Miroshnychenko és Sam Quek voltak.

A szavazás

[szerkesztés]

Esélyek

[szerkesztés]

A verseny előtt a legesélyesebbnek Finnországot, Franciaországot, és Svédországot tartották. A résztvevő országokon kívül a legtöbb nézői szavazatot az Amerikai Egyesült Államokból, Chiléből, az Egyesült Arab Emírségekből, Kanadából, Koszovóból, Luxemburgból, Magyarországról, Mexikóból, Szlovákiából, Törökországból és Új-Zélandról adták le az adások során.

Zsűritagok

[szerkesztés]

Ettől az évtől a nemzeti zsűrik csak a döntőben szavaztak. Minden országból öt zeneipari szakembert bízott meg a helyi közszolgálati média a dalok értékelésére. A nemzeti zsűrik a döntő előtt egy nappal egy zárt láncú közvetítésben egy videószobából követték figyelemmel a második főpróbát, és az ott látottak, valamint hallottak alapján rangsorolták a produkciókat. Ezt a próbát emiatt zsűri shownak hívták, és az élő adáshoz hasonló eurovíziós élményt nyújtja a jegyet váltóknak az arénában, a valós eredményhirdetést leszámítva. A döntő előtti napon 37 országból összesen 185 zsűritag pontozta a produkciókat. Az elődöntők során is hasonlóan szavazott a zsűri, azonban 2023-tól a pontjaik csak tartalékként szolgálnak – abban az esetben, ha nem sikerült volna egy adott országban érvényes telefonos szavazatokat beszámítani a végeredménybe. A zsűritagok névsorát a döntő után hozta nyilvánosságra az EBU.

Első elődöntő

[szerkesztés]
A Norvégiát képviselő Alessandra
A Horvátországot képviselő Let 3
A Moldovát képviselő Pasha Parfeni
A Csehországot képviselő Vesna
Rita Ora, az első elődöntő egyik vendégfellépője

Az első elődöntőt május 9-én rendezték meg tizenöt ország részvételével. Az egyes országok által kiosztott pontok a telefonos szavazás alapján alakultak ki, mely alapján az első tíz helyezett jutott tovább a döntőbe. A részt vevő országokon kívül három automatikusan döntős ország –  Franciaország,  Németország és  Olaszország – és egy ország szavazatával megegyező mértékben a világ többi része is szavazott az első elődöntőben, valamint a május 8-án tartandó főpróbákon a versenydalukat is előadták. Ebben az évben igazodva a verseny tematikájához ukrán és brit hírességek, valamint eurovíziós legendák léptek fel Liverpoolban. Az előadásokat a történetmesélés és az ünneplés keveréke kísérte.[89] Folytatták azt a hagyományt, hogy az előző évi Junior Eurovíziós Dalfesztivál győztese a műsorvezetőkkel beszélget élményeiről, valamint a következő versenyről. Az első elődöntő nyitó produkcióját az egyik műsorvezető, Julija Szanyina nyitotta meg a zenekara, a The Hardkiss egyik dalával. Az előadás sok tekintetben szimbolizálta, hogy az Egyesült Királyság „egyesült a zene által” Ukrajnával. A szavazási szünetben Alyosha, a 2010-es ukrán versenyző, Rebecca Fergusonnal a remény, a bátorság és az ukrán emberek a világ minden tájáról való támogatásának történetét mesélték el. Az előadás során az Ordinary World című Duran Duran-dalt adták elő. Ezután Rita Ora egy zenei egyveleggel lépett fel, melynek során eddigi legsikeresebb dalait mutatta be.

  A továbbjutó tíz ország
# Ország Előadó Dal Helyezés Pontszám
01  Norvégia Alessandra Queen of Kings 6. 102
02  Málta The Busker Dance (Our Own Party) 15. 3
03  Szerbia Luke Black Samo mi se spava 10. 37
04  Lettország Sudden Lights Aijā 11. 34
05  Portugália Mimicat Ai coração 9. 74
06  Írország Wild Youth We Are One 12. 10
07  Horvátország Let 3 Mama ŠČ! 8. 76
08  Svájc Remo Forrer Watergun 7. 97
09  Izrael Noa Kirel Unicorn 3. 127
10  Moldova Pasha Parfeny Soarele și luna 5. 109
11  Svédország Loreen Tattoo 2. 135
12  Azerbajdzsán TuralTuranX Tell Me More 14. 4
13  Csehország Vesna My Sister’s Crown 4. 110
14  Hollandia Mia Nicolai & Dion Cooper Burning Daylight 13. 7
15  Finnország Käärijä Cha Cha Cha 1. 177

Ponttáblázat

[szerkesztés]
  A továbbjutó tíz ország
  Automatikus döntősök
Ország Össz. Szavazók
Norvégia Málta Szerbia Lettország Portugália Írország Horvátország Svájc Izrael Moldova Svédország Azerbajdzsán Csehország Hollandia Finnország Franciaország Németország Olaszország A Világ többi része
 Norvégia 102 10 5 4 3 2 6 3 10 8 10 2 10 5 10 1 3 10
 Málta 3 2 1
 Szerbia 37 5 10 6 1 3 3 4 2 1 2
 Lettország 34 2 4 4 1 6 1 1 3 3 1 8
 Portugália 74 2 4 3 1 5 12 3 4 4 2 7 2 12 5 2 6
 Írország 10 3 3 1 2 1
 Horvátország 76 4 12 7 5 5 5 3 5 4 2 6 10 5 3
 Svájc 97 8 6 1 3 5 7 2 4 7 8 7 5 8 8 6 8 4
 Izrael 127 5 8 7 8 7 6 7 7 12 3 12 12 4 1 8 2 6 12
 Moldova 109 6 1 4 6 12 10 3 2 6 6 4 7 3 7 10 6 12 4
 Svédország 135 10 12 6 10 8 8 4 8 7 10 10 6 12 5 5 4 3 7
 Azerbajdzsán 4 2 1 1
 Csehország 110 7 2 8 5 6 3 8 4 8 5 7 5 6 12 4 7 8 5
 Hollandia 7 1 1 2 2 1
 Finnország 177 12 7 10 12 10 12 12 10 12 6 12 8 8 10 7 12 7 10

12 pontos országok

[szerkesztés]

Az alábbi országok kaptak 12 pontot az első elődöntőben:

Darab Jutalmazott ország Szavazó ország
7  Finnország  Horvátország,  Írország,  Izrael,  Lettország,  Németország,  Norvégia,  Svédország
4  Izrael  Azerbajdzsán,  Csehország,  Moldova, A Világ többi része
2  Portugália  Franciaország,  Svájc
 Moldova  Olaszország,  Portugália
 Svédország  Málta,  Hollandia
1  Csehország  Finnország
 Horvátország  Szerbia

Második elődöntő

[szerkesztés]
Az Örményországot képviselő Brunette
Az Észtországot képviselő Alika
A Belgiumot képviselő Gustaph
A Ciprust képviselő Andrew Lambrou
Az Ausztriát képviselő Teya & Salena
Az Ausztráliát képviselő Voyager

A második elődöntőt május 11-én rendezték meg tizenhat ország részvételével. Az egyes országok által kiosztott pontok a telefonos szavazás alapján alakultak ki, mely alapján az első tíz helyezett jutott tovább a döntőbe. A részt vevő országokon kívül három automatikusan döntős ország – az  Egyesült Királyság,  Spanyolország és  Ukrajna – és egy ország szavazatával megegyező mértékben a világ többi része is szavazott a második elődöntőben, valamint a május 10-én tartandó főpróbákon a versenydalukat is előadták. A második elődöntő volt a verseny történetének századik epizódja, ha minden elődöntőt és döntőt külön számítunk. A második elődöntőt egy slam poetry előadással nyitotta meg Luke Evans, walesi színész, aki a dalfesztivál történetét mesélte el. A 2014-es ukrán versenyző, Mariya Yaremchuk egy kortárs montázst adott elő Ukrajna legismertebb zenéiből. Ahogy utazunk az időben, OTOY ukrán rapper, és 2022-es ukrán junior eurovíziós versenyző, Zlata Dziunka is csatlakozott Mariyához és együtt bemutatták, hogy az ukránok generációi számára a zene a fény, amely legyőzi a sötétséget.

  A továbbjutó tíz ország
# Ország Előadó Dal Helyezés Pontszám
01  Dánia Reiley Breaking My Heart 14. 6
02  Örményország Brunette Future Lover 6. 99
03  Románia Theodor Andrei D.G.T. (Off and On) 15. 0
04  Észtország Alika Bridges 10. 74
05  Belgium Gustaph Because of You 8. 90
06  Ciprus Andrew Lambrou Break a Broken Heart 7. 94
07  Izland Diljá Power 11. 44
08  Görögország Victor Vernicos What They Say 13. 14
09  Lengyelország Blanka Solo 3. 124
10  Szlovénia Joker Out Carpe Diem 5. 103
11  Grúzia Iru Echo 12. 33
12  San Marino Piqued Jacks Like an Animal 16. 0
13  Ausztria Teya & Salena Who the Hell Is Edgar? 2. 137
14  Albánia Albina & Familja Kelmendi Duje 9. 83
15  Litvánia Monika Linkytė Stay 4. 110
16  Ausztrália Voyager Promise 1. 149

Ponttáblázat

[szerkesztés]
  A továbbjutó tíz ország
  Automatikus döntősök
Ország Össz. Szavazók
Dánia Örményország Románia Észtország Belgium Ciprus Izland Görögország Lengyelország Szlovénia Grúzia San Marino Ausztria Albánia Litvánia Ausztrália Egyesült Királyság Spanyolország Ukrajna A Világ többi része
 Dánia 6 6
 Örményország 99 6 3 12 10 8 5 1 12 4 4 8 1 2 10 3 10
 Románia 0
 Észtország 74 1 6 5 2 3 3 3 2 5 2 10 3 2 10 4 2 1 8 2
 Belgium 90 8 1 4 4 7 1 3 7 3 5 12 3 5 7 6 8 1 5
 Ciprus 94 4 10 4 5 4 5 12 7 4 5 1 2 6 4 10 4 3 4
 Izland 44 12 2 1 3 6 7 1 1 2 5 1 3
 Görögország 14 2 12
 Lengyelország 124 7 8 3 8 7 6 10 5 8 8 2 7 7 12 10 4 12
 Szlovénia 103 2 5 12 7 3 2 1 2 12 1 10 4 7 8 3 12 6 6
 Grúzia 33 12 2 1 7 1 3 3 1 2 1
 San Marino 0
 Ausztria 137 6 3 7 6 10 5 8 6 10 10 4 8 10 6 12 7 6 5 8
 Albánia 83 3 7 8 8 1 2 10 4 12 6 3 5 2 12
 Litvánia 110 5 1 10 5 8 4 6 2 10 12 5 5 6 12 5 10 4
 Ausztrália 149 10 4 10 12 6 7 12 4 8 6 7 6 8 12 8 8 7 7 7

12 pontos országok

[szerkesztés]

Az alábbi országok kaptak 12 pontot a második elődöntőben:

Darab Jutalmazott ország Szavazó ország
3  Ausztrália  Albánia,  Észtország,  Izland
 Szlovénia  Lengyelország,  Románia,  Spanyolország
1  Albánia  Szlovénia, A Világ többi része
 Lengyelország  Litvánia,  Ukrajna
 Litvánia  Egyesült Királyság,  San Marino
 Örményország  Belgium,  Grúzia
1  Ausztria  Ausztrália
 Belgium  Ausztria
 Ciprus  Görögország
 Grúzia  Örményország
 Görögország  Ciprus
 Izland  Dánia

Döntő

[szerkesztés]
A Svédországot képviselő Loreen, a verseny győztese
A Finnországot képviselő Käärijä, a verseny második helyezettje
Az Izraelt képviselő Noa Kirel, a verseny harmadik helyezettje
Az Olaszországot képviselő Marco Mengoni, a verseny negyedik helyezettje

A döntőt 2023. május 13-án rendezték meg huszonhat ország részvételével. Az előző évi nyertes, a Kalush Orchestra produkciója nyitotta a döntőt, ezután kezdődött a 26 döntős bevonulása, amelyet a verseny szlogenje inspirált. Híres brit dalok és ukrán eurovíziós dalok hangzottak el eközben a Go A, Jamala, Tina Karol és Verka Serduchka előadásában. A szavazási szünetben az előző év második helyezettje, az Egyesült Királyságot képviselő Sam Ryder lépett fel, majd a Liverpool Songbook keretében az előző évekből ismert eurovíziós előadók (Daði Freyr, Duncan Laurence, Sonia, Mahmood, Netta és Cornelia Jakobs) ikonikussá vált brit dalokat dolgoztak fel.[90] Eközben Ruslana, a 2004-es Eurovíziós Dalfesztivál győztese egy előre rögzített felvétellel Kijevből jelentkezett be.

A mezőnyt a következő országok alkották:

  Az első helyezett ország
  A második helyezett ország
  A harmadik helyezett ország
# Ország Előadó Dal Helyezés Pontszám
01  Ausztria Teya & Salena Who the Hell Is Edgar? 15. 120
02  Portugália Mimicat Ai coração 23. 59
03  Svájc Remo Forrer Watergun 20. 92
04  Lengyelország Blanka Solo 19. 93
05  Szerbia Luke Black Samo mi se spava 24. 30
06  Franciaország La Zarra Évidemment 16. 104
07  Ciprus Andrew Lambrou Break a Broken Heart 12. 126
08  Spanyolország Blanca Paloma Eaea 17. 100
09  Svédország Loreen Tattoo 1. 583
10  Albánia Albina & Familja Kelmendi Duje 22. 76
11  Olaszország Marco Mengoni Due vite 4. 350
12  Észtország Alika Bridges 8. 168
13  Finnország Käärijä Cha Cha Cha 2. 526
14  Csehország Vesna My Sister’s Crown 10. 129
15  Ausztrália Voyager Promise 9. 151
16  Belgium Gustaph Because of You 7. 182
17  Örményország Brunette Future Lover 14. 122
18  Moldova Pasha Parfeny Soarele și luna 18. 96
19  Ukrajna Tvorchi Heart of Steel 6. 243
20  Norvégia Alessandra Queen of Kings 5. 268
21  Németország Lord of the Lost Blood & Glitter 26. 18
22  Litvánia Monika Linkytė Stay 11. 127
23  Izrael Noa Kirel Unicorn 3. 362
24  Szlovénia Joker Out Carpe Diem 21. 78
25  Horvátország Let 3 Mama ŠČ! 13. 123
26  Egyesült Királyság Mae Muller I Wrote a Song 25. 24

Pontbejelentők

[szerkesztés]

A pontbejelentők között ezúttal is több korábbi versenyző volt: a francia Anggun (2012), a grúz Archil Sulakevidze (a Circus Mircus tagjaként, mint Iago Waitman, 2022), a holland S10 (2022), az ír Niamh Kavanagh (1993 győztes), az izlandi Einar Hrafn Stefánsson (a Hatari tagjaként, 2019), az izraeli Ilanit (1973, 1977), a lett Jānis Pētersons (a Citi Zēni tagjaként, 2022), a litván Monika Liu (2022), a Norvégiát képviselő brit Ben Adams (a Subwoolfer tagjaként, 2022), a portugál Maro (2022), a spanyol Ruth Lorenzo (2014) és az ukrán Zlata Ognevich (2013). Örményország pontjait Maléna jelentette be, aki a 2021-es Junior Eurovíziós Dalfesztivál győztese.

  1.  Ukrajna – Zlata Ognevich
  2.  Olaszország – Kaze
  3.  Lettország – Jānis Pētersons
  4.  Hollandia – S10
  5.  Málta – Ryan Hili
  6.  Moldova – Doina Stimpovschi
  7.  Írország – Niamh Kavanagh
  8.  San Marino – John Kennedy O'Connor
  9.  Azerbajdzsán – Narmin Salmanova
  10.  Ausztria – Philipp Hansa
  11.  Franciaország – Anggun
  12.  Finnország – Bess
  13.  Belgium – Bart Cannaerts
  2.  Németország – Elton
  3.  Portugália – Maro
  4.  Horvátország – Maja Ciglenečki
  5.  Észtország – Ragnar Klavan
  6.  Örményország – Maléna
  7.  Lengyelország – Ida Nowakowska
  8.  Románia – Eda Marcus
  9.  Izland – Einar Hrafn Stefánsson
  10.  Szerbia – Dragana Kosjerina
  11.  Ciprus – Loukas Hamatsos
  12.  Norvégia – Ben Adams
  13.  Svájc – Chiara Dubey
  14.  Ausztrália – Catherine Martin
  2.  Dánia – Tina Müller
  3.  Spanyolország – Ruth Lorenzo
  4.  Izrael – Ilanit
  5.  Svédország – Farah Abadi
  6.  Grúzia – Archil Sulakevidze
  7.  Csehország – Radka Rosická
  8.  Szlovénia – Melani Mekicar
  9.  Görögország – Fotis Sergoulopoulos
  10.  Albánia – Andri Xhahu
  11.  Litvánia – Monika Liu
  12.  Egyesült Királyság – Catherine Tate

Ponttáblázat

[szerkesztés]

Zsűri szavazás

[szerkesztés]
Ország Össz. Szavazók
Ukrajna Olaszország Lettország Hollandia Málta Moldova Írország San Marino Azerbajdzsán Ausztria Franciaország Finnország Belgium Németország Portugália Horvátország Észtország Örményország Lengyelország Románia Izland Szerbia Ciprus Norvégia Svájc Ausztrália Dánia Spanyolország Izrael Svédország Grúzia Csehország Szlovénia Görögország Albánia Litvánia Egyesült Királyság
 Ausztria 104 1 1 6 10 2 12 2 2 8 6 10 7 6 7 6 3 7 8
 Portugália 43 5 3 8 5 3 1 2 6 10
 Svájc 61 4 6 6 4 4 3 10 2 2 2 2 6 1 2 7
 Lengyelország 12 6 2 1 1 2
 Szerbia 14 1 3 4 4 1 1
 Franciaország 54 3 5 7 1 7 4 6 5 10 6
 Ciprus 68 6 5 4 2 1 5 10 6 7 3 5 1 1 3 4 4 1
 Spanyolország 95 8 7 3 2 7 6 7 10 6 2 6 3 3 6 1 3 4 3 2 1 5
 Svédország 340 12 8 10 12 12 12 12 4 10 10 6 12 8 12 5 10 12 10 7 10 7 5 12 10 6 7 12 12 12 4 10 7 6 12 12 12
 Albánia 17 1 8 5 3
 Olaszország 176 2 3 10 10 12 6 12 2 6 7 4 12 5 6 12 2 5 6 8 1 10 7 8 4 12 2 2
 Észtország 146 5 6 12 7 10 1 10 8 3 8 8 10 8 7 5 2 5 2 10 8 5 6
 Finnország 150 10 8 8 3 8 8 5 7 10 8 10 7 3 12 5 8 1 8 12 1 5 3
 Csehország 94 7 7 8 3 5 4 8 3 5 7 6 1 1 4 12 4 3 6
 Ausztrália 130 8 5 4 5 5 4 8 12 8 4 3 12 8 5 2 2 2 7 4 5 3 4 10
 Belgium 127 2 2 4 10 7 3 5 6 6 5 2 5 12 3 4 3 12 5 12 5 7 7
 Örményország 69 5 1 2 6 1 7 3 1 4 5 3 10 8 10 3
 Moldova 20 3 2 7 8
 Ukrajna 54 10 4 6 2 1 7 3 7 12 2
 Norvégia 52 2 1 6 1 4 4 4 10 2 10 8
 Németország 3 2 1
 Litvánia 81 10 3 7 4 1 8 7 1 1 3 10 4 6 8 8
 Izrael 177 1 12 5 2 7 7 12 12 10 8 4 12 12 4 10 7 3 1 8 5 7 8 6 10 4
 Szlovénia 33 3 6 5 12 6 1
 Horvátország 11 3 8
 Egyesült Királyság 15 4 2 4 1 4

Nézői szavazás

[szerkesztés]
Ország Össz. Szavazók
Ukrajna Olaszország Lettország Hollandia Málta Moldova Írország San Marino Azerbajdzsán Ausztria Franciaország Finnország Belgium Németország Portugália Horvátország Észtország Örményország Lengyelország Románia Izland Szerbia Ciprus Norvégia Svájc Ausztrália Dánia Spanyolország Izrael Svédország Grúzia Csehország Szlovénia Görögország Albánia Litvánia Egyesült Királyság A Világ többi része
 Ausztria 16 4 2 3 7
 Portugália 16 5 7 4
 Svájc 31 1 1 2 1 3 4 2 5 4 8
 Lengyelország 81 12 2 4 8 1 4 4 3 5 7 2 6 5 1 1 8 8
 Szerbia 16 2 7 1 6
 Franciaország 50 1 2 2 10 3 4 1 3 8 2 1 2 3 3 3 1 1
 Ciprus 58 3 5 6 8 4 1 2 8 2 12 7
 Spanyolország 5 3 2
 Svédország 243 3 3 8 8 10 8 6 8 10 4 3 10 1 7 2 10 7 7 8 10 6 8 10 5 10 8 5 4 7 6 4 8 10 7 5 7
 Albánia 59 7 3 3 3 8 6 12 7 4 6
 Olaszország 174 3 12 5 7 4 8 7 7 10 6 8 2 3 7 1 2 6 7 10 3 6 7 6 5 1 8 5 12 6
 Észtország 22 6 5 6 5
 Finnország 376 10 6 12 12 8 7 12 12 8 12 6 12 12 10 10 12 6 10 10 12 12 7 12 8 12 12 12 12 12 8 10 10 10 6 12 12 10
 Csehország 35 2 2 1 1 3 10 3 3 4 2 3 1
 Ausztrália 21 1 8 6 3 1 2
 Belgium 55 10 3 2 2 1 6 4 3 6 3 7 2 6
 Örményország 53 2 12 6 4 2 3 12 2 2 8
 Moldova 76 6 12 4 3 8 3 8 1 12 1 1 1 5 3 5 2 1
 Ukrajna 189 8 7 5 12 7 6 7 5 4 1 7 12 8 1 12 4 2 10 1 7 10 8 4 10 12 10 4 5
 Norvégia 216 7 10 3 7 7 6 5 4 2 7 1 12 8 5 4 5 7 4 8 5 8 5 5 2 6 10 8 10 10 2 7 5 6 4 7 4
 Németország 15 6 5 4
 Litvánia 46 4 10 10 2 5 1 4 10
 Izrael 185 1 5 5 6 6 10 1 10 12 1 10 5 5 4 12 5 6 7 12 3 3 5 7 6 8 7 5 3 3 12
 Szlovénia 45 2 5 7 12 1 2 2 8 1 3 2
 Horvátország 112 8 4 4 2 10 4 6 6 5 10 6 4 6 5 1 4 12 8 4 3
 Egyesült Királyság 9 5 4

Zsűri és nézői szavazás külön

[szerkesztés]
A Ukrajnát képviselő TVORCHI
Az Egyesült Királyságot képviselő Mae Muller
Helyezés Zsűri szavazás Nézői szavazás
Ország Pontszám Ország Pontszám
1.  Svédország 340  Finnország 376
2.  Izrael 177  Svédország 243
3.  Olaszország 176  Norvégia 216
4.  Finnország 150  Ukrajna 189
5.  Észtország 146  Izrael 185
6.  Ausztrália 130  Olaszország 174
7.  Belgium 127  Horvátország 112
8.  Ausztria 104  Lengyelország 81
9.  Spanyolország 95  Moldova 76
10.  Csehország 94  Albánia 59
11.  Litvánia 81  Ciprus 58
12.  Örményország 69  Belgium 55
13.  Ciprus 68  Örményország 53
14.  Svájc 61  Franciaország 50
15.  Ukrajna 54  Litvánia 46
16.  Franciaország 54  Szlovénia 45
17.  Norvégia 52  Csehország 35
18.  Portugália 43  Svájc 31
19.  Szlovénia 33  Észtország 22
20.  Moldova 20  Ausztrália 21
21.  Albánia 17  Szerbia 16
22.  Egyesült Királyság 15  Ausztria 16
23.  Szerbia 14  Portugália 16
24.  Lengyelország 12  Németország 15
25.  Horvátország 11  Egyesült Királyság 9
26.  Németország 3  Spanyolország 5

12 pontos országok

[szerkesztés]

Zsűri szavazás

[szerkesztés]

Az alábbi országok kaptak 12 pontot a döntőben a zsűritől:

Darab Jutalmazott ország Szavazó ország
15  Svédország  Albánia,  Ciprus,  Dánia,  Egyesült Királyság,  Észtország,  Finnország,  Hollandia,  Írország,  Izrael,  Litvánia,  Málta,  Moldova,  Németország,  Spanyolország,  Ukrajna
5  Izrael  Azerbajdzsán,  Franciaország,  Lengyelország,  Olaszország,  Örményország
 Olaszország  Ausztria,  Horvátország,  Románia,  San Marino,  Szlovénia
3  Belgium  Ausztrália,  Grúzia,  Görögország
2  Ausztrália  Izland,  Portugália
 Finnország  Norvégia,  Svédország
1  Ausztria  Belgium
 Csehország  Svájc
 Észtország  Lettország
 Szlovénia  Szerbia
 Ukrajna  Csehország

Nézői szavazás

[szerkesztés]

Az alábbi országok kaptak 12 pontot a döntőben a nézőktől:

Darab Jutalmazott ország Szavazó ország
18  Finnország  Ausztrália,  Ausztria,  Belgium,  Dánia,  Egyesült Királyság,  Észtország,  Hollandia,  Írország,  Izland,  Izrael,  Lettország,  Litvánia,  Németország,  Norvégia,  San Marino,  Spanyolország,  Svédország,  Szerbia
4  Izrael  Azerbajdzsán,  Ciprus,  Örményország, A Világ többi része
 Ukrajna  Csehország,  Lengyelország,  Moldova,  Portugália
2  Olaszország  Albánia,  Málta
 Moldova  Olaszország,  Románia
 Örményország  Franciaország,  Grúzia
1  Albánia  Svájc
 Ciprus  Görögország
 Horvátország  Szlovénia
 Lengyelország  Ukrajna
 Norvégia  Finnország
 Szlovénia  Szerbia

Nemzetközi közvetítések

[szerkesztés]

Az elődöntőket és a döntőt az interneten élőben közvetítette kommentár nélkül a verseny hivatalos YouTube-és TikTok-csatornája is. Magyarországon az előző évhez hasonlóan egyetlen tévécsatorna sem közvetítette a műsort.[91]

Ország Kommentátor Közvetítő
Első elődöntő Második elődöntő Döntő
Részt vevő országok
 Albánia Andri Xhahu RTSH 1, RTSH Muzikë, Radio Tirana
 Ausztrália Myf Warhurst és Joel Creasey SBS
 Ausztria Andi Knoll ORF 1
Jan Böhmermann és Olli Schulz Nem volt közvetítés FM4
 Azerbajdzsán Azer Suleymanli İTV
 Belgium Peter Van de Veire (hollandul) VRT 1
Nem volt közvetítés Radio 2
Jean-Louis Lahaye és Maureen Louys (franciául) Tipik La Une
 Ciprus Alexandros Taramountas és Melina Karageorgiou RIK 1, RIK HD, RIK Sat
 Csehország Jan Maxián ČT2
 Dánia Nicolai Molbech DR1
 Egyesült Királyság Rylan Clark-Neal és Scott Mills (elődöntők)
Graham Norton és Mel Giedroyc (döntő) 		BBC One
Paddy O'Connell (elődöntők)
Claire Sweeney (döntő) 		BBC Radio Merseyside
Paddy O'Connell (elődöntők)
Rylan Clark-Neal és Scott Mills (döntő) 		BBC Radio 2
 Észtország Marko Reikop (észtül) ETV
Aleksandr Hobotov és Julia Kalenda (oroszul) ETV+
Jelnyelvi tolmácsolás Jupiter ETV2
 Finnország Mikko Silvennoinen Yle TV1
Sanna Pirkkalainen Yle Radio Suomi
Eva Frantz és Johan Lindroos (svédül) Yle X3M
Papananaama YleX Nem volt közvetítés YleX
Eva Frantz és Johan Lindroos (svédül)
Levan Tvaltvadze (oroszul)
Heli Huovinen (inari számi)
Aslak Paltto (északi számi)
Galyna Sergeyeva (ukránul) 		Yle Arenaa[j]
 Franciaország Anggun és André Manoukian (elődöntők)
Laurence Boccolini és Stéphane Bern (döntő) 		Culturebox France 2
 Grúzia Nika Lobiladze 1TV
 Görögország Maria Kozakou és Jenny Melita ERT1
Dimitris Meidanis, Maria Kozakou és Jenny Melita Deftero Programma
 Hollandia Cornald Maas és Jan Smit NPO 1, BVN
 Horvátország Duško Ćurlić HRT 1
 Izland Gísli Marteinn Baldursson RÚV
Jelnyelvi tolmácsolás RÚV 2
 Izrael Asaf Liberman és Akiva Novick (összes adás)
Doron Medalie (döntő) 		Kan 11, Kan 88
 Írország Marty Whelan RTÉ One RTÉ2 RTÉ One
Neil Doherty és Zbyszek Zalinski RTÉ 2FM Nem volt közvetítés RTÉ 2FM
 Lengyelország Aleksander Sikora és Marek Sierocki TVP1, TVP Polonia
 Lettország Lauris Reiniks (elődöntők)
Toms Grēviņš (összes adás) 		LTV1
 Litvánia Ramūnas Zilnys LRT Televizija, LRT Radijas
 Málta Nem volt TVM
 Moldova Ion Jalbă TV Moldova 1
 Németország Peter Urban One One, Das Erste
 Norvégia Marte Stokstad NRK
 Olaszország Gabriele Corsi és Mara Maionchi Rai 2 Rai 1
Diletta Parlangeli, Mariolina Simone és Saverio Raimondo Rai Radio 2
 Örményország Hrachuhi Utmazyan és Hamlet Arakelyan Armenia 1
 Portugália Nuno Galopim és José Carlos Malato RTP 1
 Románia Bogdan Stănescu és Kyrie Mendel TVR1, TVRi
 San Marino Lia Fiorio és Gigi Restivo San Marino RTV
 Spanyolország Tony Aguilar és Julia Varela La 1, TVE Internacional
 Svájc Sven Epiney (németül) SRF zwei SRF 1
Jean-Marc Richard, Nicolas Tanner és Priscilla Formaz (franciául) RTS 2 RTS 1
Ellis Cavallini és Gian-Andrea Costa (olaszul) RSI La 2 RSI La 1
 Svédország Edward af Sillén (összes adás)
Måns Zelmerlöw (döntő) 		SVT1
Carolina Norén SR P4
 Szerbia Duška Vučinić-Lučić RTS3, RTS Svet RTS1, RTS Svet
 Szlovénia Andrej Hofer TV SLO 2 TV SLO 1
Neja Jerant (második elődöntő)
Maja Stepančič, Maruša Kerec és Neja Jerant (második elődöntő és döntő) 		Nem volt közvetítés Radio Val 202, Radio Maribor
 Ukrajna Timur Miroshnychenko Szuszpilne Kultura, Radio Promin
További országok
 Chile Sergio Lagos és Rayén Araya Nem volt közvetítés Canal 13
 Egyesült Államok Johnny Weir (döntő) Peacock
 Észak-Macedónia Eli Tanaskovska és Aleksandra Jovanovska MRT 1
 Feröer Gunnar Nolsøe és Siri Súsonnudóttir Hansen (feröeriül)
Nicolai Molbech (dánul) 		KVF
 Koszovó Jeta Çitaku és Ylber Asllanaj (albánul) RTK1
 Montenegró Dražen Bauković és Tijana Mišković TVCG 2
 Szlovákia Daniel Baláž, Lucia Haverlík, Pavol Hubinák és Juraj Malíček Nem volt közvetítés Rádio FM
10.↑ j: A második elődöntőt nem közvetítették oroszul és ukránul.

Incidensek

[szerkesztés]

Botrány a görög dalválasztással

[szerkesztés]

A görög válogató egyik résztvevője, Melissa Mantzoukis elmondása szerint a végeredményt elcsalták és meghamisították, mert nem őt választották ki az ország képviseletére.[92] Az énekesnő később beperelte az ERT közszolgálati műsorszolgáltatót.[93] Maga a görög televízió nem volt hajlandó közölni a dalválasztás részletes eredményeit, és semmilyen módon nem kommentálta ezt a helyzetet. A feljelentés után felmerült annak a lehetősége, hogy ha a delegációvezetők márciusi találkozójáig nem oldódik meg a helyzet, akkor Görögország kénytelen lesz visszalépni a versenyből. 2023. március 6-án a görög bíróság úgy döntött, hogy nem tiltja meg Görögország részvételét a versenyen, így viszont lehetővé vált az, hogy megjelentessék a résztvevőjüknek kiválasztott Victor Vernicos dalát.[94] Mantzoukis keresetét a görög műsorszolgáltatóval szemben májusban egy külön meghallgatás során tárgyalták. Érdekesség, hogy a dal végül nem jelent meg nyilvánosan, és a következő évben Ciprus versenydala lett Silia Kapsis előadásában.

Egyéb díjak

[szerkesztés]

Marcel Bezençon-díj

[szerkesztés]
Bővebben: Marcel Bezençon-díj

A Marcel Bezençon-díjjal, melyet először a 2002-es Eurovíziós Dalfesztiválon adták át Észtország fővárosában, Tallinnban, a legjobb döntős dalokat és előadókat díjazzák. A díjat Christer Björkman (Svédország versenyzője az 1992-es Eurovíziós Dalfesztiválon és az ország volt delegációvezetője) és Richard Herrey (az 1984-es verseny győztese a Herreys tagjaként) alapították és a verseny alapítójáról nevezték el. Három kategóriában osztják ki az elismerést: a legjobb előadónak járó Művészeti díj (a részt vevő országok kommentátorjainak döntése alapján), a legeredetibb dal szerzőjét elismerő Zeneszerzői díj (az adott évben döntős dalok szerzőinek zsűrije ítéli oda) és a legjobb dalnak járó Sajtódíj (az akkreditált újságírók szavazatai alapján).[95] A győzteseket nem sokkal a döntő előtt hirdették ki.

Kategória Ország Előadó Dal Szerző
Művészeti díj  Svédország Loreen Tattoo Cazzi Opeia, Jimmy "Joker" Thörnfeldt, Jimmy Jansson, Loreen, Peter Boström, Thomas G:son
Zeneszerzői díj  Olaszország Marco Mengoni Due vite Davide Petrella, Davide Simonetta, Marco Mengoni
Sajtódíj  Svédország Loreen Tattoo Cazzi Opeia, Jimmy "Joker" Thörnfeldt, Jimmy Jansson, Loreen, Peter Boström, Thomas G:son

OGAE-szavazás

[szerkesztés]
Bővebben: OGAE

Az OGAE (franciául: Organisation Générale des Amateurs de l'Eurovision, magyarul: Az Eurovízió rajongóinak Általános Szervezete) egy internacionális szervezet, melyet 1984-ben Jari-Pekka Koikkalainen alapított Savonlinnában, Finnországban.[96] A szervezet 2018-ban negyvenkét eurovíziós rajongói klubbal állt összeköttetésben Európa-szerte és azon túl, melyek nem kormányzati, nem politizáló és nem gazdasági szervezetek.[97] 2007 óta minden évben szerveznek a verseny előtt egy szavazást, ahol a ugyanazt a szavazási módszert alkalmazzák, mint az Eurovíziós Dalfesztiválokon (mindegyik ország a 10 kedvenc dalára szavaz, melyek 1–7, 8, 10, és 12 pontot kapnak).

Helyezés Ország Előadó Dal Pontszám
1.  Svédország Loreen Tattoo 423
2.  Finnország Käärijä Cha Cha Cha 394
3.  Franciaország La Zarra Évidemment 302
4.  Norvégia Alessandra Queen of Kings 263
5.  Ausztria Teya & Salena Who the Hell Is Edgar? 228

Térkép

[szerkesztés]
  A döntő résztvevői
  Az elődöntőben kiesett országok
  Országok, melyek korábban részt vettek, de ebben az évben nem

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. ↑ A dal az albán nyelv geg albán nyelvjárásában hangzik el.
  2. ↑ A dal tartalmaz egy többször ismételt kifejezést olasz nyelven is.
  3. ↑ A dal tartalmaz néhány többször ismételt kifejezést lett nyelven is.
  4. ↑ A dal tartalmaz egy többször ismételt mondatot litván nyelven is.
  5. ↑ A dal tartalmaz néhány mondatot olasz és egy kifejezést latin nyelven is.

Lásd még

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Ukraine's Kalush Orchestra wins Eurovision Song Contest 2022! (brit angol nyelven). Eurovision.tv, 2022. május 14.
  2. ↑ EBU-közlemény - Ukrajna nem rendezheti meg a 2023-as Eurovíziós Dalfesztivált (hu-HU nyelven). OurVision, 2022. június 17.
  3. ↑ Eurovision 2023 reaches 162 million viewers with record breaking online engagement and musical impact (angol nyelven). eurovision.tv, 2023. május 25.
  4. ↑ How the Eurovision Song Contest works | Eurovision Song Contest (angol nyelven). eurovision.tv, 2019. május 18. (Hozzáférés: 2022. augusztus 17.)
  5. ↑ Eurovision 2022: Winner's Press Conference with Kalush Orchestra (angol nyelven). eurovision.tv, 2022. május 15. (Hozzáférés: 2022. augusztus 17.)
  6. ↑ Ukraine wins 2022 Eurovision song contest as UK finishes second in Turin (angol nyelven). the Guardian, 2022. május 14. (Hozzáférés: 2022. augusztus 17.)
  7. ↑ Farren, Neil: 🇧🇪 Belgium: RTBF Would Host Eurovision 2023 If Asked (brit angol nyelven). Eurovoix, 2022. június 25. (Hozzáférés: 2022. augusztus 17.)
  8. ↑ Dixon, Hayley. „Eurovision winner Oleh Psiuk heads home to serve Ukraine”, The Telegraph, 2022. május 15. (Hozzáférés: 2022. augusztus 17.) (brit angol nyelvű) 
  9. ↑ Songfestivalregisseur zet editie in Rotterdam weer in optie (holland nyelven). RTL Boulevard, 2022. május 15. (Hozzáférés: 2022. augusztus 17.)
  10. ↑ Granger, Anthony: 🇵🇱 Poland: TVP is Willing to Help Host Eurovision 2023 (brit angol nyelven). Eurovoix, 2022. május 15. (Hozzáférés: 2022. augusztus 17.)
  11. ↑ Eurovision 2023, Coletta: la Rai a disposizione per l'edizione in Ucraina (it-IT nyelven), 2022. május 15. (Hozzáférés: 2022. augusztus 17.)
  12. ↑ McCaig, Ewan: 🇮🇹 Eurovision 2022: Mayor Of Stockholm Offers To Host Eurovision 2023 In Event Of Ukraine Win (brit angol nyelven). Eurovoix, 2022. május 10. (Hozzáférés: 2022. augusztus 17.)
  13. ↑ Granger, Anthony: 🇪🇸 Spain: RTVE no longer in contention to host Eurovision 2023 (brit angol nyelven). Eurovoix, 2022. június 14. (Hozzáférés: 2022. augusztus 17.)
  14. ↑ Granger, Anthony: 🇺🇦 Eurovision 2023: Suspilne Wants the Contest to be Held in a Peaceful Ukraine (brit angol nyelven). Eurovoix, 2022. május 16. (Hozzáférés: 2022. augusztus 17.)
  15. ↑ suspilne: Микола Чернотицький: Розпочинаємо консультації з ЄМС щодо проведення Євробачення-2023 в Україні (angol nyelven). corp.suspilne.media. (Hozzáférés: 2022. augusztus 17.)
  16. ↑ Washak, James: 🇺🇦 Eurovision 2023: Discussions with Ukraine and the EBU Regarding Hosting to Commence on Friday (brit angol nyelven). Eurovoix, 2022. május 17. (Hozzáférés: 2022. augusztus 17.)
  17. ↑ Ukrainian president hopes to host Eurovision in Mariupol 'one day'. www.aa.com.tr. (Hozzáférés: 2022. augusztus 17.)
  18. ↑ Granger, Anthony: 🇺🇦 Eurovision 2023: Kyiv States its Ready to Host if Asked (brit angol nyelven). Eurovoix, 2022. május 26. (Hozzáférés: 2022. augusztus 17.)
  19. ↑ No doubt Eurovision will be held in Ukraine - Tkachenko (angol nyelven). www.ukrinform.net. (Hozzáférés: 2022. augusztus 17.)
  20. ↑ Washak, James: 🇺🇦 Eurovision 2023: Ukraine's Minister of Culture States "No Doubt" Eurovision Should Be in Ukraine (brit angol nyelven). Eurovoix, 2022. június 3. (Hozzáférés: 2022. augusztus 17.)
  21. ↑ Granger, Anthony: 🇺🇦 Eurovision 2023: Ukrainian Government Forms Organising Committee (brit angol nyelven). Eurovoix, 2022. június 10. (Hozzáférés: 2022. augusztus 17.)
  22. ↑ suspilne: Суспільне Мовлення спільно з Кабміном презентували перші кроки підготовки до проведення Євробачення-2023 (angol nyelven). corp.suspilne.media. (Hozzáférés: 2022. augusztus 17.)
  23. ↑ Granger, Anthony: 🇺🇦 Eurovision 2023: UA:PBC and Ukrainian Government Commence Preparations For Eurovision (brit angol nyelven). Eurovoix, 2022. június 15. (Hozzáférés: 2022. augusztus 17.)
  24. ↑ Украина предлагала три локации для Евровидения-2023: Львов, Закарпатье и Киев (orosz nyelven). www.unian.net. (Hozzáférés: 2022. augusztus 17.)
  25. ↑ EBU Statement on Hosting of 2023 Eurovision Song Contest (angol nyelven). eurovision.tv, 2022. június 17. (Hozzáférés: 2022. augusztus 17.)
  26. ↑ „Eurovision 2022: How Sam Ryder turned things around for the UK”, BBC News, 2022. május 15. (Hozzáférés: 2022. augusztus 17.) (brit angol nyelvű) 
  27. ↑ Eurovision 2023: 🇺🇦 UA:PBC Requests Further Meetings with EBU After Ukraine Rejected as Host Country (brit angol nyelven). Eurovoix, 2022. június 17. (Hozzáférés: 2022. június 17.)
  28. ↑ György, Faragó Péter: EBU-sajtóközlemény - Az Egyesült Királyság rendezi a Eurovision Song Contest 2023-at (hu-HU nyelven). OurVision, 2022. július 26.
  29. ↑ Eurovision 2023: It’s Glasgow or Liverpool (angol nyelven). eurovision.tv, 2022. szeptember 27.
  30. ↑ Liverpool will host Eurovision 2023 (angol nyelven). eurovision.tv, 2022. október 7.
  31. ↑ Eurovision 2023: Hosts revealed for Liverpool (angol nyelven). eurovision.tv, 2023. február 22.
  32. ↑ Kiderült, kik lesznek az Eurovíziós Dalfesztivál műsorvezetői (magyar nyelven). hvg.hu, 2023. február 22.
  33. ↑ Washak, James: 🇨🇿 Czech Republic Will Now Be Competing as Czechia at Eurovision (brit angol nyelven). Eurovoix, 2023. február 11.
  34. ↑ Participants of Liverpool 2023. Eurovision.tv . EBU. [2023. március 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. március 28.)
  35. ↑ Granger, Anthony: 🇦🇱 Albania: Festivali i Këngës 61 Song Submissions Open (brit angol nyelven). Eurovoix, 2022. június 2.
  36. ↑ Granger, Anthony: 🇦🇹 Austria: ORF to Determine Approach to Eurovision 2023 In June (brit angol nyelven). Eurovoix, 2022. május 13.
  37. ↑ Granger, Anthony: 🇦🇿 Azerbaijan: Eurovision 2023 Participation Confirmed (brit angol nyelven). Eurovoix, 2022. október 11.
  38. ↑ Belgium: VRT confirms participation at Eurovision 2023 (brit angol nyelven). ESCToday, 2022. július 4.
  39. ↑ Granger, Anthony: 🇨🇾 Cyprus: Internal Selection Confirmed for Eurovision 2023 (brit angol nyelven). Eurovoix, 2022. július 29. (Hozzáférés: 2022. július 31.)
  40. ↑ Grace, Emily: 🇩🇰 Denmark: Eurovision 2023 Participation Confirmed (brit angol nyelven). Eurovoix, 2022. augusztus 26.
  41. ↑ „Eurovision 2022: How Sam Ryder turned things around for the UK”, BBC News, 2022. május 15. (brit angol nyelvű) 
  42. ↑ Farren, Neil: 🇪🇪 Estonia: Eurovision 2023 Participation Confirmed (brit angol nyelven). Eurovoix, 2022. augusztus 1.
  43. ↑ Granger, Anthony: 🇫🇮 Finland: Eurovision 2023 Participation Confirmed (brit angol nyelven). Eurovoix, 2022. május 15.
  44. ↑ Washak, James: 🇫🇷 France: Eurovision France: C'est vous qui décidez to Select Eurovision 2023 Act (brit angol nyelven). Eurovoix, 2022. július 7.
  45. ↑ The plans of Greece and Cyprus for Eurovision 2023! (amerikai angol nyelven). Eurovision News | Music | Fun, 2022. május 28.
  46. ↑ Granger, Anthony: 🇬🇪 Georgia: The Voice Georgia Winner to Compete in Eurovision 2023 (brit angol nyelven). Eurovoix, 2022. augusztus 23.
  47. ↑ Selectiecommissie Eurovisie Songfestival op zoek naar inzending 2023 - Eurovisie Songfestival (holland nyelven). AVROTROS.nl, 2022. május 16.
  48. ↑ Pravila za izbor hrvatskog predstavnika i pjesme za pjesmu Eurovizije - "Dora 2023.". Hrvatska radiotelevizija, 2022. szeptember 20.
  49. ↑ Farren, Neil: 🇮🇪 Ireland: Eurovision 2023 Participation Confirmed (brit angol nyelven). Eurovoix, 2022. szeptember 5.
  50. ↑ Granger, Anthony: 🇮🇸 Iceland: Selects For Eurovision 2023 On March 4 (brit angol nyelven). Eurovoix, 2022. augusztus 29.
  51. ↑ Granger, Anthony: 🇮🇱 Israel: Eurovision 2023 Participation Confirmed (brit angol nyelven). Eurovoix, 2022. március 7.
  52. ↑ Jacek Kurski studzi oczekiwania przed finałem Eurowizji. "Europa produkuje dużo tandety" [TYLKO W PLEJADZIE] (lengyel nyelven). plejadapl, 2022. május 13.
  53. ↑ Grace, Emily: 🇱🇻 Latvia: Eurovision 2023 Participation Confirmed (brit angol nyelven). Eurovoix, 2022. augusztus 3.
  54. ↑ Granger, Anthony: 🇱🇹 Lithuania: Eurovision 2023 Participation Confirmed (brit angol nyelven). Eurovoix, 2022. július 29.
  55. ↑ Granger, Anthony: 🇲🇹 Malta: Selects For Eurovision 2023 on February 11 (brit angol nyelven). Eurovoix, 2022. szeptember 2.
  56. ↑ Germany’s HoD states that NDR is taking their “poor result very seriously” (amerikai angol nyelven). escYOUnited, 2022. május 23.
  57. ↑ Farren, Neil: 🇳🇴 Norway: Eurovision 2023 Participation Confirmed (brit angol nyelven). Eurovoix, 2022. június 6.
  58. ↑ Eurovision 2023, Coletta: la Rai a disposizione per l'edizione in Ucraina (it-IT nyelven), 2022. május 15.
  59. ↑ Granger, Anthony: 🇵🇹 Portugal: Eurovision 2023 Participation Confirmed & Song Submissions Open (brit angol nyelven). Eurovoix, 2022. szeptember 2.
  60. ↑ Granger, Anthony: 🇷🇴 Romania: Eurovision 2023 Participation Confirmed (brit angol nyelven). Eurovoix, 2022. augusztus 26.
  61. ↑ 🇸🇲 San Marino: Una Voce per San Marino to Remain as Eurovision Selection (brit angol nyelven). Eurovoix, 2022. február 20.
  62. ↑ Granger, Anthony: 🇪🇸 Spain: RTVE Signs Agreement For Four Editions of Benidorm Fest (brit angol nyelven). Eurovoix, 2021. november 5.
  63. ↑ Farren, Neil: 🇨🇭 Switzerland: Eurovision 2023 Participation Confirmed (brit angol nyelven). Eurovoix, 2022. július 12.
  64. ↑ Eurofestivales: Suecia participará en Eurovisión 2023. Eurofestivales, 2022. június 1.
  65. ↑ Granger, Anthony: 🇷🇸 Serbia: Eurovision 2023 Participation Confirmed (brit angol nyelven). Eurovoix, 2022. augusztus 25.
  66. ↑ Granger, Anthony: 🇸🇮 Slovenia: RTVSLO Confirms Eurovision 2023 Participation (brit angol nyelven). Eurovoix, 2022. szeptember 15.
  67. ↑ Ukraine's Kalush Orchestra wins Eurovision Song Contest 2022! (brit angol nyelven). Eurovision.tv, 2022. május 14.
  68. ↑ Granger, Anthony: Andorra: Government Plans For RTVA’s Return to Eurovision Song Contest (brit angol nyelven). Eurovoix, 2019. november 20.
  69. ↑ Granger, Anthony: 🇦🇩 Andorra: RTVA Unlikely to Participate in Eurovision in the Short or Medium Term (brit angol nyelven). Eurovoix, 2022. május 26.
  70. ↑ Granger, Anthony: 🇧🇦 Bosnia & Herzegovina: BHRT Will Not Return To Eurovision in 2023 (brit angol nyelven). Eurovoix, 2022. október 14.
  71. ↑ Farren, Neil: 🇧🇬 Bulgaria: BNT Withdraws From Eurovision 2023 (brit angol nyelven). Eurovoix, 2022. október 14.
  72. ↑ Granger, Anthony: 🇲🇰 North Macedonia: MRT Considering Withdrawal From Eurovision Next Year (brit angol nyelven). Eurovoix, 2022. május 11.
  73. ↑ Farren, Neil: 🇲🇰 North Macedonia: MRT Withdraws From Eurovision 2023 (brit angol nyelven). Eurovoix, 2022. október 14.
  74. ↑ Belarus: BTRC’s European Broadcasting Union Agrees Membership Suspension (brit angol nyelven). Eurovoix, 2021. május 28.
  75. ↑ Belarus: EBU expels BTRC from union – Belarus no longer eligible to compete in Eurovision (brit angol nyelven). Wiwibloggs, 2021. június 30.
  76. ↑ Granger, Anthony: 🇽🇰 Kosovo: RTK Aiming to Apply For EBU Membership By End of Year (brit angol nyelven). Eurovoix, 2022. május 16.
  77. ↑ Ibrayeva, Laura: 🇱🇺 Luxembourg: RTL Will Not Return to Eurovision in 2023 (brit angol nyelven). Eurovoix, 2022. augusztus 2.
  78. ↑ Granger, Anthony: 🇲🇨 Monaco: Returning to the Eurovision Song Contest in 2023? (brit angol nyelven). Eurovoix, 2021. november 22.
  79. ↑ Granger, Anthony: 🇲🇨 Monaco: Launching New Public Service Broadcaster Monte-Carlo Riviera (brit angol nyelven). Eurovoix, 2021. december 10.
  80. ↑ Granger, Anthony: 🇲🇨 Monaco: Monte-Carlo Riviera TV Launch Delayed Until 2023 (brit angol nyelven). Eurovoix, 2022. április 19.
  81. ↑ Crna Gora naredne godine neće učestvovati na Eurosongu (me nyelven). RTCG - Radio Televizija Crne Gore - Nacionalni javni servis, 2022. október 13.
  82. ↑ Granger, Anthony: 🇷🇺 Russia: Channel One, VGTRK & Radio Dom Ostankino Leave the European Broadcasting Union (brit angol nyelven). Eurovoix, 2022. február 26.
  83. ↑ Grace, Emily: 🇸🇰 Slovakia: RTVS Rules Out Eurovision 2023 Participation (brit angol nyelven). Eurovoix, 2022. június 10.
  84. ↑ Granger, Anthony: 🇸🇰 Slovakia: RTVS Could Still Return to Eurovision in 2023 (brit angol nyelven). Eurovoix, 2022. június 12.
  85. ↑ Farren, Neil: 🇮🇱 Israel: Eurovision 2023 Entrant to Be Internally Selected (brit angol nyelven). Eurovoix, 2022. június 12.
  86. ↑ Granger, Anthony: 🇧🇪 Belgium: National Selection To Be Held For Eurovision 2023 (brit angol nyelven). Eurovoix, 2022. augusztus 20.
  87. ↑ How to watch the Eurovision 2023 Semi-Final Allocation Draw. Eurovision Song Contest, 2023. január 30. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  88. ↑ Eurovision 2023: AJ & Rylan to host Allocation Draw (angol nyelven). Eurovision.tv . EBU, 2023. január 10. (Hozzáférés: 2023. január 10.)
  89. ↑ Our guest performances for the Semi-Finals in Liverpool (angol nyelven). eurovision.tv, 2023. április 13.
  90. ↑ Our guest performances for the Grand Final in Liverpool (angol nyelven). eurovision.tv, 2023. április 17.
  91. ↑ Granger, Anthony: 🇭🇺 Hungary: MTVA Will Not Broadcast Eurovision 2023 (brit angol nyelven). Eurovoix, 2023. április 23.
  92. ↑ Granger, Anthony: 🇬🇷 Greece: Selection Participant Considering Legal Action After Voting Results Released (brit angol nyelven). Eurovoix, 2023. február 2.
  93. ↑ Granger, Anthony: 🇬🇷 Greece: Lawsuit Being Filed By Melissa Mantzoukis's Legal Team (brit angol nyelven). Eurovoix, 2023. február 8.
  94. ↑ Washak, James: 🇬🇷 Greece: Court Denies Temporary Injunction In Melissa Mantzoukis' Claim Against ERT (brit angol nyelven). Eurovoix, 2023. március 6.
  95. ↑ Marcel Bezençon Award – an introduction (angol nyelven). poplight.se. [2013. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
  96. ↑ Eurovision Fanclub Network (angol nyelven). ogae.net. OGAE, 2012. június 15.
  97. ↑ Klubi-info: Mikä ihmeen OGAE? (finn nyelven). OGAE Finland, 2012. június 5. [2012. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva].

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=2023-as_Eurovíziós_Dalfesztivál&oldid=27573539”