1963-as Eurovíziós Dalfesztivál
| 1963-as Eurovíziós Dalfesztivál | |||||
BBC Televíziós Központ, London,.svg){kind=small} Egyesült Királyság | |||||
| Döntő | 1963. március 23. | ||||
| Műsorvezető | Katie Boyle | ||||
| Rendező csatorna | BBC | ||||
| Győztes dal |  Grethe és Jørgen Ingmann (Dansevise) | ||||
| Magyar versenyző | — | ||||
| Szavazási rendszer | Mindegyik országnak 20 zsűritagja volt, akik 5, 4, 3, 2 és 1 pontot adtak a legjobbnak ítélt daloknak. A pontokat összeadták, és az első öt dal kapott 5, 4, 3, 2 és 1 pontot. | ||||
| Indulók száma | 16 | ||||
| Először részt vevő országok | — | ||||
| Visszatérő országok | — | ||||
| Visszalépő országok | — | ||||
| Nulla pontos dal |  Finnország Hollandia Norvégia Svédország | ||||
| Meghívott előadók | Ola & Barbro | ||||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||||
Az 1963-as Eurovíziós Dalfesztivál volt a nyolcadik Eurovíziós Dalfesztivál, melynek az Egyesült Királyság fővárosa, London adott otthont. A helyszín a londoni BBC Televíziós Központ volt.
Az előző évben győztes Franciaország nem élt a rendezés jogával.
A résztvevők
[szerkesztés]Nem változott a verseny mezőnye az előző két évhez képest, ugyanaz a 16 ország vett részt ezúttal is.
A brit énekes, Ronnie Carroll sorozatban másodszor képviselte hazáját, és akárcsak egy évvel korábban, ezúttal is a negyedik helyen végzett.
A verseny
[szerkesztés]A házigazda BBC szokatlan módon szervezte meg a versenyt, ugyanis ez az egyetlen alkalom, hogy az előadók és a közönség nem ugyanabban a stúdióban kaptak helyet. A korábbi évektől eltérően nagy hangsúlyt fektettek a látványra, mindegyik dal különleges színpadképpel és változatos díszlettel rendelkezett. A színpad átrendezése nagyon gyorsan történt, emiatt az a gyanú is felmerült, hogy az előadásokat nem élőben közvetítették.[1] Ezenkívül úgynevezett boom mikrofonokat használtak, amit a nézők nem láthattak, azt a hatást keltve, hogy az énekesek csak tátognak. Ezt az eljárást később egyszer sem alkalmazták.
Katie Boyle 1960 után másodszor volt műsorvezető.
A szavazás
[szerkesztés]A szavazás módja hasonló volt az 1962-ben bevezetetthez, néhány változtatással. A országok már 20-20 zsűritaggal rendelkeztek, és mindegyik zsűritag az általa legjobbnak ítélt öt dalnak adott sorban 5, 4, 3, 2 és 1 pontot. Ezután összeadták a zsűritagok pontjait, és az összesített lista első öt helyezettje kapott 5, 4, 3, 2 és 1 pontot. Egy évvel korábban még csak három dalt pontoztak, de csökkenteni akarták az esélyét, hogy egy dal pont nélkül maradjon.
Első alkalommal fordult elő, hogy a szavazás nem a fellépési sorrenddel ellentétesen, hanem annak megfelelően történt, vagyis az Egyesült Királyság volt az első szavazó és Luxemburg az utolsó. Az izgalmasan alakuló szavazás során két dal váltotta egymást az élen: a svájci és a dán dal végig fej-fej mellett haladt. A győztes dán dal a jugoszláv, a francia, a spanyol és a monacói zsűri kivételével mindegyik országtól kapott pontot, és öt ország zsűrijétől gyűjtötte be a maximális öt pontot.
A szavazás módosítása ellenére ismét négy ország dala maradt pont nélkül: Finnország, Norvégia, Svédország és Hollandia. Hollandia sorozatban másodszor kapott nulla pontot.
A szavazás izgalmasan alakult, hiszen először fordult elő, hogy az utolsó ország pontjainak kihirdetése előtt még nem dőlt el a verseny. Végül Dánia került ki győztesként, két ponttal megelőzve Svájcot. Ez volt az első alkalom, hogy egy duett nyert.
Azonban sokan vitatták a győzelmet. Történt ugyanis, hogy a norvég szóvivő, Roald Øyen rossz sorszámokat társított az országok nevéhez, és a pontokat rossz sorrendben hirdette ki. Katie Boyle műsorvezető a szabályok értelmében megkérte a norvég szóvivőt, hogy az eredmények helyes sorrendben, még egyszer kerüljenek felolvasásra. Roald Øyen erre azt válaszolta, hogy a norvég zsűrit inkább hívják fel később.[2] Másodszorra a norvég szóvivő azonban már más pontszámokat mondott, mint az első alkalommal, ami a győztes kilétét is megváltoztatta, ezért sokan csalást gyanítottak. Valójában a probléma abból adódott, hogy az első alkalommal a szóvivő még nem végzett a húsz zsűritag pontjainak összeadásával, és csak a részeredményt mondta be.[1]
Eredmények
[szerkesztés]
Ponttáblázat
[szerkesztés]| Zsűrik | |||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Össz |
|
|
|
|
|
|
|
|
.svg){kind=small}
|
|
|
|
|
.svg){kind=small}
|
|
| |
 Egyesült Királyság
|
28 | 3 | 5 | 3 | 3 | 3 | 3 | 5 | 2 | 1 | |||||||
 Hollandia
|
0 | ||||||||||||||||
 Németország
|
5 | 2 | 3 | ||||||||||||||
 Ausztria
|
16 | 4 | 4 | 1 | 2 | 3 | 2 | ||||||||||
 Norvégia
|
0 | ||||||||||||||||
 Olaszország
|
37 | 2 | 1 | 3 | 2 | 5 | 4 | 5 | 3 | 3 | 5 | 4 | |||||
 Finnország
|
0 | ||||||||||||||||
 Dánia
|
42 | 3 | 5 | 2 | 3 | 4 | 2 | 5 | 3 | 5 | 5 | 5 | |||||
 Jugoszlávia
|
3 | 1 | 2 | ||||||||||||||
 Svájc
|
40 | 5 | 4 | 5 | 1 | 5 | 4 | 4 | 1 | 4 | 4 | 3 | |||||
 Franciaország
|
25 | 4 | 1 | 2 | 4 | 5 | 4 | 1 | 1 | 2 | 1 | ||||||
 Spanyolország
|
2 | 2 | |||||||||||||||
 Svédország
|
0 | ||||||||||||||||
 Belgium
|
4 | 4 | |||||||||||||||
 Monaco
|
25 | 1 | 2 | 5 | 1 | 3 | 1 | 1 | 5 | 4 | 2 | ||||||
 Luxemburg
|
13 | 3 | 1 | 1 | 2 | 2 | 4 | ||||||||||
Visszatérő előadók
[szerkesztés]| Előadó | Ország | Előző év(ek) |
|---|---|---|
| Ronnie Carroll | Egyesült Királyság
|
1962 |
A szavazás és a nemzetközi közvetítések
[szerkesztés]Pontbejelentők
[szerkesztés]
|
|
Kommentátorok
[szerkesztés]| Ország | Kommentátor | Közvetítés | ||
|---|---|---|---|---|
| Ausztria |
Hanns Joachim Friedrichs | |||
| Belgium |
Pierre Delhasse (franciául) | |||
| Herman Verelst és Denise Maes (hollandul) | ||||
| Dánia |
Ole Mortensen | |||
| Egyesült Királyság |
David Jacobs (televízió) | |||
| Michael Aspel (rádió) | ||||
| Finnország |
Aarno Walli | |||
| Franciaország |
Pierre Tchernia | |||
| Hollandia |
Willem Duys | |||
| Jugoszlávia |
Ljubomir Vukadinović | |||
| Gordana Bonetti | ||||
| Tomaž Terček | ||||
| Luxemburg |
Pierre Tchernia | |||
| Monaco |
Pierre Tchernia | |||
| Németország |
Hanns-Joachim Friedrichs | |||
| Norvégia |
Øivind Johnsen | |||
| Olaszország |
Renato Tagliani | |||
| Spanyolország |
Federico Gallo | |||
| Svájc |
Theodor Haller (németül) | |||
| Georges Hardy (franciául) | ||||
| Renato Tagliani (olaszul) | ||||
| Svédország |
Jörgen Cederberg | |||
Térkép
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Az 1963-as Eurovíziós Dalfesztivál adatlapja a eurovision.tv honlapon. EBU. (Hozzáférés: 2009. június 13.)
- ↑ https://www.youtube.com/watch?v=sTMP1u1axAw&feature=plcp
További információk
[szerkesztés]
.svg){kind=small}
