Ugrás a tartalomhoz

Hollandia az Eurovíziós Dalfesztiválokon

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hollandia
Adatok
Műsorsugárzó
Nemzeti válogatóNationaal Songfestival 1956–1960, 1962 1963–1964 dal, 1965–1966, 1967 dal, 1968-1970, 1971–1974 dal, 1975–1978, 1979 dal, 1981–1984, 1986, 1987–1988 dal, 1989–1990, 1992, 1993–1994 dal, 1996, 1997 dal, 1998–2001, 2003–2006, 2009 dal, 2010 előadó, 2011 dal, 2012
Belső kiválasztás1961, 1963–1964 előadó, 1967 előadó, 1971–1974 előadó, 1979 előadó, 1980, 1987–1988 előadó, 1993–1994 előadó, 2007–2008, 2009 előadó, 2010. dal, 2011 előadó, 2013–
Részvételek és eredmények
Részvételek63 (52 döntő)
Első részvétel1956
Legjobb eredmény1. (1957, 1959, 1969, 1975, 2019)
Legrosszabb eredményutolsó (1958, 1962, 1963, 1968, 2011 elődöntő)
RendezésekHilversum 1958
Amszterdam 1970
Hága 1976
Hága 1980
Rotterdam 2021
Összpontszám a döntőkben 2004 óta1467 (17.)
Külső hivatkozások
HonlapAz AVROTROS eurovíziós honlapja
Hollandia profilja a eurovision.tv-n
Sablon • Wikidata • Segítség

Hollandia eddig hatvanhárom alkalommal vett részt az Eurovíziós Dalfesztiválon.

A holland műsorsugárzó a Nederlandse Publieke Omroep, amely 1950-ben alapító tagja volt az Európai Műsorsugárzók Uniójának, és 1956-ban csatlakozott a versenyhez.

Hollandia eddig öt alkalommal, 1957-ben, 1959-ben, 1969-ben, 1975-ben és 2019-ben aratott győzelmet

Története

[szerkesztés]

Évről évre

[szerkesztés]
Az 1975-ös verseny nyertese, a Teach-In.

Hollandia egyike annak a hét országnak, melyek részt vettek a legelső, 1956-os Eurovíziós Dalfesztiválon, ahol ők voltak az első fellépők, így hozzájuk fűződik a dalverseny legelső dala. A korai évek egyik legsikeresebb országa volt, 1975-ben már a negyedik győzelmüket érték el, ám ezalatt ugyanennyi utolsó helyet is szereztek. 1958-ban két győzelmük között házigazdaként az utolsó helyen végeztek, ez az egyetlen alkalom, hogy ez megtörtént. 1975 után hosszú ideig nem tudtak a dobogón végezni; 1998-ban álltak a legközelebb hozzá, akkor a 4. helyen végeztek. 2014-ben azonban ismét felállhattak a képzeletbeli dobogóra, mivel az elődöntő megnyerése után a 2. helyen végeztek.

1985-ben és 1991-ben nem vettek részt a versenyen, mert a döntő napja egybeesett egy nemzeti ünneppel, illetve az 1993 és 2003 között érvényben lévő kieséses rendszer értelmében 1995-ben és 2002-ben nem vehettek részt az előző év rossz eredménye miatt. Az elődöntőket 2004ben vezették be, és ekkor sikerült továbbjutniuk a döntőbe, ott azonban rekordmennyiségű 135 ponttal kevesebbet kaptak, mint pár nappal korábban.

Duncan Laurence, a 2019-es dalfesztivál győztese a döntő utáni sajtótájékoztatón

Ezután sorozatban nyolcszor kiestek az elődöntőben, ami rekordnak számít. Sőt 2011-ben az utolsó helyen végeztek, 1968 óta először. A sikertelen sorozatot Anouk 2013-as döntőben elért kilencedik helye törte meg. A siker a következő évben is folytatódott: az első elődöntő megnyerése után a döntő 2. helyén végeztek. 2015-ben azonban ismét kiestek az elődöntőben, viszont a következő három évben továbbjutottak, kétszer a 11. helyen végeztek utána pedig a 18. helyen. 2019-ben az országot képviselő Duncan Laurencenek 44 év után ismét sikerült győzelmet szerezni Hollandiának, így 2020-ban Hollandiában rendezték volna meg a dalfesztivált, azonban elmaradt a verseny a Covid19-pandémia miatt.[1] A következő évben már ténylegesen Hollandia rendezte a versenyt.[2]

2020-ban Jeangu Macrooy képviselte volna az országot, azonban március 18-án az Európai Műsorsugárzók Uniója bejelentette, hogy 2020-ban nem tudják megrendezni a versenyt a COVID–19-koronavírus-világjárvány miatt. A holland műsorsugárzó jóvoltából végül újabb lehetőséget kaptak az ország képviseletére a következő évben. 2021-ben így nem kellett az elődöntőben szerepelniük, azonban a döntőben 23.-ak lettek és a nézői szavazás során nulla pontot kaptak. Rajtuk kívül az Egyesült Királyság, Németország és Spanyolország kapott szintén nulla pontot a nézőktől. 2022-ben tizenkét év után ismét holland nyelvű versenydallal neveztek, ami a döntő tizenegyedik helyezettje lett. 2023-ban újra nem sikerült kvalifikálni magukat a döntőbe, az elődöntőben tizenharmadikak lettek. 2024-ben annak ellenére, hogy Joost Klein másodikként jutott tovább az elődöntőből, a döntő napján az EBU bejelentette, hogy kizárták az előadót a versenyből, mivel a második elődöntőt követően bántalmazta a svéd szervezői csapat egyik tagját.[3]

Nyelvhasználat

[szerkesztés]

A dalverseny első éveiben nem vonatkozott semmilyen szabályozás a nyelvhasználatra. 1966-tól az EBU bevezette azt a szabályt, hogy mindegyik dalt az adott ország egyik hivatalos nyelvén kell előadni, vagyis Hollandia indulóinak holland nyelven. Ezt a szabályt 1973 és 1976 között rövid időre eltörölték. Ők ezalatt 1973 kivételével mindig egy angol nyelvű dallal neveztek, és 1975-ben érték el negyedik győzelmüket.

Hollandia eddigi hatvannégy versenydalából negyven holland nyelvű, huszonegy angol nyelvű és három kevert nyelvű volt: egy angol és holland, egy angol és kitalált nyelvű, egy pedig angol és szranan volt.[4]

2024-es daluk tartalmaz kifejezéseket angol, francia, német és olasz nyelven is.

Nemzeti döntő

[szerkesztés]

A holland nemzeti döntő a Nationaal Songfestival volt, melyet néhány év kivételével minden alkalommal megrendeztek az ország debütálása óta. A holland tévé 1961-ben, 1980-ban és 2008-ban döntött a nemzeti döntő nélküli belső kiválasztás mellett. Az utolsó nemzeti döntőt 2012-ben rendezték, azóta belső kiválasztással döntenek.

Az első, 1956-os nemzeti döntőt három előadó nyolc dalának részvételével rendezték, és a nézők levelezőlapon szavazva választották ki a két indulót.[5] 1959-ben és 1960-ban mindegyik dalt kétszer adták elő. A nézők kiválasztották a győztes dalt, egy zsűri pedig azt, hogy melyik énekes adja elő a versenyen.[6]

A következő évek rossz eredményei után a holland tévé több módszert is kipróbált: vagy egy előadó énekelte mindegyik dalt,[7] vagy az előző évekhez hasonlóan több előadó vett részt, és néha elődöntőket is rendeztek.[8]

1975-ben egy egyedi lebonyolítási módot alkalmaztak. A három döntős mindegyike elénekelt három dalt. Egy zsűri kiválasztotta a győztes dalt, majd ezt még egyszer előadták. Ezután a közönség száz tagja egy rózsaszálat annak az énekesnek, aki szerintük a legjobb volt.[9] A győzelem ellenére ezt a módszert nem ismételték meg, később regionális zsűrik választották ki a győztest, egy előadó több dala, vagy több előadó közül.[10][11] 1997 óta a nézők is részt vesznek a döntésben telefonos szavazás segítségével.[12]

Az utóbbi években a belső kiválasztás vált jellemzővé. 2007-ben, 2009-ben és 2011-ben a felkért előadó dalai közül a nézők választhattak, míg 2008-ban és 2013-tól minden évben a dalt is nemzeti döntő nélkül választották ki.

Résztvevők

[szerkesztés]
Év Előadó Dal Magyar fordítás Döntő Pontszám Elődöntő Pontszám
1956 Jetty Paerl De vogels van Holland Hollandia madarai Nincs adat Nem volt elődöntő
Corry Brokken Voorgoed voorbij Örökre vége
1957 Corry Brokken Net als toen Úgy, mint egykor 1. 31
1958 Corry Brokken Heel de wereld Az egész világ 9. 1
1959 Teddy Scholten Een beetje Egy picit 1. 21
1960 Rudi Carrell Wat een geluk Micsoda szerencse 12. 2
1961 Greetje Kauffeld Wat een dag Micsoda nap 10. 6
1962 De Spelbrekers Katinka — 13. 0
1963 Annie Palmen Een speeldoos Egy zenedoboz 13. 0
1964 Anneke Grönloh Jij bent mijn leven Te vagy az életem 10. 2
1965 Conny Vandenbos 't Is genoeg Elég volt 11. 5
1966 Milly Scott Fernando en Filippo Ferdinánd és Fülöp 15. 2
1967 Thérèse Steinmetz Ring-Dinge-Ding Ring-ding-ding 14. 2
1968 Ronnie Tober Morgen Holnap 16. 1
1969 Lenny Kuhr De troubadour A trubadúr 1. 18
1970 Hearts of Soul Waterman Vízöntő 7. 7
1971 Saskia & Serge Tijd Idő 6. 85
1972 Sandra és Andres Als het om de liefde gaat Amikor a szerelemről van szó 4. 106
1973 Ben Cramer De oude muzikant Az öreg muzsikus 14. 69
1974 Mouth és MacNeal I See A Star Egy csillagot látok 3. 15
1975 Teach-In Ding-A-Dong Ding-Dong 1. 152
1976 Sandra Reemer The Party's Over Vége a partinak 9. 56
1977 Heddy Lester De Mallemolen A körhinta 12. 35
1978 Harmony 't Is OK Rendben van 13. 37
1979 Xandra Colorado — 12. 51
1980 Maggie MacNeal Amsterdam Amszterdam 5. 93
1981 Linda Williams Het is een wonder Ez egy csoda 9. 51
1982 Bill van Dijk Jij en ik Te és én 16. 8
1983 Bernadette Sing Me a Song Énekelj nekem egy dalt 7. 66
1984 Maribelle Ik hou van jou Szeretlek 13. 34
1986 Frizzle Sizzle Alles heeft ritme Mindennek van ritmusa 13. 40
1987 Marcha Rechtop in de wind A szélben állva 5. 83
1988 Gerard Joling Shangri-La — 9. 70
1989 Justine Pelmelay Blijf zoals je bent Maradj olyan, amilyen vagy 15. 45
1990 Maywood Ik wil alles met je delen Mindent meg akarok osztani veled 15. 25
1992 Humphrey Campbell Wijs me de weg Mutasd az utat 9. 67
1993 Ruth Jacott Vrede Béke 6. 92
1994 Willeke Alberti Waar is de zon? Hol van a nap? 23. 4
1996 Maxine és Franklin Brown De eerste keer Az első alkalom 7. 78
1997 Mrs. Einstein Niemand heeft nog tijd Senkinek sincs ideje többé 22. 5
1998 Edsilia Hemel en aarde Menny és Föld 4. 150
1999 Marlayne One Good Reason Egy jó indok 8. 71
2000 Linda No Goodbyes Nincs búcsúzás 13. 40
2001 Michelle Out On My Own Kint, egymagamban 18. 16
2003 Esther Hart One More Night Még egy éjszaka 13. 45
2004 Re-union Without You Nélküled 20. 11 6. 146
2005 Glennis Grace My Impossible Dream A lehetetlen álmom Nem jutott be a döntőbe 14. 53
2006 Treble Amambanda — Nem jutott be a döntőbe 20. 22
2007 Edsilia Rombley On Top of the World A világ tetején Nem jutott be a döntőbe 21. 38
2008 Hind Your Heart Belongs to Me A szíved hozzám tartozik Nem jutott be a döntőbe 13. 27
2009 The Toppers Shine Ragyogj Nem jutott be a döntőbe 17. 11
2010 Sieneke Ik ben verliefd (Sha-la-lie) Szerelmes vagyok (Sá-lá-lá) Nem jutott be a döntőbe 14. 29
2011 3JS Never Alone Sosem vagy egyedül Nem jutott be a döntőbe 19. 13
2012 Joan Franka You and Me Te és én Nem jutott be a döntőbe 15. 35
2013 Anouk Birds Madarak 9. 114 6. 75
2014 The Common Linnets Calm After the Storm Vihar utáni csend 2. 238 1. 150
2015 Trijntje Oosterhuis Walk Along Menj tovább! Nem jutott be a döntőbe 14. 33
2016 Douwe Bob Slow Down Lelassulni 11. 153 5. 197
2017 OG3NE Lights and Shadows Fények és árnyak 11. 150 4. 200
2018 Waylon Outlaw in ’Em A betyár bennük 18. 121 7. 174
2019 Duncan Laurence Arcade Árkád 1. 498 1. 280
2020 Jeangu Macrooy Grow Növekedni Elmaradt a verseny Automatikusan döntős
2021 Jeangu Macrooy Birth of a New Age Egy új korszak születése 23. 11 Automatikusan döntős
2022 S10 De diepte A mélység 11. 171 2. 221
2023 Mia Nicolai & Dion Cooper Burning Daylight Égető napfény Nem jutott be a döntőbe 13. 7
2024 Joost Klein Europapa — Kizárták a döntőt megelőzően 2. 182
2025

Szavazástörténet

[szerkesztés]

1956–2024

[szerkesztés]

Hollandia a következő országoknak adta a legtöbb pontot az elődöntőben:

Hely Ország Pont
1.  Svédország 101
2.  Norvégia 98
3.  Örményország 97
4.  Belgium 78
5.  Izrael 77
6.  Dánia 76
7.  Ukrajna 66
8.  Oroszország 56
9.  Görögország 51
10.  Magyarország 49

Hollandia a következő országoktól kapta a legtöbb pontot az elődöntőben:

Hely Ország Pont
1.  Dánia 122
2.  Belgium 94
3.  Ausztria 80
4.  Málta 78
5.  Észtország 77
6.  Norvégia 75
7.  Svédország 67
8.  San Marino 64
9.  Svájc 63
10.  Örményország 63

Hollandia még sosem adott pontot az elődöntőben a következő országoknak: Monaco és Szlovákia

Hollandia még sosem kapott pontot az elődöntőben Szlovákiától.

Hollandia a következő országoknak adta a legtöbb pontot a döntőben:

Hely Ország Pont
1.  Svédország 213
2.  Franciaország 204
3.  Belgium 203
4.  Svájc 193
5.  Németország 172
6.  Egyesült Királyság 167
7.  Izrael 162
8.  Írország 159
9.  Norvégia 157
10.  Dánia 142

Hollandia a következő országoktól kapta a legtöbb pontot a döntőben:

Hely Ország Pont
1.  Belgium 199
2.  Franciaország 167
3.  Németország 163
4.  Írország 159
5.  Svájc 154
6.  Norvégia 150
7.  Ausztria 145
8.  Spanyolország 138
9.  Svédország 137
10.  Izrael 135

Hollandia még sosem adott pontot a döntőben a következő országoknak: Fehéroroszország, Montenegró, San Marino és Szlovákia

Hollandia még sosem kapott pontot a döntőben Andorrától.

Rendezések

[szerkesztés]
Az 1976-os verseny műsorvezetője.
Év Város Helyszín Műsorvezető(k)
1958  Hollandia, Hilversum AVRO Studio Hannie Lips
1970  Hollandia, Amszterdam Rai Congrescentrum Willy Dobbe
1976  Hollandia, Hága Congresgebouw Corry Brokken
1980  Hollandia, Hága Congresgebouw Marlous Fluitsma
2021  Hollandia, Rotterdam Rotterdam Ahoy Chantal Janzen, Edsilia Rombley, Jan Smit, Nikkie de Jager

Háttér

[szerkesztés]
Év Rendező Kommentátor Pontbejelentő
1956 svájc Lugano Piet te Nuyl N/A
1957 német Frankfurt am Main Willem Duys
1958 holland Hilversum Siebe van der Zee Piet te Nuyl
1959 francia Cannes Piet te Nuyl Siebe van der Zee
1960 brit London
1961 francia Cannes
1962 luxemburgi Luxembourg Willem Duys Ger Lugtenburg
1963 brit London Pim Jacobs
1964 dán Koppenhága Ageeth Scherphuis
1965 olasz Nápoly Teddy Scholten
1966 luxemburgi Luxembourg
1967 osztrák Bécs Leo Nelissen Ellen Blazer
1968 brit London Elles Berger Willem Duys
1969 spanyol Madrid Pim Jacobs Leo Nelissen
1970 holland Amszterdam Flip van der Schalie
1971 ír Dublin Nem volt
1972 brit Edinburgh
1973 luxemburgi Luxembourg
1974 brit Brighton Willem Duys Dick van Bommel
1975 svéd Stockholm
1976 holland Hága
1977 brit London Ati Dijckmeester Ralph Inbar
1978 francia Párizs Willem Duys Dick van Bommel
1979 izraeli Jeruzsálem Ivo Niehe
1980 holland Hága Pim Jacobs Flip van der Schalie
1981 ír Dublin
1982 brit Harrogate
1983 német München Willem Duys
1984 luxemburgi Luxembourg Ivo Niehe
1985 svéd Göteborg Gerrit den Braber Nem vettek részt
1986 norvég Bergen Leo van der Goot Joop van Zijl
1987 belga Brüsszel Willem van Beusekom Ralph Inbar
1988 ír Dublin Joop van Os
1989 svájc Lausanne
1990 jugoszláv Zágráb
1991 olasz Róma Nem vettek részt és nem közvetítették a versenyt
1992 svéd Malmö Willem van Beusekom Herman Slager
1993 ír Millstreet Joop van Os
1994 ír Dublin
1995 ír Dublin Paul de Leeuw Nem vettek részt
1996 norvég Oslo Willem van Beusekom Marga Bult
1997 ír Dublin Corry Brokken
1998 brit Birmingham Conny Vandenbos
1999 izraeli Jeruzsálem Edsilia Rombley
2000 svéd Stockholm Marlayne
2001 dán Koppenhága
2002 észt Tallinn Nem vettek részt
2003 lett Riga Marlayne
2004 török Isztambul Willem van Beusekom és Cornald Maas Esther Hart
2005 ukrán Kijev Nancy Coolen
2006 görög Athén Cornald Maas és Paul de Leeuw Paul de Leeuw
2007 finn Helsinki Paul de Leeuw és Edsilia Rombley
2008 szerb Belgrád Cornald Maas Esther Hart
2009 orosz Moszkva Yolanthe Sneijder-Cabau
2010 norvég Oslo Cornald Maas és Daniël Dekker
2011 német Düsseldorf Jan Smit és Daniël Dekker Mandy Huydts
2012 azeri Baku Vivienne van den Assem
2013 svéd Malmö Cornald Maas
2014 dán Koppenhága Cornald Maas és Jan Smit Tim Douwsma
2015 osztrák Bécs Edsilia Rombley
2016 svéd Stockholm[a] Trijntje Oosterhuis
2017 ukrán Kijev Douwe Bob
2018 portugál Lisszabon O’G3NE
2019 izraeli Tel-Aviv Emma Wortelboer
2021 holland Rotterdam Cornald Maas és Sander Lantinga Romy Monteiro[b]
2022 olasz Torino Cornald Maas és Jan Smit Jeangu Macrooy
2023 brit Liverpool S10
2024 svéd Malmö Cornald Maas és Jacqueline Govaert Martin Österdahl[c]
2025 svájc Bázel
Megjegyzések
↑ a: 2016-ban a második elődöntő alatt Douwe Bob volt a második szakkommentátor.
↑ b: Eredetileg a szóvivő Duncan Laurence (2019 győztes) lett volna, de mivel a műsor előtt pozitív lett a PCR-tesztje, így nem tudott személyesen részt venni a döntőn. A helyét Romy Monteiro, énekesnő vette át.
↑ c: 2024-ben eredetileg Nikkie de Jager jelentette volna be a zsűri pontjait, azonban a holland énekes kizárását követően a dalfesztivál vezetője, Martin Österdahl ismertette a 12 pontot.

Díjak

[szerkesztés]

Barbara Dex-díj

[szerkesztés]
Év Előadó Dal Eredmény az Eurovízión Helyszín
Helyezés Pontszám
2015 Trijntje Oosterhuis Walk Along 14. (elődöntő) 33  Ausztria, Bécs

Marcel Bezençon-díj

[szerkesztés]
Kategória Év Előadó Dal Zeneszerző(k)
Szöveg / zene 		Eredmény az Eurovízión Helyszín
Helyezés Pontszám
Zeneszerzői-díj 2014 The Common Linnets Calm After the Storm Ilse DeLange, JB Meijers, Rob Crosby, Matthew Crosby és Jake Etheridge 2. 238  Dánia, Koppenhága
Művészeti díj
2003 Esther Hart One More Night Tjeerd van Zanen és Alan Michael 13. 45  Lettország, Riga
Sajtódíj 2019 Duncan Laurence Arcade Duncan de Moor, Joel Sjöö és Wouter Hardy 1. 498  Izrael, Tel-Aviv

ESC Radio Awards

[szerkesztés]
Kategória Év Előadó Dal Eredmény az Eurovízión Helyszín
Helyezés Pontszám
Legjobb együttes 2014 The Common Linnets Calm After the Storm 2. 238  Dánia, Koppenhága
Legjobb dal 2019 Duncan Laurence Arcade 1. 498  Izrael, Tel-Aviv

Galéria

[szerkesztés]

Lásd még

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  1. ↑ Eurovision 2020 in Rotterdam is cancelled (angol nyelven). Eurovision.tv, 2020. március 18. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  2. ↑ Rotterdam returns as Eurovision Song Contest Host City in 2021 (angol nyelven). Eurovision.tv, 2020. május 16. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  3. ↑ Granger, Anthony: 🇳🇱 Netherlands: NPO, AVROTROS & EBU Meeting This Morning Regarding Joost Klein Incident (brit angol nyelven). Eurovoix, 2024. május 11.
  4. ↑ Hollandia indulóinak listája. diggiloo.net. (Hozzáférés: 2009. június 26.)
  5. ↑ 1956-os holland nemzeti döntő. natfinals.50webs.com. (Hozzáférés: 2009. június 26.)
  6. ↑ 1960-as holland nemzeti döntő. natfinals.50webs.com. (Hozzáférés: 2009. június 26.)
  7. ↑ 1974-es holland nemzeti döntő. natfinals.50webs.com. (Hozzáférés: 2009. június 26.)
  8. ↑ 1966-os holland nemzeti döntő. natfinals.50webs.com. [2011. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 26.)
  9. ↑ 1975-ös holland nemzeti döntő. natfinals.50webs.com. (Hozzáférés: 2009. június 26.)
  10. ↑ 1981-es holland nemzeti döntő. natfinals.50webs.com. (Hozzáférés: 2009. június 26.)
  11. ↑ 1993-as holland nemzeti döntő. natfinals.50webs.com. (Hozzáférés: 2009. június 26.)
  12. ↑ 1997-es holland nemzeti döntő. natfinals.50webs.com. (Hozzáférés: 2009. június 26.)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hollandia_az_Eurovíziós_Dalfesztiválokon&oldid=27537131”