Ugrás a tartalomhoz

Cardiff

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cardiff
Cardiff zászlaja
Cardiff zászlaja
Cardiff címere
Cardiff címere
Mottó: Y ddraig goch ddyry cychwyn
(A vörös sárkány megy majd elöl)
Közigazgatási adatok
Ország Egyesült Királyság
Országrész Wales
RégióCardiff régió
IrányítószámCF
Körzethívószám029
Testvérvárosok
Lista
Népességi adatok
Teljes népesség361 469 fő (2016)[1]
Népsűrűség2 581,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület140 km²
IdőzónaGMT (UTC+0)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 51° 28′ 54″, ny. h. 3° 10′ 45″51.481667°N 3.179167°WKoordináták: é. sz. 51° 28′ 54″, ny. h. 3° 10′ 45″51.481667°N 3.179167°W
Cardiff weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cardiff témájú médiaállományokat.

Cardiff (walesiül Caerdydd) Wales fővárosa és egyben legnépesebb megyéje, illetve települése. A város lakossága 2024-ben 359 500 fő volt.[2] A kikötővárost a Taff folyó szeli ketté. Cardiff egészen a 19. század elejéig alacsony népességű kisvárosként létezett, a település gyors fejlődését a walesi bányákat kiszolgáló szénrakodó kikötő megépülése hozta el. A város 1905-ben city státuszi rangot kapott,[3] 1955-ben pedig Wales fővárosának nevezték ki.[4] Cardiff ad otthont a walesi parlamentnek, a Senedd-nek.[5]

Nevének eredete

[szerkesztés]

A város nevének eredete vita tárgyát képezi, a legnépszerűbb elmélet szerint a walesi Caer-Taff szóból származik, amelynek jelentése erőd a Taff folyón, ennek az angolos formája lett a Cardiff.[6]

Története

[szerkesztés]

A rómaiak a Kr.u. 1. században egy kisebb erődítményt építettek a mai város helyén, ott, ahol a Gloucesterből Carmarthenbe vezető út keresztezte a Taff folyót. Cardiff a normannok 11. századi érkezésétől kezdve létezik folyamatosan, amikor Robert FitzHamon normann földesúr erődöt épített az egykori római tábor helyén 1081-ben.

1107-től 1134-ig Hódító Vilmos legidősebb fiát, II. Róbert normandiai herceget is fogva tartották itt, miután testvére, I. Henrik angol király legyőzte a tinchebrayi csatában. A 19. századig Cardiff kis településnek számított, az iparosodás következtében viszont rohamos fejlődésnek indult, sorra nyíltak a szénbányák, a kikötő is ekkor épült. Az egyetem 1883-ra, a városháza 1904-re épült fel. A városi rangot 1905-ben kapta meg, 50 évre rá Wales fővárosa lett.

A Millennium Stadion 1999-ben nyitotta meg kapuit, ez a stadion a legnagyobb Nagy-Britanniában és egyben Wales legmagasabb épülete is 93 méteres magasságával.

Népesség

[szerkesztés]

A 19. század elején még csak 2000-en lakták, 1891-ben 128 849 lakosa volt.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 2018. június 20., https://statswales.gov.wales/Catalogue/Population-and-Migration/Population/Estimates/Local-Authority/populationestimates-by-localauthority-year, https://web.archive.org/web/20180620101839/https://statswales.gov.wales/Catalogue/Population-and-Migration/Population/Estimates/Local-Authority/populationestimates-by-localauthority-year
  2. Cardiff Population (2024) - Total Population (angol nyelven). totalpopulation.co.uk. (Hozzáférés: 2024. október 15.)
  3. 125 years of Cardiff City | From Riverside to Ninian, 1899-1910 | Cardiff (angol nyelven). www.cardiffcityfc.co.uk. (Hozzáférés: 2024. október 15.)
  4. BBC - News from Wales, 20/12/1955, Cardiff declared capital of Wales, 1955 (brit angol nyelven). BBC. (Hozzáférés: 2024. október 15.)
  5. The Senedd - A Landmark Building (brit angol nyelven). senedd.wales. (Hozzáférés: 2024. október 15.)
  6. Cardiff | History, Facts, Map, & Attractions | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com, 2024. október 15. (Hozzáférés: 2024. október 15.)
  7. 2023 Welsh Fire fixtures. Glamorgan Cricket. (Hozzáférés: 2023. szeptember 5.)
  8. Glamorgan Cricket. Glamorgan Cricket Club. (Hozzáférés: 2023. szeptember 5.)

Források

[szerkesztés]


További információk

[szerkesztés]