Norvégia az Eurovíziós Dalfesztiválokon
| Norvégia | |
 | |
| Adatok | |
| Műsorsugárzó |  |
| Nemzeti döntő | Melodi Grand Prix (1960–1969, 1971–1990, 1992–2001, 2003–) |
| Belső kiválasztás | 1991 |
| Részvételek és eredmények | |
| Részvételek | 62 (59 döntő) |
| Első részvétel | 1960 |
| Legjobb eredmény | 1. (1985, 1995, 2009) |
| Legrosszabb eredmény | utolsó (1963, 1969, 1974, 1976, 1978, 1981, 1990, 1997, 2001, 2004, 2012, 2024) |
| Rendezések | Bergen 1986 Oslo 1996 Oslo 2010 |
| Összpontszám a döntőkben 2004 óta | 2330 (5.) |
| Külső hivatkozások | |
| Honlap | Az NRK eurovíziós honlapja Norvégia profilja a eurovision.tv-n |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Norvégia eddig hatvankettő alkalommal vett részt az Eurovíziós Dalfesztiválon.
A norvég műsorsugárzó a Norsk rikskringkasting, amely 1950-ben alapító tagja volt az Európai Műsorsugárzók Uniójának, és 1960-ban csatlakozott a versenyhez.
Norvégia eddig három alkalommal, 1985-ben, 1995-ben és 2009-ben aratott győzelmet.
Története
[szerkesztés]Évről évre
[szerkesztés]Norvégia 1960-ban vett részt először a versenyen. Első sikerüket 1966-ban érték el, amikor a harmadik helyen zártak.
Az 1970-es Eurovíziós Dalfesztivált a többi skandináv országgal, illetve Ausztriával és Portugáliával közösen bojkottálták, mert elégedetlenek voltak az előző évi négyes holtversennyel, de a következő versenyen már ismét részt vettek. A hetvenes években szinte minden második évben a táblázat legalján zártak. Az évek során rekord mennyiségű, szám szerint tizenegy, alkalommal végeztek az utolsó helyen. 1978-ban ők lettek az elsők, akik az 1975-ben bevezetett, ma is használt pontozási rendszerben nulla pontot kaptak, majd 1981-ben ismét.
Első győzelmüket a Bobbysocksnak köszönhetően 1985-ben szerezték. A következő évben így Bergen adott otthont a dalfesztiválnak. Első győzelmük után tíz évre, 1995-ben a Secret Garden szerezte meg Norvégia második győzelmét, így a következő évben az ország fővárosában, Oslóban tartották a versenyt. Hazai pályán a második helyen végeztek, azonban a következő évben pont nélkül utolsó helyen zártak.
Később kétszer, 2001-ben és 2004-ben, amikor automatikus döntősök voltak az előző évi 4. helyezés miatt, végeztek utolsó helyen, mindkét alkalommal három pontot szereztek. A 2002-es versenyen nem vehettek részt az 1993 és 2003 között érvényben lévő kieséses rendszer értelmében az előző évi rossz eredmény miatt. 2005-ben ismét a legjobb 10-ben végeztek, szám szerint kilencedikként, így a következő évben ismét automatikus döntősök voltak, azonban a jó eredményt nem sikerült megtartaniuk, 14.-ek lettek, a 2007-ben pedig nem jutottak tovább a döntőbe. 2008-ban ötödikek lettek, majd a következő évben az elődöntő megnyerése után a döntőben megszerezték harmadik győzelmüket, a Fairytale című dal szinte minden lehetséges rekordot megdöntött. Így a 2010-es versenynek Oslo adott otthont. Hazai pályán azonban csak a 20. helyet érték el. A következő évben kiestek az elődöntőn. 2012-ben holtversenyben jutottak tovább az elődöntőből, és a döntőben az utolsó helyen végeztek. A következő három évben azonban mindig az első tízben végeztek (2013-ban negyedikek, majd 2014-ben és 2015-ben nyolcadikak lettek). 2016-ban kiestek az elődöntőben, a következő évben azonban a 10. helyen végeztek. 2018-ban a 2009-es résztvevőjük, és egyben a dalfesztivál győztese, Alexander Rybak utazott a dalfesztiválra, ahol az elődöntőt megnyerte, viszont a döntőben 15. helyen végzett. 2019-ben annak ellenére, hogy a döntőben a nézői szavazáson sikert arattak és elsők lettek, összesítésben végül csak a 6. helyen zártak.
2020-ban Ulrikke Brandstorp képviselte volna az országot, azonban március 18-án az Európai Műsorsugárzók Uniója bejelentette, hogy 2020-ban nem tudják megrendezni a versenyt a COVID–19-koronavírus-világjárvány miatt. Az énekesnő végül visszautasította a norvég műsorsugárzó automatikus résztvevői helyére vonatkozó felajánlását a nemzeti döntő mezőnyében. A 2021-ben sikeresen továbbjutottak a döntőbe, ahol 18. helyen végeztek. 2022-ben a siker tovább folytatódott, amikor farkas jelmezbe öltözött duó képviselte őket. Ekkor Norvégia a tizedik helyen végzett. 2023-ban Alessandra versenyzett Norvégia színeiben. Queen of Kings című dala a verseny előtt elterjedt a TikTokon, és számos ország nemzeti toplistájára felkerült. A liverpooli versenyen ötödik helyezett lett végül. 2024-ben tizennyolc év után ismét norvég nyelvű dallal versenyeztek. Az Ulveham azonban utolsó helyezett lett a döntőben csupán 16 ponttal.
Nyelvhasználat
[szerkesztés]Norvégia eddigi hatvankettő versenydalából harminchat norvég nyelvű, huszonhárom angol nyelvű, három kevert nyelvű: egy angol és francia, egy angol és szuahéli, és egy pedig angol és északi számi volt.
A dalverseny első éveiben nem vonatkozott semmilyen szabályozás a nyelvhasználatra. 1966-tól az EBU bevezette azt a szabályt, hogy mindegyik dalt az adott ország egyik hivatalos nyelvén kell előadni, vagyis Norvégia indulóinak norvég nyelven. Ezt a szabályt 1973 és 1976 között rövid időre eltörölték. Ők ezalatt minden alkalommal egy angol nyelvű dallal neveztek. 1973-ban angol és francia kevert nyelvű dallal neveztek, mely emellett megpróbálta az összes részt vevő ország nyelvét megszólaltatni legalább egy szó erejéig.[1] 1974-es daluk a dalverseny történetének első angol nyelvű dala volt, mely az utolsó helyen végzett.
A nyelvhasználatot korlátozó szabályt 1999-ben véglegesen eltörölték. Azóta 2006 kivételével minden évben angol nyelvű dallal neveztek. A 2019-es daluk tartalmazott részleteket egy speciális éneklési technikában, a joikában is. 2023-ban daluk intrója tartalmazott néhány mondatot olasz és egy kifejezést latin nyelven is.
Nemzeti döntő
[szerkesztés]Norvégia nemzeti döntője a Melodi Grand Prix, és 1991 kivételével mindig ennek segítségével választották ki indulójukat. Azokban az években, amikor Norvégia nem vett részt a nemzetközi versenyen, nem rendezték meg. 1991-ben a norvég tévé nemzeti döntő nélkül, belső kiválasztással jelölte ki a norvég indulót.
A kezdetekben jellemző volt, hogy a dalokat kétszer is előadták, és egy zsűri választotta ki a győztes dalt, és azt, hogy ki énekelje.[2] Ez a formátum 1976-ig volt használatban.
A hetvenes és nyolcvanas években meghatározó alakja volt a nemzeti döntőnek egy zenész házaspár, Jahn Teigen és Anita Skorgan. Együtt és külön-külön is többször képviselték hazájukat, emellett szinte minden évben részt vettek a norvég selejtezőn, Jahn Teigen utoljára 2005-ben.[3]
1994-től a nézők is részt vettek a döntésben, telefonos szavazás segítségével,[4] és 2000-ben kétfordulós szavazást vezettek be: az első körben kiválasztották a legjobb négyet, és utána már csak rájuk lehetett szavazni.[5] 2006 óta a svéd Melodifestivalen mintájára a döntőt négy elődöntő is megelőzi. A döntőben regionális zsűrik és regionálisan összesített nézői szavazatok alakítják ki a végeredményt.[6] 2015 és 2019 között csak egy döntőt rendeztek, 2017-ben újításként nemzetközi zsűrik is szavazhattak, köztük Magyarország is.
2020-ban ismét visszaállították az elődöntős rendszert. Ebben az évben minden elődöntőben egy adott régió művészeire összpontosítottak, közülük elődöntőként egy előadó jutott tovább a döntőbe, ahol összesen tíz dal versenyzett. Újítás volt, hogy öt előadót előre kiválasztottak, akik biztonságban voltak, és csak a döntőben versenyeztek.[7] A verseny alatt csak a közönség, a műsorsugárzó weboldalán elérhető szavazófelületen, döntött a végeredmények kialakításában. 2021-ben elhagyták a regionális felbontásokat elődöntőnként.[8] Emellett 5 helyett 6 automatikus döntőst választottak ki. Bevezetésre kerül egy második esély forduló, ahol az elődöntőkből tovább nem jutott dalok versenyetek. Emiatt a döntőben az előző évhez képest nem 10, hanem 12 előadó versenyzett.[9] 2023-ban már nem voltak automatikus döntősök, mindössze három elődöntőt rendeztek, elődöntőnként három előadó jutott tovább a trondheimi döntőbe. A döntőbe a nézői szavazás mellett 2019 után újra volt nemzetközi zsűris szavazás.
Résztvevők
[szerkesztés]Szavazástörténet
[szerkesztés]1960–2024
[szerkesztés]|
Norvégia a következő országoknak adta a legtöbb pontot az elődöntőben:
|
Norvégia a következő országoktól kapta a legtöbb pontot az elődöntőben:
|
Norvégia még sosem adott pontot az elődöntőben a következő országoknak: Monaco, San Marino és Szlovákia
Norvégia még sosem kapott pontot az elődöntőben Monacótól
|
Norvégia a következő országoknak adta a legtöbb pontot a döntőben:
|
Norvégia a következő országoktól kapta a legtöbb pontot a döntőben:
|
Norvégia még sosem adott pontot a döntőben a következő országoknak: Fehéroroszország, Marokkó, Montenegró, San Marino és Szlovákia
Norvégia mindegyik országtól kapott legalább egy pontot a döntőkben.
Rendezések
[szerkesztés]
| Év | Város | Helyszín | Műsorvezető(k) |
|---|---|---|---|
| 1986 |  Norvégia, Bergen
|
Grieghallen | Åse Kleveland |
| 1996 | Norvégia, Oslo
|
Oslo Spektrum | Ingvild Bryn, Morten Harket |
| 2010 | Norvégia, Oslo
|
Telenor Aréna | Erik Solbakken, Haddy N'jie, Nadia Hasnaoui |
Háttér
[szerkesztés].svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
Díjak
[szerkesztés]| Év | Előadó | Dal | Eredmény az Eurovízión | Helyszín | |
|---|---|---|---|---|---|
| Helyezés | Pontszám | ||||
| 2021 | TIX | Fallen Angel | 18. | 75 |  Hollandia, Rotterdam
|
| Kategória | Év | Előadó | Dal | Zeneszerző(k) Szöveg / zene |
Eredmény az Eurovízión | Helyszín | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Helyezés | Pontszám | ||||||
| Sajtódíj | 2009 | Alexander Rybak | Fairytale | Alexander Rybak | 1. | 387 |  Oroszország, Moszkva
|
| Zeneszerzői díj | 2015 | Mørland & Debrah Scarlett | A Monster Like Me | Kjetil Mørland | 8. | 102 |  Ausztria, Bécs
|
| Kategória | Év | Előadó | Dal | Eredmény az Eurovízión | Helyszín | |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Helyezés | Pontszám | |||||
| OGAE Song Contest Poll | 2009 | Alexander Rybak | Fairytale | 1. | 387 | Oroszország, Moszkva
|
ESC Radio Awards
[szerkesztés]| Kategória | Év | Előadó | Dal | Eredmény az Eurovízión | Helyszín | |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Helyezés | Pontszám | |||||
| Legjobb férfi előadó | 2009 | Alexander Rybak | Fairytale | 1. | 387 | Oroszország, Moszkva
|
| Legjobb dal | ||||||
| Legjobb együttes | 2019 | KEiiNO | Spirit in the Sky | 6. | 331 |  Izrael, Tel-Aviv
|
Galéria
[szerkesztés]-
Anne-Karine Strøm Hágában (1976) -
Bobbysocks Götteborgban (1985) -
Guri Schanke Helsinkiben (2007) -
-
Alexander Rybak Moszkvában (2009) -
Didrik Solli-Tangen Osloban (2010) -
Margaret Berger Malmöben (2013) -
Carl Espen Koppenhágában (2014) -
-
-
-
Alexander Rybak Lisszabonban (2018) -
-
A Subwoolfer Torinóban (2022) -
Alessandra Liverpoolban (2023) -
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
._Photo_355.jpg)
.jpg)
.jpg)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ 1973-as norvég dal szövege. diggiloo.net. (Hozzáférés: 2009. június 26.)
- ↑ 1961-es norvég nemzeti döntő. natfinals.50webs.com. (Hozzáférés: 2009. június 26.)
- ↑ 1990-es norvég nemzeti döntő. natfinals.50webs.com. (Hozzáférés: 2009. június 26.)
- ↑ 1994-es norvég nemzeti döntő. natfinals.50webs.com. (Hozzáférés: 2009. június 26.)
- ↑ 2000-es norvég nemzeti döntő. natfinals.50webs.com. (Hozzáférés: 2009. június 26.)
- ↑ 2006-os norvég nemzeti döntő. natfinals.50webs.com. (Hozzáférés: 2009. június 26.)
- ↑ Granger, Anthony: Norway: Melodi Grand Prix 2020 Format Details Revealed Including Removal of International Juries (brit angol nyelven). Eurovoix, 2019. november 6.
- ↑ Norway: NRK Plans "Big and Hefty" Melodi Grand Prix 2021 (brit angol nyelven). Eurovoix, 2020. augusztus 21.
- ↑ Granger, Anthony: Norway: Twenty Six Acts to Compete in Melodi Grand Prix 2021 With Second Chance Round Introduced (brit angol nyelven). Eurovoix, 2020. november 19.
| Aktív EBU-tagországok (38) | |
|---|---|
| Inaktív EBU-tagországok (10) | |
| Korábbi EBU-tagországok (2) | |
| Már nem létező EBU-tagországok (2) | |
| Debütálását tervezte, de nem indult el (2) | |
| Lehetséges jövőbeni EBU-tagországok (3) | |
A vastag betűs országok legalább egyszer győztek már a dalfesztiválon. | |
